felhőre karcolt ég

~ Tod felvett üzenetei Clausnak ~

*KATTANÁS*
*CSEND. ZÖREJ. KRÁGOKÁS. DUDÁLÁS. VALAMI LEESIK.*
Szia öcskös. Claus, mi? Jó kis név. Rövid és ütős. Olyan, mint az enyém.
Ja, én Tod vagyok. A bátyád. Úgyhogy mostantól majd rajtad tartom a szemem. Rosszcsontnak nézel ki. Biztos az is leszel.
Ma van ezerkilencszáznyolcvanöt március harmincegy. Éjfél. Megszülettél. Üdv itt kishaver.
Zavarban vagyok, és nem is tudom mit... *RECSEGÉS* jak neked. Kitaláltam ezt. Beszélek hozzád kazikra. Jó buli lesz majd, ha nagyobb leszel, és meghallgatod őket.
Remélem szeretni fogod a focit. És a jó zenét. MÉg nem tudod mi a jó zene. De majd megmutatom.

*KATTANÁS*
*ZÖREJ, KUTYA UGATÁS, MACSKA NYÁVOGÁS. KUKÁS AUTÓ BERREG.*
Hűha. Anya nem jött haza. Csak te voltál a küszöbön. Anyáról... róla ne is beszéljünk.
*CSEND*
Szóval először fogtalak a kezembe. Azta, jó nagy darab gyerek leszel. Olyan a hajad, mint apának, és nekem. Szóval, most, hogy itt alszol apa mellett a gyerek ágyban és csak egy fal választ el minket. Furcsa érzés. Alig várom, hogy megint lehányj holnap. Elég akaratos vagy, már most is, és nagyon-nagyon falánk.
Holnap majd megmutatom neked a gitáromat.

*KATTANÁS*
*VALAMI FURCSA PRICCELŐ HANG, MINTHA FUJKÁLNÁNAK VALAMIT*
*EGYÉSZEN SOKÁIG CSAK EZT HALLANI*
Ja, bocs. Fertőtlenítettem apa növényeit. Tudod, ő botanikus. Nem mintha nem esett volna le neked, öcsi, mikor kitárult előtted itthon az ajtó. Itt. Minden. Ződ. És. Növény. Amúgy szerintem még minimum négy éves korodig nem fogod tudni mi az, hogy botanikus. Sőt. tíz éves korodig meg ki se fogod tudni ezt ejteni. ÉN ki tudodm. Majd előzz meg vele, hehehe. Szóval, apa a növényekkel foglalkozik, és... Igazából elmondta, hogy mit is csinál pontosan, de... szóval éppen Marta járt a fejemben. Olyan aranyosak a copfjai. Khn. Tudod. Ma többször is megrőgtam a széke lábát, hogy figyeljen rám. De ő csak üvöltözni kezdett aztán sírt. A lányok furcsák. Szóval ezen az eseten gondolkodtam, míg apa elmondta, hogy mit is csinál.
Amúgy. Ma leböfiztél. Én meg visszaböfiztem. Egy ideig csak egymást böfiztük le.
Szóval azt hiszem jól kijövünk majd.
Ja, ma vagy tíz napos.

*KATTANÁS* *DÖRGÉS* *ZÁPORESŐ HANGJA*
Este sírtál a viharban. Úgy döntöttem felveszem neked, hogy néha melléd téve lejátsszam neked. Semmi baj nincs a viharral, nem kell tőle félni, a házban biztonságban vagy. Tudod, én is féltem régen, apa mesélte. És ő is felvette a vihar hangját, hogy lejátssza nekem. Halkan hogy a fülembe duruzsoljon. Szerettem azt a hangot, mélyen elaludtam tőle. Szerintem így neked is tetszeni fog. Most itt vagyok az erkélyen és nézem a villámokat  afelhők fölött, az eső pedig becsapja az arcomat.
Most pedig együtt hallgatjuk a vihart.
Ja, és boldog két hetes évfordulót.
*hosszú ideig vihar dörgés, amíg véget nem ér.*

Helló, öcsi.
Ma megmutattam neked a legókat. Persze jó biztonságos távolságból, nehogy megedd és lenyeld őket. Iagzából nem hiszem, hogy sokat értettél belőle, hogy egy Godzillával megtámadtam Tokiót. Tokió. Klafa hely lehet, sok-sok hatamas ház, vicces ferdeszemű emberek, satöbbi. De most Godzilla elpuszította, és a helyére Godzillót épített fel, hogy a kis Godzilláknak legyen hol élniük. Nagyon nem élvezhetted, mert elaludtál.
Alig várom, hogy együtt legozzunk, anélkül, hogy meg akarnád enni a cuccokat. Csak három évet kell hozzá várnom, az meg tök gyorsan eltelik. Apa hozott neked egy új rágókát. Én meg kaptam egy lego sárkányt. Azt hiszem még én kapom a menőbb ajándékokat.
Ja, apával elaltattalak megint. Jókat mesél este az öreg, nem? Vicces, ahogy beleéli magát. Régen amúgy is viccesebb volt, csak...
Mindegy, ne beszéljünk róla, mert mérges leszek. A kazettáidon meg nem akarok kiabálni. Megijednél.
Amúgy alig várom, hogy meghallgasd őket. De még várnod kell. Tizenhét évet.

