Soffi Lowe

S O F F I ♡ L O W E

• • • • • • •

✧˚｡♡

Tell me that I'm special
Tell me I look pretty
Tell me I'm a little angel
Sweetheart of your city
The number one girl in your eyes
Your o n e and o n l y
• • • • • • •

Candy bear

jelszó || "Redway Roxmorts szépe"
teljes név || sophianae soleia lowe
nem || nő
születési hely, idő || Edinburgh, Skócia, UK: 1988. 08.30.

kor || 16 év
vér || aranyvérű
származás || koreai-skót-angol
évfolyam || hatodik

   Sweetie pie
+16! utalások szexualitásra, érzelmi bántalmazás

M i n d e n történet eleje h a s o n l í t kicsit.
'Nem volt ez másként a csodálatos - és kicsit idegesítő - Soffility hercegnővel sem, aki úgy libbent a szalon magas, óarany ajtajain át az előtérbe, akár infláció Shacklebolt nevét hallván a Wizengamot színe előtt. Ma is kócos fürtjeit annak köszönhette, hogy ismét nem viselt gondot a számára fontos dolgokra, mert elméjét azon elemek színezték rózsaszínre, melyek a női nem igeneit csak az olyan témakörökben tették érvényessé, mint a szépítőszerek vagy a házasság dolga. Ha Soffility hercegnőnek nem tetszik ez a változat, nyugodtan szórakoztathatja saját magát is, ahelyett, hogy tőlem várja, tegyek úgy, mintha még mindig gyermek lenne, nekem pedig nem okozna nagyobb örömet ennél még az is, hogy Shackleboltról olvassak a Prófétában, ahogy eredetileg terveztem ezen a roppant fényes vasárnapon.'
   Deckard Lowe elégedetten figyelte a húga elégedetlen ajakbiggyesztését, de bármilyen nehezen beismerhető örömet is okozott számára tönkretenni a játékát, amelyben ő a narrátor és színpadi rendező szerepét töltötte volna be, nem kívánta magát sokáig kitenni az élménynek. A reakció gyorsabb lábakon járt, mint maga Soffi, ha ígéretet kapott arra, hogy időt tölt vele, és most, hogy megkapta a lány csalódással vegyes felháborodását, nem akart feláldozni további perceket a nyugodtnak ígérkező napjából.
   - Azt ígérted, hogy olyan lesz, mint régen. Hogy.. - Soffi tett néhány lépést a szalon kanapéra felé, és talán azt fontolgatta, hogy ismét a bátyja ölébe veti magát, mint régen, és főleg még azelőtt, hogy az egyik barátnőjétől megtudta, tényleg nem kell hozzámennie. Soffi számára ezek a viszonyok nem voltak olyan egyértelműek, egyik oldalon származása azt ígérte számára, hogy a vagyon megtartására tett kísérletek többel is honorálandók, mint a fele királyság, a másik oldalon pedig a szövetségek építését jelölte ki számára. Sem a bátyja, sem az apja nem siették felvilágosítani a részletekről, sőt, általában úgy kezelték ezeket a témákat, mint amelyeket eleve tudnia kellene, hiszen minden tisztességes lány tudta azokat: Soffi szerintük jóval többet beszélt és álmodozott ahhoz, hogy tisztességesnek lehessen nevezni.

   Fején megbillent a vadvirágokból font koszorú, ahogy végül mégis lehuppant a finom, fehér fotelba, de farkasszemet csak a vidám csillanás nézett a bátyjával a tekintete delelőjén. Soffi születése óta boldog volt - korán elhunyt édesanyja úgy jellemezte, mint akinek első hangja is csupa nevetés, vidámság volt, sírni alig lehetett látni. Az asztalra dobta iménti jegyzeteit, hallgatólagosan is beleegyezve abba, hogy nem térnek vissza régi játékukhoz, Soffility hercegnő helyét átvette az ifjú Ms. Lowe, aki nyilván annyira felelősségteljes és komoly hölgy, hogy nem követelőzik ott, ahol nem fogadják szívesen. Lesimította ruhája szoknyáit, és rögtön készen állt arra, hogy engedelmeskedjen a bátyja esetleges kéréseinek.
   -Akkor miért nem meséled el azt, amit Apuval beszéltetek tegnap este? Nem mondom el neki, hogy elárultad! És azt sem, hogy láttam, hogy vendéged volt! - szája elé tette vidáman mindkét kezét, mögülük lesett ki a délutáni aranyló napfényben. A terasz hatalmas ajtaján keresztül beáradt a nyári kert, pázsit minden rezdülése, a falak között azonban hűvös maradt. Deckard mélyet sóhajtott, letette olvasáshoz használt szemüvegét, és megpróbált kifejezetten szigorúan nézni a húgára, mielőtt a szája szélén kunkorodó kínos öröm elárulta volna. Mindketten tudták, hogy az apjuk kifejezetten hagyományos elveket vall, ami a vendégek fogadását és a társaságukat illeti, számtalanszor meghallgatták tőle épp a szalon oroszlánfejes kandallója előtt állva vigyázzban, hogy a látszat minden, azt minden áron meg kell őrizniük.
   Sullyvahn Lowe a háború valódi győztese volt ott, ahol mások minden elveszítettek, halálfalói fennállását magyarázta több szemtanú vallomása egy kényszerített imperius-átokról, majd ezt követően megerősítette a számtalan adomány, mellyel hozzájárult a Roxfort újjáépítéséhez, valamint az ingyenes jogi tanácsadás a rászorulók részére. Reputációja még azt is túlélte, amit alig keveseké: több fennmaradt nyilatkozata maradt nagyköveti éveiből, leginkább arról, miért is érdemes ázsiai feleséget választania minden komoly aranyvérű úriembernek - annak azonban ellene volt, hogy gyermekei megtanulják az anyjuk nyelvét, vagy bármi olyan tudással érintkezzenek, amelyet ő nem talál minden kifogáson felül érthetőnek.

