Anti-Crisis Crisis Girl Freya

w h a t t h e f u c k w a s i n t h e g l a s s

what was in that glass?

  fthatshitithitmefast

+18: szégyenítés, rasszizmus, történelmi egyház szégyenítése, droghasználat, káromkodás, kinkshame, férfigyűlölet, káromkodás, káromkodás, káromkodás
        Szeretném megkérdezni, hogy mégis mi a vérhabos kurvaanyámat csinálnak ezek az emberek - probably egymást, meg az évente esedékes végbéltrükközést, csak a nyelvükkel, szolgálunk és védünk. Nekem mindig ilyen önfeláldozó társaságom van, évente kétszer elmegyek szórakozni, és kiderül, hogy mindenki amatőr fül-orr-gégész, különösen nagy hangsúlyokkal az utóbbin. Megrángatom párszor reménytelenül Flora karját - hogy lehet valaki ennyire 90s flowerchild ÉS ennyire rossz a táncban, illetve ENNYIRE részeg két sörtől? valahol most Woodstockban minden szótagra meghal apáink fiatalsága - mielőtt teljesen feladnám, k, nem fogok én megmenteni senkit egy kanalas strepsilstől, ha ennyire vágyik rá. Szomorúan meghúzom a rózsaszín vodkámat, ami lassan kezd olyan testhőmérsékletet felvenni, amivel Stonewallnál már megkergetnék, és felmutatom a hüvelykujjam Flora felé, hogy hát akkor merlinúccse, legalább egyikünk élvezze ki ezt az éjszakát.
        Nagy kelletlenül eltipegek a pult felé egy átlagos skandináv kisnyugdíjas városnéző tempójában - sajnálom, hogy G-G-Gia pont nincs itt, de már a fasz se emlékszik, miért nem ért pont ma rá, Flora erkölcseit meg védelmezze a fauna - és bedobom a már üres üveget az egyik különösen ronda kukába. Ezt nem én mondom, hát rá is van írva, mert persze hogy a legalternatívabb irish romkocsmát kellett betalálnunk, és kibaszott csodálatos barát voltam, mert nem kérdeztem meg befelé jövet, hogy Flora, egészen kurva biztosan egy olyan helyre akarsz menni, amire valaki a háború előtti óromán humorával felírta, hogy Táncház? Még akkor tettem egy nemes ígéretet magamnak, mégpedig azt, hogy kurvára leiszom magam, mert én ezt józanul nem vállalom, ehhez nem adom a nevem - oké, azt egy ennyire irish helyen biztos mégis, kurva kreatívak, ha káromkodásról van szó, és az olyan klasszikusok, mint a vér, szar, geci, nem mennek ki a divatból.
        - Tsőőőőőő, egy nagyonhíres fajdformááát kérek~! - a pultnak támaszkodom, és unottan nézegetni kezdem a felhozatalt. Az SS Red Flags, közismert nevén Matthew Wulfric Percial Brian Fawley sincs itt ma éjszaka hogy kihívjam egy melyikünk-gyomra-az-erősebb, szinte már-már családias egyéjszakásra az egysfr-en, mert csak Mattie lehet ennyi év és rutin olyan hülye, hogy elhiggye, hogy létezik nagyobb erő ezen a világon, mint a gyomrom. Egy kibaszott kecske vagyok bezoárok nélkül - és persze magassarkúban. A képzavart meg ki nem szarja le?
        - Hogy mondod, 21? Milyen jardok, egy roaring 20s gengszter fasza járt a szádban, Ryan? - nem tudom, kinek szarabb ez az ismeretség, Ryannek vagy nekem, esetleg Florának, hogy nem hallja az iméntieket, de végül a nagyszerű erkölcsösség félrekúrásával - és hát pardonnez-moi, vajon én találtam ki az irish twins kifejezést? ugye, very demure, very mindful katk értékek - megkapom végre az italomat. Néhány szájhúzás - a sajátom - után megkapom a kis rózsaszín szívószálat és esernyőt is. Még néhány ilyen, és senkinek nem fog eszembe jutni sem a neve, sem a származása.
        - Amúgy nem vagy közel sem olyan tehetségtelen, mint amilyennek kinézel.. ha meghívsz valamire.. wait, azt a kiscsajt ismerem! A szőkét, ott a csapat Peaky Blinders wannabe seggfejjel! Ryan, ha minden egyes kurva popkult utalást el kell neked mondanom, ott leszünk, mint 1921-ben, annak is kurvajó vége lett, nem!? - intek neki párszor, mikor megpróbál mégis közbeszólni, de nem látok ki rendesen a pult mögül, hogy pontosan tudjam, mit csinálnak. Mármint a cringe fasz kézmozdulatok nemzetköziek, meg az-anyám-pincéjében-lakom-és-élvezem vigyorgás is, amivel ott néhány pöcs körbeállja.. mi is a nevét. Lacke? Luna? Tényleg Luna Lacke a neve? BS, Blood, BS it is!
        Bármi is a neve, emlékszem arra a csajra, meg arra, hogy még a háromreggelis angolgyerekek között is úgy be volt szarva egy hirtelen mozdulattól is - amiből azért legyünk őszinték for a fokin' fakt', a fallikus szimbólumokkal hadonászás közben van néhány - hogy el se akarom hinni a két szép szememnek, hogy őt látom velük. De nem, ennyit nem ittam, ez pontosan az, akinek hiszem, így oda se köszönve Ryannek elkezdek áttörni a faszok tömegén, mert huncut irish közhelyek ide, borderline mugli környék oda, az ilyen kispöcsű rohadékok azért mindenhol pont ugyanolyanok. Összenő, ami összetartozik.
        - Hé, te fasz, a csaj velem van! És amúgy is fasznak kevergeted azt a sört, rázni nem akarod, kibaszott irish rapist James Bond! - az összes 160 centim + LV magassarú beparkol a kiscsaj elé, mikor gondolom, jól meg akarják kínálni egy kibaszott kevert, nem rázott sörrel. Oldest trick in the book, de csak akkor látod, ha pont a háta mögül jössz: nem elég, hogy egy aljas faszfej, még szerencsétlen is.
        -...mi? De mi csak Mirát.. the fuck, csak meghívjuk egy italra, csak lazulunk kicsit, Mira laza lány. Ki a fasz vagy te?

