Nagyterem

[- Majd lassan]

YOU CAN HAVE
WHATEVER YOU LIKE

Mintha megakadna valami a torkán, ahogy közlöm: Vikitriát vártam. Pontosan tudom, tudjuk mindketten, mit jelent ő ránk nézve, hogy ki ő nekem és ki ő neki. A köhécselése kissé mókás, talán meg is rándul az ajkam, ahogy nézem türelmesen, hogy véget érjen a kis intermezzo. Nem aggódom, inkább élvezem a hatást.
Nem tudhatom, hogy a puszta jelenlétem milyen érzelmi hatásokat vált ki Lenából, hogy a velem való se veled se nélküled kapcsolata, mely közeli, szoros és laza, távoli egyszerre, milyen változásokat indít és indított el benne az elmúlt hetekben, vagy az elmúlt egy hónapban - azóta az este óta, hogy megvárt a fiúhálóban. Azóta a kapcsolatunk csak újra és újra megtekeredik, egyre különösebb hullámokat vet a szalagunk, és bár úgy érzem, legutóbb rendbe tettem, ki tudja, mikor gabalyodunk össze ismét. Azt hiszem, ez csak idő kérdése, meg persze azé, melyikünknek erősebb a tartása. És hogy egyáltalán az-e.
Ahogy megkérdi, szinte ijedten, kurtán-furcsán, hogy menni készülök-e, körbepillantok. Vannak még egy páran körülöttünk, bár a gyereksereg, akik nem messze tőlünk vacsoráztak egy kupacban, már oszlásnak indultak. Pontosabban eloszoltak.
- Majd lassan - halasztom el az indulás időpontját, és Elena tányérjára nézek, félig kérdőn, felmérve, mennyi ideig tarthat még neki az étkezés, hogy akar-e enni még egyáltalán, vagy sem. Szívesen beszélgetek vele, ami azt illeti, csak kezdem kicsit kényelmetlennek találni a padot meg az ebédlőasztalt. Mindig is utáltam ezt a Roxfortban. Miért kell úgy ennünk, hogy még egy rendes szék sincs alattunk? Mi ez, kocsma?
Okoskodom neki egy sort, ő pedig már készen van a válasszal. Ami egy újabb kérdés. Hosszan nézek rá, bár a kérdésétŐl feszült leszek. Feszült, türelmetlen és dühös, mint a számonkéréstől. Nem akarok ráripakodni. De nem akarom válasz nélkül sem hagyni. Félek, a válaszom túl gúnyos és aljas lenne, ha nem számolnék el tízig, ezért megteszem. Közben nem veszem le róla a szemem: hagy lássa, ahogy megnyugszik a tekintetem.
- Úgy nézek ki, mint aki nem? - kérdezek vissza végül. Aztán látványosan körülnézek, van-e még itt tennivalóm, tennivalónk. Ezt a kérdést a küzdésről meg a problémákról nem akarom most megválaszolni, hiszen a tény sajnos az, hogy nem. Nem tudok velük megküzdeni. Fuldokolva kapálózom a problémáim víztükrének legtetején. Nem tudok úszni.
- Nos bevallom, nem gondoltam volna, hogy ilyen jót tudunk csevegni a legutóbbi találkozásunk után.
Miért mondom ezt? Minek hozom fel? Kretén vagyok. Túl nagy kretén, de érdekel a véleménye, érdekelnek a hozzáfűznivalói, minden. Tulajdonképp lehet, hogy most fog faképnél hagyni...

DRACO
God knows what is hiding in those weak and sunken eyes
God knows what is hiding in those weak and drunken hearts

Túl szép és szívélyes ez a vacsora. Olyan furcsának tűnik. De hát az is. Nem emlékszem olyan találkozásra, ahol én és Draco ne civakodtunk volna. Valahogy ez együtt jár azzal, ha találkozunk. De úgy látszik, mind a kettőnk élvezi, legalább is valamilyen szinten, hisz ahányszor találkozunk, annyiszor veszekszünk. Nem csoda, hogy szokatlannak találom a ma estét.
A fiúhálóban, de inkább a nyeregtetős padláson történtek óta nagyon sokat gondolkodtam. Dracon, a találkozásokon, magamon, kettőnkön, az egészen. Ráeszméltem arra, hogy bármilyen érzéseket is keltet fel bennem, talán nem vagyok olyan bátor, hogy kockáztassak. Az egyik, nyomós ok az, hogy fogalmam sincs, hogy mit érez. Hogy érez vagy egyáltalán érez-e valahogy. Lehet, hogy azon az éjszakán olyan dolgok kerültek a birtokomba, amiktől Draco tart. Fél attól, hogy nyilvánosságra hozom őket, és hogy ezek árthatnak neki. És azzal, hogy megátkoztam, csak azt erősítettem meg, hogy képes vagyok neki ártani, holott ez nem így van. A nyeregtetős padláson a düh beszélt belőlem. Persze, ezzel nem tudnám kimagyarázni az esetet és bebizonyítani neki, hogy képtelen lennék ártani, rosszat tenni neki, hisz valószínűleg megkérdezné, hogy mi van, ha egyszer ismét eluralkodik rajtam a düh és eljár a szám?
Ha már az ártásnál tartunk: Már az is megfordult a fejemben, hogy talán már azzal is ártok – és nem csak neki, hanem magamnak is – hogy a közelében vagyok. De ezt a problémát azzal oldottam meg, hogy max. a mennyasszonyának, Vikitrának teszek rosszat.
Látom, elszórakozik azon, hogy fuldoklom. Nem is nevet, inkább élvezi a látványt. Vajon miért tetszik neki az, hogy ilyen következményekkel jár a válasza?
Mikor megkérdeztem, hogy elmegy-e, nem akartam riadtnak tűnni. Talán túl gyorsan tettem fel a kérdést. Lényegtelen, hisz már hallom is a választ, ami tulajdonképpen örömöt idéz fel bennem. Az ember azt szeretné, ha a szép, élvezetes pillanatok sokáig tartanának, és azt hiszem én is így vagyok ezzel. Egyébként is jobb társaságban enni.
Még egy picit játszom az étellel, míg végül rájövök, hogy voltaképpen nem is vagyok éhes. Egész nap szédültem, és reggel sem ettem normálisan. Azzal áltattam magam, hogy estére biztos megjön az étvágyam, de úgy látszik, tévedtem.
Miután felteszem a kérdésem, Draco arcát elemezgetem. Egy kicsit olyannak látom, mintha nem lenne biztos a válaszában, és ezért nem válaszol egyből. Úgy vélem, jobb kérdéseim is voltak.
-   Ha úgy néznél ki, mint aki igen, az mű lenne – válaszolok a kérdésére. Csak kíváncsi voltam arra, hogy mit gondol. Le tudja küzdeni az akadályokat? Egyébként meg nem szégyen, ha nem bírunk el a nehézségekkel. Nincs olyan ember, aki képes minden gondjával megbirkózni. Túl sok baj van, hogy mindegyikkel megmérkőzzünk.
Lerakom az evőeszközöket, majd megtörlöm a szám sarkát.
Meghallom a következő mondatát, viszont azt nem értem, hogy hogy jutott az eszébe. Egy kicsit gúnyosnak találom, hisz olyan, mintha egy óriási plakátot lóbálna előttem, amin rá van írva, hogy múltkor ő győzött. Elérte, hogy sikeresen lebuktassam és eláruljam magam. Önkéntelenül is sikerült bebizonyítanom neki, hogy fáj, amit mondott.
-   Tulajdonképpen nem értem, hogy miért csodálkozol, hisz múltkor is jót csevegtünk – felelek, de a hangom komolyabb, talán egy kicsit ellenségesebbé válik. – Na és mi jutotta eszedbe a múltkori találkozásunkat?
Hát igen, nehezemre esik a vacsorához, a mostani beszélgetésünkhöz vagy bármi máshoz kötni az előző találkozást, ami az este folyamán történt.

[- Szóval úgy nézek ki, mint aki nem tudja megoldani a problémáit]

A KEZEIM ÜRESEN TÁROM ELÉD
UGYE EMLÉKSZEL MÉG

Egyszer megkérdezte valaki tőlem, hogy ha megállíthatnám az időt, mikor tenném. Azt mondtam, hogy akkor, amikor alszom. Végtelenül lusta vagyok, szeretem a kényelmet és a lazsálást, de mostanság, sőt, egy ideje, nem nagyon van benne részem, bár egyre és egyre vonzóbb a gondolat, hogy ne keljek fel reggel az ágyból. Úgysincs semmi értelme. Ébredés, zuhany, öltözés, reggeli, óra, szünet, óra, ebéd, óra, szilencium, vacsora. Állandó körforgás melyet semmi nem tesz változatossá. Nem, nincs kivétel. Nincs üdítő beszélgetés. Nincs feszültségoldó vita, sem felszabadító kviddicsedzés. Nincs semmi.
Nézem őt, hallgatom a hangját, meg akarom érinteni, de nem teszem. Nincs miért.
Nem nagyon értem a válaszát, ezért összevonom a szemöldököm, és igyekszem, hogy a rosszallásom az arcomra is kiüljön.
- Szóval úgy nézek ki, mint aki nem tudja megoldani a problémáit - vonom le a következtetést, hogy felháborodhassak, jogosan vagy jogtalanul, az most mindegy, számomra jogos, hiszen élesen bírált. Pozőrnek tart. Unalmas, vernyákoló senkiházinak, akinek nagy bár a szája, de nincs mögötte semmi. Ezt mondta, nem? Dehogynem.
- Csak tudnám, hogy akkor mégis miért érdekel a véleményem - vágok oda egyet félvakon. Felbosszantott, megsértett, egyetlen rövid mondattal. Úgy érzem, alapos okom volt a felháborodásra, és igazam van, mégis kedvetlenül rántom el a fejemet, ahogy egy nagyobb csoport feláll a hátam mögül. Utálom, ha a hátam mögött nyüzsögnek, kiráz a hideg.
- Hát persze, kellemes csevej volt, de nem hiszem, hogy nagyon élvezted. Ha tetszett volna, nem rohansz el sírva.
Esküszöm, nem piszkálni akartam, de tényleg megsértett. Főleg azzal, hogy ő is hangnemet váltott. Ha ő így, akkor én is így. Az mindegy, hogy most én kezdtem. (Bár mikor nem én kezdem?)
- Figyelj Elena - szólítom meg fölényesen, kicsit gúnyosan. - Hagyjuk ezt. Befejeztük a vacsorát, idd mg a vizedet, és menjünk. Elegem van ebből az egészből.
Hát hogy most meg min hisztiztem be? Nem tudom. Néha nem lehet leállítani.

DRACO
I run this game, just play your role.

Menekülni, menekülni, menekülni. Egyesek szerint a menekvés a gyávákra jellemző, pedig nem, ez nem mindig van így. Menekülni nem csak a bajok és a problémák elől lehet, hanem például az unalomtól, a monoton élettől is. Nem bűn, még rossz dolog sem, ha valaki változtatni akar az életén. Persze ez csak attól függ, hogy milyen irányba indul el. Mert, ahogy a menekülésnek, így a változásnak is több jelentése van.
Hát igen… Talán, ha aznap este nem kerestem volna kiutat, módot, hogy változtassak a szürke iskolai napokon, most nem ülnék itt, Dracoval szemben.  Nézem, figyelem, hisz mindig is ezt szoktam csinálni, és nem értem miért, de az arca valahogy megváltozik, mire a mondat végére érek. Miért? Talán ő nem így gondolja?
-   Nem, egyáltalán nem. Túl vastag falak mögé rejtőzöl.
Igen, ez a módszer nekem is ismerős. Én is ezt alkalmazom, mert senkire sem tartoznak a problémáim, a kínjaim, a magán ügyeim.
-   Azért tűnnél műnek, mert olyan nincs, hogy minden rendben van. Nem létezik! Vagy talán te máshogy vélekedsz? – teszem fel magabiztosan a kérdésemet. Mondhatná azt, hogy létezik, de mélyen legbelül jól tudja, hogy az hazugság lenne. Persze azt is megoldás, ha úgy teszünk, mintha észre sem vennénk a körülöttünk lévő bajokat, de ez nem igazán szerencsés, hisz egy nap úgyis el fogunk veszni a problémák mély tengerének buzgó habjai között. És akkor nem lesz kiút, nem lesz segítség, semmi sem lesz.
Megvárom, míg a diáksereg elhalad Draco háta mögött. Ajkaim szóra nyitnám, hogy valami epés válasszal szolgáljak elő, hisz úgy vélem, nincs oka a felháborodásra, de nem teszem meg. Visszatart a „meghitt vacsorák” szokásom, aminek a főszabálya az, hogy az asztalnál nem veszekszünk.
A következő mondatát viszont nem hagyhatom szótlanul. Az arcomon kiül a meglepődés és a enyhe düh keveréke. Készen állok, hogy felháborodottan válaszoljak, de míg mielőtt egy hang is kijönne a torkomon, visszafogom magam. A haragos kiabálás helyett eredetibb ötleteim is vannak.
Arrébb toklom a zöldségekkel megrakott tányért, majd az asztalra könyökölök.
-   Jaj, te szent Merlin! De aranyos vagy! – kezdek bele, szokásom szerint, gúnyos hangon. – Azt hiszed, hogy sírtam? És még azt hittem, naiv vagyok… - gonoszan elmosolygok. Talán már jól tudja, hogy ha szekálnak, akkor én is csipkelődöm. Egyszerűen képtelen vagyok szó nélkül hagyni az ilyet.
Nem, nem. Most eszem ágába sincs felbosszantani magam. Túl fáradt vagyok, és így nem sok esély van arra, hogy győztesen kerülök ki az egész dologból.
A poharamat is odébb rakom, mikor megparancsolja, hogy igyak. Nem vagyok szomjas, de ha az is lennék, csak azért se innám meg a maradék vizet, mert arra utasított.
-   No és hova szeretnél menni? Ugye tudod, ideiglenesen a griffendéleseknél alszom? Nem sietek… - folytatom nyugodt hangon. Amúgy meg persze, hogy tudja. Hogy ne tudná?
Várom a válaszát, miközben gonoszan vigyorogva élvezem, hogy hisztizik.

[- Elég pofátlannak tartom, hogy épp ezzel vádolsz, te engem, mintha te nem toronymagas falak mögül beszélnél és éreznél. Kicsit paradox, hogy ezt vágod az arcomba, nem gondolod? Ócska vagy és hiteltelen.]