   Most azonban ketten voltak, kedvenc gyermekkori kellékeik között: egy önmagukkal megtölthető délután, a szökőkút a hátsókertben, melynek vizén szivárványt vetett a forróság, csak általuk ismert ösvények, csak most és itt elsuttogható vágyak és titkok. Deckard már-már nosztalgikus szomorúságot érzett egy pillanatra a baljában, ahogy a húgát figyelte, koszorúja alatt uralkodó reményteljes grimaszát - hiszen gyermek még, ha hamarosan felnőtt, kötelességek rabja is. Annak idején csak egymásra számíthattak, történeiket csak egymásnak írhatták, ezeket a napokat gyorsan, ügyes kézzel lopta el a Roxfort, a nyomukban osonó szóbeszédek anyjuk szomorú balesete után, pletykák arról, apjuk hogyan húzott hasznot mások tragédiájából. Majd a Wizengamot feketéllő szemöldöke gyermekségük margóján - és persze Deckard korán nyíló értelme arról, kik is ők valójában. Közel sem Sulliver herceg és Soffility hercengő, csak egy tenyerén erőszakot egyensúlyozó vérvonal, mely most is hagyományaihoz tért meg minden éjszaka, ha kellett, mások ágyába.
   Talán még kedve is volt hozzá, hogy csak most, csak azért a szusszanásért, mely Soffi vidámságát olyan rosszul leplezte, akár a györgykori kúria boltozata a lappangó éhséget az aranyra - csak érte elfelejthetné a realitást, elmesélhetné azt az esetet Ms. Greengrassal, felránthatná a fátylat a húga szeme elől arról, mi is történik valójában imádott ábrándjai helyett férfi és nő között. A hasonló titkoknak mindig értették leánykori nevét, egymás között úgy kereskedtek velük, mint a szép színes kövekkel, érdekes alakú préselt virágokkal, mert ez volt minden vagyonuk, zsebpénzt sosem kaptak volna. Soffi régóta célozgatott el nem fulladó lelkesedéssel arra, sejti, érti, hogy van ott valami kimondatlan, amely rá csak házassága után vár - de milyen kár is lenne elmulasztani ezt, nem látni, mint telik meg a délután narancsszín kétségbeeséssel, miknét rajzol a hófehér falakra a gyermekségnek sírt állító ábrákat a valóság. Hamarosan úgyis túladnak rajta, csak a legmegfelelőbb ajánlatra várnak, az pedig lehet épp öreg, aljas, hitvány pénze is, neki és az apjuknak egyre megy - talán ez még kegyelem is lehetne, ha meg is cukrozza azt némi káröröm az ártatlanság pusztulásán.

   - Talán. Talán nem tehetek semmit Soffility hercegnő kíváncsisága ellen, igaz? Tényleg tudni szeretnéd, hogyan és miért fogadtam Ms. Greengrasst? - persze tudta a választ már azelőtt, hogy a szótagok végére ért volna, Soffi felpattant és rögtön mellé is telepedett örömében, hogy a bátyja nem zavarta a szobájába, amiért eddig bosszantotta. Kíváncsisága pezsgő volt: örömre, bánatra is szomjoltó ritkaság, öröm volt kézből etetni azt. Deckard mindig ostobának tartotta a húgát, főleg, mikor az a mugli összeesküvésekkel fárasztotta, vagy szerelmes verseket idézgetett, de azt el kellett ismernie, hogy nem ismert senki mást, aki ennyire fáradhatatlanul falta volna a könyveket.. magazinokat, lapokat, néha még a fiolák üvegein található feliratokat is. Minden új információ felderítette, minden érdekelte, mindent tudni vágyott - tintától foltos ujjakkal, néha kialvatlan szemekkel sorolta új felfedezéseit, hosszú szövegek tartalmát. Persze ez sosem válik majd Soffi Lowe javára, a legjobb az volna, ha csak szép és csendben maradna, de most bizonyára elragadja majd összes lélegzetét, amellyel tovább csicsereghet.
   - Igen, de ismerem Ms. Greengrasst.. nem mondhatnád úgy, mintha ez lenne a megígért mese? Akkor nem tudnám biztosan, mi igaz belőle és mi nem, és nem árulnál el vele titkot. - ujjaival finomat körzött párat a letett próféta címlapján, mint aki épp szörnyen elgondolkozik. A nyaka melege andalító volt, átbeszélgetett estéket, megértő támaszt sugárzott, olyan ígéreteket tett, melyeket csak legjobb barátok tarthatnak meg. Deckard egy pillanatra mintha észrevett volna vörös fonalat a kisujja körül bonyolódni, de gyorsan meggyőzte magát róla, hogy húga bárhogy is próbál gyermek maradni, az ostobaság évszakának ideje véget vetni.

   Tehát, ahogy mondtam, m i n d e n történet eleje h a s o n l í t kicsit.
Ebben például Ms. Greeng.. Danaida hercegnő azért jött látogatóba, mert olyan titkokat vágyott megismerni, melyeket nem neki szántak. Tudod, mi történik az ilyen hősökkel, ugye? Próbákat kell kiállniuk, itt is az első: beosonni a palotába anélkül, hogy bárki észrevenné őket. Egy nap talán ezt kell majd tennie Soffility hercegnőnek is - aki kíváncsi, jó, ha leleményes is, veszi a bátorságot, hogy beleüsse az orrát olyan ügyekbe, melyeknek jobb volna rejtve maradniuk. A második próba? Legyőzni az ismeretlentől való félelmeit. Danaida hercegnő mindenkinél bátrabban mondott igent olyan kérésekre, amelyeket csak sötétben, éjszaka hallani, és csak akkor teljesíthetőek, ha valaki önfeledt. Hallgass csak ide.. tudni akarod, mi a harmadik próba, mi az, amit egyszer neked is.. bocsánat, Soffility hercegnőnek is meg kell ismernie? Ehhez meg kell ígérned nekem, hogy semmit nem árulsz el soha rólam és csak azt teszed, amit parancsoltam neked. Megértetted?
   Ha sajnálta is kicsit, öröm töltötte meg a pereméig, nyomában bizsergés járt: arra nem gondolt, hogy ironikus módon a húgának épp őt kell megkerülnie, ha teljesíteni akarja a próbákat. Soffi engedelmes volt, napokig a szobájában maradt, ha ezt követelték tőle, a sírástól dúlt arcát is mosoly mögé préselte, ha apjuk nem akarta tovább nézni a vörös foltokat a hófehéren.. de mégis, a korának megfelelő, előttük utálatos lázadozás már megkezdődött. Már egyre több kérdést tett fel, már nem volt mindig maradéktalanul napsugaras, ha hetekre kettesben hagyták a manóval, nem csapta el étvágyát mások társaságára egy új ruha, ékszer. Bosszantó volt a lehetőség, hogy egyszer inkább barátaira hallgat majd helyettük, sőt, talán nyíltan nemet mond - de erre nem is kerülhet sor, amíg figyelnek rá.