Egyre kevésbé tudom, mit keresek itt.
Illetve, ez nem igaz.
Igazából egyre jobban tudom, hogy bizonyos értelembe pont ezt - már csak megérteni kéne, hogy de minek teszek ilyet magammal. Egyre jobban tudom, hogy valószínűleg a legrosszabb ötlet, amim lehetne, arra hogy lekössem valamivel a figyelmem a nosztalgia ellen.
A nosztalgiával sem lenne baj, szép idők szép emlékeivel, ha nem járna mellé a szomorú oldala, hogy ez mind elmúlt, és nem tér vissza, és még mindig hiányzik. És ilyen napokon még mindig fájlalom, hogy ez már így is marad, persze továbblépni mégsem tudok.
Ma is ezér ültem be egy ilyen - őszintén szólva nekem kicsit ijesztő - helyre, eredetileg csak egy valami vidám színű koktélra, ami elfedi az erős alkohol vagy épp gyenge életbölcsesség ízét. Papíron ennyi lenne, csak hagyom egy kicsit a fejembe szállni, csak annyira, hogy kicsit tompítsa a nosztalgia bánatait.
Persze kit is akarnék átverni?
Nem, valójába pont az ilyenekér vagyok itt, mint most a hirtelenjött asztaltársaságom, akik ennyire nem vagyok naív, minden bizonnyal felszedni akarnának. Mármint, nem ragaszkodnék én pontosan ehhez. Még nagyon kedves és szimpatikus lányokból is ijesztő gondolat lenne a még csak pár korty koktélom után egyszerre három - ennyire később is legfeljebb gondolatba lennék elég merész - de kissé a nyomulós felé tendáló urakból hárommal kevesebbel is beérném.
És mégis.
Egy szál rövidke névvel bemutatkozok, amiből értelemszerűen máris régi cimborák vagyunk,.. Jelzem a nagyrészt még meglévő koktélom meglétét, amiből értelemszerűen igen, kérek még egy sört is ...valahogy?.. Így szipogatva méginkább apránként a gondosan őrzött koktélomat, tincseimen át pislogva remélve, hogy esetembe beérik csupán beszélgetéssel,..
Nos, így egész biztosan nem kalandozik az agyam semmi máson, csak a jelen pillanaton. Garantált módszer. Sajnos Lu tisztába van ennek az önálló tényével, és valahol tudat alatt ezt fentebb helyezi, mint e stratégia némely egyértelmű életviteli buktatóját. Potenciális buktatóját legalábbis, de amiket jobb ötlet lenne nem kockáztatni. Ha Lu bölcsebb lenne, mint melankólikus.
Az alapötlet sikerült már ...khm, pozitívabban is néhanapján, bár megbízhatónak nem nevezném azér.
A felmentőseregre pilanatnyilag őszintén nem számítottam.
-Hé, te fasz, a csaj velem van! És amúgy is fasznak kevergeted azt a sört, rázni nem akarod, kibaszott irish rapist James Bond!
Remélem az eddigi alkohol segít hihetőbben eladni a vidám integetést az érkező felé, mint ha tényleg őrá várva üldögéltem volna itt mindvégig. Közbe tekervényelem az emlékeimet, hogy ismerem-e valahonnan régebbről az utóbbi másodperceknél, amikoris megtudtam, hogy vele vagyok, valamint hogy mennyire találom őt is ijesztőnek az iménti belépőjével. De legalábbis az egy, lány, és kimenteni próbál az iménti társaságomból tényezők meggyőzőek annyira, hogy megpróbáljak beleugrani a hirtelenjött szerepbe.
-Ugyan, nem kell...- próbálom elvesző hangon békíteni a pillanatot, meg hihetően bólintani felé, hogy valóba vele vagyok, bár kétlem a siker esélyeit.
-Egy... lazább lány..?
Mennyibe, hogy Lu épp csak eszkalálni segít, amit kibékíteni próbált volna?