AN EMPTY HUST DRIFTING ALONG THE CORRIDORS
AND AT OTHER TIMES AN OVERWHELMING RAGE

Hát ez...
- Elég pofátlannak tartom, hogy épp ezzel vádolsz, te engem, mintha te nem toronymagas falak mögül beszélnél és éreznél. Kicsit paradox, hogy ezt vágod az arcomba, nem gondolod? Ócska vagy és hiteltelen.
Elszakadt a cérna. Nem lehet mit tenni. Igen, szívesen tetszelgem mindentudó, emberismerő szerepben, szívesen támadok és furkálok másokat, csak akkor van baj, amikor ugyanezt teszik velem is. Nekem legalább van célom vele. Az a célom egyrészt, hogy lássák és érezzék, hogy beléjük látok. A másik célom pedig az, hogy megváltozzanak, formálódjanak a kezeim alatt. Nem nagyon. Elég egy kicsit. Akkor már ott lesz a kezem nyoma a személyiségükben, és ezzel a kéznyommal nyomot hagyok bennük. Olyan lesz, mint egy érintésfelismerő felület a barlangok titkos bejáratánál. Bejuthatok újra és újra és újra.
De amikor ugyanezt rajtam próbálják ki, ideges leszek. Olyankor úgy érzem, hülyének néznek. Teljesen. És akkor már hiába mond bárki bármit.
- De, van olyan, hogy minden rendben - vágom rá akaratosan, ostobán. - Kell, hogy legyen - teszem hozzá, és magamat is próbálom meggyőzni ezzel. Persze ez elég gyér, de hiszek benne. Muszáj.
Látom, hogy szavaimmal én is kezdem felhúzni őt és ez enyhe, kátrányos elégtétellel tölt el, végigmarja a torkom és megüli a gyomrom, de legalább érzem. ehhez képest arcul csapásként ér a gúnyolódása. Arcomra kiül az őszinte döbbenet, a felháborodás, az undor.
- Te meg mégis mit képzelsz... - formálják vértelen ajkaim a szavakat, de nem tudom, mekkora hangerővel, igazából csak azt érzem, hogy lesápadok, és azt tudom, hogy úgy nézhetek rá, mint egy különösen undok, különösen döglött varangyra néznék. A gonosz mosolya egyszerűen elképeszt. Most ezt mégis mire föl?!
Lehet, hogy szemét vagyok vele. De ő is az velem. Mindent csak visszatükrözök. Ha rosszul érinti, az az ő baja. Ne testálja rám! Nem tehetek arról, hogy a lelke marcipánból van, én meg beleharaptam, ha egyszer az orrom elé tolta!
Akárcsak most a tányérját meg a vizét. Hát vigye a...
- Én a hálószobámba megyek. Te meg oda, ahova gondolom.
Nem tudok mit tenni. Most fel kellene pattannom, elköszönnöm és faképnél hagynom,d e én nem vagyok ő. Nem rohanok el a konfliktus elől. Nem vagyok boldog és elégedett addig, amíg el nem kergetem magamtól. Megint. Újra és újra. Amíg végül megtanulja, hogy jobb, ha nem piszkál.

DRACO
Go on and try to tear me down

Végighallgatom a rövid monológját. Rászegezem a tekintetem.
-   Ez a mentséged? – mosolygok. Kinevetően. Elég ügyesen csinálja ezt a témaváltást. Róla van szó, ezért inkább tereli a témát, mégpedig úgy, hogy az én hibáimat firtatja. Egyébként ezt az egészet nem vádnak szántam, mindössze szóvá tettem – Te meg hiú, infantilis és birtokló. Na és? – reagálok az utolsó mondatára. Most nem veszem magamra, amit mond. Inkább viccesnek találom a helyzetet. Pillanatnyilag nem én vagyok az, aki fel van háborodva. Nem vagyok dühös, zaklatott, mi több! Egészen jól érzem magam. Csak egy valami zavar, de az nagyon. Nem értek valamit. Mit érünk el azzal, ha a másik hibáit bolygatjuk, oly annyira, hogy akár azt is mondhatjuk, hogy piedesztálra emeljük őket.
Nagyon nem szeretem, vagy inkább úgy fejezném ki magam, hogy gyűlölöm, ha valaki a hiányosságaimra tér ki, és ahogy látom, Draco is ugyan ennyire rühelli, mint én. Talán ezért is folytattam.
Persze mindenki valamilyen célból sugallja a másiknak a hibáit. Nálam például mindig különböző. Sorolhatnék, de maradjunk annyiban, hogy jó vagy rossz szándékkal csinálom. Persze van, hogy véletlenül teszem, de ez ritkábban esik meg.
Maga az egész folyamat attól is függ, hogy hogy fogja fel a másik, vannak, akik nem szeretik, ha kritizálják őket, még ha építő jellegű kritikáról is van szó. 
Bevallom, szeretem, ha tudom egyesek hibáit, mert ilyenkor az is a tudomásomban van, hogy miben cselekvőképtelenek, mi a gyöngeségük, a gyenge pontjuk. Azonban többször is előfordult, hogy azok a bizonyos személyek is tudták, hogy mivel tudnak megsebezni. Ez talán az egyetlen hátrány. Persze, ha valaki jól csinálja…
Draco annyira akaratos, hogy már vicces. Mármint nem ő a humoros, hanem a válasza.
-   Jaj, igazad van! Tényleg létezik… Addig, amíg az ember kisgyerek és nem ért semmit az őt körbevevő világból. – adok neki igazat. Ha azt akarja hinni, csak nyugodtan. Szerintem nincs olyan, hogy minden rendben van, esetleg olyan, hogy a megszokottnál kevesebb gonddal kell megküzdeni.
Nem nézek rá, az asztalt bámulom, addig, míg fel nem háborodik a szavaimon. Tekintetem az arcára szökken. Látom, ahogy a szemében a méreg, az utálatosság és a döbbenet elegye lángol. Az arca akár egy kísérteté.
Nem tudom, hogy mi van velem. Talán az ócska vagy és hiteltelen jelzők mégis belém szúródtak, és most azt szeretném, hogy neki is fájjon, ugyanúgy, mint nekem. Lehet, hogy szemétség, de egy kicsit élvezem is, hogy felbőszült. Eddig mindig én futottam, ideje lenne szerepet cserélni.
-   Ahova gondolod? – kérdezem vissza, egy kicsit érdektelen hangon, holott igen is érdekel, hogy hogy gondolta. Az agyam a lehetséges válaszokat keresi. Ahova akarsz, a fenébe, jól messze tőlem, a pokolba… stb., stb., stb.
-   Ó, hát akkor álmodj szépeket! Vagy élveznéd még a társaságomat? – teszem fel ironikusan a kérdésemet.   
 Ülök és várok. Kíváncsi vagyok, hogy elmegy-e. Abban viszont biztos lehet, hogy én egy tapottat sem mozdulok. Ahogy már mondtam, nem készülök menni. Még nem.

[- Le lehet szállni a témáról Pierce. Nem vagyok kíváncsi a lelkisegélyre.]

ANOTHER ANGEL DOWN

A hiúba beleegyezem. A birtoklóba is. Az infantilis azonban sérti az önérzetem. Gyerekes vagyok? Én?
- Le lehet szállni a témáról Pierce. Nem vagyok kíváncsi a lelkisegélyre.
Gyűlölöm, ha ilyesmivel piszkálnak. Gyűlölöm, ha azt emlegetik, miben nem vagyok jó. De valahogy mégis mindenki ezt csinálja és a mai napig nincs bevált metódusom arra, hogy kivédjem, azon kívül, hogy ellentámadok, török, zúzok magam körül, ha embereket, lelkeket, akkor azt, ha porcelánt és bútort, akkor azt.
És megint ezzel jön. Hogy gyerekes vagyok. Tulajdonképp ezzel a szerinte bizonyára kis fricskával azt az egyetlen hitet kérdőjelezi meg, melybe kapaszkodni tudok. Nem rengeti meg a világom a kijelentésével. Azt rengeti meg, hogy eddig értelmes, figyelmemre érdemes embernek tartottam. Ennek vége.
Mégis minek erőlködjek? Hogy ilyeneket vágjon az arcomba? Ennek hiába hízeleg az ember. A befektetés konstrukciója rossz. Eddig ha energiát fektettem bele, nyertem. Kivéve azt az egy esetet, mikor nekivágott az oszlopnak. Tudnom kellett volna már akkor, hogy nem lesz jó, de megbocsátottam neki. Úgy hittem, revansot vettem érte, de bizonyára tévedtem. előfordul a legnagyobbakkal is.
A higgad, undorító, nyálkás gyűlölete, mellyel szórakozik rajtam, aljasabb, mint valami métely. Megfagyaszt engem is. Az indulatom, a dühöm, a fájdalmam mind belekeményedik az elmém fölé csúszó jégfalba.
Így vonulok vissza. Mert semmi kedvem csatázni már. Egy ilyen emberrel minek? Érdektelenné vált a számomra. Nem tartom egyenrangú ellenfélnek, nem tartom méltó ellenfélnek azt, aki csak szúrni tud, gyógyítani nem. Én legalább próbálom fenntartani az egyensúlyt.
Lassan állok fel. Ideje. A döbbenet, az a cseppnyi fájdalom fogja vissza a mozdulataimat.
- Ezt lehetetlen élvezni - válaszolok, és már arra se fordítok figyelmet, hogy végigmérjem lekezelőn. Vetek egy pillantást a tányéromra, hogy rendben hagytam-e ott az evőeszközt, aztán kilépek a pad mögül. Nem köszönök újra el - köszöntem már neki egyáltalán? Nem érdekel.
Csalódtam? Nem hiszem. Nem. Nem tudom. De az biztos, hogy a távozásom mozdulataiban nem lát semmi szorongást, semmi levertséget.
Itt a vége, Pierce.

DRACO
It's so quiet here
And I feel so cold
I felt like I couldn't breath
Now it hurts much more
I'm alone and freezing

Azt hiszem Draco sikeresen megcáfolta, amit nem rég mondott. Képtelenek vagyunk kellemesen elcsevegni. A mozdulatai, a válaszai, még az is, ami a szemeiből sugárzik ellentmond. De lehet, hogy nem csak ő a hibás. Sőt. Biztos vagyok abban, hogy az én kezem is benne van. Ugyanannyira tehetek arról, hogy veszekszünk, amennyire ő is. Egyszerűen nem tudunk beszélgetni. Mindig elrontjuk valahol, és nem is vesszük észre. Inkább az t csináljuk, hogy kihasználunk minden egyes lehetőséget, hogy feleljünk a másiknak, míg akkor, ha a válasz sértő. Ezzel pedig lassan besétálunk a kis csapdákba, miközben egyenesen a konfliktus irányába tartunk. És egyszer csak minden összedől, tökremegy, és a felépített kellemes légkör eltűnik.
Kihangsúlyozok pár rossz tulajdonságát, pedig tudom, hogy nem szereti. De a szavai túlságosan is belém marták maguk, hogy kihagyjam. Nem helyes, hogy így védekezem, de azt hiszem már rég nem veszem figyelembe, hogy mi az és mi nem. Valahogy kialakult bennem a szupernormális inger, hogyha valaki belém rúg, akkor ne kíméljem. A belső hajtóerő cselekvésre késztet.
Nem kíváncsi a véleményemre, azt szeretné, ha hanyagolnánk a témát. Tulajdonképpen rávághatnám, hogy megint menekül az igazság elöl, de nem akarom tovább firtatni a hibáit. A végén azt hinné, hogy gyávának is tartom. Bizonyára most azt gondolja, hogy ez a róla alkotott véleményem. Hogy gyerekes, hiú és birtokló. Viszont egy az, ha valakiről tudok valamit és más, ha olyannak tartom. Mindenkinek vannak rossz tulajdonságai, és attól függetlenül, hogy sokszor tapasztaltam az emberek gonosz sajátságait, még mindig a jó jellemvonások alapján ítélek meg egy személyt. Igen, tudom, hogy ez egy naiv hozzáállás, de hiszek abban, hogy mindenkinek van egy jó oldala is.
Nem válaszol, nem mond semmit, nem reagál. Nem csinál semmit. Igazából nem is kell válaszolnia. A csend a legnagyobb kiáltás. A semmivel is sokat mond.
Lehet, hogy túlzásba vittem? De mégis mi mást tehettem? Talán jobb lett volna, ha megadom neki azt az örömöt, hogy lássa, hogy igazából mennyire is fáj, amit mond? Vagy az, hogy mennyire bánt, hogy félreértetett és felháborodott egy állításomon? Azt hittem, egy őszinte válasz bármi másnál többet ér. Esetleg jobb lett volna, ha hazudtam volna neki? Ha azt mondtam volna neki, hogy nem látszik rajta, hogy problémái lennének. De ki tudja? Lehet, hogy rossz embertől kérdezte… Talán, ha mástól, egy ismeretlentől kérdezte volna, más válasz kapott volna. De már túl késő. A szavak elhangoztak, ha akarnám sem tudnám kimagyarázni magam, de igazából nem is akarom. Attól tartok, minél jobban beleásom magam, annál komplikáltabbnak tűnik, vagy jobban mondva, annál bonyolultabb a helyzet.
A válaszára elnézek az arcáról. Tekintetem az asztal alatt egymásban kapaszkodó tenyereimre, az idegesen egymással játszó hüvelykujjaimra kerül. Nem akarok a szemébe nézni. Félek, attól, amit kiolvashatok. Nem tekintek rá, de látom, ahogy feláll, távozni készül. Hagyom. Másnak nem sok értelme lenne.
Megvárom, míg kiér a nagyteremből. Feszes, egyenes testtartásom egyszer csak elernyed. Egyedül vagyok. Tekintetem bambán az asztalon réved. Visszatartom a lélegzetem, mert félek, hogy szaporább lesz, azt pedig más követné. Egyszer csak nagyot szippantok, de úgy érzem, hogy a teremben kevés az oxigén. Fulladozom. Nyelek egyet, majd kiürítem a parányi levegőt a tüdőmből. Elnyomom a bennem örvénylő érzéseket, gondolatokat. Felállok, ellépek a padtól és a kijárat felé veszem az irányt. Szükségem van az oxigénre…

Köszönöm a játékot! ♥
A helyszín szabad!

[Pszichológia]

Pszichológia
V. VI. + VII.

HATÁRIDŐ: ÁPRILIS 10. !

Nem kell megijedni, nem olyan hosszú a poszt, csak a lista miatt!
Nem kell mindenkinek reagba foglalnia az órát, ha nem szeretné, elég csak a tesztet megírni, de plusz pontot adok annak, aki mégis megteszi!
Határidő leteltével megérkezik a kiértékelés!
Tipp: csak másoljátok ki a tesztet, töröljétek ki, ami nem kell, vagy húzzátok alá a "helyes" választ!

________________________________

Ebéd után mindenkit kiutasítottak a Nagyteremből, hogy megfelelően felkészülhessek. A hosszú asztalok helyett két-három személyes asztalok voltak félkör alakba rendezve, több sorba, kicsit lazábban, hogy ne legyen túl szabályos, senki ne érezze magát feszélyezve. Minden asztalon ugyanannyi íróeszköz feküdt, mint ahány szék volt. Miután mindennel elkészültem, a kapuk kinyíltak. Egy óra volt a kezdésig, ezalatt az idő alatt mindenki kényelmesen beérhetett, és elfoglalhatta helyét, én a félkörökkel szemben egy asztalon üldögéltem, lógatott lábakkal. Mellettem két hatalmas pergamenkupac tornyosodott.