   Soffi füle mögé tűrte a fonatból tincsenként kiszabaduló, már-már lázadással fenyegető haját, és bizonytalannak tűnt. Kedvenc könyvei erre nem adtak választ, nem igazán tudta elképzelni, vajon milyen próbákra kellett igent mondani régi kedves barátnőjének, csak azt sejtette heves szívdobogással, hogy történik valami a házasságban, az udvarlásban, mi még lázálmos órákban lappangott, térdhajlataiban reszketett. Összerezzent, mikor az ódon óra elütötte a hármat felettük, delíriumából ez a csengés-bongás riasztotta, nyelt egyet. Olyan ritkán osztottak meg vele hasonlót, mindig pontosan azt tette, amit a családja idősebb férfitagjai előírtak, nem lehetett ez soha másként - még Nialen szava is tisztelendő volt, ha olyan ritkán láthatta is. Hiányzott neki mindig érdekes, magas nyakú parfümös üvegcsére emlékeztető jelleme, tenyerükben összefutó rokonságuk, hiszen apjuk húga hozta világra. Néha elképzelte, amint meglátogatja, főleg, mióta a Lowe-ház azt rebesgette, Traversék tragédiája után elveszítik minden maradék önbecsülésükkel vagyonukat is. Nem tudta, mi igaz ebből, csak hogy mellette akart állni - egyáltalán nem értette, miért nem ölelik magukhoz közeli rokonaikat, miért olyan elutasító apjuk, ha csak a nevek szótagjai is elérték a közös asztal felett.
   - Milyen... próbák voltak pontosan? Miért te tetted őt próbára? Talán.. nem kellene megtudnom. Nem tartozik rám, Apu mérges lesz. - a mese fonala megtörni látszott, vörösben, rózsaszínben, tiszta napfényben feloldódott, alig kapott utána, máris sötét lett, mintha gyertya kapta volna meg. Ez a sok rejtély.. a mellébeszélés, titkok, zárt ajtók mögött a tudás, ez mind ott volt Deckard szavaiban, és kedve lett volna elhúzódni, már nem akarta annyira azt a mesét. Olyan volt, mint a háború történetei, melyben értelmetlen módon szenvedett sok félvér és mugliszületésű, varázslények és növények egyaránt. Ismerte őket, de a teljes igazságot eltakarták intelmek, tanítások, figyelmeztetések. Mint szabadon maradó fognyak, hirtelen sértette már ez a meztelenség, fel is állt volna a kanapéról, ha bátyja nem fogja meg határozottan, mind az öt ujjával a felkarját.

   - Talán buta vagy gyermek vagy, Soffi? Tényleg nem akarod hallani a választ egy kérdésre, amit te magad tettél fel? Talán jobb is, ha nem árulom el, a lányok agya nem úgy készült, mint a férfiaké, talán fel sem tudnád fogni. Miért nem mész és hímzel valamit nekem inkább? Nem lenne kellemesebb nem törni a kis fejed valamin, amitől ennyire tartasz? - már majdnem bólintott, Deckard ujjbegyei szelíd erőszakkal simultak a bőrének. A kánikula delelőre hágott köztük, hangja akár a távoli tűz ropogása: most meghátrálhat még, tehetnek úgy, mintha nem fárasztotta volna a kérdéseivel, elfogadhatja a kész választ azokra. Tükröződött valami megértés a bátyja szembogarain, mintha nagyon is tudná, mi játszódik le benne, mutatná is neki az utat kifelé a szeszélyből, amelybe keverte magát. Ő csak Soffi Lowe, a kicsit furcsa, kicsit értelmetlen fénypászma itthon, az iskolában, aztán majd egy férfi oldalán, gyermekek mögött, semmi különös, semmi jelentőségteljes, finom kis semmiség. Ha most behunyja a szemét, elmúlik a pillanat, akár az anyjuk temetése, mikor nem tudta abbahagyni a sírást, egészen rondán, összegyűrt arccal kuporgott a ravatal mellett, bárhogy sziszegte is az apjuk, hogy hamarosan dühös lesz és azt nem akarhatja.
   Elég volna.. csak némán beleegyezni, szeptemberben már Zafira mellett úgy tűnne, meg sem történt semmi, olvasnak majd a könyvtárban, félnek a vizsgáiktól, nevetnek a fiúk viccein, rivalizálnak más házak csapataival, ötleteket dobnak a ládába arról, hogyan lehetne jobb minden iskolai napjuk.. mintha semmi sem történt volna. Minden a régi, főleg Soffi Lowe.

   A kíváncsiság úgy csordult túl az arca színein, ahogy napkorong ér útja győzelméhez, koronát fejére a siker illeszt - Soffi ülve maradt, ajkait elfutotta először egy óvatos, aztán egy öröteli mosoly. Szinte nevetni is tudott volna: hiszen ez volt a próba, igaz? Talán fél tőle, hogy Deckard vagy az apjuk olykor dühösek rá, de ahogy a félelem, fájdalom, úgy az öröm is a pillanaté, a hőhullámot balzsamos este, egyszer pedig rozsdás ősz követi majd. Szeretett történeiet bármikor megismételheti - és bármikor megismerhet újakat anélkül, hogy elfelejtené őket. Mindig van új a nap alatt.
   - Tudod mit? Egyáltalán nem félek tőle, hogy megtudjak valamit, amit nem lenne szabad! Egyáltalán nem félek semmitől, amit nem ismerek még! - mint megért barack leve, lecsöppent a belőle párolgó lelkesedés közéjük, Soffi közelebb is hajolt. Szinte lázasnak tűnt, hőemelkedésben izzó júliusnak, mely nem ér véget a naptári hónappal, egész évben velünk marad..
   Deckard nem tartotta egészségesnek a hirtelen támadt bátorságot, de tudta, abból az átkozott tudásszomjból fakad, ennek elfojtása nem az ő dolga, nem egyedül és nem most. Ő már tudta, hogy a sorsuk megmásíthatatlanul halad valami felé, azt követően pedig élesen elválik majd, és míg neki minden eszköz a kezében maradt saját boldogságának önző kiharcolására, a húga naiv ostobasága elnyeri majd méltó büntetését ezután is. Mégis mulatott az örömén, kedve lett volna meg is kóstolni azt.

   Valahol vízcsobogás szűrődött át a perceken, talán néhány madár tért a tóhoz inni - szürreális volt, nagyobb dolgok észrevétlen ígérete, amely olykor rávetődött hosszú árnyékként a tengerparti udvarházra. Lowe-ék szerencséje forgandó volt, jövőjük ingatag: ez egy új évezred volt, amelyben nem ismerték ki még magukat annyira, mint az előzőben. Talán épp a húga fogja vesztüket okozni, mielőtt felélhetnék Traversék lehetőségeit, vásárolnának maguknak feleségeket, megnyernék a csatát kapzsiságukkal felvértezve saját morális gyengeségeik felett.. Persze, ez lehetetlen, de az ember könnyen megilletődik a kánikulában.
   - Jól van, hajolj közelebb egy kicsit.. megmutatom, milyen a harmadik próba. - Soffi lehunyta a szemét, megpróbált nyugodt maradni, habár biztos volt benne, hogy a szívdobogás visszhangzik a hófehér falak között. Régen mindig Deckard volt bajtársa mindenben, és ha most már jobban hasonlított apjukra, mint kedves régi önmagára, azért még a testvére maradt, nem akarhatott neki rosszat. Mikor megérezte a lélegzetét - mely meglepően hűvös volt - mégis farkasszemet nézett vele. Ahogy ott állt a lépcső tetején gyermekként, hallgatózva a történtek után, melyek illetlenek a fülének, olvasta azokat a regényeket, melyeken korhatár tiltotta a hozzá hasonlókat, és barátságot ajánlott azok számára is, akiktől apja óvni akarta - Soffi Lowe most is tudta, ha buta, ha naiv, ha gyermeki is, tudni akarja, ami tudható itt. Mindent tudni akart.

