[ Mindenki kedvence.. ] Ahogy Trelawney belép, Audrey rögtön hozzálát valami tankönyv-barikád építéséhez, amivel a lehető legjobban elszigetelheti magát a tanerőtől, pedig már látja lelki szemei előtt, hogy ma kivételesen nem teafűből, hanem a csillagokból olvassák ki különlegesen keserves halálát. Nagy szemeket mereszt Anette-re, miközben elcsalja előle a lány jegyzeteit, hogy egy újabb toronnyal lássa el spontán épített füzet-várát, majd immár teljesen nyugodtan süpped ismét puffjának füstölőszagú békéjébe. Abb hangjára lesz figyelmes balról.
- Az biztos, hogy jóslástan után veszélyes lenne seprűre ülni. – susmorogja vissza röhögve. Majd gondol egyet, és továbbadja az egészet Anettenek és Izának, Roset inkább hagyja nyugodtan a padon feküdni. Látja előre, hogy a lánynak már nincs sok éber pillanata hátra.
- Azt nem kell megjövendölni, Abbey. – szól ismét a hugrabugos felé vigyorogva- A Holló nyeri és kéész. – nevet fel magabiztosan, persze érződik hangján, hogy nem veszi halál komolyan az egészet. A végén még kviddics-vitába fulladna a jóslástan óra.
- Egyébként hol vannak a többiek? – vált gyorsan témát a Bishop lány felé fordulva. Személyes beépített gyanuszkópja hirtelen eszeveszett pittyegésbe kezd. Iza lelkesül a jóslástanért? Villant Anette felé is egy kétkedő pillantást, hátha ő is beleszerelmesedik az asztrológiába, de a tornádó-lány teljesen megszokottan viselkedik. Ekkor figyel csak fel a reppenő galacsin süvítésére. Néma sikkantásra nyitja száját, és hátravágja magát a puffon, hogy elkerülje az ütközést, amitől teljes erőből hátravágódik a földre.
- Háhá, Bishop! – ugrik vissza az ülőalkalmatosságra diadalittas arccal, ám győzedelmes mosolya rögtön az arcára fagy.
Audrey profi az asztrológiai előrejelzésekben, ugyebár? Most direkt szabotálják tervét, miszerint egész órán láthatatlan akar maradni? Uramég, már csak ez kell, hogy felhívják a tanár figyelmét arra, hogy ő is itt van, hát még hogy ért az asztrológiai előrejelzésekhez. Elrettenve sandít háta mögé a tanárra. Arca hirtelen gömbhalszerűvé puffad a felismeréstől, hogy valószínűleg most nem ő van veszélyben, sőt, lehet Trelawney fel sem figyelt a kis megjegyzésre, a testének csapódó galacsinra viszont annál inkább. Alig bírja visszatartani az egész lényét átjáró kárörömöt, mikor ismét Izára néz.
- Ezt megszívtad, Izaura. – tátogja a griffendéles felé minden hang nélkül, valószínűleg így is tökéletesen érteni fogja Iza az üzenetet.