w h a t t h e f u c k w a s i n t h e g l a s s

what was in that glass?

 fthatshitithitmefast

+18: szégyenítés, rasszizmus, történelmi egyház szégyenítése, droghasználat, káromkodás, nemibetegségek említése, kinkshame, férfigyűlölet, káromkodás, káromkodás, káromkodás
        A minőséget nem mindenki tudja értékelni, itt van rögtön ez a csapat beszélő pénisz, akiknek nemi erőszak a nőknél az egyetlen esélye - míg odaérek, ívesen felmutatom nekik a finoman munkált balomat. Ez máris a legközelebbi érintkezés, amiben részesülni fognak, kivéve természetesen, ha Miraon - honnan a faszból jönnek ezek a nevek?? - és én is lendületesen mivan-mivan-mivan lökdösődésbe fogunk keveredni velük, de akkor pár foguktól megszabadulnak garantáltan az urak. Talán Flora itt köztünk a füll-orr-gégész, de az amatőr szájsebész is rendel igény szerint.
        Persze egyébként mi a fasz közöm van hozzá, amit most mindjárt jól meg is fognak nekem mondani a kiscsoportos kézimunka szakkör kisdobosai - de itt rohadjak kettőbe és hugyozzon le egy különösen részeg és szökött halálfaló, ha hagyom, hogy valakit bedrogozzanak a szemem láttára!
        - Én Freya Kibaszott Blood vagyok! TE ki a faszom vagy?! - levállalom, és belemászom a mellette álló micro peen' energy segglyuk arcába is. Eszkalálni se kell, ezt mindig volt honnan: tele a világ ezekkel a faszokkal, akik azt gondolják, hogy bárki és bármi, amire ránéznek, az ő tulajdonuk, miközben még a saját erekciójuknak sem a tulajdonosai, legfeljebb egy közepesen hosszútávú, a viagra-receptektől alaposan megtámasztott húsz-harminc évnek, ami mindannyiunk megelégedésére egy mentőben ér véget, mielőtt egyetlen emberre is rátehetnék a gecitől hámló kezüket. God knows, mennyire mélyen érdeklődöm a kibaszott adóforintjaink után, de valóságos jóléti intézmény vagyok, ha még most megspórolok magunknak öt év kényszer-gyógykezelést egy nyomorult szocmunkás irodájában, és még most széttaposom a nehezen felépített hitüket önmagukban.
        - És te? Jesus take the wheel, ha még egy mozdulatot teszel a barátnőm felé, garantálom, hogy egy kibaszott zártosztályon ébredsz fel totális amnéziával valaki más neve alatt! - rámutatok arra, amelyik még mindig nem értette meg, hogy pontosan tudom, mire készültek, és nem kell szólnom senkinek, hogy Gyopáros Alpár & co. mindent bevet annak érdekében, hogy repedésig kúrja valaki összes létező nyílását gecit nem sajnálva - ahogy mondanák a toryk, mikor épp polkorrektek, bár fasz sem tudja, nem vagyok tory szavazó.