   M i n d e n történet eleje h a s o n l í t kicsit? Talán ez mégsem. Talán, még nem tudom.
Soffility hercegnő nem fél a harmadik próbától - bátrabb, mint Griffendél Godrik a leánykérés előtt, megértőbb, mint Hugrabug Helga a lassan nyíló virágokkal, becsvágyóbb, mint Mardekár Malazár titkai elrejtésekor.. de főleg, jobban szomjazza a tudást, mint Hollóhát Hedvig élete utolsó perceiben. Nem félek tőle, hogy megírjam én ezt a mesét.. vagy újraírjam, ha elsőre nem sikerült. Nincs szükségem Deckard történeteire, mert nem félek semmitől, amit még nem ismerek.. attól talán egy kicsit, amit már igen, de Soffility hercegnő kiállja majd a harmadik próbát is. Tudom, hogy ez a mese igaz.. hiszen én találtam ki.
   Az óra elütötte a kilencet, naplemente formájában áradt ki a birtok friss füvére - mint öntözés után, mélyet sóhajtott az évszak csókjától. Soffi még egyszer elolvasta a naplójába írtakat, majd elégedetten becsukta azt, becsúsztatta a párnája alá. Talán a bátyja nem akar majd többet mesélni neki, de.. most már egyedül is pont olyan boldog lehet, mint régen. Hosszú idő óta először dőlt a puha takarók közé anélkül, hogy bármitől is félt volna.
   Nem félt tőle többé, hogy az élete meséje talán kanyargós lesz.
   Itt a vége, fuss el véle ♡

• • • • • • •

   Ms. Sugar Pink Liquor Lips

♡ "Minden jó tulajdonságát az anyjától örökölte, szép és hasznos - de remélem, hogy érti, hogy mi történik a szép, de haszontalan dolgokkal. Az anyja bizonyára a nyelvi korlátok miatt nem értette az utolsó pillanatig sem."
   Az apja elvárásainak álmából felkeltve is megfelelni igyekvő Soffi azokra a naiv főszereplőkre emlékeztet, akik az utolsó pillanatig sem veszik észre, hogy elképzeléseik és vágyaik megvalósíthatatlanok. Az már csak a műfajtól függ, ennek pontosan milyen befejezése van: ő mindent megtesz annak érdekében, hogy szép és hasznos legyen azok számára, akik kívánalmakat fogalmaznak meg vele kapcsolatban. Sokszor szorong a saját alkalmatlansága miatt, gyakran sír egyedül, bár erről sem szeret beszélni, mert a nevelésének köszönhetően próbál mindig napsugaras és ártalmatlan maradni, egy tál sütemény, amely senkinek nemhogy nem árt, de gondot sem okoz. Attól is tart, hogy majd bebizonyosodik, hogy valóban egy holdhal - egy olyan vízi élőlény, amely egyetlen kis változást sem tud elviselni, haszontalan és rögtön kapitulál az élők sorából a legkisebb nehézségre, ahogy a koreai folklór tartja - és mert Deckard és az apja előszeretettel veszik elő ezt a jelzőt minden olyan pillanatban, mikor meg akarják félemléteni, valóban fél is tőle.
   Nem beszél az anyja nyelvén, legfeljebb csak a leggyakoribb kifejezésekt ismeri, és viszonylag keveset ért abból a kultúrából az otthoni tiltás miatt, de minden olyan alkalommal, ha nincs szem előtt, vagy épp az iskolában van, mindent meg akar tudni, mindent meg akar ismerni, és nincs olyan témakör, amire ne lenne kíváncsi. A vele kapcsolatos első prekoncepciók között szokott szerepelni, hogy nem kifejezetten a leghegyesebb penna a készletben, ez éles ellentétben áll a teljesítményével az írásbeli és szóbeli vizsgákon, ahol a korábban hosszan, részletesen megszerzett tudás megmutatkozik, ha kicsit lelkesebben is, mint érthető volna abban a szituációban. Akaratlanul is sokszor hadar, mert ahhoz szoktatták, hogy mondandóját csak röviden és a lehető legkevesebb részlettel közölje, ezért önkéntelenül most is tart tőle, hogy majd rászólnak, beléfojtják mondatait.

♡ "Talán buta vagy gyermek vagy, Soffi? Tényleg nem akarod hallani a választ egy kérdésre, amit te magad tettél fel? Talán jobb is, ha nem árulom el, a lányok agya nem úgy készült, mint a férfiaké, talán fel sem tudnád fogni. Miért nem mész és hímzel valamit nekem inkább?"
   Sokáig a bátyja volt a legmeghatározóbb személy az életében, és csak mostanában fogadta el, hogy ez nem kölcsönös már köztük - a Roxfortban két különböző házba osztotta őket a süveg, de ekkor már nyilvánvaló volt a köztük lévő korkülönbség is. Deckard nem tartja sokra a húgát, jobb napjain is egy szórakoztató, szép kis játékszerként írná le, amelyet befolyásos személyisége miatt sokan osztottak az iskolában is. Soffi maga könnyen beteljesíti az ezzel kapcsolatos elképzeléseket, sokat foglalkozik a külsejével, kifejezetten hiú, szeret tetszeni másoknak. Nehezen ismeri fel, ha valaki ki akarja használni, mindig feltételezi a jót mindenkiről, könnyen meghatódik és rosszul tart haragot is. Ha valaki hisz a második, harmadik, sokadik esélyek intézményében, biztosan könnyen megérti magát vele ezen a téren is.
   Rajong a szerelmes történetekért, de nem sok fogalma van arról, mi is történik a beteljesülésükkor - naiv, fejlődésében visszafogott, emiatt szinte gyermeki bizonyos alkalmakkor. Törekszik a körülötte lévő világ megismerésére, de mivel nem áll rendelkezésére minden olyan megküzdési lehetőség, amely a korosztályának igen, gyakran kerül komikus, szürreális vagy kétes szituációkba. Sok olyan szónak nem ismeri a jelentését, mely elvárható volna, de mivel szigorú cenzúra alá vetették még azt is korábban, amit olvashatott, vagy amiről otthon kérdezhetett, ezért a populáris kultúra muglik irányából érkező utalásait egyáltalán nem érti. Olykor hajlamos bizonyos kifejezéseket szó szerint értelmezni, nem jellemző rá, hogy a sorok között olvasna, amely ráerősít a megítélésére is. Az illemszabályokat szintén precízen betartatták vele, ahogy egy aranyvérű ifjú hölgy köteleségeit - komoly büntetésekkel honorálva a hibákat.
   Reményteljes a jövővel kapcsolatban, általános eufóriája sok olyan nehézségen átsegítette, amely külső szemlélő számára lehetetlennek tűnt a körülményeihez mérten. Emellett tökéletes áldozat, hinni akar az autoritásban, az oktatóiban és nem sajátította el maradéktalanul a forráskritika művészetét. Vitákat azonban nem kezdeményez, nem él meg negatív érzéseket, ha kijavítják vagy akár ki is oktatják valamilyen témával kapcsolatban, főleg, ha kedveli is az adott személyt. Inspirálják mások szenvedélyei, számtalan szakkörhöz és foglalkozáshoz azért csatlakozott, mert hallott valakit őszinte rajongással beszélni az adott szféráról - befolyásolhatóságának mindkét arca megmutatkozik.

