Nicole Joy
Eltávozott karakter
Hozzászólások: 54
Jutalmak: +9
Előtörténet: Megnézem!
Származás: Aranyvérű
Szemszín: átváltoztatástan és mugliismeret
Ház: Griffendél
Évfolyam: Hatodik
Családi állapot: Egyedülálló
Kapcsolatban:: Griffendél
Kviddics poszt: Nem játszik
Pálca: kőris pálca, sárkányszívizomhúr maggal
Nem elérhető
|
|
« Dátum: 2008. 04. 13. - 21:29:49 » |
0
|
Nicole Joy
alapok
teljes név || Nicole Joy becenév || Niki nem || nő születési hely, idő || 1980.05.24. London kor || 17 lesz faj || ember vér || aranyvérű évfolyam || 5.
a múlt
1980. május 24-én, a Szent Mungoban születtem meg. Nem sokkal ezután édesanyám – Rebecca Shelton - a Reggeli Prófétánál lett újságíró és azóta is ott dolgozik. Scott Joy, az édesapám a Hop-hálózat felügyeleténél dolgozik. Bár aranyvérű vagyok, nem kedvelem ezt a kifejezést, mert sokan ezzel „felsőbbrendűbbnek” tartják magukat másoknál. Londonnak azon a részén élünk a szüleimmel és öcsémmel, ahol sok boszorkány- és varázslócsalád lakik. Öcsém, Jay tíz éves, jövőre lesz elsős a Roxfortban – már nagyon várja. Szüleim elég jól keresnek, de nem tartozunk a „felső tízezerbe”. Gyermekkoromban nem történt semmilyen fontosabb esemény, mondhatni: átlagos volt. Leszámítva azt, hogy kezdettől fogva tudtam, boszorkány vagyok, már elég korán mutattam mágikus képességeket. Három éves korom körül elkezdtem lebegtetni a tárgyakat, vagy forgatni, anélkül, hogy hozzájuk értem volna. Ezzel a mai napig is meg tudom nevettetni anyát. Nem is volt különösen meglepő, amikor megkaptam a Roxfortból a levelet, hogy felvettek, én mégis nagyon örültem neki. A varázsló-társadalmat már korábbról ismertem, hiszen rendszeresen vendégeskedtek házunkban a szüleim barátai. Sokszor jártam az Abszol úton elsős korom előtt is. Amikor anya pennát és pergament vett általában magával vitt engem. Először egy kissé félve léptem át a kastély kapuját. Nem tudtam, milyen próbatétel vár rám, hogy dől el, melyik házba kerülök. Később azonban egészen könnyen vettem az akadályokat. A vizsgák miatt sem izgultam szinte soha, pedig nem tartozom az „éltanulók” közé. Gyakran meg szoktam szegni a szabályokat, főként az éjszakai folyosói sétákat tiltót. Kedvenc elfoglaltságom iskolaidőben a kviddics, a beszélgetés és a roxmortsi kirándulások. A suliban és azon kívül is rengeteg barátom van. Ami a kviddicset illeti: csak hobbi szinten játszottam eddig, a szüleimtől kapott Ezüst Nyíl seprűvel. Elég ügyes vagyok hajtóként. Az iskolában és szabadidőmben gyakran lógok együtt unokatesómmal, Amyvel. Rengetegszer szokott együtt nyaralni a két család. Az elmúlt évet Roxfortban töltöttem tanulással. Azt hiszem, Voldemort tényleg visszatért, mert a halálfalók egyre magabiztosabbak. Egyesek még hangoztatják ártatlanságukat, a többség azonban nyíltan csatlakozott hozzá. Mindez az én családomra még nem volt túlzottan nagy hatással, talán csak anyunak kell több cikket írnia és szavait megválogatnia a rokonság védelme érdekében. Még nem tudom, mit csinálok a Roxfort után, csak annyi a biztos, hogy tovább szeretnék tanulni.
jellem
Gyakran mosolygok, könnyen barátkozok, szeretem a kihívásokat. Nem vagyok túl beszédes, mégis nyílt természetem van. Bárkinek szívesen segítek, de nem bírom, ha ezért valaki kihasznál. A barátaimért mindig ki szoktam állni. Természetemnél fogva őszinte vagyok, és nem szeretem a hazug embereket.
apróságok
mindig || kviddics, roxfort, olvasni, csokit enni, repülni(bármivel) soha || a hazug, képmutató emberek; halálfalók; a nagyi; a lusták; pókok dementorok || A szokásos rossz, hideg hatással vannak rá a dementorok. Semmi szépre nem tud olyankor gondolni. Úgy érzi, hogy soha többé nem lesz jó kedve. mumus || Ha a lány közelébe mumus kerül, akkor az pókká változik. Azért éppen pókká, mert halálosan irtózik tőlük Nicole. titkok || imád éjszaka a folyosókon kóborolni; a nagyapja és egyik nagybátyja halálfaló, imád táncolni rossz szokás ||1. ha valamin nagyon gondolkozik, akkor a haját piszkálja 2. szereti, ha maga körül a rend van
a család
apa || Scott Joy; 40; aranyvérű anya || Rebecca Shelton; 38; aranyvérű testvérek || Jay Joy; 10 családi állapot || egyedülálló állatok || egy gyönyörű hóbagoly. Hópihének hívják.