        - Állj, állj kicsim, honnan tudod, hogy bármi rosszat akartunk a barátnőddel? Mi csak lazultunk volna kicsit, ugye, Mira? Nem akarunk rosszat, nem kell ilyen komolynak lenni.. - felteszi mindkét kezét, mintha nem lennének kurva zsebek a kurva szaros nadrágján, ahová bedughatta volna, amit használt. Teszek felé egy intő mozdulatot, mire hátrálni kezd a haverjaival együtt: minél távolabb takarodnak, annál biztosabb, hogy nem fog eltörni sem a mécses, sem valakinek az orra - vagy a cipőm sarka, mert azért különösen nagy kár lenne, nagyon kevés hasonlót gyártanak gyerekméretben.
        - Kicsim a kurva anyád! Ez az, menjél..! Menjél! - még egyszer bemutatok amíg zavartan átkúsznak valamelyik másik helyiségbe, és az asztalra felülve lelököm a padlóra az itt hagyott sörüket. Nemcsak drogos gecik, még csórók is, ki iszik ilyet kisfaszú mérnökhallgatókon kívül? Külön kör kellene a pokolban azoknak, akik gazdaságos módon akarnak megerőszakolni egy lányt. Vagy fiút, kecskét, akárkit igazából.
        -Oké, csak hogy tudd, amúgy semmi közöm hozzá, hány PUA-trainerrel akarsz dugni, de láttam, hogy tényleg belekevertek valamit ebbe a sörnek alig nevezhető thesztrálhugyba, amitől a németek rögtön megint lebombáznák Narniát, vagy tudja faszom, nem vagyok tory szavazó. Soo... szívesen, gondolom, ha nem az volt a mai programod, hogy olyan dolgokat csinálj, amikért holnap megéri alkoholistának lenni, just sayin'~ - lóbálom kicsit a lábam, és felajánlom neki a saját italom az ijedtségre, de csak miután jelentőségteljesen beleittam. Valahol egy távoli jövőben nyilván majd jól betiltják a beltéren dohányzást, de mivel szerencsére se látó, se demokrata nem vagyok, rágyújthatok a saját tárcámból egy szálra. Fityma alatti bubópestis et al. biztosan próbálkoznak majd még, de remélem, hogy addigra már nem leszünk itt.

