Harrods áruház

A Harrods egy áruház Londonban, az egyik legismertebb és legnagyobb területű áruház Európában. A Knightsbridge városrészben található Brompton Road mentén helyezkedik el. Az áruház egy két hektáros területen elterülő épületkomplexum, amelyben 100 000 m² alapterületen 330 üzlet működik.A Harrods híres fényűző butikjairól, valamint karácsonyi vásáráról és éttermeiről is. Mottójuk a latin „Omnia Omnibus Ubique”, amely kb. annyit tesz: „minden, mindenkinek, mindenhol”.Az áruház a katari állam tulajdonában van, amely számos kapcsolódó vállalkozást is birtokol befektetési alapján keresztül, pl. a Harrods Estates ingatlanügynökséget, vagy a Harrods Aviation és az Air Harrods légitársaságokat.

◊ karácsonyi kavarodás ◊
2003.12.22.

◊ Tessa ◊


zene ◊ October eyes outfit ◊ simple

Még mindig, szóval anyának még mindig nem vettem semmilyen karácsoyi ajándékot, és ez megrémiszt. Először gondoltam, veszek neki valamit az abszol úton, vagy a Weasley boltban. de aztán eszembe jutott a 2 évvel ezelőtti fiaskó, amikor is anya majdnem megsérült az egyik gőzölgő kisvonattól, ami kísrtet hngokat ad ki, aztán csúszik tőle a padló, az eber meg sikítófrászt kap. Anya ezek után meg is mondta, hogy nagyon értékeli az igyekezetet, de ő inkább valami mugli dologra vágyna, bár azt is leszögezte hogy neki nem is kell semmi ajándék, inkább hozzam el Hugot, és kész. Na de az nem lehet hogy nem veszek neki ajéndékot! Magamnak is vettem persze ezt azt...na jó, eddig még csak magamnak vettem  színes harisnyákat, zenélő zoknikat, amiknek mozog az orra, a rénszarvas világító orra, meg könyveket, vagy fél tucatot. A ruhákból eladott pénzből vásárolok, és végre kicsit elengedhetem magam. Tudom, hogy vannak, akiknek ez egy átlagos bevásárlás, de enekm ez maga a karácsony. Általában nincs pénzem, miből is lenne, ugyebár. Na de most, most kicsit úgy vásárolok, meg loholok fel alá, hogy szinte lázasnak is érzem magam. A pulcsim le se vettem, a kabátom is ólg rajtam, meg a sálam, amivel lassan megfjtom magam, mert nem akartam a levetkőzéssel bajlódni. De itt meg akkora a fűtés hogy folyik rólam a víz. A kezem tele papírzacskókkal, és a táskám könyvekkel. Hatalmas a tömeg, már csak azért sem merek leülni, mert a végén valaki rám ülne. Inkább lendítek egyet a sálamon, és nagy tempóval nekivágok újból a...azt hiszem a harmadik emeletnek? Várjunk csak...itt voltam egy órával ezelőtt is. A könyvesbolt is kettő üzlettel arébb vaa....
- WOÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!
A sálam valahogy félig lecsúszhatott, mert érzem, ahogy a cipőmmel rátaposok, a nyakamon megszorul a sál, és valakit leterítek az áruház kellős közepén. A közepén? Igazából eltévedtem, és nem biztos hogy udom, merre van a kijárat, mert a számításaoim szerint fél órája körözök az áruházban fel és le. Túl nagy az embertömeg, és most mindjárt még elesnek bennünk az emberek.
- Húha..iz..bo..Tessa?
Próbálom a sálamat kiszabadítani a testem alól, mivel már teljesen beleterekerdetm, és lefejteni magam Tessáról. De hogy kerül ide? Jé, nem szoktam itt sulis ismerőssel találkozni. Mondjuk más varátaim meg nem is igazán vannak.
- De jó látni téged! Jaj, segítek felkelni...

Christmas shopping


outfit

2003. december 22.

A mugli Londonba nem sokszor jövök el. Talán azért, mert kiskoromban elég sokszor hallgattam a szüleitől, hogy veszélyes, és hogy ne menjek oda, mert elkapnak, és bántani fognak, mert én más vagyok. Aztán meg már nem is érdekelt, mert az Abszol úton úgyis megkapok mindent, amire szükségem van.
Most viszont nem akartam valami snassz varázslós ajándékot venni a bátyámnak. A többiek nem érdekeltek, de Nathan karácsonyi ajándékára mindig odafigyeltem. És ő sem nagyon jár a mugli városrészbe, úgyhogy, amit innen kap, az biztos különleges lesz.
Ha pedig London, és karácsony, és különlegesség, akkor minden mugli-származású évfolyamtársam a Harrodsot ajánlotta. Kicsit eltévedtem a nagyvárosban, mire eltaláltam ide, úgyhogy szétfagyva, piros orral érkezem az üzletbe. Ami hatalmas, őrületesen szép, olyan karácsonyi dalok szólnak, amiket soha nem hallottam, és mindenhol nyüzsögnek az emberek.
Kicsit magamhoz is ölelem a sapkámat és a sálamat, hátha az megvéd attól, hogy elsodorjanak az emberek, és amikor kicsit akklimatizálódtam, csak akkor indulok neki felfedezni ezt az áruházat.
Éppen egy üzlet előtt nézelődöm, amikor nekem vágódik valaki, kiáltás hangzik, és mindketten eldőlünk.
- Húha..iz..bo..Tessa? - hallom az ismerős hangot, de egyelőre nem tudom azonosítani, csak amikor már kikeveredtünk a gubancból. Akkor jobban megnézem magamnak foglyul ejtőmet, és nem hiszek a szememnek. Egy Roxfortos diák áll előttem, Hollóhátas.
-Beth! - sóhajtok fel. - Nem is gondoltam volna, hogy pont itt futunk össze. Mit keresel te itt?
Miközben beszédbe elegyedünk, segítek neki rendbe szedni a sálját, ami a galibát okozta.
-Na, így jó lesz. Meg ne fojtsd magad. Azok a mozgó lépcsők elég veszélyesek, ha a sálakról van szó.
Örültem, hogy találkoztam egy ismerőssel, mert kezdtem elveszni a zsibongásban, a nyüzsgésben, és valójában már azt sem tudtam, merre keressem a kijáratot.
-Esetleg tudnál nekem segíteni? Úgy látom, te járatosabb vagy errefelé, mint én. A bátyámnak keresnék valami ajándékot.