Draco Malfoy r.
Eltávozott karakter
hetedév / prefektus, iskolaelső
iskolaelső. prefektus.
Hozzászólások: 204
Jutalmak: +1192
Kincsesláda: Megnézem!
Kapcsolatok: Megnézem!
Származás: Aranyvérű
Hajszín : Arany
Szemszín: Ezüst
Ház: Griffendél
Évfolyam: Hetedik
Családi állapot: Eljegyezve
Kapcsolatban:: Vikitria Mirol
Kviddics poszt: Nem játszik
Pálca: Galagonya, egyszarvúszőr
Nem elérhető
|
|
« Válasz #135 Dátum: 2012. 03. 30. - 20:23:15 » |
+2
|
PSZICHOLÓGIA ÓRA Seraphin Lamartin - Utálom a vizet - szögezem le lakónikusan, de aztán továbbgondolom. Többnyire olyan távol tartom magam a víztől, amennyire csak lehet. Normális esetben NEM szorulok arra, hogy ki kelljen menteni a Fekete-tóból. Egy halvány másodpercig feldereng bennem annak a képe, mikor kölyökkoromban a tóba estem, és megborzongok. Elűzöm az emléket, mielőtt élvezkedne benne. Nos elnézésed kérem, ha követhetetlen vagyok. Természetesen az a célom, hogy egyszer végképp elvessz bennem. Jól értem? Te egy griffendéleshez hasonlítgatsz?! Ugyan, kérlek. Itt csak a büszkeségről van szó. Na igen, nem biztos, hogy fel tudnám mondani neked az órarendemet. Nem mintha annyira bonyolult lenne, de még nem volt példa arra, hogy akár egyetlen héten át minden egyes órámon megjelenjek. Ilyen tanárokhoz mégis minek járjak be? Némelyik alig idősebb nálunk. Itt van ez is, valami ostoba, ótvaros mugli marhasággal tömi a fejünket, amit ő maga sem gondol komolyan, csak átverés az egész, jól mondta a kis kócos, csapda. Időpocsékolás. Ennyi türelmem még nekem sincs, hogy mindezt elviseljem. Te valami angyalian sztoikus nyugalommal vagy megáldva, amiért ezt képes vagy tűrni. Az én számat is mosolyra húzza az ő belső elégedettsége. Nagyon ügyesen vagyok képes érzelmeket és odafigyelést mímelni. A pozőrködés alapfeltétele, nem tudtad? Persze vannak, akik tényleg érdekelnek. Páran. Velük törődöm. Az alkarjára sandítok most, na nem mintha a talártól látnám a Jegyet. Egyformán gyógyul a sebünk azóta, pontosan tudom, milyen állapotban van az övé. - Dehogynem - ellenkezem vele. Nincs meg az eszközöd rá, hogy kizárj. Ilyenformán a kommunikáció az akaratodtól függetlenül jön létre, szabadon áramlanak belém a gondolataid és az enyémek beléd. Persze, ügyesen irányítod, de arra mindenki képes, akinek van egy csepp önkontrollja. Hagyjuk már a barátaimat. Komolyan, szerinted melyik mardekáros, vagy melyik aranyvérű mondhatja el magáról, hogy vannak barátai? Semelyik. Használod kicsit az embereket, amíg szórakoztatnak, amíg a kedvedre tesznek, aztán lecseréled őket hasznosabbakra vagy szórakoztatóbbakra. Senki sem eredeti, de mindenki egyformán jól hazudja ezt magáról. Ne őrülj bele, ez még nem olyan bonyolult. Szívesebben marcangolnál egy kísérletet, mint az én lelkemet, igaz? Na most mi történt? Csodálkozva fordulok felé, ahogy örvénylő gondolataiban zavar támad egy pillanatra. Tényleg fehérebb, vagy csak a sárgás pergamenhez képest látszik annak, amit idáig bámultam? Mindenesetre továbbkergetnek a gondolatai, én is visszafordulok hát a kérdőívhez, miközben részben szigorúan bábáskodom válaszai felett. Tényleg szeretem látni magam. Hiú vagyok. És birtokló. Mások is megmondták már. Szeretem birtokolni a gondolataidat, és most nem is találok bennük kivetnivalót. - Minden kódex egyedi rejtjelezést használ, nem? Egy köteten belül is van, hogy más-más kéz írta az útmutatást - teszem hozzá csak úgy, nem erről szólt a közlése, de ennyi volt számomra érdekes belőle. - Igen? Nem fogom kijavítani. Tényleg gyorsan és lendületesen húzogatom az egyszavasokat. Lenyűgöz a sebesség? Szeretsz repülni, tudom. Miért is nem jelentkezel fogónak? Repkedhetnél, és most már üres a helyem. Az elfogadott módszert bizonyára biztonságosabbnak találod, és képtelen vagy az ésszerűtlenséget elfogadni. A rutin alighanem kényelmes, és biztos jól érzed magad a partikon, mivel intelligens ember nem unatkozik. - Dehogy untatnak - vágok közbe épp erre rímelve. - Mindig akad értelmes társaság. Azzal viszont nem vitatkozom, hogy nem szoktam elfelejteni dolgokat, pedig megtehetném. Olykor szándékosan is igyekszem egysmást "elfelejteni". Teendőket jobbára. Így működik a lustaság. Biztos, hogy a projektjeidre kellő időt áldozol, igazodsz a tényekhez, biztos emlékszel, bár talán ha komoly dolgokról van szó, írsz listát, de tegyük fel, hogy nem. Az érzéseidet megtartod magadnak, az előbb már aláhúztam neked a bevált módszereket, és biztos jobban díjazod a korrektséget, mint a kedvességet. - Azonban nem mutatom ki őket. Ne nézz együgyűnek - mutatok rá a dologra, bár érzékelem, mit akar mondani, a feltételezés, hogy nincs pókerarcom, sértő. - Ó, köszönöm - vigyorodom el a divatra. Természetesen értem, mire gondol, arra, hogy szeretem a szépet, és hogy az újdonságok fel tudják kelteni a figyelmem. A divat bizonyára téged nem érdekel. - Miért dicsérnélek? - kérdezek vissza, és közben már eszembe jut, hogy ha bárki hallgatná a tanakodásunkat, vajon mire gondolna? Körbesandítok. Vajon elég csendesek vagyunk ahhoz, hogy ne figyeljenek ránk? És eléggé leköti őket a kérdőív ahhoz, hogy ne törődjenek velünk? Mindenesetre a verbális elemzése már kezd túl sokat elárulni. Nem elsősorban rólam, hanem arról, hogy miért dugjuk össze így a fejünket. Nem mintha összedugnánk. - Volt - erősítem meg szűkszavúan, miközben én is ellátom egy lineával sokadszor azt, hogy igen, előre megtervezed a munkafolyamataidat. - A tesztet is unalmasnak tartom - mondom kicsit hangosabban, mint az eddigi motoszkáló duruzsolásunk, hogy azt a látszatot keltsem, mintha csak ezen zsörtölődnénk. Minden aranyvérű szereti a konvencionalitást. A napi munkád során... Miért jelölnék meg többet? Ajh, tervezés, igen, józan ész, haladjunk már, hopp egy kimaradt. Oldalra sandítok. Szerintem képes vagy lelkesedni a dolgaidért. Jobban, mint az átlag, szenvedélyesnek és kitartónak gondollak, ha valami érdekel. Még magadat is képes voltál megátkozni a pálcámmal, csak hogy kipróbálj valamit, mi ez, ha nem lelkesedés? Bár te bizonyára szívesebben hívnád tudományos kíváncsiságnak. Nem tűnsz érzelmes alkatnak, zavarhat a melegség, szervezel, könnyen értesülsz, mert csupa figyelem vagy, és a rutin biztos untat. Engem is untat. Biztos vagyok benne, hogy mindenkit untat. Szusszantok egy kellemetlent, akár sóhajnak is beillik. Változtat, gondolkodik, pontos, bizonyosság, megvitat... Noha nem szeretsz vitázni, azt mondod, mégsem fogadsz el semmit, ami nem a sajátod. Szereted a színházat? Biztos jobban, mint egy házibulit, bár továbbra is értelmezhetetlen ez a szóhasználat számomra. Ismert, meggyőző, állandó, szó szerinti, mert az a biztos. Szelíd, mert a szelídségből bármikor lehet vadság, de inkább szelídnek tetteted magad, hogy elkerüld a kellemetlenségeket. Csendes. Tények. Vajon hűséges vagy, Seraphin? Vagy inkább elszánt? Mindkettő igaz rád, úgy hiszem. Miért nem férhet meg a kettő egymás mellett? Az elszántat jelölöm meg végül, az ember hűsége ingadozó, de az elszántság egy konstans dolog. Rendszerető, tárgyilagos, analizál, szent Merlin, mindjárt vége! Fogalom, igazság, óvatos, és végül a tárgyakra vonatkozó mi. Az utolsó szót lassan húzom alá, nem akarom elhinni, hogy vége. Nézegetem egy darabig a kitöltött kérdőívet, majd felcsavartatom egy pálcakoppintással, és Seraphin elé tolom a tekercset.
|
|
|
Naplózva
|
|
|
|
Seraphin Lamartin
Eltávozott karakter.