Nos, Lu konklúzívan sikerrel járt.
A korábbi öt-tíz percbe is, de az utóbbi egybe aztán biztos, történt annyi eseménydúsítás, hogy ma már biztosan nem az elmúlt szerelem el nem engedett nosztalgiáján rágódás fenyeget.
Dúsított események még lehet, viszont.
Laza barátunk hozzám intézett kérdésére - és mindenképp csakis a jelen lévő erősítés jelenléte által támogatva - összeszedem a létező legtöbb, lázadó ellenállásomat, és... Dobpergés,.. Egy bizonytalan hangú "Ööö..."nél többet nem válaszolok, ezzel jól nem erősítve meg, hogy egyetértenék az állításával.
Lu ma igazán vad, radikális pillanatait éli.
Mármár az a szint, mint passzívagresszívan palacsintát adni egy sellőnek ééés Lu kanyarodik szépen vissza a jelenbe hát nem hiszem el!
Ahogy új legjobb barátom - meg merem félve kockáztatni, hogy jobb, mint az iménti laza társaság - elzavarja az utóbbiakat, én csak apránként egyre kisebbre húzom össze magam a poharam fölött, lassan szinte vákumfóliát megszégyenítően zárva körül. Oké, talán egy nagyon kicsit pimaszul szürcsölök is belőle, ahogy távoznak.
-Le fog...- kezdeném jelezni a sörök sorsát, ahogy a megmentőm felül az asztalra, de egy pillantásbol leveszem, szándékába sem állt aggódni értük, és jó eséllyel szándékos manővere is volt egybe.
Freya Kibaszott Blood - mint teljes nevén, és személyiségébe is kiadósan bemutatkozott - kedves lány, hogy így a segítségemre sietett. Szimpatikus is, hogy megtesz ilyet egy gyakorlatilag idegen kedvéér - nem vagyok naív nem tudni miről beszélt, nem véletlen ölelem annyira körül mostanra a koktélom, hogy bőven a személyes terem határain keresztül lehessen csak megközelíteni is.
De ki is tesz legalább hármat, csupán a személye intenzitásából is, úgyhogy kettesbe maradva is egy darabig csak motyogott félszavakig jut el bármi, amit mondanék nagy megszeppenten.
-Nem... akartam...- mentegetőznék például, de ez is elveszik a még korántsem befejezett mondandója között. A végére azér összeszedek egy rendes emberként kommunikált választ.
-Köszönöm.
Hátöö, nos. Volt a programom kicsit ma lenni dolgokér alkoholistának? Inkább elsikkadok a kérdés fölött, és egy társalgási légkört megalapozandó, elfogadok egy kóstolót a felkínált italából. Miután sikerül csupán közepesen palástolni, hogy nem ilyen erős italokhoz vagyok szokva - vagy valószínűleg olyanokhoz, amik jobban titkolják - cserébe én is megkínálom a saját koktélommal, ha kér.
-Ebbe nem kevertek semmit, vigyáztam rá.
Bár egymásnak még szigorúan véve nem mutatkoztunk be, ő kiadósan tudatta mindenki érintettel a kilétét, úgyhogy orvosolom is annak az érzését, hogy én tartoznék még a formalitással.
-Mira Wyne. És mégegyszer... köszönöm a megmentést.

w h a t t h e f u c k w a s i n t h e g l a s s

what was in that glass?