külsőségek
magasság || 172 cm tömeg || 55 kg rassz || európai szemszín || barna hajszín || barna különleges ismertetőjel || arany nyakláncot hord, szív alakú medállal kinézet || kakaóbarna szem, világosbarna haj, magas, vékony alkat egészségi állapot || egészséges
a tudás
varázslói ismeretek || ötödik éve járok a roxfortba. Kedvenctantárgyam az átváltozástant. Elég jó vagyok belőle. A bájitaltant és a jóslástant kevésbé szeretem. patrónus || tud idézni, alakja egy macska animágus alak || nem ért hozzá pálca típusa || Sárkányszívizomhúr, kőris
egy darabka belőled
Vasárnap volt. Egész hétvégén esett az eső, így a három gyerek eléggé unta magát. Amy épp Nikiéknél vendégeskedett, szülei külföldön voltak. Ő már megkapta a roxfortos levelet, ezért Niki egy kissé irigyen nézett rá. A barna hajú kislány épp egy poharat lebegtetett öccse és unokatestvére szórakoztatására. Mindhárman vihogva nézték a pohár „táncoltatását”, keresztülvonulását a szobán. Egyszerre megzörrent az ablak. A gyerekek arra kapták a fejüket, és egy macskabaglyot pillantottak meg. Niki arcán boldog vigyor jelent meg. A pohárral nem is törődött, hagyta leesni, de az üveg szerencsére nem tört össze a vastag szőnyegen. A kislány az ablakhoz rohant, feltépte, azután kapkodva próbálta leoldani a madár lábáról a levelet, melyen a Nicole Joy név állt: az ő neve! Mikor sikerült, a pohár felett átszökkenve, sugárzó mosollyal, kiabálva száguldott lefelé a lépcsőn, menet közben nyitva ki a levelet. - Anya, apa, felvettek! Halljátok, felvettek! Ősszel mehetek a Roxfortba! FELVETTEK! Szülei is úsztak a boldogságban, magukhoz ölelték lányukat. Jay értetlenül nézte nővérét a lépcső tetejéről, Amy viszont mosolygott. Együtt mehetnek a Roxfortba!
Nyár van, Niki már eltöltötte első tanévet a Roxfortban. A szünetekben sem ment haza, annyira tetszett neki az iskola. Nem a tanulás miatt, hanem mert rengeteg tehetséges, varázsolni képes gyerekkel találkozott, itt nem kellett titokban tartania mágikus képességeit, szemben a mugli Londonnal. Egészen élvezte első tanévét az iskolában. Most viszont kezd hiányozni a családja. Izgatottan száll fel a vonatra. Még csak egyszer utazott vele, nem szokta meg. A Roxfort Expressz sokkal tisztább, mint az átlagos vonatok, és ezen csak diákok utaznak. Barátnőivel cseverészik, mikor megérkezik a büfés boszorkány. Vásárol néhány finomságot, majd falatozni kezdenek a lányokkal. Mikor a csokibékák kerülnek sorra, élénk cserélgetés veszi kezdetét. - Dumbledore…- motyogja egy fekete hajú kislány. – Dumbledore kell valakinek? Nekem már megvan. - Agrippáért ideadod? – kérdezi egy hihetetlenül vékony lány. - Ki kéri Merlint? - És Gwenog Jonest? - Bowman Wright van valakinél? A békák fogytával Niki megszólal: - Nemsoká’ megérkezünk. A lányok elhúzzák a fülke ajtaján a függönyt, és nagy zajjal látnak neki az átöltözésnek. Különféle holmik potyognak a csomagtartókra felzsúfolt, most nyitogatott ládákból. Mindenki igyekszik összegyűjteni a saját dolgait, pennák, kristály- és üvegfiolák, tintásüvegek gurulásznak a fülke padlóján. Azonban mire a vonat fékez, minden utazóláda zárva van, a lányok farmerban és pulóverben nyüzsögnek az ajtó előtt, Nikivel az élen. Amint megáll a szerelvény, a diákok izgatottan indulnak el. Nicole sietve lépked az átjáró felé. Végre sorra kerül, és a portás átengedi a mugli világba. Könnyedén lép át a falon, majd csillogó szemmel, ládáját maga után vonszolva szüleihez rohan. Miután beülnek a család tágító bűbájjal kezelt autójába, Niki hosszadalmas beszámolóba kezd a tanévről.