♡ "Kedvesnek és egyszerűnek tűnik, de aki ismeri az apját, tudhatja, hogy ez csak egy álarc. Pontosan tudja, hogy mit akar, és hogyan érheti el - el kell ismerni neki, hogy nagyon kitartóan játssza a szerepét."
   Mivel természete élénk kontrasztban van a családja megítélésével, olykor olyan kritika tárgya lesz, melyre nem szolgált rá - ezek eredetét, részleteit nem érti igazán. Nehezen ismeri fel a bántalmazó, mérgező kapcsolatokat és embereket, az utalások vagy figyelmeztetések elszállnak a feje felett. Ezzel szemben a barátai rosszakaróit ő is nyíltan utálja, és órákon keresztül is szívesen beszélget arról, hogyan kellene visszavágniuk nekik. Hűséges és hálás barát, talán nevezhető népszerűnek is, de nélkülözi a legnépszerűbb lányok helyzetében elengedhetetlen konfliktusokra való képességet, vagy ha már, kreativitást. Ellenségei nincsenek, legalábbis ő nem tud róla, bárkinek megengedi, hogy elkérje a jegyzeteit - legfeljebb azok több cuki állatról való illusztrációt tartalmaznak, mint általános volna.
   Szeret ábrándozni, kedvenc karaktereinek beöltözni, erre pedig megpróbálja inspirálni a barátait is - ahogy a közös piknikekre, vagy az egész éjszaka édességek mellett való csevegésre. Mindig kapható a romantikus történetek megismerésére, elemzésére, végkimenetelük megjóslására, ha tapasztalatai nincsenek is: a leghalványabb elképzelése sincs róla, mi vár valakire pontosan a nászéjszakán. Magától a házasságtól titkon fél, és még nem ismerte fel, hogy attól is, hogy semmilyen befolyással ne legyen a saját jövőjére.
   Kreatív természet, sosem unatkozik, bár az ötletei néha elragadják - egyszer, egy egyedül a manóval töltött hét során kifestette a teljes szobáját kicsit elmosódott tájképekkel és megsütött egy teljes szakácskönyvet. Gondoskodó, de azt talán még jobban élvezi, ha róla gondoskodnak, és bár még sosem kapott szerelmes levelet vagy verset, nagyon örülne neki és biztosan meg is őrizné. Javíthatatlanul álmodozó, amely tulajdonságot még a háború utáni rideg realitás, vagy a családja az olvadó permafroszt alól előkerülő maradványok melegségével jellemezhető habitusa sem tudott eredményesen letörni.

♡ yay: megértő, nyitott elméjű, kíváncsi, jóindulatú, ábrándozó
♡ nay: megfélemlíthető, becsvágyó, megalkuvó, elkényeztetett, naiv

Soda pop

mindig || mugli és mágikus édességek: sütemények, (édes és savanyú) cukorkák, csokoládék, bonbonok, fagylaltok ♡ coquette aesthetic: finom parfümök, csinos ruhák, kedves sminkek, színes szalagok, klasszikus minták ♡ 'tanulni': alternatív források, senki által (valamiért) nem olvasott könyvek, pletykák, szép magazinok, Hírverő ♡ irodalom: lányregények, drámák, versek, balladák, mangák ♡ barátok & családtagok: teapartik, mások születésnapjára készülni, piknikezni, felolvasni egymásnak kedvenc verseinket, befonni egymás haját.

soha || 'undi dolgok': bájitaltanon dolgokat felvágni, llg-n nyakig gázolni a sárban, szurkolni az esőben, csúnya arccal bőgni mások előtt, letüsszenteni valakit ♡ 'furcsa dolgok': idegesíteni apát és büntetésbe kerülni, házpontokat veszíteni, felidegesíteni Nialent, felidegesíteni Deckardot, rosszat mondani társaságban ♡ unalmas dolgok: mindig betartani minden szabályt, helyesen viselni az egyenruhát, nem váratlanul dalra fakadni, piszkálni más házak diákjait, nem megismerni mások véleményét ♡ ijesztő dolgok: apa idegesen, Deckard idegesen, Nialen idegesen, mugli tömegközlekedés, a házasság ♡ értelmetlen dolgok: a vérelmélet, sok-sok-sok házidolgozat, sírni olyan dolgokért, amiken nem lehet változtatni, masnik az alsóruházaton, vízálló szempillaspirál.

hobbik || Nagyon szeret olvasni, de csak a könyveket, magazinokat, újságokat lapozgatni is: gyakran készít moodboardot a tartalmukból ♡ Szívesen játszik el karaktereket, miközben történeteket talál ki, bár szinte sosem írja meg őket ♡ Ha megteheti, szeret vásárolni, kirakatokat nézegetni, mindent kipróbálni és megnézni ♡ Rajong a szépségápolásért és a divatért, rengeteg időt fordít a külseje ápolására és új szettek összeállítására ♡ Kifejezetten szeret énekelni: takarítás, séta és tánc közben, az utcán, a tó mellett, az apja legnagyobb örömére a szalonban, mikor olvasni próbál..

merengő || ♡ Nincs egyetlen kedvenc emléke, sok apró összeolvasában tudná felidézni az anyját, akivel naphosszat sétáltak a birtokon a nyári napsütésben, befonták egymás haját, limonádét iszogattak a medence partján, a közös kis világukban.