VII. Kis Alkimista
Hozzászólások: 188
Jutalmak: +810
Előtörténet: Megnézem!
Kincsesláda: Megnézem!
Kapcsolatok: Megnézem!
Származás: Aranyvérű
Ház: Mardekár
Évfolyam: Nyolcadik
Családi állapot: Egyedülálló
Kviddics poszt: Nem játszik
Pálca: 13 hüvelykes, tiszafa pálca, egyszarvúszőr maggal.((^^"))
Nem elérhető
|
|
« Válasz #136 Dátum: 2012. 03. 30. - 20:23:33 » |
+2
|
PSZICHOLÓGIA ÓRA Draco Malfoy *Utálni a vizet még tőled is szokatlanul bután hangzik. Nem utálhatod a világ egy természetes formáját, ami nem gondolkodik, nem érez, nem csinál semmit. Az utálatnak legalább kell legyen valami alapja, de mivel a víznek nincs tudata, ezért nem csinálhat rosszat sem... nem élvezkedem a szenvedéseden, de gondolod, hogyha 17 év alatt legalább kétszer rászorultál, hogy valaki megvédjen a víztől, akkor nem lenne szükséged arra, hogy te magad is küzdeni tudj ellene? Bolond beszéd. A büszkeség nem feltétlenül célszerű. Sőt. Megdörzsölöm a szeme kézháttal. Majd meglátjuk mennyire csapda a kiértékelésnél. Tudod, ez nem türelem kérdése, hanem inkább elszántság. Aztán az ölembe húzom a balom, rosszallón pillantást vetek Dracora, egyáltalán nem szeretem, ha egyáltalán csak a gondolatai között felötlik a Jegy. Ez nem létezik. Nem szabadna léteznie. Sóhajtok. Nem tudom. Tényleg nem tudom, hogy mindenki olyan hadilábon áll-e a barátok fogalmával, mint én, vagy ez általános aranyvérű szokás, mivel éppen ezért egyáltalán nem beszélgetünk ilyesmiről a klubhelyiségben. Senki nem ismeri a másik álláspontját a dologról, így azért ne... Mit birtokolhatnál a gondolatokon? Azzal, hogy rád gondolok, gondolod, hogy a tieid lettek azok? Szokatlan megközelítés, nem tudom egészen értelmezni a magam viszonylataiban. De ha a kedvedre van, foglalkozzunk veled, nekem sincs ellenemre.* -Minden kódex más összességében, de vannak közös vonások, ami alapján rokonítani lehet a rejtjeleiket. Ha mondjuk azonos korból származnak, lehet, hogy az írók között tanítvány-mester viszony állt fenn, ily módon a tanítvány írásában okvetlenül vissza fognak köszönni a mesterre jellemző formák. Persze, lehetnek ilyen kiugrások, de általánosságban minden megfejthető.*Megvonom a vállam, ha nem javítod, ha nem, úgyis az az érdekes, hogy milyennek látsz engem, nem az, hogy milyen vagyok. Mert mire is mennék a szelíd meghunyászkodó életvitelemmel, hogyha alatta pontosan tudnád, hogy milyen vagyok, nem csak sejtéseid volnának, ugye? Haszontalan fáradozás, kidobott energia volna az egész. Ó, a sebesség. Olyan gyarlóság, ami a kortársaimhoz hasonlóan engem is lázban tart. Seprűn vagy pegazuson, levegőben vagy a puszta földön, képtelen vagyok elszakadni tőle, holott szeretnék. Szeretnék, mert ez befolyásolhatóság. Gondolkozz Draco. Annak idején nem vettek be a csapatba, nem edzek rendszeresen, nem is nagyon mozgok, nem tudnék elég hatékonyan repülni. Éves lemaradásaim vannak. Neehillel ellentétben engem nem vonzanak az általad elhagyott nők/posztok.* -Igen? Értelmes társaság nemigen-*tűnődve pillantok rá, de aztán engedek a tudatában felbukkanó bizonyosságnak. Ha nem untat, hát nem untat. Legyen. * -Nem nézlek-*biztosítom róla azonnal szinte, mielőtt a sértettsége kibontakozhatna teljesen, nem állt szándékomban. A kérdését egyszerűen figyelmen kívül hagyom, ahogy az egóját is. Körbepillantok én is, de alighanem van jobb dolga is mindenki másnak, mint hogy velünk foglalkozzanak. Mitől félsz Draco? Semmitmondó a társalgásunk kimondott része, ami idebent van, azt pedig úgysem hallják. A válaszokból pedig aligha okoskodnak ki bármit. Ne magadból indulj ki, ha őket becsülöd fel. Gúnyos a hangod, ha nem, akkor is így hallják a többiek, mert így akarják hallani.* -Én is-*áh tényleg volt. Elszomorító. Ránézek megint. Tudományos kíváncsiság, semmi több. Vagy csak ki akartam próbálni, mit engedhetek meg magamnak... de igazad van, ostobaság volt saját magam megátkozni, hiszen semmi nem lehet előrébbvaló az én számomra, mint önmagam. Nem szeretem a színházat, de jobban mint bármit, amit buliként lehet jellemezni. Érzéseket visznek a színre. Nem igazán tudok velük mit kezdeni, mivel a saját érzéseimet se akarom megélni, így nem élhetem bele magam a valaki más által megírtba. Hűséges vagyok, de tényleg nem lehet ellentétbe állítani a hűséget és az elszántságot. Nézem, ahogy felcsavarja a tesztet. Szórakozott vagyok ma, elfelejtettem követni.* -Egy pillanat még.*Megválaszolom a még rám váró párokat, aztán összetekercselem én is, megkötöm gondosan, mielőtt cserélnék vele.* - A háborúról beszélgetni olyan lehet, mint egy tudományos kérdésről verset írni. Felesleges és pazarló-*odaengedem a begyűjtőbűbájnak a tesztet, bár ha manuálisan szedi össze őket, akkor eltart egy ideig.* -Mehetünk.*Mármint, felveszem a táskám, és mindenki mehetne a dolgára, de valamiért az a képzetem támad, hogy ha már én csalogattam ide, akkor vele együtt indulok el a dolgom után, ki a nagyteremből. Bár nekem a könyvtárban lenne dolgom, némi írnivaló, ő viszont már korábban az alvást szorgalmazta, így alighanem hamar elválnak az útjaink. Nem sajnálom, hogy feltartottalak Draco. Voltaképpen tanulságos volt.*
|
|
|
Naplózva
|
|
|
|
Draco Malfoy r.
Eltávozott karakter
hetedév / prefektus, iskolaelső
iskolaelső. prefektus.
Hozzászólások: 204
Jutalmak: +1192
Kincsesláda: Megnézem!
Kapcsolatok: Megnézem!