- Hé, Niki! – szól utánam egy nyakigláb kamasz, Ted. - Ha a mágiatörténet leckémet akarod másolni, akkor ne reménykedj, nem adom oda – mérges vagyok rá. Már negyedikbe járunk, de Ted még mindig nem képes önállóan megírni ebből a tantárgyból a leckét. Jövőre RBF, hogy fogja letenni a vizsgákat?! - Nem ezt akartam. Csak egy pennát szerettem volna kérni – feleli a srác. – Az enyémet most robbantotta fel Mike. A következő roxmortsi hétvégén vennék neked egy másikat. Egy szó nélkül a tegnap kapott pennaköteg felé mutatok, hogy válasszon magának nyugodtan. Végül mégis válaszolok, mielőtt megköszönné. - Ne vegyél másikat, látod, így is mennyi van. Ez kitart legalább egy évig. - Azért a mágiatörténetet is ideadod? – már-már könyörgő a hangja. Megszánom, eszembe se jut, hogy két perce még a fejét akartam leharapni ezért a kéréséért. A négy év alatt legalább századjára kéri el a leckémet, kereshetne már mást is, akiről másolhat. - Vigyed… - felelem, felé nyújtva a dolgozatot. – Tényleg felrobbant a pennád? Ekkor betámolyog Mike Canahan, arca csupa korom, a talárja több helyen el van szakadva, kezében fél marék hamu, és egy darab papír. Zavartan kér elnézést Tedtől. - Bocs Ted, csak segíteni akartam – dünnyögi. - Nincs gáz, Niki még utoljára ideadta a sajátját, hogy lemásolhassam. Nocsak, Ted egyedül kezdte el a dolgozatát? Á, a fiú a lustaságáról híres a suliban, nem a házi feladat írásáról. Egy bolondos ötlet bontakozik ki a fejemben: Ted rábeszélte Mike-ot, hogy robbantsák fel a pennáját, így mindketten megírhatják a leckét, anélkül, hogy tanulniuk kéne. És csupán eljátszották az egész jelenetet. Ezentúl nem kapja meg egyikük sem a házi feladatomat!
- Niki, indulni kéne! – kiáltja a lány anyja. - Jól van na, mindjárt kész vagyok! – hangzik a méltatlankodó válasz. Niki negyedikes lesz a Roxfortban. Anyja már öt perce sürgeti, hogy induljanak az állomásra, különben lekésik a vonatot, de Nicole egyre halogatja az indulást. A szobájában állva tűnődik, mindent elpakolt-e. Áh, mindegy. Ha valami itthon marad, úgyis utánam küldik az első bagollyal. Belenéz a tükörbe, igazít a haján, és elindul lefelé a lépcsőn. Ugyanazon, amelyen négy éve, az első roxfortos levelével a kezében végigrohant. - Már itt is vagyok. – mondja. - Éppen ideje! – zsémbel édesanyja. Édesapja egy gondtalan mosollyal nyugtázza megjelenését. Néhány perc alatt eljut a vasútállomásig az autóval. Szülei bátorító arckifejezéssel néznek rá, ugyanúgy, mint amikor megkapta seprűjét, egy Ezüst Nyilat és először ült fel rá. Pedig már régen nem szorul bátorításra. A vonatot már megszokta, az iskolában rutinos éjszakai sétáló, és a repüléstől sem fél. Ősei mellett átsétál a falon, mely a varázsvilágot választja el a muglik világától. A Roxfort Expresszen már várja néhány barátnője, vidáman integetnek egymásnak. Niki elköszön anyjától, apjától, végighallgatja a kötelező utasításokat („Moss fogat!”, „Ne felejts el írni!”, stb.). Végül az évfolyamtársai felé indul. A vonat ablakából még integet, de a kanyar után már nem látják a peront, így a lányok leülnek kitárgyalni a nyár eseményeit. A vonat lassan halad az ismerős tájon, de nem annyira, mint amilyennek először tűnt. A büfés boszorkány dél körül sétál végig a szerelvényen, és a négy kamaszlány vásárol, majd a csokibékás kártyákat cserélgetik, Bogoly Berti féle mindenízű drazsét majszolnak, beszélgetnek. Már elég idősnek vélik magukat, így a fiúkról is cseverésznek. Már sötétedik, mikor fékezni kezd a vonat. A lányok gyorsan felöltik talárjaikat, magukhoz ölelik állataik ketreceit, és leszállnak. Beülnek az egyik ló nélküli kocsiba, majd tovább diskurálnak az iskoláig. A nagyterembe mennek, Niki leül a háza asztalához, és tovább társalog barátnőivel, míg Dumbledore fel nem áll. - Ezennel az 1994-’95-ös tanévet megnyitom…
egyéb
az első roxfortos tanév előtt évet vesztettem (bárányhimlő miatt), Amy lefertőzött
|