♡ A legrosszabb azonban pontos és világos: az anyja temetése, amin képtelen volt abbahagyni a sírást, pedig az apja többször is megszorította a kezét és a vállát, egyszer bele is csípett az arcába, mikor a vendégek nem figyeltek rájuk. Ezután legalább egy hónapig mérges volt rá, amit Soffi azóta is minden áron el akar kerülni..

mumus || Helyzettől változó, de vagy az apját, vagy a bátyját látja részegen és dühösen, ahogy arról beszélnek, mennyire haszontalan, holdhal, ostoba és milyen jövő vár majd rá. Mikor ahhoz a részhez érnek, hogy úgy fejezi majd be az életét, ahogy az anyja, mindig sírni kezd.

Edevis tükre || Egy izgalmas, szövevényes és sötét történet főszereplőjeként képzeli el magát, aki felfedi a titkokat, megoldja a rejtélyeket (ezek közben véletlenül mindig csinos ruhákat visel valamiért.. magassarkúban futás, valaki?) és megismerkedik egy vonzó, titokzatos ellenféllel, aki bár fenyegető, végül megmenthető a lelkében uralkodó borongós hangulattól és/vagy cinikus megjegyzésektől. És talán musical, ezt még nem döntötte el.

százfűlé-főzet || Folyékonyabb smoothie-állagú, enyhén habossá válik mozgatásra. Ízre meglepően édes, mintha az összes gyerekkori édességünkből harapnánk egyszerre egyet - az illatában keverednek zöld, virágos jegyek és cukorkák, csokoládék, bonbonok, gyümölcsök aromái. A színe megtévesztően emlékeztet az említett italra némi barackos-rózsaszín hatással, a hőmérséklete azonban borzongatóan hideg: a szájban mégis kellemes hatást kelt, eltelíti a gyomrot egy időre.

Amortentia || Étcsokoládé, sütemények, friss barack, napfény nyáron, porcukor, a kokain aromája, Creed: Aventus, szövetek egy régi fa szekrényben, bőrkesztyűk és dohányfüst.

titkok || ♡ Jóval tovább hitt benne őszintén, hogy hozzá fog menni a bátyjához.. vagy az apjához. Hirtelen nem is tudná megmondani, melyik a kínosabb.
♡ Gyakran sír egyedül, de nem szeret beszélni róla, mert azt tanították otthon, hogy még említeni is sértő.
♡ Sokszor képzeli magát még most is hercegnőnek, vagy kedvenc könyvei főszereplőinek, és akár egész napokon keresztül is úgy tesz, mintha az ő életüket élné. Otthon egyedül tölti az idejét, ilyenkor eljátszik akár egész jeleneteket is, énekel, táncol és elfelejti, hogy pontosan mit is kellene elvégeznie éppen.
♡ Valójában nagyon kíváncsi azokra a dolgokra, amelyekről nem lenne szabad tudnia, érdeklődése a furcsa elméletek és misztikus szóbeszédek iránt is innen ered. Néha meglesi a bátyját és az apját is, ha nem fenyegeti a lebukás.
♡ Valójában nagyon fél a házasságtól és a rá váró kötelességektől, amelyeket nem is ismer igazán, de nagyon szeretne megfelelni minden elvárásnak, ezért még a naplójába sem merne írni erről.

azt beszélik, hogy... || ♡ Pont annyi esze lehet, mint egy dodónak.
♡ Az apja és a bátyja biztosan kihasználják olyan módon is, ami azokra a bizonyos aranyvérű családokra jellemző..
♡ Nyilván manipulatív, és reméli, hogy a férfiak gondoskodni akarnak róla a megjátszott naivitása miatt.
♡ Jóval többet tud az anyja balesetéről, mint amit elárul, de mivel profitál belőle, hallgat azóta is.
♡ A legtöbb gesztusa a figyelemért történik, a legkevésbé sem őszinte.

‧ ︵‿₊୨୧₊‿︵ ‧ ˚ ₊

   Bubblegum heart

apa || Sullyvahn Solas Lowe (45, skót-angol), papírtól megvágott ujjak, szorongás, megfelelni vágyás. Távoli mennydörgéstől való félelem, tisztelet: általában a felét érti annak, amit hozzá intéz, de hinni szeretne benne, hogy szereti.
anya || ✞ Hae-rin 'Haley' Lowe (née. Kang, 25, dél-koreai), séták a délutáni napfényben, ábrándozás, feltétlen elfogadás. Táncolni az esőben, türelmetlenül: csak titokban gyászolhatja, de minden jeles napon eszébe jut, néha beszél is hozzá még.
testvérek || Deckard Dion Lowe (20, koreai-skót-angol), gardróbban elsuttogott szavak, bajtársiassággal vegyes vetélkedés, bizalmatlanság. Látni, hogy frissen mosott ruháink megáztak, ismét: szeretné, ha újra közel állhatnának egymáshoz, de túl sok.. furcsa dolog történt már.
állatok || ♡ Béla (eredeti nevén Beila), nagyjából öt kilós, pöttyös fülesbagoly. Meglehetősen protektív a gazdájáért, de túl sok édességet eszik..
♡ Haru & Mika, két apró golymók. Mindketten szeretnek a gazdájuk zsebeiben aludni.
♡ Princess Carolyn, meglepően kövér, koreai rövidszőrű calico macska. Ő is szereti az édességet, és szeretne Soffi zsebében is aludni, de a két dolog egy ponton kizárja egymást.

Lowe u like a lowe song, baby ||
[+16! káromkodás]
Az első dolog, ami bárkinek eszébe juthat Lowe-ékről, hogy valaki valahol bizonyára elronthatta a név helyesírását, és/vagy úgy szeretne tenni, mintha mindenkinél jobb lenne. Arra pedig talán csak Ms. Umbridge rosszindulatával a zsebünkben lehetne bűntudat nélkül gondolni, hogy talán mindkettő egyszerre igaz.
   Hosszú fennállásuk alatt Lowe-ék legalább annyi gyanús elemet felhalmoztak, amelyből egy változatos témákkal foglalkozó true crime tartalomgyártó jónéhány szezont meg tudna tölteni botrányos történetekkel: miután mindig elkötelezett hívei voltak az olyan hétköznapi témáknak, mint a genocídium, az emberrablás és a rabszolgák legális, valamint illegális tartása, gyakorlatilag azonnal az összes feketemágust támogatták az utóbbi évszázadokban, aki csak egy kis népszerűségre is szert tett. Hivatalosan természetesen soha semmit nem követtek még el, az olyan remek pillanatok pedig, mint pl. pár generációval ezelőtt Ms. Sinistra Lowe könyve, A mugli konspiráció, vagy a mugli tőzsdei spekuláció, csak a perrel fenyegetés kontextusában szoktak felmerülni. Lowe-ék elkötelezett hívei a jognak is, a család több jeles tagjai járult hozzá a mugli és varlázslények ellen való törvények kidolgozásához, és ha érdemes volna számon tartani, valószínűleg a Minisztert legtöbbször lefizető családok büszke címét is kiérdemelték volna már. Állítólag.