Származás: Aranyvérű
Hajszín : Arany
Szemszín: Ezüst
Ház: Griffendél
Évfolyam: Hetedik
Családi állapot: Eljegyezve
Kapcsolatban:: Vikitria Mirol
Kviddics poszt: Nem játszik
Pálca: Galagonya, egyszarvúszőr
Nem elérhető
|
|
« Válasz #137 Dátum: 2012. 03. 30. - 20:24:22 » |
+2
|
|
|
|
Naplózva
|
|
|
|
Seraphin Lamartin
Eltávozott karakter.
VII. Kis Alkimista
Hozzászólások: 188
Jutalmak: +810
Előtörténet: Megnézem!
Kincsesláda: Megnézem!
Kapcsolatok: Megnézem!
Származás: Aranyvérű
Ház: Mardekár
Évfolyam: Nyolcadik
Családi állapot: Egyedülálló
Kviddics poszt: Nem játszik
Pálca: 13 hüvelykes, tiszafa pálca, egyszarvúszőr maggal.((^^"))
Nem elérhető
|
|
« Válasz #138 Dátum: 2012. 03. 30. - 20:26:19 » |
+2
|
|
|
|
Naplózva
|
|
|
|
Christian Ashmore
Eltávozott karakter
hatodéves, az idősebb iker :D
Hozzászólások: 101
Jutalmak: +22
Előtörténet: Megnézem!
Származás: Mugli születésű
Hajszín : világosbarna
Szemszín: világoskék
Kor: 17
Ház: Griffendél
Évfolyam: Hatodik
Családi állapot: Kapcsolatban
Kapcsolatban:: Sabrina
Legjobb barát: Gwennie, Sabrina
Kviddics poszt: Nem játszik
Pálca: kőrisfa, egyszarvúszőr, 10 és 1/4 hüvelyk
Nem elérhető
|
|
« Válasz #139 Dátum: 2012. 04. 01. - 10:43:48 » |
0
|
Pszichológia óra Név: Christian Ashmore Évfolyam: VI. Ház: Hugrabug 1. Ön általában a társaság motorja 2. Ha Ön tanár volna milyen tárgyakat tanítana szívesebben? gyakorlati jellegű tárgyakat 3. Melyik megtisztelőbb az Ön számáraha következetesen gondolkodó, logikus embernek ismerik azért ez, mert sosem ismertek ilyennek 4. Amikor Ön elmegy valahová, napi ügyeit intézni,csak úgy elindul 5. Kapcsolatai kialakításábanszéleskörű kapcsolatokra törekszik sok különböző emberrel 6. Ha egy kötött programhoz kell igazodniagátlónak találja 7. Ön rendszerint kivel érzi jobban magát?álmodozó típusú emberekkel 8. Melyik nehezebb az Ön számára?alkalmazkodni a folyamatosan változó feladatokhoz 9. Az Önhöz közelálló emberek tudják hogyan érez Ön?igen, a dolgaim többségével kapcsolatban tudják 10. Ön jobban ügyelaz emberek érzéseire 11. Amikor Ön társaságban vanjobban szeret bekapcsolódni a csoportos beszélgetésbe 12. Ön jobban kedveli azokat az embereket akiktúlságosan eredetiek, és az egyéniségüktől függ, hogy feltűnőek avagy nem 13. Ön gyakrabban hagyja, hogya szíve vezesse az eszét 14. Ön jobban kedveli, aznyitott bármikor bármilyen szórakozásra, amikor csak alkalom adódik 15. Baráti körébenmindig mindenkivel kapcsolatban jól értesült Aakár a legpletykásabb vénasszonyok egy társasházban. De sosem rajtam múlik 16. Az az ötlet, hogy listát készítsen a hétvégén elvégzendő teendőirőlkifejezetten lehangolja 17. Milyen embert szeretne inkább barátként?valakit aki állandóan új ötletekkel áll elő 18. Ön inkább sikeresa váratlan események kezelésében, a megoldások gyors megtalálásában 19. Amikor Ön kényelmetlen érdeklődés középpontjába kerülmegpróbálja tréfával elütni a dolgot 20. Egy nagy társaságbanÖn gyakrabban mutat be embereket másoknak 21. Ön inkábbötletes, szellemes ember 22. Ön rendszerinttöbbre értékeli az érzelmeket mint a logikát 23. Amikor előre meg van határozva, hogy Önnek egy bizonyos dolgot, egy bizonyos időben csinálnia kell, Ön eztkellemetlennek találja, mert kötve érzi magát 24. Önneksok a mondandója, de csak bizonyos embereknek, bizonyos körülmények között 25. Ha Öntől megkérdeznék egy szombat reggelen, hogy mivel fog telni a napja, Öntúl sok dolgot sorolna fel kétszer 26. Amikor szórakozásból olvasgatélvezi ,hogy különös vagy eredeti módon magyarázhatja az olvasottakat 27. Önjobban szereti a dolgokat az utolsó pillanatra halasztani 28. Amikor Ön egy partin van,szereti elősegíteni az események folyását 29.létrehozni 30.előnyök 31.tervezetlen 32.feltalál 33.kritikus 34.beszédes 35.lenyűgöző 36.bizakodó 37.spontán 38.torony 39.kemény 40.élénk 41.tervezés 42.megbocsát 43.alkalmi 44.gyakorlat 45.együttérzés 46.beszéd 47.absztrakt 48.meleg-szívű 49.elhatározás 50.jelkép 51.békebíró 52.barátságos 53. Ha új emberekkel találkozik azok,rögtön tudják, hogy mi érdekli Önt 54.Ha olyasmit kell csinálnia, amit sok más ember is csinál, melyik mód a vonzóbb Önnek?felfedezni egy új, saját módszert 55. Melyik a súlyosabb hiba az Ön számára?ellenszenvesnek lenni 56. Ön szerint napi rutin szerint cselekednikényelmes útja a dolgok elintézésének 57. Ha házibulin vesz résztminden esetben jól szórakozik 58. Amikor elkezd egy nagy projektet, amit a hét folyamán kell befejezniefejest ugrik a dolgokba 59. Ön szerint, melyik képesség a fontosabb?észrevenni a kínálkozó lehetőséget egy helyzet során 60. Amikor sok apróságon gondolkodik, amit meg kell tennie, vagy meg kell vennie,mindig pontosan emlékezik mindenre, papír vagy egyéb emlékeztető nélkül is 61. Ön rendszerintszabadon kimutatja érzelmeit 62. Ön inkábbkutatja, hogy mi az ami még nem tökéletes, és megoldatlan problémákat keres 63. Ön inkább dolgozik olyan ember irányítása alatt, akimindig kedves mindig korrekt is-is64. Amikor begyűrűdzik egy új divathullámÖnt nem érdekli különösebben Ön az elsők között van aki kipróbálja az újdonságot hulláma válogatja...65. Az, hogy időben befejez egy munkát, azon áll, hogyaz utolsó pillanatokban sokkal gyorsabban képes dolgozni 66. Életstílusában Ön jobban kedveliaz eredeti dolgokat 67. (itt több is megjelölhető) A napi munkája soránutálja az olyan helyzetet ahol nyomás nehezedik Önre 68. Elmondható-e Önről, hogyjobban képes lelkesedni a dolgaiért mint az átlag 69. Ön szerint, melyik a dicséretesebbha valakinek látomása, ötletei vannak na jó, a látomás talán nem annyira, de az ötletek kellenek70. Ön szerint melyik a nagyobb hibaha valakiben nincs elég melegség 71. Amikor különleges munkája akad,aközben találja ki, mi a szükséges, miközben csinálja 72. Önkönnyen értesül a dolgokról 73. Napjának a megszokott rutin szerint zajló részét Önunalmasnak találja 74.változtat 75.érez 76.ráérős 77.elmélet 78.megvitat 79.házibuli 80.ismeretlen 81.megható 82.változó 83.képletesen 84.szelíd 85.szívélyes 86.ötletek 87.hűséges 88.kényelmes 89.képzelgő 90.szimpatizál 91.fogalom 92.igazság 93.gyors 94.ki
|
|
|
Naplózva
|
|
|
|
|
|
« Válasz #140 Dátum: 2012. 04. 01. - 15:14:26 » |
+1
|
Pszichológia Nadine Minden egy szokványos unalmas napon kezdődött. Egy ürüléket, ebben semmi nem volt unalmas már kora reggeltől csesztettük egymást Nadine-nal. Az az idióta éjjel felszökött a mi hálónkba és egy ágyban aludtunk. Rémes hogy tudod rugdalózni éjszaka, kénytelen voltam átölelni, hogy lenyugodjon. Reggel meg persze ment a szokásos hiszti, hogy én mit ölelgetem. Egészen addig, amíg egy zokni gombócot nem sikerült a szájába gyúrnom. Persze ezután jött a szokásos ölelkezős smacizós békülés, komolyan Nadine mellett képtelenség unatkozni.