Óra kezdetekor az óriási ajtók becsukódtak, és bár a késők is be lesznek engedve, pontlevonás nélkül nem ússzák meg. Bármennyire is vagyok lojális, nem szeretem a pontatlanságot.
Miután szépen feltellett a terem, pálcám segítésével felhangosítottam hangomat egy köhécselés erejéig, amire remélhetőleg elcsendesül majd a diáksereg. Meggyőződtem arról, hogy minden szempár rám néz, és nekikezdtem.
- Szép jó napot kívánok minden kedves jelenlévőnek! Üdvözlök Önöket az első általam tartott pszichológiaórán! Nem kell megijedni, nem azért kaptatok pennát, mert szöveget fogok nektek diktálni! De mielőtt belemerülnénk abba, hogy miért is vagyunk itt, először bemutatkoznék: Dr. Jonathan Dobrev vagyok, pszichológus. Ebbe az iskolába jártam én is, nem is olyan régen. A Roxfort után a Mandragóra Gyógyítóképző Intézet és Ispotályba mentem tanulni, pszicho-medimágusi szakra, amit két éve már elvégeztem. Egészen idáig magánúton fogadtam minden ügyfelemet. Ms Tara Swan helyére jöttem, és itt szeretném leszögezni, hogy semmit nem tudok a Miss hollétéről, illetve, hogy miért hagyta itt az iskolát, de bizonyára meg sem fordult a fejetekben megkérdezni. – utalgatok arra, hogy jobb, ha nem kérdezik meg. Bár hallottam mendemondákat Dimitrijtől, de hát ezeket a kétes információkat még akkor se adhatnám tovább a diákoknak, ha biztosak lennének.
- Ennyit rólam. Na már most! – csapom össze tenyereimet. Felhúzom lábaimat, és törökülésbe vágom magam. – Önkéntes jelentkezőket várok egy kérdés megválaszolására, ami a következő: mi a kedvenc színük? – megvárom a reakciójukat, és ha senki sem hajlandó önként felszólalni, én választom ki őket. Olyan 10-20 embert meghallgatok, mindegyik válasznál bólintok, és hallgatom a következőt. – Köszönöm! Szóval: bizonyára mindnyájan hallottatok pszichológiai kísérletekről, ami olykor viccesek, olykor pedig elég hátborzongatóak. Bárki, aki kíváncsi ilyen kísérletre, megtalál az irodámban, én pedig állok rendelkezésére. – egy pillanatra elhallgatok, s olvasok szemükből, gesztikulációjukból, majd egy rövid szünet után folytatom.
- A pszichológia nagyon mélyre hatol lelki síkjainkon, odáig is, amiről talán a létezéséről sem tudnak! „Házi feladat”, hogy álljanak szembe egy teljesen üres, fehér fallal, a lehető legközelebb. Próbáljanak minél tovább úgy maradni, a fehér falat bámulva. Elég bárgyúnak tűnik, de higgyék el, meglepő dolgot fognak tapasztalni. Ismerve a diákokat, megelőzve Önök 90%-t, tudom, hogy valószínű senki nem fog a mosdóba a falnak állni, és a csempét bambulni, mint valami büntetésben levő óvodás. Ha valaki mégis megcsinálja, azt fogja tapasztalni, hogy egy kis idő után elkezd majd fészkelődni, mozgolódni, mindegy hogyan, csak valahogyan. A következő fázis, hogy megpróbál valakivel beszélgetni, persze, úgy hogy tekintete nem mozdul el. Végül teljesen feszültté válik, és kis híján megbolondul – ilyenkor jön az a pont, hogy feladják. Egyszerű kísérlet, mégis érdekes reakciót vált ki belőlünk. Van valakinek ötlete miért ilyen lesz a kísérlet végkimenetele? Az igazán ötletes, vagy helyes válaszokat jutalmazom! – megvárom a jelentkezőket, végighallgatom őket, és majd válaszolok rájuk. A téma kiürítését követően az utolsó előtti ponthoz érek.
- Mindenkinek osztottam egy pennát és egy tintásüveget. – pálcámat rálegyintek a mellettem álló pergamenkupacokra, így azok kiosszák magukat, miközben beszélek. – Egy 94 pontból álló tesztet állítottam össze Önöknek, amiket majd kiértékelek. A teszt csak akkor lesz sikeres, ha mindenki ŐSZINTÉN válaszol. Ha nem, nincs értelme az egésznek. – nem lövöm le magát a „poént” – Ezeket senkinek nem mutatom meg, csakis én fogom látni őket, s miután a kiértékelés megtörtént, a pergamenek meg lesznek semmisítve. – igazat mondtam, doktori esküm kötelez.
Mindenki előtt ott feküdt a tesztlap.
- A kérdés: melyik válasz áll a legközelebb ahhoz, ahogy Ön általában érez vagy viselkedik? A szópároknál melyik szimpatikusabb az Ön számára?
Fontos, hogy a szavak jelentésére figyeljen, ne a külalakjukra vagy a hangzásukra! Kezdhetik az írást, bármeddig írhatják, ahogy jól esik!

Név:
Évfolyam:
Ház:

1. Ön általában
 a társaság motorja
 inkább csendes és visszahúzódó
2. Ha Ön tanár volna milyen tárgyakat tanítana szívesebben?
 gyakorlati jellegű tárgyakat
 elméleti jellegű tárgyakat
3. Melyik megtisztelőbb az Ön számára
ha Önt az érzelmek emberének ismerik
ha következetesen gondolkodó, logikus embernek ismerik   
4. Amikor Ön elmegy valahová, napi ügyeit intézni,
eltervezi mikor, mit fog csinálni
csak úgy elindul
5. Kapcsolatai kialakításában
mély barátság kialakítására törekszik de csak néhány emberrel
széleskörű kapcsolatokra törekszik sok különböző emberrel
6. Ha egy kötött programhoz kell igazodnia
ezt vonzónak találja
gátlónak találja
7. Ön rendszerint kivel érzi jobban magát?
álmodozó típusú emberekkel
reális típusú emberekkel
8. Melyik nehezebb az Ön számára?
alkalmazkodni a mindennapi rutinfeladatokhoz
alkalmazkodni a folyamatosan változó feladatokhoz
9. Az Önhöz közelálló emberek tudják hogyan érez Ön?
igen, a dolgaim többségével kapcsolatban tudják
nem, csak ha valamilyen oknál fogva én elmondom nekik
10. Ön jobban ügyel
az emberek jogaira
az emberek érzéseire
11. Amikor Ön társaságban van
jobban szeret bekapcsolódni a csoportos beszélgetésbe
jobban szeret egyszerre csak egyvalakivel beszélgetni
12. Ön jobban kedveli azokat az embereket akik
eléggé konvencionálisak, sohasem kirívóak, feltűnősködők
túlságosan eredetiek, és az egyéniségüktől függ, hogy feltűnőek avagy nem
13. Ön gyakrabban hagyja, hogy
a szíve vezesse az eszét
az esze vezesse a szívét
14. Ön jobban kedveli, az
előre megszervezett találkozókat, partikat stb.
nyitott bármikor bármilyen szórakozásra, amikor csak alkalom adódik
15. Baráti körében
Ön a legutolsó aki megtudja, hogy valakivel történt valami
mindig mindenkivel kapcsolatban jól értesült
16. Az az ötlet, hogy listát készítsen a hétvégén elvégzendő teendőiről
tetszik Önnek
hidegen hagyja
kifejezetten lehangolja
17. Milyen embert szeretne inkább barátként?
valakit aki állandóan új ötletekkel áll elő
valakit aki két lábbal áll a földön   
18. Ön inkább sikeres
a váratlan események kezelésében, a megoldások gyors megtalálásában
a régi jól bevált módszerek alkalmazásában
19. Amikor Ön kényelmetlen érdeklődés középpontjába kerül
megpróbálja tréfával elütni a dolgot
megpróbál más tárgyra térni
napokkal később is azon gondolkodik, mit kellett volna mondania
20. Egy nagy társaságban
Ön gyakrabban mutat be embereket másoknak
Önt mutatják be gyakrabban más embereknek
21. Ön inkább
gyakorlatias ember
ötletes, szellemes ember
22. Ön rendszerint
többre értékeli az érzelmeket mint a logikát
többre értékeli a logikát mint az érzelmeket
23. Amikor előre meg van határozva, hogy Önnek egy bizonyos dolgot, egy bizonyos időben csinálnia kell, Ön ezt
kellemesnek találja, mert ennek megfelelően tervezhet
kellemetlennek találja, mert kötve érzi magát
24. Önnek
sok a mondandója, de csak bizonyos embereknek, bizonyos körülmények között
könnyedén beszél bárkihez, olyan hosszan, amennyire csak szükséges
25. Ha Öntől megkérdeznék egy szombat reggelen, hogy mivel fog telni a napja, Ön
képes lenne egészen pontosan elmondani
túl sok dolgot sorolna fel kétszer
várnia kellene és utánanézni   
26. Amikor szórakozásból olvasgat
élvezi ,hogy különös vagy eredeti módon magyarázhatja az olvasottakat
pontosan azt mondja amit az író mondani akart
27. Ön
jobban szereti a dolgokat az utolsó pillanatra halasztani
idegesítőnek találja ha az utolsó pillanatban kell a dolgait megtenni
28. Amikor Ön egy partin van,
szereti elősegíteni az események folyását
hagyja a többieket, hogy a saját módjukon szórakozzanak
29.csinálni
létrehozni   
30.előnyök
áldások
31.menetrendszerű
tervezetlen   
32.feltalál
épít
33.kritikus
kritikátlan
34.beszédes
visszahúzódó
35.ésszerű
lenyűgöző
36.óvatos
bizakodó
37.szisztematikus
spontán
38.torony
alap
39.puha
kemény
40.élénk
nyugodt
41.gyártás
tervezés
42.eltűr
megbocsát
43.rendszeres
alkalmi
44.elmélet
gyakorlat
45.együttérzés
előrelátás
46.beszéd
írás
47.konkrét
absztrakt
48.hideg-fejű
meleg-szívű
49.elhatározás
ösztönzés
50.jelkép
jel
51.békebíró
bíró
52.barátságos
különálló
53. Ha új emberekkel találkozik azok,
rögtön tudják, hogy mi érdekli Önt
csak azután tudják mi érdekli , ha igazán megismerték Önt.
54.Ha olyasmit kell csinálnia, amit sok más ember is csinál, melyik mód a vonzóbb Önnek?
az elfogadott módszer szerint csinálni
felfedezni egy új, saját módszert
55. Melyik a súlyosabb hiba az Ön számára?
ellenszenvesnek lenni
ésszerűtlennek lenni
56. Ön szerint napi rutin szerint cselekedni
kényelmes útja a dolgok elintézésének
fájdalmas tevékenység, még akkor is ha szükségszerű
57. Ha házibulin vesz részt
néha előfordul, hogy unatkozik
minden esetben jól szórakozik
58. Amikor elkezd egy nagy projektet, amit a hét folyamán kell befejeznie
időt áldoz arra, hogy listát készítsen az elvégzendő dolgokról, és azok sorrendjé­ről
fejest ugrik a dolgokba
59. Ön szerint, melyik képesség a fontosabb?
észrevenni a kínálkozó lehetőséget egy helyzet során
igazodni a tényekhez, ahogy azok adódnak
60. Amikor sok apróságon gondolkodik, amit meg kell tennie, vagy meg kell vennie,
gyakran elfelejti őket egy sokkal későbbi időpontig
rendszerint felírja őket, hogy emlékeztesse magát
mindig pontosan emlékezik mindenre, papír vagy egyéb emlékeztető nélkül is
61. Ön rendszerint
szabadon kimutatja érzelmeit
megtartja az érzéseit magának
62. Ön inkább
támogatja a bevált módszereket, amelyekkel a munkáját jól végzi
kutatja, hogy mi az ami még nem tökéletes, és megoldatlan problémákat keres
63. Ön inkább dolgozik olyan ember irányítása alatt, aki
mindig kedves
mindig korrekt
64. Amikor begyűrűdzik egy új divathullám
Önt nem érdekli különösebben
Ön az elsők között van aki kipróbálja az újdonságot
65. Az, hogy időben befejez egy munkát, azon áll, hogy
elkezdte időben tehát még marad is ideje a leadás előtt
az utolsó pillanatokban sokkal gyorsabban képes dolgozni
66. Életstílusában Ön jobban kedveli
az eredeti dolgokat
a konvencionális dolgokat
67. (itt több is megjelölhető) A napi munkája során
élvezi a vészhelyzeteket, amelyeket rövid idő alatt kell megoldani
utálja az olyan helyzetet ahol nyomás nehezedik Önre
rendszerint előre megtervezi a munkáját, emiatt sosem kell „nyomás alatt” dol­goznia
68. Elmondható-e Önről, hogy
jobban képes lelkesedni a dolgaiért mint az átlag
kevésbé jön izgalomba a dolgai miatt mint az átlag
69. Ön szerint, melyik a dicséretesebb
ha valakinek józan esze van
ha valakinek látomása, ötletei vannak
70. Ön szerint melyik a nagyobb hiba
ha valakiben nincs elég melegség
ha valaki túl sok melegséget mutat
71. Amikor különleges munkája akad,
óvatosan megszervezi mielőtt nekikezd
aközben találja ki, mi a szükséges, miközben csinálja   
72. Ön
nehezen értesül a dolgokról
könnyen értesül a dolgokról
73. Napjának a megszokott rutin szerint zajló részét Ön
nyugalmasnak találja
unalmasnak találja   
74.elfogad
változtat
75.gondolkodik
érez   
76.pontos
ráérős
77.elmélet
bizonyosság
78.egyetért
megvitat
79.házibuli
színház
80.ismert
ismeretlen
81.meggyőző
megható
82.állandó
változó
83.képletesen
szószerint
84.szelíd
erélyes
85.szívélyes
csendes
86.tények
ötletek
87.elszánt
hűséges
88.rendszerető
kényelmes
89.képzelgő
tárgyilagos
90.szimpatizál
analizál
91.állítás
fogalom
92.igazság
kegyelem
93.óvatos
gyors
94.ki
mi

Az utolsó pennasercegés is abbamaradt. Beszedtem a lapokat, és az óra utolsó szakasza érkezett el. Leszálltam az asztalról és belekezdtem záróbeszédembe.
- Nos, bárkinek bármi kérdése van, vagy problémája, nyugodtan forduljon hozzám. – úgy döntöttem nem köntörfalazok. – A háború időszakát mindenki máshogy éli meg, bizonyod keretek között erről is nyugodtan beszélhetünk. Mondanám, hogy most is feltehettek kérdéseket, de erre soha senki nem reagál, így az irodám nyitva áll. Az értékelést pár hét múlva mindenki kézhez kapja!
Pár pillanatig még néztük egymást, míg eloszlattam a népet.
- Részemről végeztem a mondanivalómmal, mindenkinek további kellemes napot!