 fthatshitithitmefast

+18: szégyenítés, rasszizmus, testnedvek említése, történelmi egyház szégyenítése, droghasználat, káromkodás, nemibetegségek említése, terrorizmus említése, kinkshame, férfigyűlölet, káromkodás, káromkodás, káromkodás
        Elképzelésem sincs, miért írta rólam az utolsó gestapo-kisokosába a szocmunkás, hogy összeférhetetlen vagyok, agresszív, meg közösségellenes: évek óta jótékonyságból védem nőtársaimat, és nyilván faszt visel a szemei helyén az, aki szerint nőnek lenni könnyű mostanában. Vagy bármikor, ha már szart fogunk dobálni egymásra, és legyünk őszinték egy kibaszott pillanatra: ha szardobálásra kerül a sor, mind szeretnénk, hogy valaki ott álljon előttünk és mellettünk, meg ügyesebben hajítsa a szart mások arcába, mielőtt minket találnak el vele. Különben is, ki az összeférhetetlen, én járkálok itt körbe, mint a Bolygó Zsidó, hogy különböző testrészeimet belelógassam mások ezt megelőzően sem túl finom italába?
        Az vesse az első követ, vagy ha már, az első marék szart, aki sosem fosott attól hazafelé éjszaka, hogy majd valaki sikátorban a Smiley Killer bekúrja valamelyik csatornába, csak mert ez Anglia, és csak mert megteheti? A csoro muglik azt sem sejtik, hogy ez egy actually létező pár here, és én sem azért tudok róla, mert mint valami korai magömléses ír hülyegyerek az IRA képeslapok felett, a muglik rendőrségi rádiójára elégül ki az amygdalám. Megengedem, hogy nyers vagyok, de közel sem annyira, mint az MDMA éhgyomorra.
        - Danke, Miss Marple! - grimaszolok a mondat kezdetére. Úgy nézek ki, mint aki azért aggódik, hogy szerencsétlen balfaszkodásával most kicsi Timmy kis talpát veszélyezteti a szétszóródott üveg miatt? Ha ennyire szociálisan érzékeny lennék, fognék egy shotgunt, a számba helyezném, és a lábujjammal meghúznám a ravaszt. God knows, csak a legjobb szándékok alapján mentettem meg Mir-Murt, de ha ennyire suta lesz, gyorsan a merkúr retrográdomban találjuk magunkat.
        - Köszi~ de mi ez egyébként? Csak kézbe fogni +10 pont a szüzességünkre. Nem jársz ilyen helyekre, ugye? - most viszont próbálok nem grimaszolni a hallhatóan is női piája ízétől. Nem lehet mindenki középhaladó alkoholista, de ránézésre is meg tudom mondani, miért őt célozták meg a faszok. Miraonból könnyen Miraoff lenne, ha a valóságban élne, ahol nem a tündérbogarak délutáni napközijében fonnak harmatból és madárcsicsergésből szeretet-fonatot - amiről fasz se tudja, létezik-e, de mindig mondom Florának, hogy ha egyszer végleg elegem lesz mindenből, behatolok a barátaim idegrendszerén kívül a tudatmódosítós-hippikommunás big bizniszbe is, ahogy mások az internetbe szoktak betörni, és leszbikus cottagecore szektát vezetek majd, mert ezek a különösen ordas faszságok természetesen hullanak le rólam az erkölcsben. No-no, Miraon Nen - három feles és egy hírhedt fajdféle veszekszik a gyomromban a túlélésért, hagyjuk erre - csak besétált ide egyedül, letette a kis seggét arra a kanapéra, két kis markába fogta a koktélját, és valahol elkerülte Humbert Humbertet is. Nekem soha nem lenne ilyen kurva nagy szerencsém: az övé meg én vagyok.

        - Nincs mit. Kérsz egy szálat? - nyújtom felé azt, amit eddig szívtam, de tündeföldén, ahonnét elkóborolt a faszok hegygerincen fáklyákkal végigfutó hívására (és hol a faszomba volt Gondor, mikor félreverték azokat a faszokat??), biztos nincsenek az ilyen gesztusoknak mellékzöngéi. Engem is a częstochowai öltöztetős szűzanya szállhatott meg, ahogy G-G-Gia mondaná, hogy további megjegyzéseket nem is teszek.
        - Btw, hogy kerültél ide? A te barátnőd is elment egy borderline bánatos kurvával smárolni, miközben megígérte, hogy nem hagy magadra, ha már ő ide akart jönni, bármennyi kiváló ellenérved is volt? - Flora imádná ezt a mennyiségű szerencsétlenséget, ő bármit talál az utcán - kiskutyát, kiscicát, kiscsövest - hazaviszi, felneveli. Ez az ő nagy estéje lenne az A* vizsgájáért, cserébe csak annyit vártam, hogy velem is legyen kedves, mielőtt az agya egy süllyedő papírhajó lesz.
        - Meg főleg, ha mégis önként akartál olyan élményekben részesülni, mintha egy zsák használt tűben pancsolnál egyet, miért?? Én még mindig azon gondolkozom, hogy disszociatív személyiségzavarra iszom magam, vagy hazamegyek. A kettő nem zárja ki egymást tbh~