A háború reggelinél sem ért véget, amikor véletlen direkt tele szórta erős paprikával a rántottámat én pedig bosszúból megcsókoltam a piros poros számmal. Érdekes látvány lehettünk, ahogy a csók után mind a ketten szinte öklendezünk és literszámra isszuk a vizet. Nos hát igen, a többieknek így is elég furcsa látvány vagyunk. Azt mondják, hogy közveszélyesek vagyunk és úgy viselkedünk, mint két nagy gyerek. - Igazából nem tévednek sokat – mondtam neki már ebéd után - a melleid elég gyerekméretűek -. Itt kezdődött az igazi háború. Először csak az jött fel, hogy tudja, hogy a farkam akkora, mint egy doxy foga – persze ezek csak találgatások, mármint nem csak az állítás valótlansága miatt, hanem azért is, mert kéjrudamat még csak jómagamnak volt szerencséje látni. Elég szégyenlős szűz fiúka vagyok. Möhöhö. Ez után jött az anorexiás idegbeteg, felém pedig a tesztoszteront zabáló p*csfej. Persze, hogy izgibb legyen pálcát is használtunk.
Most itt ülünk a Nagyteremben, Ő élénk pink hajjal én pedig égszínkékkel. Amikor egymásra nézünk és összenevetünk, tudom, hogy ugyanarra gondolunk. Ez a gyenge professzor utánzat, tuti bezárat mindkettőnket.
|
|
|
Naplózva
|
|
|
|
Seosaphine Baradwys
Eltávozott karakter
Badass Babe
Hozzászólások: 61
Jutalmak: +130
Előtörténet: Megnézem!
Kincsesláda: Megnézem!
Viselet: Megnézem!
Származás: Félvér
Hajszín : barna
Szemszín: sötétbarna
Kor: 24
Ház: Griffendél
Évfolyam: Kijárta
Családi állapot: Egyedülálló
Munkahely: Szabadúszó író, újságíró, fejvadász
Kviddics poszt: Nem játszik
Pálca: 9 és háromnegyed hüvelykes, sárkány-szívizomhúr mag, kínai tulipánfa
Nem elérhető
|
|
« Válasz #141 Dátum: 2012. 04. 01. - 18:44:18 » |
0
|
x Pszichológia x Nem szeretem a pszichológiát. Ami azt illeti, kifejezetten utálom, ha megpróbálják megmondani, hogy mit miért teszek, mit gondolok, miért vagyok olyan, amilyen. Nem bírom, mikor analizálják a viselkedésem, egyszerűen herótom van tőle, hogy az agyamban akarnak turkálni és direkt módon keresik, hogy hol van bennem a hiba. Nem lehetne egyszerűen csak elfogadni az embert? Nem volna sokkal egyszerűbb, mint azt találgatni, hogy miért a "b" választ választottam az "a" helyett és hogy miért a teszem azt a hupilila a kedvenc színem? Mit tudnak rólam ezek a magukat orvosnak meg pszichológusnak mondó emberek? Semmit! Semmit! Az efféle teszteken az ember azt hazudik magáról amit csak akar. Legalább ötven hasonlót kitöltöttem már a Szent Mungóban és semmi. Nem lettek okosabbak, nem tudják mi bajom, nem tudnak kezelni, nem tudnak rólam semmit! Bosszant, hogy már az iskolában is ezekkel a papírokkal traktálnak bennünket, de Vulkanov professzor testvérkéjének is meg kell élnie valamiből, ha másból nem, hát az én untatásomból és bosszantásomból. Dacból tíz percet kések, a zárt ajtók és a pontlevonás sem hat meg. Kapott már a Griffendél kevesebbért is pontlevonást, nem hiszem, hogy lelki törést okozna ez bárkinek is. Épp a kedvenc színes kérdésnél járnak. Juppí. A táskámat lelököm a legközelebbi asztal lábához, majd leülök egy üres székre és mit sem törődve a meglepődött mardekárosok arcával, akik nem értik hogyan merészeltem a másfél méteres közelükbe kerülni. Rájuk mosolygok, bár talán az erőltetett vicsor a megfelelő kifejezés a gesztusomra, de nem fárasztom magam azzal, hogy beszélgetni kezdjek velük és kivívjam, hogy legalább olyan idegesek legyenek, mint én vagyok. Elég nekem ez az időjárás vagy front vagy mi, amitől reggel óta úgy fáj a fejem, mintha gurkónak használták volna egész éjszaka meg ez a tetves pszichológiaóra a mentális hányingerem mellé. Kifejezetten hanyagolom ma a megszokott viselkedésem, se mosolyogni, se csacsogni nem tudok, ami már komoly problémákra utal. Talán megint beteg vagyok? Nátha? Hörgőgyulladás? Remélem nem. Nem bírok ki még egy hetet a javasasszony kotyvalékain, abba belehalok. Inkább bambán bámulok, míg megkapom a papírom, aztán gyorsan kitöltöm a már jól ismert sorokat, amiknek az eredménye a legcsekélyebb mértékben sem izgat, majd egy halovány " 'Napot!" kíséretében távozok a teremből. Azonnali hatállyal szükségem van egy ágyra és egy csokis sütire málnaszósszal. Szétreped a fejem...
|
|
|
Naplózva
|
|
|
|
|
|
« Válasz #142 Dátum: 2012. 04. 09. - 12:32:51 » |
0
|
Pszichó óra Alapvetően elméletileg nem lenne semmi bajom a pszichológiával, csak ne kellene bejárni rá. Nem igazán tudta felkelteni az érdeklődésemet már akkor se, amikor az órarendemben először megláttam, azóta meg nem sokat változott róla véleményem. Az sem igazán tud izgatni, hogy állítólag valami „übercuki” pasas fogja tartani az órát. (Ez néhány ötödéves véleménye, pont sikerült elkapnom ezt a mondatfoszlányt, amikor csigatempóban megközelítettem a Nagytermet.) Ezek szerint végre nem az a banya fogja tartani az órákat?! Azt hiszem ez valamelyest, talán egy hajszál ezredrészével képes lesz megváltoztatni a véleményemet erről az óráról.
Próbálok odafigyelni arra, ami elhangzik az óra elején, de a kedvenc színeknél valami elragadja a tudatomat és egészen addig vissza se tér, amíg meg nem hallom azt, hogy valami hülye tesztet kellene kitölteni. Bamba tekintettel nézzek körbe, hátha találok hasonlóan értetlen fejeket, mint az enyém, lehet kicsit jobban kellett volna koncentrálnom és akkor most nem csak néznék ki a fejemből bután, majd a pergamenre bámulok, gyors átfutva az első pár kérdést. Jééé ez nem is tűnik olyan nehéznek… - gondolom magamban, miközben megfogom a pennát és nekiállok kitölteni a lapot. Néhány válasz elmarad, pedig én próbálkoztam, de vagy nem tudok dönteni, vagy egyik se igaz rám, így inkább ott maradt üresem. Ez van. Még gyors átfutom a pergament, majd szépen hátradőlök a székemen és türelmetlenül várom az óra végét.
|
|
|
Naplózva
|
|
|
|
Svea Rydberg
Eltávozott karakter
Ötödéves - Prefekta
Hozzászólások: 43
Jutalmak: +104
Előtörténet: Megnézem!