________________________________

Órán való részvétel: + 10 pont
Órán való részvétel jegelt állapotban: + 15 pont
Óra elmulasztása: - 10 pont
Késés: - 5 pont

Reagba foglalás: + 10 pont
Frappáns, ötletes, helyes válasz, vagy okfejtés: + 5 pont

Pszichológia óra

Igaz a hetedéves tanulók számára nem kötelező, én mégis betévedek az órára. Helyet foglalok a hugrás színekben pompázó egyedek közt, és csendben hallgatom a professzort. Nem azért vagyok itt mert unatkozom, hanem azért, hogy pontokat gyűjtsek a házamnak. Már megint le vagyunk maradva a pontversenyben. Csendben hallgatom amit mondanak. De nem jelentkezek. Hiába tudom, hogy így több pontot gyűjthetnék, mégis inkább hagyom lehetőséghez jutni az alsóbb éves diákokat. Pedig nagyon is meg van a véleményem mindenről. Kedvenc szín. Ilyen nincs. Imádom az összes szint, hiszen szerencsére nem vagyok vak, és látok. Olyan előfordulhat, hogy éppen az adott pillanatban valamin egy adott színárnyalat vissza tetszést kelt bennem, vagy éppen elolvadok az elragadtatástól. De nincs se kedvenc színem sem olyan amit utálnék. Minden színnek meg van a helye az életemben.
A fehér falas kisérleten is csak mosolygok. Elég egyszerű válasz van az egészre, nem bírom ki és jelentkezek.
- A válasz egyszerű professzor úr! Még pedig az, hogy a falat bámulni határtalanul unalmas. Persze van ötletem, hogy valójában miért jön ez az egész így. Még pedig az, hogy ha a nagy fehér semmit bámuljuk, akkor becsapjuk a tudatalattink amiben az a képzet alakul ki, hogy egyedül vagyunk magányosan. Hiszen a szemünk egy nagy fehér semmibe bámul, és nem észlel mást. Csak a semmit. Vagyis egyedül vagyunk magányosak. A semmi közepén. Ez a tudatalatti gondolat váltja ki a izgő mozgó dolgot. Hiszen mindenki meztelennek érezné magát egy ilyen pillanatban. Mintha csak mi lennénk a közepén a dolgoknak. Utána jön ügye a beszédkényszer. Ami a fizikai elszigeteltség képzetéből adódik. És abból, hogy az ember szociális lény. Mint ilyen ebből az jön le, hogy az embertársaink és a barátaink határoznak meg minket. Ha viszont nem tudunk kapcsolatot létesíteni akkor egyedül vagyunk. Valóban egyedül. Ezek után nem csoda, hogy a páciens még idegesebbé, még kiszolgáltatottabbá válik érzelmileg. Hiszen a szemei még mindig a nagy semmiről a magányról adnak bizonyságot, és persze a sikertelen verbális kommunikációs kísérlet is ezt látszik igazolni. TE egyedül vagy barátocskám. Ezek után már alapban őrültnek, vagy antiszociálisnak kell lenned, ha tovább akarod bírni a fal bámulását. Szóval egyszóval. Unalmas! - Mondom el az én verziómat arról, hogy mi is áll a dolog mögött szerintem. Majd mikor tollat és tintás üveget kapok érdeklődve fordulok a teszt felé.


Név: Sebastian Navarro
Évfolyam:7
Ház: Hugrabug a király

1. Ön általában a társaság motorja 2. Ha Ön tanár volna milyen tárgyakat tanítana szívesebben? gyakorlati jellegű tárgyakat 3. Melyik megtisztelőbb az Ön számára ha Önt az érzelmek emberének ismerik 4. Amikor Ön elmegy valahová, napi ügyeit intézni, csak úgy elindul 5. Kapcsolatai kialakításában széleskörű kapcsolatokra törekszik sok különböző emberrel 6. Ha egy kötött programhoz kell igazodnia gátlónak találja 7. Ön rendszerint kivel érzi jobban magát? álmodozó típusú emberekkel 8. Melyik nehezebb az Ön számára? alkalmazkodni a folyamatosan változó feladatokhoz 9. Az Önhöz közelálló emberek tudják hogyan érez Ön? igen, a dolgaim többségével kapcsolatban tudják 10. Ön jobban ügyel az emberek érzéseire 11. Amikor Ön társaságban van jobban szeret bekapcsolódni a csoportos beszélgetésbe 12. Ön jobban kedveli azokat az embereket akik túlságosan eredetiek, és az egyéniségüktől függ, hogy feltűnőek avagy nem 13. Ön gyakrabban hagyja, hogy a szíve vezesse az eszét 14. Ön jobban kedveli, az nyitott bármikor bármilyen szórakozásra, amikor csak alkalom adódik 15. Baráti körében mindig mindenkivel kapcsolatban jól értesült 16. Az az ötlet, hogy listát készítsen a hétvégén elvégzendő teendőiről hidegen hagyja 17. Milyen embert szeretne inkább barátként? valakit aki állandóan új ötletekkel áll elő 18. Ön inkább sikeres a váratlan események kezelésében, a megoldások gyors megtalálásában 19. Amikor Ön kényelmetlen érdeklődés középpontjába kerül megpróbálja tréfával elütni a dolgot 20. Egy nagy társaságban Ön gyakrabban mutat be embereket másoknak 21. Ön inkább ötletes, szellemes ember 22. Ön rendszerint többre értékeli az érzelmeket mint a logikát 23. Amikor előre meg van határozva, hogy Önnek egy bizonyos dolgot, egy bizonyos időben csinálnia kell, Ön ezt kellemesnek találja, mert ennek megfelelően tervezhet 24. Önnek könnyedén beszél bárkihez, olyan hosszan, amennyire csak szükséges 25. Ha Öntől megkérdeznék egy szombat reggelen, hogy mivel fog telni a napja, Ön várnia kellene és utánanézni 26. Amikor szórakozásból olvasgat élvezi ,hogy különös vagy eredeti módon magyarázhatja az olvasottakat 27. Ön jobban szereti a dolgokat az utolsó pillanatra halasztani 28. Amikor Ön egy partin van, szereti elősegíteni az események folyását 29.csinálni 30.előnyök 31.tervezetlen 32.feltalál 33.kritikus 34.beszédes 35.lenyűgöző 36.bizakodó 37.spontán 38.torony 39.puha 40.élénk 41.tervezés 42.megbocsát 43.alkalmi 44.gyakorlat 45.együttérzés 46.beszéd 47.absztrakt 48.meleg-szívű 49.ösztönzés 50.jelkép 51.békebíró 52.barátságos 53. Ha új emberekkel találkozik azok, rögtön tudják, hogy mi érdekli Önt 54.Ha olyasmit kell csinálnia, amit sok más ember is csinál, melyik mód a vonzóbb Önnek? felfedezni egy új, saját módszert 55. Melyik a súlyosabb hiba az Ön számára? ellenszenvesnek lenni 56. Ön szerint napi rutin szerint cselekedni kényelmes útja a dolgok elintézésének 57. Ha házibulin vesz részt minden esetben jól szórakozik 58. Amikor elkezd egy nagy projektet, amit a hét folyamán kell befejeznie fejest ugrik a dolgokba 59. Ön szerint, melyik képesség a fontosabb? észrevenni a kínálkozó lehetőséget egy helyzet során 60. Amikor sok apróságon gondolkodik, amit meg kell tennie, vagy meg kell vennie, gyakran elfelejti őket egy sokkal későbbi időpontig 61. Ön rendszerint szabadon kimutatja érzelmeit 62. Ön inkább támogatja a bevált módszereket, amelyekkel a munkáját jól végzi 63. Ön inkább dolgozik olyan ember irányítása alatt, aki mindig kedves 64. Amikor begyűrűdzik egy új divathullám Önt nem érdekli különösebben 65. Az, hogy időben befejez egy munkát, azon áll, hogy elkezdte időben tehát még marad is ideje a leadás előtt 66. Életstílusában Ön jobban kedveli az eredeti dolgokat 67. (itt több is megjelölhető) A napi munkája során élvezi a vészhelyzeteket, amelyeket rövid idő alatt kell megoldani 68. Elmondható-e Önről, hogy jobban képes lelkesedni a dolgaiért mint az átlag 69. Ön szerint, melyik a dicséretesebb ha valakinek látomása, ötletei vannak 70. Ön szerint melyik a nagyobb hiba ha valakiben nincs elég melegség 71. Amikor különleges munkája akad, aközben találja ki, mi a szükséges, miközben csinálja 72. Ön könnyen értesül a dolgokról 73. Napjának a megszokott rutin szerint zajló részét Ön unalmasnak találja 74.változtat 75.érez 76.ráérős 77.elmélet 78.megvitat 79.házibuli 80.ismeretlen 81.megható 82.változó 83.képletesen 84.szelíd 85.szívélyes 86.ötletek 87.hűséges 88.kényelmes 89.tárgyilagos 90.szimpatizál 91.állítás 92.igazság 93.óvatos 94.ki

Sebastian gyorsan végzett a teszt megírásával. Majd míg a többiek irkáltak elkezdte tanulmányozni. Szóval én a jelek szerint  E  93% N 67%  F 84% P 92% eredményt értem el.  Vagyis ENFP személyiség lennék? Érdekes. Mik ki nem derülnek

[Pszichológia óra]

Pszichológia óra

Ebéd után bevártam Jadát a nagyterem előtt. Bizonyára Aganesék is mindjárt érkeznek, de ahogy látom, nővérem nem szándékozik őket is megvárni. Ahogy mellém ér, rögtön karon ragad és behúz a terembe. Az asztalok nem a szokásos módon vannak elhelyezve. Kissé barátságosabb, tanterem hatásban elrendezett két-három személyes padok állnak félkör alakban. Vajon mennyi ideig tarthat az egyikből négyszemélyest varázsolni?
Jada kiválaszt egy padot, meglehetősen a szélén, én pedig a mellette lévőtől azonnal ellopok plusz egy széket és a hozzá tartozó íróeszközt. Lám néhány másodperc és kész. Agnesék is ideülhetnek. Már, ha akarnak… De miért ne akarnának?
Amúgy nem sok értelmét látom egy-egy ilyen pszichológia órának. Jada rém utálja őket, én csak szimplán érdektelen vagyok velük. Nem igazán látom értelmét azokak a témáknak, amiket boncolgatunk. Egyszerűen szerintem a lélek nem olyan dolog, amit analizálgatással megfejthetnénk. Annál sokkal összetettebb, bonyolultabb.
Persze, azért figyelek, amikor elkezdődik az óra. A nemzeti parkban eltöltöttem már annyi időt a sámánasszony társaságában, hogy tudjam, ezek a dolgok éppen ugyanúgy tartalmazhatnak érdekes információkat, mint például a rúnaismeret. Attól még, hogy nem érdekel, figyelni kell, mert hasznos lehet. Bár alkalmazni tudnám ezt más tantárgyaknál is…
- A barna. – Amikor a tanár feltesz egy egyszerűen megválaszolható kérdést, magasba lendítem a kezem. Még néhány ilyen kérdés és jóban leszünk.
De sajnos nem marad így… Mikor meglátom a kilencvennégy, hangsúlyozom kilencvennégy pontos borzadványt, rögtön rájövök, hogy ezt a pszichológust se szeretem.