   Remek illusztráció lehetnének a lexikonok 'korrupt' és 'köpönyegforgató' bejegyzései mellett, és ők az elsők, akik üldöztetést kiálltanak, amint bármilyen hátrányuk származik politikai működésükből. Talán nincs még egy oylan család az Egyesült Királyságban, amely ennyiszer próbált volna becsületsértési pereket indítani, és ezzel párhuzamosan olyan jelzőkkel illetni másokat, amelyeket még a sajtó is erős cenzúra mellett tartott csak lehetségesnek a megjelentetésre. Elkötelezett hívei mások jogainak, általában azok hiányának, és mély, őszinte szeretetet táplálnak a sajátjaik felé, ellenségeikkel szemben - akik valamiért meglepően sokan vannak, micsoda igazságtalanság! - gyakran alkalmazzák a Btk. vonatkozó passzusait, de felmerült nevük már mugli ügyekben is. Abszolút nem vallják az elvet, mely szerint jobb volna a varázstalanokat békén hagyni, számos olyan precedenssel gazdagították a közbeszédet, amelyben a kérdés az volt, szabad-e muglik lakásait mágiával elfoglalni, vagyonukat magáncélra felhasználni, vagy épp belefolyni a választásaikba.
   Fáradozásaikat összesen százhúsz évre a Wizengamottól való eltiltással honorálta néhány előző kormány, mára ez a tiltás szerencsére - szerintük legalábbis, mások erről másként vélekednek - feloldódott, ott is találjuk tagjai között Sullyvahn Lowe-t. A férfi híres-hírhedt diplomata működése egészen más színezetben szokott felmerülni, bár kétségtelenül kiterjedt gazdasági tudása és elvei gyakran hoztak számára szakmai sikereket - ha az amorális nyilatkozatait nem számítjuk ide. Azt ugyan sokan vitatják, hogyan is maradhatott ilyen prominens tagja a közéletnek, miközben összefüggésbe hozták a halálfalókkal, valamint számtalan perrel próbálták már bizonyítani különböző bűnösségeit, de ha családjának nincs is hivatalosan, Sullyvahn Lowe jelmondata a következő: "Kurvát fasszal, ügyvédet perrel fenyegetni nem érdemes!".

   Ha volt is jelmondatuk, az évszázadok során annyiszor változtatták meg azt, hogy lényegében feledésbe is merült - szerény hajlékuk, a három privát teniszpályás, két tavas, tengerparti szakasszal is bíró villával Edinburghtól északra található, és legalább annyira látványos, mint az állítólagos, de be nem bizonyított, több generációra rúgó adócsalás lehetett, amely az alapját adta. A györgykori udvarház minden érában hatalmas bálok, füstös politikai tárgyalások, királycsinálás és spekuláció színtere volt, és a meglepően fiatalon elhunyt legutóbbi Mrs. Lowe lakhelye is volt.
   Házassága után Sullyvahn Lowe japánkertet telepíttetett a felesége számára - jótékonyan megfeledkezve róla, hogy felesége koreai volt - illetve ráparancsolt a manóra is, hogy az érkező vendégeket mindig kínálja meg a "csing-csang-csung konyha" ízeivel is, jelezvén, hogy ők nem olyan aranyvérű dinasztia, akik nem hallgatnak a változó idők szavára. Az angolok között, baráti körökben csak Haley-ként szólított fiatal ara a társadalmi és korkülönbség ellenére gyorsan beilleszkedett, bár a férje állandó és szigorú figyelmének köszönhetően legtöbb idejét a birtokon és egyedül töltötte, később pedig a gyermekei társaságában.
   Megismerkedésük történetét Sullyvahn mindig kifejezetten büszkén mesélte az érdeklődőknek, úgy felvezetve a szerinte nagykönyvekbe illő románcot, minthogy mindig érdemes ázsiai feleséget keresniük, mert ők nem rendelkeznek annyi önálló akarattal és ostoba, vitára való hajlammal, mint az angol nők, ennélfogva sokkal alkalmasabbak a feleség és az anya szerepére. Gyakran hozzátette, hogy ő lényegében gazdasági együttműködés során házasodott, befektetésként tekint a feleségére, akinek családja az épp aktuálisan véget érő koreai háború után próbált nyitni a nyugati üzletemberek felé, benne pedig a kiugrás és jólét lehetőségét látta. A rokonság ezen ága felületesen tartja csak a kapcsolatot Angliával, anyagi helyzetük helyrejöttével szép reputációra tettek szert, amely már nem szorul támogatásra. Haley Lowe halála előtt csak párszor járt szülőföldjén, gyermekeit pedig egyetlen alkalommal vihette magával: nevét mára leginkább csak leánya őrzi, és persze mindazok, akik jó indokot keresnek Sullyvahn gyűlöletére.

   Sullyvahn Lowe működése nem volt igazán idegen nagy elődeinek hírétől: ha pénzről volt szó, Lowe-ék nem moralizáltak sokat, magukat pragmatikusnak jellemezvén amellé álltak, akitől több lehetőséget reméltek. Jeles tagjaik közé tartozott az a Radin Lowe, aki az 1700-as években egyszer megpróbálta eladni a Minisztérium épületét, mentségére pedig azt hozta fel, hogy különben is kifejezetten ronda, az érte kapott pénzből bármikor vehetnek egy sokkal szebbet. Raiger és Rugier Lowe az 1917-es orosz forradalom előtt utasították el több menekülő menedékre vonatkozó kérelmét: az ikrek diplomáciai jelentősége máig érvelhető azok számára, akik a lehető legkevesebb külföldit szeretnék látni az országban. Említhető még Sulliver Lowe is a maga hírhedt mondásával, aki egy bombázás után kialakuló pánikban azt nyilatkozta - miután megbízott aurorként dolgozott az angol királyi család mellett - a későbbi II. Erzsébet királynő hogylétével kapcsolatban, hogy "ha meghal, meghal, van utánpótlás szerencsére", amellyel nem aratott osztatlan sikert a Próféta olvasói között sem.
   Azt mondják, a kapzsiság démona elleshetne néhány trükköt Lowe-ék könyvéből, már amennyiben meg akar szabadulni minden maradék emberségétől - ahogy azt is, hogy ha bárhol előnyök, sikerek vagy haszon nyerhető fegyveres konfliktusokból, nyomorból vagy szerencsétlenségből, ott egy Lowe hamarosan felbukkan majd. Sullyvahn Lowe mostanában új projekten dolgozik: nemcsak a maga és fia számára igyekszik anyagilag megfelelő menyasszonyt szerezni, de Soffi lánya ajtajára kis kikerült az 'eladó' tábla. Pénz beszél, kutya ugat - mondhatná, és mondja majd, ha megfelelő ajánlatot kap.