Származás: Aranyvérű
Hajszín : Szőke
Szemszín: Kék
Ház: Hollóhát
Évfolyam: Ötödik
Családi állapot: Kapcsolatban
Kapcsolatban:: Zane Worthington
Kedvenc tanár: Travis Foley
Kviddics poszt: Nem játszik
Pálca: 11 és fél hüvelyk, mahagóni-egyszarvúszőr
Nem elérhető
|
|
« Válasz #143 Dátum: 2012. 04. 10. - 21:09:12 » |
+1
|
Pszichológia - Worthington - Haszontalan. Sveának még nem sikerült meglelnie az értelmet a pszichológia tanulásában. Bár még csak ez lesz számukra az első óra, érdekesebb elfoglaltságot is tudna a maga számára. A maga és Zane számára pedig még kellemeset is. Ehelyett azonban az elkövetkezendő egy órát a lélekbúvárkodás alapjainak megismerésével fogják tölteni. Rémálom. Évek kemény munkájával fejlesztette tökélyre a a képességet, hogy a kellő időben ki tudja kapcsolni az agyát és ne törődjön mások sirámaival. Most meg ez? Szerencsének tudja be, hogy ezt a szenvedést nem kell egyedül viselnie. Apró, kárörömmel átszőtt mosollyal pillant fel a mellette hasonlóan egykedvűn lépkedő Worthingtonra, s míg csorda mód özönlik be a nép a kétszárnyú ajtón, ő mindenkit udvariasan előre engedve használja ki a fennforgást és cirógatja meg a mardekáros kezét. Nem tudja, mi lesz, elhúzódik avagy sem, de most nem érdekli. Neki jól esik... - Ülünk egy csoportba? - kérdezi, de végül is ez újabban evidens dolognak számít, Svea kedvel Zane-nel együtt dolgozni, s ez talán fordítva is így lehet. Az már nem foglalkoztatja, ki kerül a duójukhoz, amíg Dobrev meg nem szólal, a mellette ülő mardissal társalog, vagy csak némán figyeli a profilját. Nem tudná megmondani, mióta van így oda érte, ez talán most nem is lényeges. Némi rosszallással hallgatja aztán Dobrevet, a bugyuta kérdésen pedig egyszerűen csak felsóhajt. - Neked mi a kedvenc színed, Worthington? - súgja oda a fiúnak fojtott hangon, de még így is kiérezhető a szarkasztikus felhang, és arcára is valami bugyuta kifejezést ültet, hogy hűen adja vissza a fantáziátlan barbie babák sztereotípiáját. A továbbiakban is ennyi komolyságot szentel az egésznek, figyelni azonban ettől függetlenül figyel, ebben jó. Talán egy pillanatra felsejlik benne, hogy túlélhető lehet ez az óra is, amikor előkerül egy teszt. A teszt nem rossz dolog, főleg, ha pontokat lehet elérni benne. Kíváncsian futtatja kékjeit végig a pergamenen, de hamar világossá válik számára, ez nem pontgyűjtős teszt. És itt véget is ér a reménykedés, részéről megadta az esélyt a tárgynak, amit ezennel el is játszott. Oldalra pillant Zane-re, miközben mindenféle lelkesedés nélkül megmártja pennáját a tintában, s némi hezitálást követően végül elkezdi rákanyarítani díszes, kacskaringós betűivel nevét, házát és évfolyamát. Részéről nem kommentel egyetlen kérdést leszámítva sehova, de gyakran les át Worthington pergamenjére, hogy meglesse, ő néhány konkrét kérdésre, milyen választ adott. Még egy utolsó pillantást vet aztán munkájára, s felsóhajt. ~ Sok sikert a kiértékeléshez, dr Dobrev...~ elfintorodik a művén, mivel nem sikerült tökéletesen megoldania a feladatot, több helyütt ugyanis mindkét választ aláhúzta. Megvonja vállát, végül hogy unalmát csillapítsa, önkéntelen rajzolgatásba fog, így pergamenjén hamar több apróbb szívecske is megjelenik, és Z.W. monogramok... de még néhány... talán a pajzánabb kategóriába sorolható rajzocska is igyekszik emelni a teszt összképét. Csak ne értse félre a doktorúr!
|
|
|
Naplózva
|
|
|
|
|
|
« Válasz #144 Dátum: 2012. 04. 10. - 21:09:28 » |
+2
|
Halkan zárom be magam mögött a könyvtár súlyos ajtaját, s indulok meg a bejárati csarnokba. Némán sétálok lefelé a széles, hosszú lépcsősorokon, miközben egy kissé összegyűrt pergament szorongatok a kezemben. Újabban meglehetősen sok időt töltök a könyvek között, és miközben igyekszem a lehető legtöbb tudást magamba szívni, minden erőmmel azon vagyok, hogy eldöntsem végre, hogy hova is adom be majd a jelentkezésemet. A lehetőségeket nézegetve szinte észre sem veszem, hogy néhány ismerősöm, ahogy elhaladok mellettük, rám köszön (mondjuk ehhez hozzászokhattak), ahogy az is elkerüli a figyelmemet, hogy az egyik folyosón két alsóbb éves griffendéles verekszik éppen, bár ez nem egy különösebben szokatlan jelenség. Erre szokták azt mondani, hogy ez a mai fiatalság, nem igaz? Ahogy a Nagyterem ajtaja elé érek, óvatosan a táskámba csúsztatom a pergamentekercset, majd belépek, körbenézek, s elhatározom, hogy megkeresem Piercet. A múltkori kis kalandunk óta lépten-nyomon belé ütközöm, így lassan már szándékosan is keresni kezdem olykor-olykor, hátha akkor nem váratlanul futok vele össze, az ugyanis meglehetősen feszélyezett találkozót eredményezne. Néha úgy érzem, mintha tartoznék neki, csak mert segített megmenteni mindkettőnk életét, én pedig utálok tartozni. Végül – nagy nehezen – kiszúrom az egyik asztalnál, és egy elégedett mosoly jelenik meg kissé sápadt arcomon. Látványosan sétálok el mellette, majd hirtelen, meglepődöttséget színlelve fordulok vissza, mintha csak akkor jöttem volna rá, hogy ő ül ott.
- Ó, Elena, észre sem vettelek. - mondom, de meg sem próbálom leplezni, hogy szándékosan nem azonnal mentem oda.
Bűbáj mosollyal az arcomon kezdek el helyezkedni mellette, elsőként lerakom a táskámat, majd leveszem a kabátkámat is; közben természetesen végig figyelem a szemem sarkában az arckifejezését.
- Csak hogy megkeserítsem az életedet. - szólok gúnyosan, s végül lehuppanok mellé, immáron kedvesebb külsőt felvéve.
- Remélem, hogy nem fog sokáig tartani. Utálom a pszichológiát. - vetem oda neki a lelkesedés legkisebb jelét sem mutatva, miközben előhalászok egy pennát a táskámból, de csak utána veszem észre, hogy az előadó már kikészített nekünk párat. Mélyet sóhajtok, majd mikor meghallom a hangját, tekintetemet rászegezem.
Figyelmesen hallgatom a tanár és a társaim szavait, bár fejemben csak az jár, hogy „menjünk már”. Miután kiosztotta végre-valahára a lapokat, azonnal elkezdem kitölteni.