Név: Dakota Bourgh
Évfolyam: 6.
Ház: Griffendél

1. Ön általában
a társaság motorja
 inkább csendes és visszahúzódó
2. Ha Ön tanár volna milyen tárgyakat tanítana szívesebben?
gyakorlati jellegű tárgyakat
 elméleti jellegű tárgyakat
3. Melyik megtisztelőbb az Ön számára
ha Önt az érzelmek emberének ismerik
ha következetesen gondolkodó, logikus embernek ismerik   
4. Amikor Ön elmegy valahová, napi ügyeit intézni,
eltervezi mikor, mit fog csinálni
csak úgy elindul
5. Kapcsolatai kialakításában
mély barátság kialakítására törekszik de csak néhány emberrel
széleskörű kapcsolatokra törekszik sok különböző emberrel
néhány emberrel mély barátságot kötök, de törekszem a széleskörű kapcsolatépítésre is - vésem a kérdés alá, kiegészített válaszom
6. Ha egy kötött programhoz kell igazodnia
ezt vonzónak találja
gátlónak találja
7. Ön rendszerint kivel érzi jobban magát?
álmodozó típusú emberekkel
reális típusú emberekkel
mindkettővel - írom le nyugodt szívvel
8. Melyik nehezebb az Ön számára?
alkalmazkodni a mindennapi rutinfeladatokhoz
alkalmazkodni a folyamatosan változó feladatokhoz
9. Az Önhöz közelálló emberek tudják hogyan érez Ön?
igen, a dolgaim többségével kapcsolatban tudják
nem, csak ha valamilyen oknál fogva én elmondom nekik
10. Ön jobban ügyel
az emberek jogaira
az emberek érzéseire
11. Amikor Ön társaságban van
jobban szeret bekapcsolódni a csoportos beszélgetésbe
jobban szeret egyszerre csak egyvalakivel beszélgetni
12. Ön jobban kedveli azokat az embereket akik
eléggé konvencionálisak, sohasem kirívóak, feltűnősködők
túlságosan eredetiek, és az egyéniségüktől függ, hogy feltűnőek avagy nem
13. Ön gyakrabban hagyja, hogy
a szíve vezesse az eszét
az esze vezesse a szívét
14. Ön jobban kedveli, az
előre megszervezett találkozókat, partikat stb.
nyitott bármikor bármilyen szórakozásra, amikor csak alkalom adódik
15. Baráti körében
Ön a legutolsó aki megtudja, hogy valakivel történt valami
mindig mindenkivel kapcsolatban jól értesült
16. Az az ötlet, hogy listát készítsen a hétvégén elvégzendő teendőiről
tetszik Önnek
hidegen hagyja
kifejezetten lehangolja
17. Milyen embert szeretne inkább barátként?
valakit aki állandóan új ötletekkel áll elő
valakit aki két lábbal áll a földön
A válaszom: mindkét típus jól jön. Tapasztalat
18. Ön inkább sikeres
a váratlan események kezelésében, a megoldások gyors megtalálásában
a régi jól bevált módszerek alkalmazásában
19. Amikor Ön kényelmetlen érdeklődés középpontjába kerül
megpróbálja tréfával elütni a dolgot
megpróbál más tárgyra térni
napokkal később is azon gondolkodik, mit kellett volna mondania
20. Egy nagy társaságban
Ön gyakrabban mutat be embereket másoknak
Önt mutatják be gyakrabban más embereknek
21. Ön inkább
gyakorlatias ember
ötletes, szellemes ember
22. Ön rendszerint
többre értékeli az érzelmeket mint a logikát
többre értékeli a logikát mint az érzelmeket
23. Amikor előre meg van határozva, hogy Önnek egy bizonyos dolgot, egy bizonyos időben csinálnia kell, Ön ezt
kellemesnek találja, mert ennek megfelelően tervezhet
kellemetlennek találja, mert kötve érzi magát
24. Önnek
sok a mondandója, de csak bizonyos embereknek, bizonyos körülmények között
könnyedén beszél bárkihez, olyan hosszan, amennyire csak szükséges
25. Ha Öntől megkérdeznék egy szombat reggelen, hogy mivel fog telni a napja, Ön
képes lenne egészen pontosan elmondani
túl sok dolgot sorolna fel kétszer
várnia kellene és utánanézni   
Amúgy sose tudom előre, mi fog történni
26. Amikor szórakozásból olvasgat
élvezi ,hogy különös vagy eredeti módon magyarázhatja az olvasottakat
pontosan azt mondja amit az író mondani akart
27. Ön
jobban szereti a dolgokat az utolsó pillanatra halasztani
idegesítőnek találja ha az utolsó pillanatban kell a dolgait megtenni
28. Amikor Ön egy partin van,
szereti elősegíteni az események folyását
hagyja a többieket, hogy a saját módjukon szórakozzanak
29.csinálni
létrehozni
30.előnyök
áldások
31.menetrendszerű
tervezetlen   
32.feltalál
épít
33.kritikus
kritikátlan
34.beszédes
visszahúzódó
35.ésszerű
lenyűgöző
36.óvatos
bizakodó
37.szisztematikus
spontán
38.torony
alap
39.puha
kemény
40.élénk
nyugodt
41.gyártás
tervezés
42.eltűr
megbocsát
43.rendszeres
alkalmi
Ez helyzettől függ. Szerintem...
44.elmélet
gyakorlat
45.együttérzés
előrelátás
46.beszéd
írás
47.konkrét
absztrakt
48.hideg-fejű
meleg-szívű
49.elhatározás
ösztönzés
50.jelkép
jel
51.békebíró
bíró
52.barátságos
különálló
53. Ha új emberekkel találkozik azok,
rögtön tudják, hogy mi érdekli Önt
csak azután tudják mi érdekli , ha igazán megismerték Önt.
54.Ha olyasmit kell csinálnia, amit sok más ember is csinál, melyik mód a vonzóbb Önnek?
az elfogadott módszer szerint csinálni
felfedezni egy új, saját módszert
55. Melyik a súlyosabb hiba az Ön számára?
ellenszenvesnek lenni
ésszerűtlennek lenni
56. Ön szerint napi rutin szerint cselekedni
kényelmes útja a dolgok elintézésének
fájdalmas tevékenység, még akkor is ha szükségszerű
57. Ha házibulin vesz részt
néha előfordul, hogy unatkozik
minden esetben jól szórakozik
58. Amikor elkezd egy nagy projektet, amit a hét folyamán kell befejeznie
időt áldoz arra, hogy listát készítsen az elvégzendő dolgokról, és azok sorrendjé¬ről
fejest ugrik a dolgokba
59. Ön szerint, melyik képesség a fontosabb?
észrevenni a kínálkozó lehetőséget egy helyzet során
igazodni a tényekhez, ahogy azok adódnak
60. Amikor sok apróságon gondolkodik, amit meg kell tennie, vagy meg kell vennie,
gyakran elfelejti őket egy sokkal későbbi időpontig
rendszerint felírja őket, hogy emlékeztesse magát
mindig pontosan emlékezik mindenre, papír vagy egyéb emlékeztető nélkül is
61. Ön rendszerint
szabadon kimutatja érzelmeit
megtartja az érzéseit magának
62. Ön inkább
támogatja a bevált módszereket, amelyekkel a munkáját jól végzi
kutatja, hogy mi az ami még nem tökéletes, és megoldatlan problémákat keres
63. Ön inkább dolgozik olyan ember irányítása alatt, aki
mindig kedves
mindig korrekt
64. Amikor begyűrűdzik egy új divathullám
Önt nem érdekli különösebben
Ön az elsők között van aki kipróbálja az újdonságot
65. Az, hogy időben befejez egy munkát, azon áll, hogy
elkezdte időben tehát még marad is ideje a leadás előtt
az utolsó pillanatokban sokkal gyorsabban képes dolgozni
66. Életstílusában Ön jobban kedveli
az eredeti dolgokat
a konvencionális dolgokat
67. (itt több is megjelölhető) A napi munkája során
élvezi a vészhelyzeteket, amelyeket rövid idő alatt kell megoldani
utálja az olyan helyzetet ahol nyomás nehezedik Önre
rendszerint előre megtervezi a munkáját, emiatt sosem kell „nyomás alatt” dol¬goznia
köszönöm Uram, de néhány fenti kérdésnél nagyobb szükségem lett volna arra a „több is megjelölhető” dologra
68. Elmondható-e Önről, hogy
jobban képes lelkesedni a dolgaiért mint az átlag
kevésbé jön izgalomba a dolgai miatt mint az átlag
69. Ön szerint, melyik a dicséretesebb
ha valakinek józan esze van
ha valakinek látomása, ötletei vannak
mindkettő
70. Ön szerint melyik a nagyobb hiba
ha valakiben nincs elég melegség
ha valaki túl sok melegséget mutat
71. Amikor különleges munkája akad,
óvatosan megszervezi mielőtt nekikezd
aközben találja ki, mi a szükséges, miközben csinálja   
72. Ön
nehezen értesül a dolgokról
könnyen értesül a dolgokról
73. Napjának a megszokott rutin szerint zajló részét Ön
nyugalmasnak találja
unalmasnak találja   
74.elfogad
változtat
75.gondolkodik
érez   
mindkettő
76.pontos
ráérős
77.elmélet
bizonyosság
78.egyetért
megvitat
79.házibuli
színház
80.ismert
ismeretlen
81.meggyőző
megható
82.állandó
változó
83.képletesen
szószerint
84.szelíd
erélyes
85.szívélyes
csendes
86.tények
ötletek
87.elszánt
hűséges
88.rendszerető
kényelmes
89.képzelgő
tárgyilagos
90.szimpatizál
analizál
91.állítás
fogalom
92.igazság
kegyelem
93.óvatos
gyors
94.ki
mi
Na ez meg mi akar lenni?

Miután befejezem a kérdésekre való válaszolást, nem megyek ki, csak elkezdek nézelődni körben a teremben. Várom, hogy a többiek is elkészüljenek.

[1. Ön általában]

Pszichológiaóra

Izgatott suttogás futott végig ebéd közben a hugrások asztalánál. Azt pletykálják, hogy Dobrev professzor fog helyettesíteni pszichológián. Ettől persze mindenki izgatottá vált, pláne én. Arra az órára eredetileg csak Lucy járt be, ő is csak azért mert érdekli. Aztán egyszer-kétszer engem is rávett, hogy benézzek és bevallom érdekes dolgokat hallhattam Swan professzornőtől. Ugyanakkor mivel ez az óra eredetileg az 5. és 6. éveseknek volt tartva nem mindig jártam be, csak ha kedvem volt. Igazából kikapcsolt és feltöltött az ott hallott sok érdekes okfejtés. Könnyebb volt utána más, kevésbé kedvelt tárgyat végigülnöm. Most meg ráadásul az ikrek jobbik fele tart órát. Kihagyhatatlan. Nem tudom, hogy lehetséges pontosan de tény, hogy Vulkanov és Dobrev professzor olyan, mint két tojás. ~Ráadásul milyen jóképű két tojás!~

Suttogtak valamit, hogy baba korukban elcserélték véletlenül az egyik kicsit valaki mással, de nem tudom, hogy ez igaz-e. Minden esetre nem volt olyan lány az iskolában - jómagamat is beleértve - aki ne lett volna oda értük. S míg Vulkanov az igazi rossz fiúk közé tartozott, Dobrev professzort inkább érezhettük a tökéletes és udvarias férfi mintapéldányának. Persze nekem ott volt Kareem, de ettől függetlenül ez nem akadályozott meg abban, hogy csak az új tanár miatt végig ne üljem az egyébként is biztosan érdekfeszítő előadást. Meglepődve tapasztaltam, hogy szó szerint kitessékeltek minket a Nagyteremből. Mindenki találgatta, hogy mit csinálhatnak odabent. Amikor visszatérhettünk, az egész helyiség át volt alakítva teljesen. Majdhogynem rá sem lehetett ismerni. 2-3 személyes asztalok voltak félkör alakban, több sorban és íróeszköz várt ránk.

Persze mindenki azonnal megrohamozta a lányok közül a helyiséget, hogy a legjobb helye legyen. Mázlink volt, mert elég gyorsan kapcsoltam és egy 2 személyes helyet kaparintottam meg az első sorban. Lucy ugyan késve tudott csak utánam jönni. Én nem féltem lökdösődni, hogy megszerezzem a szerintem legjobb helyet a tanári asztallal szemközt. Egyesek ugyan csúnyán néztek, de nem izgatott különösebben. ~Hetedévesként jöttem az órára, nem is kötelező nekem. Ha már kegyeskedem ilyesmire vetemedni, minimum jó helyet akarok magunknak!~ Elhelyezkedtem kényelmesen, hiszen még volt idő elég a kezdésig. Ráadásul éppen a mi asztalunkkal szemben ült a padon láb lógatva Mr. Szépszemű, két kupac pergamen társaságában. Megkapó volt a látvány, egészen bele is feledkeztem. Jelenleg majdhogynem vélaszőke hajamat csavargattam zavaromban, amikor néha-néha rápillantva találkozott a tekintetünk.

Persze így idővel hajamba pirosas árnyalat is került a pírtól, amely nem csak arcomra ült ki; de szerencsére ilyenkor Lucy megböködte oldalamat és rendeztem hajszínemet és vonásaimat. Izgatottan néztem hátra, amikor becsukódtak az ajtók. Mindenféle vad gondolatom támadt, hogy vajon milyen óra lesz a mostani. A felhangosított krahácsolására azonnal visszakaptam a fejem és Jonathanra szegeztem figyelő tekintetemet. Somolygok azon, hogy milyen lazán törökülésbe vágja magát, egyáltalán nem tűnik merev típusú tanárnak. Bár ettől még lehet szigorú, a kettő nem zárja ki egymást. Ugyanakkor úgy érzem, ha tartósan ő fogja tartani az órákat, rendszeres látogatóvá válok hamarosan. És nem pusztán a megkapó kinézete okán, hiszen leköt az izgalmas mondandója is. Amikor a kedvenc színemről kérdez, kezem azonnal fellendül a magasba és mikor felszólít megosztom a nagyérdeművel.

- A szivárvány. - Nézek a tanár szemébe úgy, hogy jól lássa az én íriszem is pontosan ugyanebben a színben tündököl eredetileg. Általában ösztönösen használom saját mágiámat, de most kifejezetten örülök annak, hogy nem hasonlítok másokra és "különleges" vagyok. Persze, kissé tinilányos, hogy a tanár figyelmét akarom felkelteni irányomban, de most éppenséggel ez nem érdekel. Igazából Vulkanov professzornál talán ezzel a magánakcióval nagyobb sikerem lenne, de a seprűn lovagolni nem igazán az én világom. Felcsillant tekintettel hallgatom a felajánlását és Lucyval összenézünk cinkosan amikor gyakorlatilag felajánlja azt, hogy magánórát tart az irodájában. Szerintem mindketten pontosan ugyanarra gondolunk. Hogy még a héten feltétlenül kipróbáljuk a tanár úr "kísérleteit". A házi feladat is izgalmasan kísérletnek hangzik, biztosan ki is fogom próbálni.

Persze lelkesen jelentkezzek, ilyen aktív legfeljebb csak Mintcz professzor óráin vagy átváltoztatástanon vagyok. Érhető módon másokat is felszólítanak előttem és hiába tudom a választ, megelőznek vele. Kissé csalódottan engedem le a kezem, kétszer ugyanazt nem fogom elmondani, ha már egyszer Navarro is megtette. Azonban hamarosan újabb feladatot kapunk, így egyébként is csapongó figyelmemet ismét a professzor és a kéklő szemei kötik le. Némán meredek a pergamenlapra, amely megjelenik előttem a padra kúszva. Az első pár kérdést gyorsan átfutom, majd megvonva vállamat sok szerencsét kívánok Lucynak és belekezdek a körmölésbe. A házhoz még egy kis címert is kanyarítok, aranyos borzzal, mely szinte életre kell a papíron. Némi bűbáj használata után vidáman kacsintva mered rám, majd néha a farkával játszva  figyel írás közben.