Helló öcsi. Karácsony lesz. Szóval itt egy vers, neked.

Legalább húsz fok hideg van,
Szelek és emberek énekelnek,
A lombok meghaltak, de született egy ember,
Meleg magvető hitünkről
Komolyan gondolkodnak a földek,
Az uccák biztos szerelemmel
Siető szíveket vezetnek,
Csak a szomorú szeretet latolgatja,
Hogy jó most, ahol nem vágtak ablakot,
Fa nélkül is befűl az emberektől;
De hová teszik majd a muskátlikat?
Fölöttünk csengőn, tisztán énekel az ég
S az újszülött rügyező ágakkal
Lángot rak a fázó homlokok mögé.

Helló öcsi. Hajnal van, kint zuhog az eső. Szar nyár van. De legalább itthon vagyok. Nem a viharra keltem fel, mert az mindegy, csak rosszat álmodtam. Nem is tudom miért mondom ezt fel neked, mintha bármit is tudnál csinálni. Amúgy se hallgatod még meg ezeket.
De tudod, anyával álmodtam. Ezt... ezt én se akartam, nem akartam. Komolyan, azt a nőt én tényleg... tényleg... Szóval nem tudok megbocsájtani neki. Amiért itt hagyta apát. Amiért lemondott rólad. Rólam. Téged meg se akart ismerni, engem meg... Nem is érdekel. De tudod, ma azt álmodtam, hogy egy sötét veremben van. Mélyen a föld alatt. És énekelt. Azt az altatódalt énekelte.
Aztán egyszer csak elhalt az éneklés. És minden sötét fojtogató lett. Mintha meghalt volna.
Felkeltem. De ez csak egy álom. Biztos valahol egy másik pasassal éli az életét.
Mi pedig itt vagyunk, három vén róka, mi? Jó, te csak hét éves vagy.
Nem tudom miért meséltem most ezt el. Lehet le is törlöm a kaziról.
Várj, asszem felkeltél. Beparáztál megint a dörgéstől.

*ajtó nyitódás ás kikapcs*

Jó, figyelj, el kell mindanom valamit. Még kicsi vagy, hogy megértsd, de még akkor is hiányzik, amikor közben gyűlölőm is. Nem mondtam el neked, de van egy képem róla. Sajnos azon, amin együtt vagyunk, mind a négyen - igaz, te még a hasában... Az miattam elégett. De van egy képem róla. Egyedül van rajta. Annyiszor összegyűrtem már, és kidobtam, de aztán valahogy mégsem vittem ki a szemetesben.
Ha hiányozna, és ha meghallgatod ezeket a kazikat, akkor tudni fogod, hogy hol van. Én úgyse fogom neked megmutatni, mert túl büszke vagyok, és nagyon gyűlölöm, hogy egyáltalán beszéljek neked róla.
Megérdemelted volna, hogy találkozz vele.
Apa meg azt, hogy nem hagy el minket.
Tudod próbált más csajokkal randizni. Nem is tudod, hányszor, de amikor megkérdeztem, hogy miért nem jött össze egyikkel sem, azt felelte: mindig anyád győz. Nem értem. Hiszen elhagyta... Sose szeretnék egy ilyen nőt, inkább el akarnám felejteni. De én beszélek, ugye? Hiszen itt van egy kép róla. Még ha nem is nézek rá, megőriztem.

* HALK SUTTOGÁS* Szia öcsi. Most este van, tavasz, minden kellemes. Éppen Skócia déli részén vagyok a haverokkal kirándulni, gondoltam veszek fel neked valamit. *ELHALLGAT, CSAK AZ ESTI TERMÉSZET ZAJOK SZŰRŐDNEK ÁT.* Fasza mi? Itt minden olyan csendes, nem úgy, mint otthon. Szeretem a vidéket, tudod sose voltam nagyon az a városi arc. Egyszer eljöhetnél velem is kirándulni. Remélem hamarosan sort keríthetünk rá. Azt modnják veszélyesebb most minden, mert mindenhol ott vannak a... Halálfalók. Remélem, amikor ezt hallgatni fogod, már béke lesz. És akkor együtt nézhetjünk a Loch Ness mellett a csillagokat. Amúgy van itt egy bazinagy kelpie, vágod. Majdnem megette Jimet. Úgy sikított mint egy csaj. *HALK NEVETÉS*
Most mennek kell, a tábortűz mellett gitároznom kell. Megígértem Ginának. Aranyosak a szeplői. Ja, Gináról még nem is beszéltem. De szerintem összejöttünk. Majd bemutatom neked. Jó arc. Nem olyan uncsi, mint a többi Hollóhátas. Most megyek. Jó éjt öcskös.
*KATTANÁS*