Miután befejeztem, lerakom a pennámat, s még egyszer utoljára végigpillantok a lapomon, hogy minden kérdésre válaszoltam-e, illetve átnézem, hogy értelmes kiegészítéseket írtam-e a válaszaimhoz. Többé-kevésbé elégedett vagyok magammal, hiszen ahhoz képest, hogy nem volt túl sok kedvem efféle teszteket kitölteni, igazán kitettem magamért. Ránézek Elenára, s ha ő is elkészült, vele együtt adom be a pergamenemet, majd idegesen, dúlva-fúlva megyek ki a teremből, hiszen Pierce közli velem: feleslegesen szenvedtem végig a tesztet. Rettegj világ, morcos vagyok.
|
|
|
Naplózva
|
|
|
|
|
|
« Válasz #145 Dátum: 2012. 04. 10. - 21:18:46 » |
+1
|
Hihetetlen, hogy mennyire nincs kedvem órára menni. Na jó, mostanában úgymond összeszedtem magam, de már elegem van. Ez a sok tanulás az agyamra megy. Például most minek ez a pszichológia óra? Attól, hogy beülök, nem lesz könnyebb az életem vagy nem fognak megoldódni a problémáit. Szerintem nagyjából olyan lesz, mintha tripla mágiatörink lenne. Annál unalmasabb nincs is. Sosem értettem, hogy egyesek miért szenvednek vele. Csupán meg kell tanulni egy sztorit, egy mesét! Ha így fogjuk fel, lám! Már nem is olyan nehéz és lehetetlen bemagolni. Igazából délben, az ebédnél, azon gondolkoztam, hogy talán ellógom a kivételes órát. Nekünk amúgy sem kötelező. De hát… Eléggé le vagyunk maradva a pontokkal, úgyhogy… Nagy bajom úgyse lehet. Ha már úgy döntöttem, hogy nem hagyom ki ezt a „remek” lehetőséget, időben, talán egy kicsit korán érek be. Mikor belépek, az elsőt, akit észreveszek az a repüléstan tanárunk. Most komolyan? Ennél képzettebb emberre számítottam… Rajtam kívül vannak még páran, de nem igazán figyelek rájuk. Nem érdekelnek. Csupa hatodikos, és pár évfolyamtársam. Semmi érdekesebb. Halvány gőzöm sincs, hogy mi köze Vulkánovnak a pszichológiához, de mindegy. A lényeg, hogy pontot kapunk a részvételért. Helyet foglalok az egyik asztalnál, kényelembe helyezem magam. Alig várom, hogy elkezdődjön az óra, de annál jobban, hogy véget érjen. Éppen a tanárt stírölöm, amikor egy ismerős hangra leszek figyelmes. Te jó ég! Mikor és hogy került ide Dean? Mióta sikerült kijutnunk az átkozott teremből, mintha mindenütt ott lenne. Régebben nem igazán vettem észre, talán csak akkor, ha elhaladt mellettem, de most… Mindig kiszúrom. Ijesztő! - Következőre ne rakjak ki magamra egy „Dean, itt vagyok!” táblát? – teszem fel a gúnyos kérdésemet, amikor közli velem, hogy fel sem tűnt neki, hogy itt ülök. Egy pillanatra azt hiszem, hogy csak azért jött, hogy megjegyzést tegyen, de úgy látszik, hogy mellém fog ülni. Az újabb megjegyzésére halványan elmosolyodom. Merlinre esküszöm, hogy kezdem megkedvelni Dean-t. - Ennél jobban is? – ezúttal is gúnyos hangon kérdem, majd a szám széle enyhén felkunkorodik. - Igazából feleslegesnek tartom ezt az órát. Amúgy meg nincs vele bajom. A Professzor úr is szimpatikus – nézek végig még egyszer a tanár úron, majd elkapom a tekintetemet, mielőtt észrevenné, hogy fixírozom. Végre elkezdődik az óra. Unatkozva körbepillantok a társaságon, amikor meghallom a Professzor úr igazi nevét. Mintha csak megakadt volna valami a torkomon, felköhögök. Mr. Dobrev? Mióta? Itt fog tanítani? Úúúh… Még nem tértem teljesen magamhoz, amikor felteszi az első kérdését. Úgy döntök, hogy aktívkodok és jelentkezem, majd válaszolok. - A sárga. Főleg, ha az irigyeim arcán látom – felelek, miközben Dean-re pillantok és gonoszan elmosolyodom. Nem mintha ellenségnek tartanám, csak jól esik csipkelődni vele. Végighallgatom a tanár beszédét majd az előttem lévő tesztre pillantok. Szépen felírom a nevem, majd nekiállok. Úgy látszik könnyű feladatunk lesz.
A szemem sarkából látom, hogy a mellettem ülő Dean már kész van a tesztjével. Gyorsan válaszolok az utolsó pár kérdésre is, majd lerakom a pennámat. Mivel mindenre őszintén válaszoltam, nem hiszem, hogy hibáztam. - Egyébként tudtad, hogy nekünk nem is kötelező ez az óra? - pillantok a háztársamra. Ő is mardekáros, és mi nem arról vagyunk híresek, hogy precízen dolgozunk és eljárunk minden órára. Felállok és beadom a tesztet. A tanár úrra pillatok és huncutan elmosolyodom. Elégedett vigyorral hagyom el a termet.
|
|
|
Naplózva
|
|
|
|
Amelie J. Avery
Eltávozott karakter
Hetedéves - Anwen R.
Hozzászólások: 61
Jutalmak: +48
Előtörténet: Megnézem!
Származás: Aranyvérű
Hajszín : Szőke/szőkésbarna
Szemszín: Világosbarna
Kor: 17
Ház: Hugrabug
Évfolyam: Hetedik
Családi állapot: Bonyolult
Kapcsolatban:: titok! ♥
Kedvenc tanár: Dr. Jonathan Dobrev
Legjobb barát: Briant L. Duboise
Kviddics poszt: Nem játszik
Pálca: 12 hüvelyk, tölgy, főnixtoll mag.
Nem elérhető
|
|
« Válasz #146 Dátum: 2012. 04. 10. - 21:19:48 » |
+1
|
Lihegve szaladok végig a folyosón, egy halom könyvvel a kezemben, s miközben azért drukkolok, hogy el ne ejtsem őket, kettesével szedem a lépcsőfokokat, az utolsó párat pedig inkább átugrom, így csúszva érkezem le a bejárati csarnokba. Miért kell nekem mindig elkésnem mindenhonnan? Én annyira, de annyira igyekszem pontos lenni, de ez az épület egy kész labirintus! Hogy lehet itt megtalálni bármit is, főleg úgy, hogy ekkora káosz van így is a fejemben? Tanárok, tantárgyak, kifejezések, amelyeket eddig elvileg tudtam, most mégis elölről kezdhetem a tanulást. Úgy érzem magam, mint egy elsőéves esetlen kis idióta, aki még arra sem képes, hogy megállja a helyét... Na de, erre nincs idő! Rohanva száguldok be a Nagyterembe, és dühvel vegyes örömmel nyugtázom, hogy még semmiről sem maradtam le. Hangzavar és beszélgetés zaja tölti be a helyiséget, a pszichológus látszólag sehol sincs. Lassan fújom ki a levegőt, majd körbenézek, és keresek egy üres helyet. Szerencsére pont találok egy olyan asztalt, ahol még senki sem ül, így gyorsan levetem magam az egyik székre. Már épp a táskámért nyúlnék, hogy pennát vegyek elő, amikor feltűnik, hogy már van az asztalon. Egy pillanatra elmerengek, hogy vajon én vettem-e elő, de aztán rájövök, hogy ennyire még én sem vagyok szenilis. Még mindig érzem, hogy gyorsan ver a szívem, így próbálok mélyeket lélegezni. Ennyi futást a semmiért! Percekkel később lép be az előadó, én pedig hallgatni kezdem a kialakuló beszélgetést a diákok és a tanár között, bár gondolataim egy idő után elkalandoznak. Legközelebb már csak akkor figyelek oda, amikor megkapjuk a pergameneket. Először végignézem a teljes listát, egy másodperc erejéig elszörnyedek, hogy ennyi kérdés van, majd egy hatalmas sóhajtást követően belevetem magam a munkába.
- Kész. - dünnyögöm magamnak, majd felállok, összeszedem a táskámat és a könyveimet (párat majdnem el is ejtek), végül odaadom a tanárnak, és ezúttal lassú tempóban indulok el a klubhelyiség felé, hogy végre megszabadulhassak ettől a sok cucctól...
|
|
|
Naplózva
|
|
|
|
Nolita Grosiean
Eltávozott karakter
Hetedéves ❧ Francica ❧ Prefektus
Hozzászólások: 25
Jutalmak: +57
Előtörténet: Megnézem!