Név: Armiella Circe Smith
Évfolyam: 7.
Ház: Hugrabug

1. Ön általában
 a társaság motorja
inkább csendes és visszahúzódó
2. Ha Ön tanár volna milyen tárgyakat tanítana szívesebben?
gyakorlati jellegű tárgyakat
 elméleti jellegű tárgyakat
3. Melyik megtisztelőbb az Ön számára
ha Önt az érzelmek emberének ismerik
ha következetesen gondolkodó, logikus embernek ismerik   
4. Amikor Ön elmegy valahová, napi ügyeit intézni,
eltervezi mikor, mit fog csinálni
csak úgy elindul
5. Kapcsolatai kialakításában
mély barátság kialakítására törekszik de csak néhány emberrel
széleskörű kapcsolatokra törekszik sok különböző emberrel
6. Ha egy kötött programhoz kell igazodnia
ezt vonzónak találja
gátlónak találja
7. Ön rendszerint kivel érzi jobban magát?
álmodozó típusú emberekkel
reális típusú emberekkel
8. Melyik nehezebb az Ön számára?
alkalmazkodni a mindennapi rutinfeladatokhoz
alkalmazkodni a folyamatosan változó feladatokhoz
9. Az Önhöz közelálló emberek tudják hogyan érez Ön?
igen, a dolgaim többségével kapcsolatban tudják
nem, csak ha valamilyen oknál fogva én elmondom nekik
10. Ön jobban ügyel
az emberek jogaira
az emberek érzéseire
11. Amikor Ön társaságban van
jobban szeret bekapcsolódni a csoportos beszélgetésbe
jobban szeret egyszerre csak egyvalakivel beszélgetni
12. Ön jobban kedveli azokat az embereket akik
eléggé konvencionálisak, sohasem kirívóak, feltűnősködők
túlságosan eredetiek, és az egyéniségüktől függ, hogy feltűnőek avagy nem
13. Ön gyakrabban hagyja, hogy
a szíve vezesse az eszét
az esze vezesse a szívét
14. Ön jobban kedveli, az
előre megszervezett találkozókat, partikat stb.
nyitott bármikor bármilyen szórakozásra, amikor csak alkalom adódik
15. Baráti körében
Ön a legutolsó aki megtudja, hogy valakivel történt valami
mindig mindenkivel kapcsolatban jól értesült
16. Az az ötlet, hogy listát készítsen a hétvégén elvégzendő teendőiről
tetszik Önnek
hidegen hagyja
kifejezetten lehangolja
17. Milyen embert szeretne inkább barátként?
valakit aki állandóan új ötletekkel áll elő
valakit aki két lábbal áll a földön   
18. Ön inkább sikeres
a váratlan események kezelésében, a megoldások gyors megtalálásában
a régi jól bevált módszerek alkalmazásában
19. Amikor Ön kényelmetlen érdeklődés középpontjába kerül
megpróbálja tréfával elütni a dolgot
megpróbál más tárgyra térni
napokkal később is azon gondolkodik, mit kellett volna mondania
20. Egy nagy társaságban
Ön gyakrabban mutat be embereket másoknak
Önt mutatják be gyakrabban más embereknek
21. Ön inkább
gyakorlatias ember
ötletes, szellemes ember
22. Ön rendszerint
többre értékeli az érzelmeket mint a logikát
többre értékeli a logikát mint az érzelmeket
23. Amikor előre meg van határozva, hogy Önnek egy bizonyos dolgot, egy bizonyos időben csinálnia kell, Ön ezt
kellemesnek találja, mert ennek megfelelően tervezhet
kellemetlennek találja, mert kötve érzi magát
24. Önnek
sok a mondandója, de csak bizonyos embereknek, bizonyos körülmények között
könnyedén beszél bárkihez, olyan hosszan, amennyire csak szükséges
25. Ha Öntől megkérdeznék egy szombat reggelen, hogy mivel fog telni a napja, Ön
képes lenne egészen pontosan elmondani
túl sok dolgot sorolna fel kétszer
várnia kellene és utánanézni   
26. Amikor szórakozásból olvasgat
élvezi ,hogy különös vagy eredeti módon magyarázhatja az olvasottakat
pontosan azt mondja amit az író mondani akart
27. Ön
jobban szereti a dolgokat az utolsó pillanatra halasztani
idegesítőnek találja ha az utolsó pillanatban kell a dolgait megtenni
28. Amikor Ön egy partin van,
szereti elősegíteni az események folyását
hagyja a többieket, hogy a saját módjukon szórakozzanak
29.csinálni
létrehozni   
30.előnyök
áldások
31.menetrendszerű
tervezetlen
32.feltalál
épít
33.kritikus
kritikátlan
34.beszédes
visszahúzódó (mikor hogy)
35.ésszerű
lenyűgöző
36.óvatos
bizakodó
37.szisztematikus
spontán
38.torony
alap
39.puha
kemény
40.élénk
nyugodt
41.gyártás
tervezés
42.eltűr
megbocsát
43.rendszeres
alkalmi
44.elmélet
gyakorlat
45.együttérzés
előrelátás
46.beszéd
írás
47.konkrét
absztrakt
48.hideg-fejű
meleg-szívű
49.elhatározás
ösztönzés
50.jelkép
jel
51.békebíró
bíró
52.barátságos
különálló
53. Ha új emberekkel találkozik azok,
rögtön tudják, hogy mi érdekli Önt
csak azután tudják mi érdekli , ha igazán megismerték Önt.
54.Ha olyasmit kell csinálnia, amit sok más ember is csinál, melyik mód a vonzóbb Önnek?
az elfogadott módszer szerint csinálni
felfedezni egy új, saját módszert
55. Melyik a súlyosabb hiba az Ön számára?
ellenszenvesnek lenni
ésszerűtlennek lenni
56. Ön szerint napi rutin szerint cselekedni
kényelmes útja a dolgok elintézésének
fájdalmas tevékenység, még akkor is ha szükségszerű
57. Ha házibulin vesz részt
néha előfordul, hogy unatkozik
minden esetben jól szórakozik
58. Amikor elkezd egy nagy projektet, amit a hét folyamán kell befejeznie
időt áldoz arra, hogy listát készítsen az elvégzendő dolgokról, és azok sorrendjé­ről
fejest ugrik a dolgokba
59. Ön szerint, melyik képesség a fontosabb?
észrevenni a kínálkozó lehetőséget egy helyzet során
igazodni a tényekhez, ahogy azok adódnak
60. Amikor sok apróságon gondolkodik, amit meg kell tennie, vagy meg kell vennie,
gyakran elfelejti őket egy sokkal későbbi időpontig
rendszerint felírja őket, hogy emlékeztesse magát
mindig pontosan emlékezik mindenre, papír vagy egyéb emlékeztető nélkül is
61. Ön rendszerint
szabadon kimutatja érzelmeit
megtartja az érzéseit magának
62. Ön inkább
támogatja a bevált módszereket, amelyekkel a munkáját jól végzi
kutatja, hogy mi az ami még nem tökéletes, és megoldatlan problémákat keres
63. Ön inkább dolgozik olyan ember irányítása alatt, aki
mindig kedves
mindig korrekt
64. Amikor begyűrűdzik egy új divathullám
Önt nem érdekli különösebben
Ön az elsők között van aki kipróbálja az újdonságot
65. Az, hogy időben befejez egy munkát, azon áll, hogy
elkezdte időben tehát még marad is ideje a leadás előtt
az utolsó pillanatokban sokkal gyorsabban képes dolgozni
66. Életstílusában Ön jobban kedveli
az eredeti dolgokat
a konvencionális dolgokat
67. (itt több is megjelölhető) A napi munkája során
élvezi a vészhelyzeteket, amelyeket rövid idő alatt kell megoldani
utálja az olyan helyzetet ahol nyomás nehezedik Önre
rendszerint előre megtervezi a munkáját, emiatt sosem kell „nyomás alatt” dol­goznia
68. Elmondható-e Önről, hogy
jobban képes lelkesedni a dolgaiért mint az átlag
kevésbé jön izgalomba a dolgai miatt mint az átlag
69. Ön szerint, melyik a dicséretesebb
ha valakinek józan esze van
ha valakinek látomása, ötletei vannak
70. Ön szerint melyik a nagyobb hiba
ha valakiben nincs elég melegség
ha valaki túl sok melegséget mutat
71. Amikor különleges munkája akad,
óvatosan megszervezi mielőtt nekikezd
aközben találja ki, mi a szükséges, miközben csinálja   
72. Ön
nehezen értesül a dolgokról
könnyen értesül a dolgokról
73. Napjának a megszokott rutin szerint zajló részét Ön
nyugalmasnak találja
unalmasnak találja   
74.elfogad
változtat
75.gondolkodik
érez   
76.pontos
ráérős
77.elmélet
bizonyosság
78.egyetért
megvitat
79.házibuli
színház
80.ismert
ismeretlen
81.meggyőző
megható
82.állandó
változó
83.képletesen
szószerint
84.szelíd
erélyes
85.szívélyes
csendes
86.tények
ötletek
87.elszánt
hűséges
88.rendszerető
kényelmes
89.képzelgő
tárgyilagos
90.szimpatizál
analizál
91.állítás
fogalom
92.igazság
kegyelem
93.óvatos
gyors
94.ki
mi

Sokat gondolkoztam néhány résznél. Egyszerűen nem tudtam választani a két állítás között. Így akadt olyan is, ahol odaírtam megjegyzésként, hogy miért is mindkettőt húztam alá. Azt hittem könnyű kis teszt lesz ez, de majdnem beletört a bicskám. Igyekeztem őszinte válaszokat adni, de valószínűleg elég szubjektíven látom magamat. ~Talán jobb lett volna,  ha néhány dologban Lucy ad rólam felvilágosítást és fordítva.~ Aztán a professzor ismét beszélni kezd és egy pillanat alatt megmerevedek, akárcsak a mellettem ülő barátnőm. A háború ilyen, szinte nyíltan való említésének még csak a gondolata sem merült fel szerintem egyikünkben sem. Most meg azzal jön a professzor, hogy nyugodtan kérdezzünk. Egyébként is tabu téma nálunk a dolog Lucy mamája miatt. De szerencsére lassan zárja is az órát, bár én még maradtam volna hallgatni és álmodozva kiszakadni kicsit a szürke hétköznapokból.

Kinek: Dobrev proff. és a többiek;; Szószám: 1870;; Ruha: iskolai egyenruha;; Zene: katt;;
Megjegyzés: Potyautas Vol. 2.0 ;;

[Név:]

Nem rég még otthon élveztem a téli szünetet, most meg itt poshadok ebben az iskolában álcázott tetűfészekben. De kéreeem… Mivel érdemeltem ki eme kárhozatot? Legjobb rock koncertre járós BBFemmel kitartóan caplatunk a Nagyterem felé, Pszichológia órára, melyet Vulkanov professzor klónja tart. Clarisse persze nem győz ódákat zengeni Róla, Én pedig szemforgatással nem győzöm végighallgatni mindezt.

Clarissének mondhatni Én vagyok a mási fele. Ő pedig az enyém. Ő az álmodozó, Én a realista. A mi barátságunkra aztán totál igaz, hogy az ellentétek vonzzák egymást. Még utoljára figyelmeztetem Őt, hogy le ne essen az álla mielőtt a terem elé érünk, majd semleges arckifejezéssel betoppanok a terembe nyomomban barátnémmel.

–Sziasztok! –Köszönök a jelenlévő diáktársaimnak, mivel nem vagyok egy alpári paraszt, majd felkeressük a szokásos helyünket a teremben.  Ahogy a helyemre értem ledobom magam mellé a táskámat, és pennát, valamint tintát halászok elő Belőle, és várom a fejleményeket. Nem sokára be is toppan a tanár úr, akit egy szolid „Jó napot” keretében üdvözlök.

Valóban hasonlít Vulkanovra, de a kisugárzása mégis valahogy más. A rövid Curriculum Vitae (életrajz) nem nagyon érdekel. Ahogy elmondta fél perc múlva marhára nem emlékeztem rá hogy hol is tanulgatott eddigi élete során, és legfőképpen, hogy miért. Ujjaim között kissé türelmetlenül forgatom a sastoll pennát. A lényegeeeeet. Könyörgöm… Szrt nem érdekel a rizsa.

Amikor aztán elém kerül a tesztlap, szépen elkezdem kitöltögetni.



Név: Andromeda Victoria Bucksworth
Évfolyam: 6.
Ház: Griffendél

1. Ön általában
a társaság motorja
 inkább csendes és visszahúzódó
2. Ha Ön tanár volna milyen tárgyakat tanítana szívesebben?
 gyakorlati jellegű tárgyakat
 elméleti jellegű tárgyakat
3. Melyik megtisztelőbb az Ön számára
ha Önt az érzelmek emberének ismerik
ha következetesen gondolkodó, logikus embernek ismerik   
4. Amikor Ön elmegy valahová, napi ügyeit intézni,
eltervezi mikor, mit fog csinálni
csak úgy elindul
5. Kapcsolatai kialakításában
mély barátság kialakítására törekszik de csak néhány emberrel
széleskörű kapcsolatokra törekszik sok különböző emberrel
6. Ha egy kötött programhoz kell igazodnia
ezt vonzónak találja
gátlónak találja
7. Ön rendszerint kivel érzi jobban magát?
álmodozó típusú emberekkel
reális típusú emberekkel
Nem tudok dönteni, szerintem mindkettő jó táraság lehet.
8. Melyik nehezebb az Ön számára?
alkalmazkodni a mindennapi rutinfeladatokhoz
alkalmazkodni a folyamatosan változó feladatokhoz
9. Az Önhöz közelálló emberek tudják hogyan érez Ön?
igen, a dolgaim többségével kapcsolatban tudják
nem, csak ha valamilyen oknál fogva én elmondom nekik
10. Ön jobban ügyel
az emberek jogaira
az emberek érzéseire
11. Amikor Ön társaságban van
jobban szeret bekapcsolódni a csoportos beszélgetésbe
jobban szeret egyszerre csak egyvalakivel beszélgetni
12. Ön jobban kedveli azokat az embereket akik
eléggé konvencionálisak, sohasem kirívóak, feltűnősködők
túlságosan eredetiek, és az egyéniségüktől függ, hogy feltűnőek avagy nem
13. Ön gyakrabban hagyja, hogy
a szíve vezesse az eszét
az esze vezesse a szívét
14. Ön jobban kedveli, az
előre megszervezett találkozókat, partikat stb.
nyitott bármikor bármilyen szórakozásra, amikor csak alkalom adódik
15. Baráti körében
Ön a legutolsó aki megtudja, hogy valakivel történt valami
mindig mindenkivel kapcsolatban jól értesült
16. Az az ötlet, hogy listát készítsen a hétvégén elvégzendő teendőiről
tetszik Önnek
hidegen hagyja
kifejezetten lehangolja
17. Milyen embert szeretne inkább barátként?
valakit aki állandóan új ötletekkel áll elő
valakit aki két lábbal áll a földön   
18. Ön inkább sikeres
a váratlan események kezelésében, a megoldások gyors megtalálásában
a régi jól bevált módszerek alkalmazásában
19. Amikor Ön kényelmetlen érdeklődés középpontjába kerül
megpróbálja tréfával elütni a dolgot
megpróbál más tárgyra térni
napokkal később is azon gondolkodik, mit kellett volna mondania
20. Egy nagy társaságban
Ön gyakrabban mutat be embereket másoknak
Önt mutatják be gyakrabban más embereknek
21. Ön inkább
gyakorlatias ember
ötletes, szellemes ember
22. Ön rendszerint
többre értékeli az érzelmeket mint a logikát
többre értékeli a logikát mint az érzelmeket
23. Amikor előre meg van határozva, hogy Önnek egy bizonyos dolgot, egy bizonyos időben csinálnia kell, Ön ezt
kellemesnek találja, mert ennek megfelelően tervezhet
kellemetlennek találja, mert kötve érzi magát
24. Önnek
sok a mondandója, de csak bizonyos embereknek, bizonyos körülmények között
könnyedén beszél bárkihez, olyan hosszan, amennyire csak szükséges
25. Ha Öntől megkérdeznék egy szombat reggelen, hogy mivel fog telni a napja, Ön
képes lenne egészen pontosan elmondani
túl sok dolgot sorolna fel kétszer
várnia kellene és utánanézni   
26. Amikor szórakozásból olvasgat
élvezi ,hogy különös vagy eredeti módon magyarázhatja az olvasottakat
pontosan azt mondja amit az író mondani akart
27. Ön
jobban szereti a dolgokat az utolsó pillanatra halasztani Nem szeretem, de valahogy folyton előfordul...
idegesítőnek találja ha az utolsó pillanatban kell a dolgait megtenni
28. Amikor Ön egy partin van,
szereti elősegíteni az események folyását
hagyja a többieket, hogy a saját módjukon szórakozzanak
29.csinálni
létrehozni   
30.előnyök
áldások
31.menetrendszerű
tervezetlen
32.feltalál
épít
33.kritikus
kritikátlan
34.beszédes
visszahúzódó
35.ésszerű
lenyűgöző
36.óvatos
bizakodó
37.szisztematikus
spontán
38.torony
alap
39.puha
kemény
40.élénk
nyugodt
41.gyártás
tervezés
42.eltűr
megbocsát
43.rendszeres
alkalmi
44.elmélet
gyakorlat
45.együttérzés
előrelátás
46.beszéd
írás
47.konkrét
absztrakt
48.hideg-fejű
meleg-szívű
49.elhatározás
ösztönzés
50.jelkép
jel
51.békebíró
bíró
52.barátságos
különálló
53. Ha új emberekkel találkozik azok,
rögtön tudják, hogy mi érdekli Önt
csak azután tudják mi érdekli , ha igazán megismerték Önt.
54.Ha olyasmit kell csinálnia, amit sok más ember is csinál, melyik mód a vonzóbb Önnek?
az elfogadott módszer szerint csinálni
felfedezni egy új, saját módszert
55. Melyik a súlyosabb hiba az Ön számára?
ellenszenvesnek lenni
ésszerűtlennek lenni
56. Ön szerint napi rutin szerint cselekedni
kényelmes útja a dolgok elintézésének
fájdalmas tevékenység, még akkor is ha szükségszerű
57. Ha házibulin vesz részt
néha előfordul, hogy unatkozik
minden esetben jól szórakozik
58. Amikor elkezd egy nagy projektet, amit a hét folyamán kell befejeznie
időt áldoz arra, hogy listát készítsen az elvégzendő dolgokról, és azok sorrendjé­ről
fejest ugrik a dolgokba
59. Ön szerint, melyik képesség a fontosabb?
észrevenni a kínálkozó lehetőséget egy helyzet során
igazodni a tényekhez, ahogy azok adódnak
60. Amikor sok apróságon gondolkodik, amit meg kell tennie, vagy meg kell vennie,
gyakran elfelejti őket egy sokkal későbbi időpontig
rendszerint felírja őket, hogy emlékeztesse magát
mindig pontosan emlékezik mindenre, papír vagy egyéb emlékeztető nélkül is
61. Ön rendszerint
szabadon kimutatja érzelmeit
megtartja az érzéseit magának
62. Ön inkább
támogatja a bevált módszereket, amelyekkel a munkáját jól végzi
kutatja, hogy mi az ami még nem tökéletes, és megoldatlan problémákat keres
63. Ön inkább dolgozik olyan ember irányítása alatt, aki
mindig kedves
mindig korrekt
64. Amikor begyűrűdzik egy új divathullám
Önt nem érdekli különösebben
Ön az elsők között van aki kipróbálja az újdonságot
65. Az, hogy időben befejez egy munkát, azon áll, hogy
elkezdte időben tehát még marad is ideje a leadás előtt
az utolsó pillanatokban sokkal gyorsabban képes dolgozni
66. Életstílusában Ön jobban kedveli
az eredeti dolgokat
a konvencionális dolgokat
67. (itt több is megjelölhető) A napi munkája során
élvezi a vészhelyzeteket, amelyeket rövid idő alatt kell megoldani
utálja az olyan helyzetet ahol nyomás nehezedik Önre
rendszerint előre megtervezi a munkáját, emiatt sosem kell „nyomás alatt” dol­goznia
68. Elmondható-e Önről, hogy
jobban képes lelkesedni a dolgaiért mint az átlag
kevésbé jön izgalomba a dolgai miatt mint az átlag
69. Ön szerint, melyik a dicséretesebb
ha valakinek józan esze van
ha valakinek látomása, ötletei vannak
70. Ön szerint melyik a nagyobb hiba
ha valakiben nincs elég melegség
ha valaki túl sok melegséget mutat
71. Amikor különleges munkája akad,
óvatosan megszervezi mielőtt nekikezd
aközben találja ki, mi a szükséges, miközben csinálja   
72. Ön
nehezen értesül a dolgokról
könnyen értesül a dolgokról
73. Napjának a megszokott rutin szerint zajló részét Ön
nyugalmasnak találja
unalmasnak találja   
74.elfogad
változtat
75.gondolkodik
érez   
76.pontos
ráérős
77.elmélet
bizonyosság
78.egyetért
megvitat
79.házibuli
színház
80.ismert
ismeretlen
81.meggyőző
megható
82.állandó
változó
83.képletesen
szószerint
84.szelíd
erélyes
85.szívélyes
csendes
86.tények
ötletek
87.elszánt
hűséges
88.rendszerető
kényelmes
89.képzelgő
tárgyilagos
90.szimpatizál
analizál
91.állítás
fogalom
92.igazság
kegyelem
93.óvatos
gyors
94.ki
mi