Egyelőre próbálok nem gondolni rá, mennyire bizonyítom épp, hogy mennyire környezetidegen vagyok ilyen helyen. Esetleg hogy mennyire túl mély vízbe ugrottam ezúttal.
Nos, ezt Freya Blood megosztatlan figyelme mindenképp kiadósan próbára teszi, kerülget itt a szándék hogy csöndbe elsikkadjak, és hazasunnyogjak, nehogy bárki észrevegyen a következő néhány napba. De mégis, ehelyett próbálom legalább látszólag megállni a helyem az árgus figyelme előtt. Még rá kell jönnöm, pontosan mér.
-Mai tai..?- mármár kérdő hangsúllyal, mint ha ciki lenne bevallani. -Nem szoktam.
Végül összeszedek elég bátorságot mentegetőzéek nélkül válaszolni, vállalva a tényt. Meg nem kérdezek ilyet, mint "ennyire látszik?", persze hogy ennyire látszik, és tudom, hogy minden kertelés nélkül rámutatna ennek a tényére is egyből. Tanulok én, előbb-utóbb.
-Oké,- követem a tekintetemmel a cigarettaszálat, ahogy az ajkai közül véve ki felémkínálja. -Bár biztos csak nagyon esetlenül köhögni fogok tőle...
Lu, drága, akkor mér fogadod el?
De el akarom. Talán sikerült átesni a mimóza túloldalára, és bizonyítani akarom, hogy annyira nem vagyok környezetidegen, hogy semmi keresnivalóm nem lenne ilyen helyen. Valószínűleg legalább annyira magamnak is, mint neki. És valószínűleg kezd lenni annyi alkoholszintem, hogy könnyebben bátorkodjak ilyeneket. És legyünk őszinték, mer valahol a megfélemlítő arculaton túl, vagy talán amiatt is, tetszik, és akarom azt hinni, hogy tudok egy mondatba említhető lenni vele.
Nos, az esetlen köhögést azt eltaláltam. Legalább nem kontrollálatlan köhögőgörcs, de hozzájárul az általa láthatott összképhez, miszerint semmi keresnivalóm ilyen helyen.
-Öhm,.. nem egészen.- A tippjére - ami ezek szerint az ő oka lehet ilyen helyen járni - el kell gondolkozzak őszintén, valóba mér is teszek ilyet magammal, mint ez a mai ...kaland, meg főleg ahogy talán még végződhetett is volna, ha Freya nem lép közbe. Esetleg ilyen fenkölt spirituális gondolatok, hogy valami sorsküldötte lenne, hogy megragadja a figyelmemet, aztán könyörtelenül elgondolkoztasson pont ezeken.
-Mer az életnyűgeim elől menekülök, és a legrosszabb ötleteim vannak rá, hogy ezt hogyan tegyem..?
A kósza kérdőjel talán az ő, cenzúrázatlan megerősítését várja, mer tőle hallva úgy tűnik, nem merem nem ismerni el az igazságát. Magamtól is morfondírozok már rajta félig tudat alatt, hogy igen, talán ez lehet az oka, és minden bizonnyal rossz ötlet, de csak itt vagyok mégis.
Talán leginkább pótcselekvésként szívok bele mégegyet a cigibe, de legalább ezúttal már egész kontrolláltan köhögök csak tőle.
-Nem itt kéne lennünk, mi?..- És mire kibukik a kérdés, zavarba is jövök, hogy hangzott-e ez valami egyébnek, mint morfondírozás, hogy is érzek azzal kapcsolatba, ha igen, és mennyire látszik ez rajtam. Ezen a ponton minden bizonnyal.