Származás: Aranyvérű
Hajszín : Világos barna
Szemszín: Kék
Kor: 16
Ház: Mardekár
Évfolyam: Hetedik
Családi állapot: Bonyolult
Kviddics poszt: Nem játszik
Pálca: 11,5 hüvelyk, cseresznyefa, egyszarvúszőr
Nem elérhető
|
|
« Válasz #147 Dátum: 2012. 04. 10. - 22:36:55 » |
+1
|
Pszichológia Sosem szerettem Professzor Tara Swan óráit, de csupán azért, mert maga a nőt se kedveltem. Annyira szőke szegény. Meg azokban a kivételes pillanatokban, amikor épp figyeltem arra, amit mond, mindig az az érzésem volt, hogy bármelyik pillanatban felrepülhet... Egy rózsaszín felhőn ülve. Bizarr lett volna.
Mivel nem szeretnék pontlevonást, ezért korábban érek be. Amúgy is le vagyunk maradva a sok lusta fogyatékos miatt. Jó jönne pár pont a háznak. Még ha nem is szerzek sokat, legalább azt mondhatom, hogy én megpróbáltam. Nem tagadhatom, párszor gondolkoztam azon, hogy beteget jelentek. Ilyenkor nem vonhatnak le pontot, ha nem megyek be, de végül is… Mindig is érdekelt a pszichológia. Ki tudja? Lehet, hogy végre megértem, miért ekkora s*ggfej Noel.
Arra is gondoltam, hogy a Professzor talán nem is veszi észre, hogy hiányzom, de aztán jobban meggondoltam és rájöttem, hogy ez lehetetlen. Grosiean vagyok, a tanárok többsége pedig tisztában van azzal, hogy hatodéves vagyok. Semmi kedvem a balhéhoz. Biztos vagyok abban, hogy valamelyik Professzor már küldené is a bagoly a szüleimnek, én meg nem akarok és nem is engedhetem meg magamnak azt a luxust, hogy szégyent és csalódást okozzak nekik. Elvégre én vagyok a család egyetlen lánya, mióta apáék kitagadták Bianca-t, mert csalódást okozott. Nem szándékozom a sorsára jutni. Belépve a terembe rögtön keresek magamnak egy helyet, majd leülök és arra várok, hogy elkezdődjön az óra. Meglep, hogy nem Professzor Barbie van bent, de mindegy. Nem hiányolom. A tanár elkezd beszélni. Pár lelkesebb diák válaszol a kérdésére. Jól van… Haladjunk. Dr. Dobrev végre befejezi a hegyi beszédet és nekiállhatunk a tesztnek.
Név: Nolita Angela Charlotte Grosiean Évfolyam: VI. Ház: Mardekár
Miután befejezem a tesztet, alaposan átnézem az elejétől, hátha kihagytam valahol valamit. Szerencsére ügyesen dolgoztam, így hát nem is habozok tovább, beadom a kész tesztet. Elköszönök a tanártól és mielőtt elhagynám a termet, körbenézek, hátha itt van Noel. Butaság... Nem kéne vele foglalkoznom, mert nem érdemli meg. Sarkon fordulok és határozott lépésekkel jövök ki az ajtón.
|
|
|
Naplózva
|
|
|
|
Lyra E. Freester
Eltávozott karakter
művészlélek ~ DS-tag
Hozzászólások: 31
Jutalmak: +37
Előtörténet: Megnézem!
Származás: Mugli születésű
Hajszín : barnásvörös
Szemszín: kékeszöld
Kor: 16
Ház: Hugrabug
Évfolyam: Hatodik
Családi állapot: Egyedülálló
Kapcsolatban:: -
Kviddics poszt: Hajtó
Nem elérhető
|
|
« Válasz #148 Dátum: 2012. 04. 11. - 15:37:06 » |
0
|
Pszichológia ~ késve... *Unottan lépek be a terembe, és szokásomhoz híven késve. Őszintén szólva semmi kedvem ehhez az egészhez, de kötelező, így hát megadom magam. Sietve leülök egy hátsó asztalhoz és rögtön a kezembe veszem a pennát. Még megüti a fülem egy mondatfoszlány, valami üres falbámulásról. Egyértelmű, hogy én mit tennék, telerajzolnám, ha már papír nincs… hülye kérdés, és nem is lenne unalmas. Persze akkor ez már nem csak bámulás lenne. Megvonom a vállam és a pergamen fölé hajolva írni kezdek.* *Utolsó kérdés… na végre, már kezdett sok lenni. Volt olyan ahol igazából nem tudtam nagyon dönteni, csak első olvasásra beírtam a szimpatikusabbat. Én már végeztem, de körbepillantás helyett inkább firkálgatni kezdek a pergamen szélére. Észre sem veszem, hogy repül az idő, és meglepetten veszem észre, hogy a válaszok már épphogy csak látszanak a különféle motívumoktól, virágoktól, szemektől, és egyéb unaloműző firkáktól… hát remélem azért a prof el tudja majd olvasni.*
|
|
|
Naplózva
|
|
|
|
Zane Worthington
Eltávozott karakter
Poison Prince
Hozzászólások: 55
Jutalmak: +112
Előtörténet: Megnézem!
Származás: Aranyvérű
Szemszín: BIT, SV
Ház: Mardekár
Évfolyam: Ötödik
Családi állapot: Kapcsolatban
Kapcsolatban:: Svea Rydberg
Legjobb barát: varázspálca, Cruciatus átok
Kviddics poszt: Nem játszik
Pálca: cédrus, sárkányszívizom-húr
Nem elérhető
|
|
« Válasz #149 Dátum: 2012. 04. 11. - 21:38:06 » |
+1
|
Psycho... Rydberg Zaneről lélekbúvárkodás nélkül is meg lehet állapítani, hogy pszichopata, minek erre időt áldozni? Felesleges időrablás és Zane ezt nagyon nem szereti. Az ő idejével semelyik PszichoMókus ne rendelkezzen. Ha Svea nem unszolta volna, messziről elkerüli az órát, útközben is néha meg kell húzni karját, hogy lendületben maradjon. Lábai egy idő után ellenkezni kezdenek és a másik irányba fordulnának, hogy minél messzebb mehessen a helytől. Ráadásul utálja azokat az órákat, ahol vegyülnie kell... pl.: sárgákkal és vörösekkel. Erős fintorral arcán, sétál a lány mellett, maga előtt látja, a zsúfolásig megtelt termet és enyhe hányinger kerülgeti. Neki oda be kell mennie? Épp a hideg futkos hátán, mikor Svea megérinti karját, ez borzongást vált ki belőle, de csak gondolatai miatt. Túl valóságosnak tűntek. Megáll az ajtóban. - Öhümm... - Morogja. Mintha nem tudná a választ... Még jó, hogy vele lesz egy csoportba. - Gyerünk, essünk túl rajta. - Lendületből "esik" be a terembe. Neki mindegy melyik üres asztalt választják, úgyis kirúgja a széket a betolakodók alól, elkerülve ezzel az esetleges társulást. Egy lightos balhé simán belefér egy pszichológia órába. Maximum büntit kap, na és? Leül Svea mellé és csak részben figyel a tanárra, részben az asztalt kaparja. A lány szava annál inkább érdeklik. Ránéz és elvigyorodik. Még hogy, mi a kedvenc színe? - A halál színe, Rydberg. - Kivillantja fogait, de nem nevet fel, csak egy gyenge poén volt. Vagy mégse? Közel hajol hozzá és félhangosan suttogja. Pont hallhatja jó néhány asztalszomszéd is. - Szerinted, ebből a kis tesztből kitalálja, hogy a fél suli hulláját az ágyam alatt tartom? Mert ha nem, akkor rajzolok neki térképet is a papír szélére. - Felveszi a pennát és belemártja a tintába. - Lássuk... - Hanyagul maga elé húzza a pergament és belepillant. Első reakciója természetesen a sóhaj. Máris belefáradt. - Ez vicc! - Sveára néz. - Máris nem vagyok vicces hangulatban. - Elhúzza száját és felírja nevét, házát stb. Mivel minél hamarabb tl akar esni az egészen, ír és ír rendületlenül, na jó, csak néha áll meg, hogy