₊˚ ⋅ ౨ৎ⋆ ｡⋆⋆.˚₊⊹♡ ‧˚

Doll heart

magasság || 173 cm
testalkat || Családi elvárásoknak megfelelően alultáplált (kivéve a nem otthon töltött, sok süteménnyel járó ünnepeken, de ez titok).
szemszín || Sötétbarna, de szereti változtatni.
hajszín || Általában fekete, de szereti változtatni.
kinézet || Bármilyen megfigyelőnek gyakran okoz gondot megállapítani pontosan hány éves is Ms. Lowe, amiben sokat nem segít az sem, mikor beszélni kezd. A látványos, lelkes gesztusok és a gyakran izgatott hadarás között fél úton rejtőzik néhány kis csillanás a tekintete szélén, amely árulkodik valamiféle érettségről, megértésről, figyelemről, de könnyű elmulasztani a vidám zsizsegésben, amely elárasztja ilyenkor a másikat. Szereti megérinteni az embereket, önkéntelenül is megteszi, észre sem veszi magát, ha nem figyelmeztetik rá - az apja és a bátyja társaságában többek között ezért is annyira más jelenség. Ilyenkor sosem beszél, ha nem kérdezik, a tekintete mindig a padlót fésülgeti, a máskor csilingelő hangja halk, udvarias. Szorongó természete felbukkan gesztusaiban a hasonló szituációkban, a zavar minden árnyalata tetten érhető rajta: az önkéntelen körömrágás, amelyet szégyenkezve hagy abba, ha észreveszi, a dallamos kifejezések, mikor épp nem meri kimondani, amit gondol, és az akaratlan táncikálás, a hajával való játék.
Minden más esetben Ms. Lowe egy teljes süteményt befaló napközis lendületével csodálkozik a világra, és nemcsak azért, mert még nem nőtte ki igazán az arca gyerekkori kerekségét, puhaságát. Mindig összeszedettnek tűnik, bár az egyenruháját a legkevésbé sem szereti - ha nem kell viselnie, gyakran látható színes, masnis, alapos kutatómunkával válogatott összeállításokban, epermintás, színes körmökkel. Gyakran fakad dalra, ha barátaival van vagy egyedül, szeret a kedvenc karaktereinek öltözni és jeleneteiket eljátszani, sokakban mesék hercegnőit idézi fel. A hangja magas és meseszerű, szinte lehetetlenné teszi tartománya a népszerű crooked voice hangulatot - gyakran mosolyog, zavarában sokat pislog. Szinte sosem látható nadrágban, még a legnagyobb fagyban sem, bár kifejezetten fázós, és a nyári melegben érzi magát a leginkább elemében.
Imádva rajong a parfümökért, bár a családja nem engedi számára, hogy kifejezetten nőies vagy határozott illatokat viseljen, de ez nem állítja meg abban, hogy órákig keresgéljen az illatos samponok, testápolók, arcmaszkok és testpermetek között. Minden újdonságot szeretne megismerni, így az elsők között van, akik kipróbálnak egy új szépészeti bűbájt vagy trükköt, a trendek pedig megmutatkoznak az öltözékén és a sminkjén is. Térdei sokszor sebesek, amely felvet némely kérdéseket, illetve olykor az alkarját mindenféle óvatlanságból eredő nyomok vehetőek észre az állatai miatt. Látszólag fogalma sincs róla, milyen benyomást kelt a férfiak körében, de magának nagyon szeret tetszeni, és bárkivel szívesen megvitatja az aktuális divatot.

✧˚｡♡

Sweet love

varázslói ismeretek || A kérdés mindig az, vajon Ms. Lowe különösen ostoba természettel megáldott leány - amit bizonyítani látszik, hogy a kelleténél bőven több összeesküvés-elméletet ismer, és mindig újabbakat vél felismerni a forráskritikán át nem esett szövegekből - vagy épphogy a körülmények áldozata, meg nem értett géniusz. Az igazság valahol a kettő között lehet, bár tény, hogy nagy rajongója a fikciónak is..
Kifejezetten szeret tanulni, a vizsgákon az első tulajdonságát meghazudtolóan jól tud teljesíteni, mivel türelmes, nevelése miatt alkalmas arra, hogy órákon keresztül némán és mozdulatlanul olvasson, mielőtt felkelti valaki haragját maga iránt. Kedvencei a karizmatikus oktatók tárgyai, csak a kedvükért bármit szívesen bemagol, szeret kérdéseket feltenni, így néha valóban meglepő információkkal tud előrukkolni. Az oktatóival nem vitatkozik, mikor kijavítják elméleteit vagy újításait, és nincs nála lelkesebb a legunalmasabb órák előtt sem. Mindkét keze domináns, a pálcás tárgyakból néha felbukkanó határozatlansága miatt egy árnyalattal kevésbé tehetséges, mint az elméleti kurzusok anyagából - de szeret kísérletezni, jegyzetelni és pálcamozdulatokat gyakorolni a tükör előtt.
Különösen jártas a háztartási és szépészeti bűbájokban, a párbajokban és a mumusokkal, vagy más, félelmet keltő lényekkel szemben szorongása miatt nem eredményes. Nem kedveli azokat a foglalkozásokat, ahol egyértelműen kellemetlen dologgal találkoznak - mint a lények kapcsán a sárban való munkavégzés, párbajok esetén a fizikai fájdalom, vagy állatok felvágása bájitaltanon - és ha lehetősége adódik rá, elkerüli őket. Több RBF-et szerzett, mint amire családja vagy akár ő számított volna, de biztosan akadnak olyanok, akik arra inspirálnák, hogy lépjen ki a neveltetése szigorú köréből és ismerje meg képességeinek határait.
pálca típusa || cseresznye, unikornis szőr, 10¼, kellemesen rugalmas
RBF || ♡ asztronómia: K
♡ átváltoztatástan: E
♡ bájitaltan: V
♡ bűbájtan: V
♡ gyógynövénytan: V
♡ jóslástan: K
♡ llg: E
♡ mágiatörténet: K
♡ rúnaismeret: H
♡ svk: E
♡ számmisztika: H

(　꜆´⌓`)꜆　　✧⠀♡　˚

Electra Heart

avialany || Jang Won-young (장원영, Wonyoung)

• • • • • • •

✧˚｡♡

Tell me that you need me
Tell me that I'm loved
Tell me that I'm worth it
And that I'm enough
I need it and I don't know why
This l a t e at n i g h t
• • • • • • •