Miután befejeztem a teszt kitöltését vártam hogy mindenki elkészüljön, és könnyes búcsút intsünk egymásnak, és mehessünk amerre látunk...

[Név:]

Pszichológia.

_________________________

Az idő tökéletes alkalmat nyújt arra, hogy sálat vegyek fel, ahogyan azt telenként többnyire szoktam is, hiszen az ily gondatlanságból fakadó betegségek, különösen nyűgössé, s ezáltal pedig elviselhetetlenné tudnak tenni. Ez pedig kiváltképp ad különleges alkalmat az egyéb élősködőknek, hogy a szokásos, "sálas b*zi" megszólítással illessenek, megjegyzem, roppant intelligens, és felnőtt emberekhez méltó módon. Habár aligha titulálhatnék itt bárkit felnőttnek. Igen. Nem kell szokatlanul nyűgösnek lennem ahhoz, hogy egyesek ne tudjanak elviselni, olybá tűnik, bőven elég megjelennem valahol. Persze volt időm hozzászokni, senki sem gyanúsíthat felkészületlenséggel.
Ezt tekintetbe véve pedig egyáltalán nem kell csodálkozni, hogy még a szokásosabbnál is csendesebb vagyok, ahogyan belépek az átrendezett nagyterembe. A hideg fut végig hátam vékony bőrén, ahogyan szemeim végigfuttatom a befejezetlen kör alakban hagyott asztaleggyüttesen. Először a szimmetrikus elrendezésbe fektetett gondosság szúrt szemet, mely el is nyerte volna tetszésem, ha ez az egész nem hasonlított volna annyira az előző években RBF vizsgák alkalmával látott berendezéshez. Volt alkalmam bepillantani, párszor, mikor ajtók csukódtak, nyíltak, az évek során, így tudom, milyen berendezésre várhatok az év végén eljövő, s január lévén egyre közelgő, hatalmas megmérettetésen, mely miatt leginkább még csak én parázok. Mindenki más a hátra lévő hónapokat emlegeti, én pedig csak arra tudok gondolni, hogy milyen keveset tudok.
RBF ide, vagy oda, ez most csak egy egyszerű, agyi korlátokat semmilyen módon nem feszegető pszichológia óra lesz, mely az eddigiek során nem mozgatott meg bennem túl sok mindent, hiába is lenne ez, az elérni kívánt cél, noha lehet, hogy az oktató sem nyerte el túlságosan a tetszésem. Konkrétan rettegtem attól az elmebeteg nőtől, így nem csoda, hogy nem sokat tudott átadni, még ha volt is neki miből. Most viszont azt rebesgetik, Vulkanov ikertestvére áll a katedra mögött. Vagyis, ahogyan azt látom, ül a katedrán. Félelmetes, hogy mennyire hasonlítanak, ők, ketten. Persze láttam már ikreket, a Roxfortban nem is annyira ritka az ilyesmi, de még mindig megijeszt a hasonlóságuk, mely akár hajszálakig visszavezethető lenne. Látszólag, legalábbis.
Pontosan a középső asztalnál foglalok helyet, így jobbról is, balról is ugyanannyi asztal, ezáltal majd ugyanannyi diáktársam is vesz majd körül. Ez mindenesetre megnyugtató. Egyedül vagyok. Ez egy olyan nap, mikor nincs kedvem különösebb társasághoz, még Demetriushoz sem igazán, legyen a kapcsolatunk bármilyen felfelé ívelő is manapság.
Nem nézek a tanárra, még mikor beszélni kezd, akkor sem. Inkább a kikészített tárgyakat fixírozom, mindenféle érdekbeli cél nélkül, csak bambulok, s agyam közben a hallott szavakon átzúgva zakatol. Az igazság az, hogy félek a pszichológusoktól, így mikor megtudtam, hogy a pszichológia óra kötelező érvényű lesz, eléggé berezeltem, ám a kötelesség aztán felülkerekedett a félelmemen, ami azért nagy szó. Már fél éve járok be, s szerettem meghúzódni, ahogyan azt ebben a tanévben egészen jól alkalmaztam, nemrég pedig már sikerült elérem, hogy csak a tanártól félek, magától az órától már nem. Ez pedig mindenképpen haladásnak számít, Jonathan viszont más. Ő kedves. És furcsa. Nem vagyok hozzá szokva, hogy így beszéljenek velem, és ez az ütemes beszéd, a lágyan simogató, körülvevő szavak… Ha lehunynám a szemem, egész biztosan magam előtt látnám, ahogyan egy szűk szobában fekszem, a kényelmetlen, magas talpakkal felszerelt ágyon, ami a pszichológus munkahelyek jellegzetessége. Ettől pedig csak ideges leszek.
Fejem lehajtom, s kezeimmel végigdörzsölök halántékomon. Enyhe zúgást hallok füleimben, és a lábaim idegesen járnak az asztal alatt. Leállíthatnám, de nem akarom. Nem akarom, mert jó. Feszült vagyok, és próbálom visszaszorítani a félelmeim. Tudom, mit kell tennem, az elmúlt félévben megannyi pánikrohamom volt, nem ez az első, és nem is ez lesz az utolsó. Az ismeretlentől, a tömegtől, a pszichológusoktól, a melegtől, és a bezártságtól való félelmem felnövekedett, s vegyült az amúgy is feszült hangulatommal. Érzem a szokásos, fojtogató érzést, homlokomról izzadságcseppek serkennek, de csendben maradok, fogaim erősen szorítom össze, tüdőm felgyorsul, ahogyan a levegőt kapkodom. Szemeim csukva, nem nézek fel, így keltem az egyedüllét látszatát, mely nyugtató hatással bír.
Érzem a kiserkenő könnycseppet, tehetetlenségem áldozatát, s mély levegőt veszek, még mielőtt bárki felfigyelne csendes szenvedésemre. Már nem is olyan rossz. Nem hiába vettem be a gyógyszereket.
Jó.
Kinyitom a szemem. Mély levegőket veszek, és az asztal lapján futó ereket nézem, ahogyan a fát bedolgozták, kivégezték. Az örök nyomokat, melyek felett diákok százai sínylettek már.
Kezeimmel eltakarom szemeim, s nyugodt lélegzetvételekkel hallgatok, majd mikor a tesztekre kerül sor, elhúzom kezeim, s nem nézek fel. Még mindig a kísérlet jár a fejemben a fehér fallal kapcsolatban. Nem tudom, meddig bírnám ki, abban azonban biztos vagyok, hogy a normálisnál sajnos tovább.
Jobb kézzel nyúlok a lapért, és fáradtan húzom magam elé. Megragadok egy pergament is, s íriszeim máris a sorokat pásztázzák, a szükséges helyekre információkat karcolok, ha kell, megjegyzéseket.

Név: Grisam Nutty Windflower
Évfolyam: Ötödik
Ház: Griffendél

A teljes nevem írom, elvégre nem titkos, s szép, dőlt betűket használok.

1. Ön általában
 inkább csendes és visszahúzódó
2. Ha Ön tanár volna milyen tárgyakat tanítana szívesebben?
Kezdjük ott, hogy sosem lennék tanár. A tanári pálya ijesztő! De ha már választani kell, akkor az elméleti tárgyak nyugisabbak, például a mágiatöri.
elméleti jellegű tárgyakat
3. Melyik megtisztelőbb az Ön számára
ha Önt az érzelmek emberének ismerik
 4. Amikor Ön elmegy valahová, napi ügyeit intézni,
eltervezi mikor, mit fog csinálni
 5. Kapcsolatai kialakításában
mély barátság kialakítására törekszik de csak néhány emberrel
Nem is igazán tudnék többet…
 6. Ha egy kötött programhoz kell igazodnia
ezt vonzónak találja
 7. Ön rendszerint kivel érzi jobban magát?
reális típusú emberekkel
8. Melyik nehezebb az Ön számára?
alkalmazkodni a folyamatosan változó feladatokhoz
9. Az Önhöz közelálló emberek tudják hogyan érez Ön?
nem, csak ha valamilyen oknál fogva én elmondom nekik
Ami nem szokott előfordulni.
10. Ön jobban ügyel
az emberek jogaira
 11. Amikor Ön társaságban van
Eleve a felvetés, hogy én társaságban vagyok, röhejes.
jobban szeret egyszerre csak egyvalakivel beszélgetni
12. Ön jobban kedveli azokat az embereket akik
eléggé konvencionálisak, sohasem kirívóak, feltűnősködők
 13. Ön gyakrabban hagyja, hogy
az esze vezesse a szívét
14. Ön jobban kedveli, az
előre megszervezett találkozókat, partikat stb.
 15. Baráti körében
Milyen barátaim?
Ön a legutolsó aki megtudja, hogy valakivel történt valami
 16. Az az ötlet, hogy listát készítsen a hétvégén elvégzendő teendőiről
tetszik Önnek
 17. Milyen embert szeretne inkább barátként?
valakit aki két lábbal áll a földön   
18. Ön inkább sikeres
a régi jól bevált módszerek alkalmazásában
19. Amikor Ön kényelmetlen érdeklődés középpontjába kerül
megpróbál más tárgyra térni
 20. Egy nagy társaságban
Társaságban?! Még egyszer…
-
21. Ön inkább
gyakorlatias ember
 22. Ön rendszerint
többre értékeli a logikát mint az érzelmeket
23. Amikor előre meg van határozva, hogy Önnek egy bizonyos dolgot, egy bizonyos időben csinálnia kell, Ön ezt
kellemesnek találja, mert ennek megfelelően tervezhet
 24. Önnek
sok a mondandója, de csak bizonyos embereknek, bizonyos körülmények között
 25. Ha Öntől megkérdeznék egy szombat reggelen, hogy mivel fog telni a napja, Ön
képes lenne egészen pontosan elmondani
 26. Amikor szórakozásból olvasgat
pontosan azt mondja amit az író mondani akart
27. Ön
idegesítőnek találja ha az utolsó pillanatban kell a dolgait megtenni
28. Amikor Ön egy partin van,
hagyja a többieket, hogy a saját módjukon szórakozzanak
29.
létrehozni   
30.
áldások
31.menetrendszerű
 32.feltalál
 33.kritikátlan
 34.
visszahúzódó
35.ésszerű
 36.óvatos
 37.szisztematikus
 38.torony
 39.puha
 40.
nyugodt
41.
tervezés
42.eltűr
 43.rendszeres
 44.elmélet
 45.együttérzés
 46.
írás
47.konkrét
 48.hideg-fejű
 49.elhatározás
 50.jelkép
 51.
bíró
52.
különálló
53. Ha új emberekkel találkozik azok,
csak azután tudják mi érdekli , ha igazán megismerték Önt.
54.Ha olyasmit kell csinálnia, amit sok más ember is csinál, melyik mód a vonzóbb Önnek?
az elfogadott módszer szerint csinálni
 55. Melyik a súlyosabb hiba az Ön számára?
ésszerűtlennek lenni
56. Ön szerint napi rutin szerint cselekedni
kényelmes útja a dolgok elintézésének
 57. Ha házibulin vesz részt
néha előfordul, hogy unatkozik
 58. Amikor elkezd egy nagy projektet, amit a hét folyamán kell befejeznie
időt áldoz arra, hogy listát készítsen az elvégzendő dolgokról, és azok sorrendjé­ről
 59. Ön szerint, melyik képesség a fontosabb?
igazodni a tényekhez, ahogy azok adódnak
60. Amikor sok apróságon gondolkodik, amit meg kell tennie, vagy meg kell vennie,
mindig pontosan emlékezik mindenre, papír vagy egyéb emlékeztető nélkül is
61. Ön rendszerint
megtartja az érzéseit magának
62. Ön inkább
támogatja a bevált módszereket, amelyekkel a munkáját jól végzi
 63. Ön inkább dolgozik olyan ember irányítása alatt, aki
mindig kedves
 64. Amikor begyűrűdzik egy új divathullám
Ön az elsők között van aki kipróbálja az újdonságot
65. Az, hogy időben befejez egy munkát, azon áll, hogy
elkezdte időben tehát még marad is ideje a leadás előtt
 66. Életstílusában Ön jobban kedveli
az eredeti dolgokat
 67. (itt több is megjelölhető) A napi munkája során
utálja az olyan helyzetet ahol nyomás nehezedik Önre
68. Elmondható-e Önről, hogy
jobban képes lelkesedni a dolgaiért mint az átlag
 69. Ön szerint, melyik a dicséretesebb
ha valakinek józan esze van
 70. Ön szerint melyik a nagyobb hiba
ha valakiben nincs elég melegség
 71. Amikor különleges munkája akad,
óvatosan megszervezi mielőtt nekikezd
 72. Ön
nehezen értesül a dolgokról
73. Napjának a megszokott rutin szerint zajló részét Ön
nyugalmasnak találja
 74.elfogad
 75.gondolkodik
 76.pontos
 77.elmélet
 78.egyetért
 79.
színház
80.
ismeretlen
81.
megható
82.állandó
 83.
szószerint
84.szelíd
 85.
csendes
86.tények
 87.
hűséges
88.rendszerető
 89.
tárgyilagos
90.szimpatizál
 91.állítás
 92.igazság
 93.óvatos
 94.ki