kipingálja a pergamenlapot és a sorokat. Egyik sarokba guillotinet rajzol, a másikba bitófát. Újabb néhány kérdésre válaszol, húzgál és satíroz. - Letörik a kezem mire végzek ezzel. - Pillant fel újra a lányra. A rajzolás jobban megy, mint a válaszolgatás. - A lap alján viszont már egészen szép a sírkert. A lap tetején telihold, a sorok között hollók és dögkeselyűk sorakoznak a faágakon, amiket a pergamen oldalából rajzolt meg. Nem hiányozhatnak a varázspálcák sem. Gyönyörű összkép lett, talán kicsit bizarr is, de ez csak terrrmészetes. Ha valaki jobban belemélyül a rajzba, megláthatja magát a tesztet is, kitöltve. Zane néha belepillant Svea tesztjébe, csak hogy meggyőződjön róla, elég normális-e a barátnője. Zane tesztje elég sajátosra sikerült. Lehet elemezni. Zane Poison Worthington Mardekár, V. 1. Ön általábanMindkettő és egyik sem. 2. Ha Ön tanár volna milyen tárgyakat tanítana szívesebben?Gyakorlati tárgyat, véresre dolgoztatnám őket. 3. Melyik megtisztelőbb az Ön számáraKövetkezetesen gondolkodó, logikus ember vagyok. Mindenki tudja. 4. Amikor Ön elmegy valahová, napi ügyeit intézni,Mire való a szolga?5. Kapcsolatai kialakításábanMély barátságot nem érdemes kötni, a széleskörű kapcsolatokat fel lehet használni céljainkra. Egyértelmű a második. 6. Ha egy kötött programhoz kell igazodniaAttól függ, mi a program.7. Ön rendszerint kivel érzi jobban magát?Ha gyomrában akarja érezni a pálcámat, felőlem álmodozhat... arról, hogy túléli. 8. Melyik nehezebb az Ön számára?Tekintve, hogy iskolába járok... 9. Az Önhöz közelálló emberek tudják hogyan érez Ön?Akinek kell, tudja... Sveára néz. ~ Tudja. ~ 10. Ön jobban ügyelKit érdekelnek az érzéseik ... és a jogaik...?11. Amikor Ön társaságban vanEgy valaki fárasszon egyszerre... 12. Ön jobban kedveli azokat az embereket akikAki túl kirívó, mindig elsőnek hal meg. Kíméljenek. 13. Ön gyakrabban hagyja, hogySzív? Az micsoda? 14. Ön jobban kedveli, azTudjam, hova megyek, de nem árt felkészülni a váratlanra. Lehet Hulla! jó buli lesz...15. Baráti körébenAz tudja meg legelőször, aki elköveti... Probléma megoldva. 16. Az az ötlet, hogy listát készítsen a hétvégén elvégzendő teendőirőlMéghozzá fordított ABC sorrendben...York, Yates, Wood, Weaver, Weasley ... stb. 17. Milyen embert szeretne inkább barátként?Két lábbal álljon a földön, kivéve Rydberget. Neki jól áll a lebegés. 18. Ön inkább sikeresSokszor a régi jól bevált módszerek a leghatásosabbak. 19. Amikor Ön kényelmetlen érdeklődés középpontjába kerülElőveszem fekete humorom... fogadjunk, hogy zárul a buli. 20. Egy nagy társaságbanRégen rossz nekik, ha nem készülnek fel belőlem. 21. Ön inkábbÓ, hát ez mindkettő. 22. Ön rendszerintLogikát az érzelemmel szembeállítani halálos bűn! Még jó, hogy a logikát választom. 23. Amikor előre meg van határozva, hogy Önnek egy bizonyos dolgot, egy bizonyos időben csinálnia kell, Ön eztHa kedvemre való, belefér. Egyébként miről beszélünk? Tanórákra is járok... mintha sokszor lenne választási lehetőség. 24. ÖnnekMost az egyszer szerencséje van.Sok a mondandója, de csak bizonyos embereknek, bizonyos körülmények között Könnyedén beszél bárkihez, olyan hosszan, amennyire csak szükséges25. Ha Öntől megkérdeznék egy szombat reggelen, hogy mivel fog telni a napja, ÖnFelkelek szombaton? Viccel? 26. Amikor szórakozásból olvasgatHa unalmas, kiszínezem... néhány halott mindig feldobja.27. ÖnNem szeretek kapkodni!28. Amikor Ön egy partin van,Minden parti unalmas, kivéve, ha én szolgáltatom a váratlan izgalmakat. 29.csinálnilétrehozni 30.előnyök áldások31.menetrendszerűtervezetlen 32.feltalál épít33.kritikus kritikátlan34.beszédes visszahúzódó35.ésszerűlenyűgöző36.óvatos bizakodó37.szisztematikusspontán38.toronyalap 39.puhakemény 40.élénk nyugodt41.gyártástervezés 42.eltűrmegbocsát43.rendszeres alkalmi44.elméletgyakorlat45.együttérzéselőrelátás 46.beszédírás47.konkrétabsztrakt 48.hideg-fejű meleg-szívű - olvashatatlanra satírozva - 49.elhatározás ösztönzés50.jelképjel 51.békebíróbíró 52.barátságoskülönálló Mély sóhajtás. - Sose lesz vége? 53. Ha új emberekkel találkozik azok,Nem terítek kártyákat, találják ki. Vagy, már soha nem tudják meg. 54.Ha olyasmit kell csinálnia, amit sok más ember is csinál, melyik mód a vonzóbb Önnek?Saját módszer. 55. Melyik a súlyosabb hiba az Ön számára?Ésszerűtlenség. 56. Ön szerint napi rutin szerint cselekedniUnalmas.57. Ha házibulin vesz résztUnalmas.58. Amikor elkezd egy nagy projektet, amit a hét folyamán kell befejeznieIdőt áldozok?!59. Ön szerint, melyik képesség a fontosabb?Jobb észrevenni és kihasználni, mint igazodni. 60. Amikor sok apróságon gondolkodik, amit meg kell tennie, vagy meg kell vennie,Szolga!61. Ön rendszerintRydberg tudja! Sajnos épp el van foglalva a baromi hosszú tesztjével.62. Ön inkábbKutatok Én, előszedem a föld alól is. 63. Ön inkább dolgozik olyan ember irányítása alatt, akiHasznavehető! Ki akar kedves emberekkel érintkezni? 64. Amikor begyűrűdzik egy új divathullámMindig elegáns vagyok, és tökéletes! Kit érdekel mit tartanak divatosnak! 65. Az, hogy időben befejez egy munkát, azon áll, hogyIdőben kezdem, feltéve, ha nem hátráltat valamelyik tehetségtelen... 66. Életstílusában Ön jobban kedveliEredeti. 67. (itt több is megjelölhető) A napi munkája soránElőre tervezek! Néha becsúszik egy-egy váratlan helyzet. Megoldandó. 68. Elmondható-e Önről, hogyÉn csak Rydbergtől jövök izgalomba és... nem kell tudnia a másikat. 69. Ön szerint, melyik a dicséretesebbLátomás? Agyon kell verni mielőtt a világra zúdítaná a sok baromságot. Józan észre szavazok. 70. Ön szerint melyik a nagyobb hibaHa túl sok a melegség.71. Amikor különleges munkája akad,Megszervezem.72. ÖnHa akarom, bármit megtudok. 73. Napjának a megszokott rutin szerint zajló részét ÖnMár nem elemzem az érzéseim ezzel kapcsolatban. 74.elfogadváltoztat 75.gondolkodikérez 76.pontosráérős77.elméletbizonyosság 78.egyetértmegvitat 79.házibuliszínház 80.ismert ismeretlen81.meggyőző megható82.állandóváltozó 83.képletesenszószerint 84.szelíderélyes 85.szívélyescsendes86.tények ötletek87.elszánt hűséges88.rendszerető kényelmes89.képzelgőtárgyilagos 90.szimpatizálanalizál 91.állításfogalom 92.igazságkegyelem93.óvatosgyors94.ki miMegj.: Magát komolyan érdekli ez a sok baromság? Összecsomagolja a pergament és félretolja. - Mehetünk már? - Kérdezi a lánytól.
|
|
|
Naplózva
|
|
|
|
|