A bad reputation
A M Y C U S
Első saját poszt-háborús dalaim egyikét egyenesen a Carrow-testvéreknek címeztem. Nem tölt el elégedettséggel a tudat, hogy mind a ketten az Azkabanban senyvednek életük végéig, különösen úgy, hogy a Minisztérium revideálta a nézeteit a dementorok alkalmazását illetően. Nem, ez cseppet sem elég. Büntetésük nincs arányban azzal a generációs traumával és pusztítással, amit okoztak.
Ha visszamehetnék az időbe, akkor a mostani ismereteim alapján el se mentem volna a Roxfortba. Nem lehetett kevésbé kockázatos saját hazádban menekültként élni, mint mugli születésűként teret engedve arra, hogy azt csináljanak veled, amit akarnak. Nem akartam elhinni, hogy ez a valóság. Csak évekkel a szörnyűségek után kezdtem el megérteni, hogy mi is történt velem.
A dalban, amit írtam, név szerint nem említem a két Carrowt. Aki azonban ismeri a történéseket, azok számára egyértelmű, hogy pontosan kikre is céloztam.
Carrow.
A név, amit elég volt említeni, hogy összerezzenjek, mint a nyárfalevél. Gyerekkori önmagam nem gondolta volna, hogy bárkit is lehet gyűlölni. Hiszen a legádázabb Disney főgonosznak is jár a feloldozás. Az érmének általában két oldala van. De ezekre a tettekre nincs magyarázat.
Carrow.
Talán azt hiszed, hogy nem emlékszem a rokonod átnevelő óráira? Elárasztották a kastélyt a hazugságok, ahogyan arról mesélt, a koszos muglik rejtőzködésre kényszerítik őket. Holott az egyetlen mocsok Alecto Carrow szájából ömlött.
Carrow.
Az egyik átokheget a hasamon személyesen Amycus Carrowtól szereztem. Az idősebbiktől. Meg akartam kérni rá, hogy ne beszéljen ilyen általánosan, mert az én mugli rokonaim egyáltalán nem olyanok, mint ahogyan ő azt leírta. Ez volt az első az összes közül, amit szereztem.
Carrow. Amycus Carrow. A fiatalabbik.
Mert hogy ketten vannak. Néhány hónapja kaptam egy baglyot egy felajánlással, hogy a dalt személyesen ő szeretné felvezetni valamelyik koncerten. Eleinte azt hittem, az Azkabanig is eljutott a dalom, és személyesen ő maga ragadott pennát, hogy írhasson nekem. Celia karácsonykor hívta fel a figyelmem arra, hogy ketten vannak.
- Szia! Ne haragudj, tudsz segíteni? – szólítalak meg. Láttalak a tömegben a táncolók között. Nem emlékszem rád a Roxfortból, ettől pedig kicsit öregnek érzem most magam. Fejeden virágkoszorú, nyakadon és ingeden rúzsfoltok.
- Keresek valakit. Amycus Carrow. Nem tudod, hogyan ismerem fel, vagy merre találhatom? – kérdezlek. Egy korosztály lehetsz vele. Ahogyan a fények változnak, veszem észre, hogy az összes rúzsfolt különböző árnyalatú, ami ebben a gyér fényben is egyértelmű. Ez is egyfajta népszerűség jele. Ez szinte garancia arra, hogy tudsz segíteni a kérdésemben.