Az utolsó válasz aláhúzása után a lapot az asztalon hagyom, hátrébb húzódok, és vissza sem nézve, csendesen sétálok ki a nagyteremből. Egy újabb pszichológia órát éltem túl, és meglepő módon ez volt az eddigi legjobb.

[Név:]

Pszichológiaóra

Vulkanov hangján szólal meg okoska a fejemben: „A pszichológiaóra kötelező. Mindenkinek. Nem tudom honnan veszi a bátorságot, hogy….”. Persze-persze. Bemegyek.

Nem tudom pontosán hány ilyen óra volt már megtartva, csak azt, hogy én egyetlen egyen voltam. Azon is kiszúrt magának Miss Swan, azt hitte be tudja bizonyítani mennyire nem vagyok ép. Nem sikerült neki.

Egész délelőtt itt csiripeltek a fülembe kedvenc háztársaim, mindenféle kérdésekkel bombáztak s értelmetlen csacsogásba akartak bevonni. Én belebújtam egy könyvbe - ha lett volna rá módom fizikálisan is megteszem, hogy egy kép legyek a könyvlapon. Lehetőleg olyan könyvben, amit ritkán nyitogatnak – és érdeklődést mímelve lapozgattam egészen délig. Ebédidőben lerázhattam őket; bemenekültem a könyvtárba melynek kissé poros levegője mostanában igazán laktató, mint a napfény, vagy a kedvenc szappanom illata. Kedvenc medikusom most azzal nyaggat amikor lát, hogy milyen sovány vagyok, és színtelen. Szerintem kísérteties tünetek; egész jó úton haladok a cél felé.

Az órára a folyosón mellém szegődött háztárssammal érkezek, kinek nevére nem emlékszem. Talán ha az arcára pillantanék, vagy akár egy kis figyelmet fordítanék rá hamar rájöhetnék kicsoda. De nem érdekel. A kérdő hangsúlyú mondataira egyszer bólintok, egyszer megvonom a vállam, a többi szövegére nem reagálok semmivel. Látszólag megfelel neki ez így, nekem sincs problémám vele - főleg mikor megunja a társalgást és inkább csendben lépdel mellettem tovább-.

Csak a terem berendezésében ütközöm meg néhány pillanatra, ugyanis nem sikerül olyan helyet választanom, ahol tökéletes takarásban lennék. Pedig én őszintén nem szeretném látni Miss Swant, de ezek szerint kénytelen leszek.
Amikor egy férfihang csendül fel s a diákság elhalkul, ijedten kapom fel a fejem. „Na ne!” Ez az első gondolatom. Ez csak valami vicc lehet, nem értem más miért néz az alakra ilyen elragadtatva. A mellettem ülő lányokhoz fordulok; kérdezném őket a dologról, de azok tátott szájjal bámulnak a tanárra így inkább békén hagyom őket. Egyébként is csak magamat árulnám el, ha nem látszanék roppant jól informáltnak a témában. Azonnal megbombáznának a kérdéseikkel, hogy „Nem tűnt fel, hogy már jó ideje mindenki erről beszél” „Hol élsz te Lea?”. Találó kérdés volna.
Kezdem összekombinálni az igen valószínűt: hát azért volt ma mindenki ilyen cserfes körülöttem.

A döbbenet sokadig pillanata után érdekesebb elfoglaltságnak találom a hajvégeim szemlélést, mint a Vulkanov utánzatot – akiről persze meg kell állapítani, hogy remekül sikerült példány; rémisztően-. Igaz nekem csak a bemutatkozása után esik le, hogy nem házvezető tanárom lépett pszichológiai pályára (ami elég megnyugtató…), de még az elfogadás előtt eljátszok azzal a gondolattal, hogy talán valóban Vulkanov az, csak álcázza magát (amit elég pocsékul csinál, egyből felismertem).
Sajnos van pár törött hajvégem, meg kéne szabadulni tőlük; a Dobrev probléma várhat. Ekkor felszólít. Mondott valamit? Kérdezett? Tudnom kéne? „A kedvenc színed.”. A segítségért nem túl hálásan nyöszörögök egy „kék”-et, majd visszatérek a sokkal égetőbb problémához.
Persze az embernek nem lehet nyugta, azonnal fel kell emelnem a tekintetem, hogy meggyőződhessek Navarro jelenlétéről. A hospitáló diákok miért nem hallgatnak? Hogy itt már mindent szabad!

Amikor egy lap kerül elém csendesen felsóhajtok, foggalmam sincs, hogy mit kell vele csinálni. Az órán történteket s elhangzottakat javarészt elengedtem a fülem mellett. A padtársnőmre sandítok aki szorgosan húzogat alá valami válaszokat. Szóval teszt! Remek! Valami okos dolog.
Ez a gondolatom azonnal el is száll, mikor elolvasom az első kérdést. Micsoda bugyutaság. És kilencvennégy? Egek! Kellett ez nekem?

Név: Athalea Lestrange
Évfolyam: 6.
Ház: Mardekár

1. Ön általában
 inkább csendes és visszahúzódó
2. Ha Ön tanár volna milyen tárgyakat tanítana szívesebben?
 gyakorlati jellegű tárgyakat
3. Melyik megtisztelőbb az Ön számára
ha következetesen gondolkodó, logikus embernek ismerik  
4. Amikor Ön elmegy valahová, napi ügyeit intézni,
eltervezi mikor, mit fog csinálni
5. Kapcsolatai kialakításában
széleskörű kapcsolatokra törekszik sok különböző emberrel
6. Ha egy kötött programhoz kell igazodnia
gátlónak találja
7. Ön rendszerint kivel érzi jobban magát?
reális típusú emberekkel
8. Melyik nehezebb az Ön számára?
alkalmazkodni a mindennapi rutinfeladatokhoz
9. Az Önhöz közelálló emberek tudják hogyan érez Ön?
nem, csak ha valamilyen oknál fogva én elmondom nekik
10. Ön jobban ügyel
az emberek jogaira
11. Amikor Ön társaságban van
jobban szeret egyszerre csak egyvalakivel beszélgetni
12. Ön jobban kedveli azokat az embereket akik
eléggé konvencionálisak, sohasem kirívóak, feltűnősködők
13. Ön gyakrabban hagyja, hogy
az esze vezesse a szívét
14. Ön jobban kedveli, az
előre megszervezett találkozókat, partikat stb.
nyitott bármikor bármilyen szórakozásra, amikor csak alkalom adódik
15. Baráti körében
Ön a legutolsó aki megtudja, hogy valakivel történt valami
16. Az az ötlet, hogy listát készítsen a hétvégén elvégzendő teendőiről
hidegen hagyja
kifejezetten lehangolja
17. Milyen embert szeretne inkább barátként?
valakit aki állandóan új ötletekkel áll elő
valakit aki két lábbal áll a földön  
18. Ön inkább sikeres
a váratlan események kezelésében, a megoldások gyors megtalálásában
a régi jól bevált módszerek alkalmazásában
19. Amikor Ön kényelmetlen érdeklődés középpontjába kerül
megpróbál más tárgyra térni
20. Egy nagy társaságban
Ön gyakrabban mutat be embereket másoknak
21. Ön inkább
gyakorlatias ember
22. Ön rendszerint
többre értékeli a logikát mint az érzelmeket
23. Amikor előre meg van határozva, hogy Önnek egy bizonyos dolgot, egy bizonyos időben csinálnia kell, Ön ezt
kellemesnek találja, mert ennek megfelelően tervezhet
24. Önnek
könnyedén beszél bárkihez, olyan hosszan, amennyire csak szükséges
25. Ha Öntől megkérdeznék egy szombat reggelen, hogy mivel fog telni a napja, Ön
túl sok dolgot sorolna fel kétszer
26. Amikor szórakozásból olvasgat
élvezi ,hogy különös vagy eredeti módon magyarázhatja az olvasottakat
27. Ön
jobban szereti a dolgokat az utolsó pillanatra halasztani
idegesítőnek találja ha az utolsó pillanatban kell a dolgait megtenni
28. Amikor Ön egy partin van,
hagyja a többieket, hogy a saját módjukon szórakozzanak
29.
csinálni
30.
előnyök
31.
menetrendszerű
32.
épít
33.
kritikus
34.
beszédes
visszahúzódó
35.
ésszerű
lenyűgöző
36.
óvatos
37.
szisztematikus
38.
alap
39.
kemény
40.
nyugodt
41.
tervezés
42.
eltűr
43.
alkalmi
44.
gyakorlat
45.
előrelátás
46.
írás
47.
konkrét
48.
hideg-fejű
49.
elhatározás
50.
jel
51.
bíró
52.
különálló

A hajamat babrálva gondolkodom minden elolvasott kérdés után. Azidőre leteszem a pennát, csak akkor emelem fel ismét amikor kitaláltam mit húzzak alá. Így megy ez sokáig. Igyekszem a kifelé mutatott képpel kompatibilis dolgokat aláhúzni, de nem egyszerű, mivel a legtöbb helyen semmilyen szempont szerint sem tudok dönteni, néhány kérdést ki is hagyok. A mellettem ülő már majdnem végez a maga lapjával, mikor én még csak a felénél tartok.

53. Ha új emberekkel találkozik azok,
csak azután tudják mi érdekli , ha igazán megismerték Önt.
54.Ha olyasmit kell csinálnia, amit sok más ember is csinál, melyik mód a vonzóbb Önnek?
az elfogadott módszer szerint csinálni
55. Melyik a súlyosabb hiba az Ön számára?
ellenszenvesnek lenni
ésszerűtlennek lenni
56. Ön szerint napi rutin szerint cselekedni
kényelmes útja a dolgok elintézésének
57. Ha házibulin vesz részt
néha előfordul, hogy unatkozik
58. Amikor elkezd egy nagy projektet, amit a hét folyamán kell befejeznie
időt áldoz arra, hogy listát készítsen az elvégzendő dolgokról, és azok sorrendjé¬ről
59. Ön szerint, melyik képesség a fontosabb?
észrevenni a kínálkozó lehetőséget egy helyzet során
60. Amikor sok apróságon gondolkodik, amit meg kell tennie, vagy meg kell vennie,
mindig pontosan emlékezik mindenre, papír vagy egyéb emlékeztető nélkül is
61. Ön rendszerint
megtartja az érzéseit magának
62. Ön inkább
támogatja a bevált módszereket, amelyekkel a munkáját jól végzi
63. Ön inkább dolgozik olyan ember irányítása alatt, aki
mindig korrekt
64. Amikor begyűrűdzik egy új divathullám
Önt nem érdekli különösebben
65. Az, hogy időben befejez egy munkát, azon áll, hogy
elkezdte időben tehát még marad is ideje a leadás előtt
66. Életstílusában Ön jobban kedveli
a konvencionális dolgokat
67. (itt több is megjelölhető) A napi munkája során
rendszerint előre megtervezi a munkáját, emiatt sosem kell „nyomás alatt” dol¬goznia
68. Elmondható-e Önről, hogy
kevésbé jön izgalomba a dolgai miatt mint az átlag
69. Ön szerint, melyik a dicséretesebb
ha valakinek látomása, ötletei vannak

Ezen a ponton vérzek el. A legtöbben már rég letették íróeszközüket, én a hajam végét vizsgálva gondolkodom a hetvenedik kérdésen. Elkap valami furcsa vágy, hogy eltűnjek az asztal alatt, de mivel túl sok a szemtanú nem haraphatom bokán magam.

70. Ön szerint melyik a nagyobb hiba
ha valakiben nincs elég melegség
ha valaki túl sok melegséget mutat - mindkettő
71. Amikor különleges munkája akad,
óvatosan megszervezi mielőtt nekikezd
72. Ön
könnyen értesül a dolgokról
73. Napjának a megszokott rutin szerint zajló részét Ön
nyugalmasnak találja
74.
elfogad
75.
érez  
76.
pontos
77.
bizonyosság
78.
megvitat
79.
házibuli
színház – mi a szösz? hálószoba
80.
ismert
81.
meggyőző
82.
állandó
83.
képletesen
szó szerint
84.
szelíd
erélyes - höh
85.
csendes
86.
tények
87.
elszánt
88.
rendszerető
kényelmes
89.
képzelgő
tárgyilagos
90.
szimpatizál
analizál
91.
állítás
fogalom
92.
igazság
kegyelem
93.
óvatos
gyors
94.
ki
mi

Az utolsó húsz kérdésre gyorsan válaszoltam, talán valami őszinteség is kerülhetett bele, a nyolcvannyolcadik kérdés után azonban ismét leteszem a pennát, hogy gondolkodjak. Érdekesnek találom.
De mire észbe kapok, a lapom már elrepült, nyílván feltételezte a doktorúr, hogy végeztem a kitöltésével.
Teljesen mindegy, amúgy is elég selejtes lett. Csendben folytatom órai tevékenységem míg el nem enged minket; alig hallható köszönés után kisietek a teremből.
Még egy nyomasztó feladat túlélése: kipipálva.