Hogyan alkottad meg a karaktered?

[NÉV:]

Felteszem néhányszor Bennetek is felmerült már a kérdés, valahányszor egy előtörit olvastatok, hogy vajon mi ihlette a karaktert? Honnan van a neve? Miért az az avatar-alany aki? Miért pont ilyennek alkotta meg az user? Mi ihlette az előtörténetet? Mi a közös, avagy az ellentét userben és karakterben? Stb... Bevallom őszintén bennem is többször felmerültek már eme költői kérdések. Ez a topic tehát azért jött létre, hogy az userek megoszthassák a többiekkel karaktereik születésének körülményeit, miértjeit, hogyanjait... Bízom benne, hogy valamennyien majd megválaszoljátok az alábbi kéréseket, és majd kedveteket lelitek ezen témában.

Ezek után nincs is más dolgod, mint választ adni pár kérdésre.

NÉV: Hogyan alkottad meg a karid nevét? Netán kedvenc színészeid kereszt illetve vezetéknevéből gyúrtad össze? Mit tartottál szem előtt a névválasztásnál? Hogy hangzatos legyen? Vagy valami mitológiai jelentőségű névre törekedtél?...

AVATAR: Mi alapján választottad a celebet kariképnek? Talán kedvenc színészed/színésznőd? Vagy csak egyszer láttad valahol, és azonnal szimpi lett?...

ELŐTÖRI: Röviden tömören: Mi ihlette karid előtörténetét?

HASONLÓSÁGOK-KÜLÖNBSÉGEK: Mennyiben hasonlítotok, avagy különböztök Te, és a karakter?

[Mika Holland]

Mika Holland
•    •    •

Név: A Holland nevet találomra választottam ki, még jóval a Roxis fórum előtt, csak nem Mika számára, hanem a nagybátyjának, Antonnak. Btw ő még a mai napig fel-felbukkan Mika reagjaiban.
A keresztnévvel több bajom volt, mint ahogy általában a női nevekkel vagyok.. egyik sem az igazi o_O Kínomban addig-addig forgattam a szavakat, míg meg nem született ez a nem köznapi, de kedves Mika, amiről később kiderítettem, hogy Japánban és Finnországban még használják is (a finneknél férfinév ). Körülbelül így történt.

Avatar: nem nálam van először Willa Holland képe a fórumon, de már akkor megtetszett, amikor más név alatt futott Hát vártam rá. Hosszú, barna haj, ábrándos szemek... erről az arcról el tudtam képzelni, hogy a viselője mindent lever és tönkretesz, és a saját lábában is megbotlik.

Előtöri: ami őt ihlette, az inkább az elhatározás volt. Akart gyerek :] Volt már verekedős, fiús-lány karim, tanárom, végzős fiúm, lúzer fiúm.. hiányzott a sorból egy olyan lány, akiben kiélhetem a finom és visszafogott énemet is. Amikor pedig az előtörit írtam.. hú, az nehéz volt. Eleinte Mika életére volt vagy 3 változatom, aztán mégis az eperegyes elmesélés, meg a szegény egyke sztorija mellett maradtam. Egyszer még egy videót is összevágtam a történethez, amiben sokat használtam a Little Princess c. film jeleneteit, nem véletlenül. Kb innen az ihletés. Meg a Tintaszívből (: Nagy mesemondó lányka, akit az apukája nevel, de bármi rossz is éri őt, mindig hisz a csodákban. Jó nyálas, de a sok keménykedés után nagyon is szükségem volt Mikára.

Hasonlóságok-különbségek: sokszor gondolkodom azon, hogy Iza kapott-e többet belőlem, vagy Mika? Két pólusú személyiség vagyok (ennek ugye van némi értelme?), úgyhogy mindkettőnek jutott ez is, az is. De egyikük sem én vagyok. Mika egy gyáva nyúl, aki szereti a szép dolgokat, a meséket és bármit, amiért rajongani lehet, de néha legszívesebben megmaradna a háttérben, és elszüttyögné csendben és békében a kis életét. Néha napján nem Miki van a fejemben, hanem én vagyok az övében..

A r t h u r   B e l l e f l e u r

NÉV:Arthur... nos, régi angol nevet szerettem volna, és ugye láttam az Arthur és a villangókat is, amiben mind a színész, mind a név megtetszett. Meg hát ki nem szereti az Arthur nevet? (: Hatalmas True Blood rajongó vagyok (csak a könyveké!) és abban van egy karakter, akinek szintén Bellefleur a vezetékneve. Olyan jól hangzott és úgy tetszett, hogy gondoltam kipróbálom hogy hangzik az Arthur mellett. Mondanom sem kell, tetszett az eredmény.
AVATAR:Szerintem egyértelmű volt. Egy kisfiú, akinek van jó és rossz arca egyaránt. Akire illik a név. És akinek jó képei vannak. Meg amúgysem volt túl sok választásom...
ELŐTÖRI:Egy kisfiút akartam, akiben kiadhatom a feszültséget, a hülyeségeimet, a rosszaságom, a gyerekességem. Arthurt mindenképpen egy rossz gyereknek akartam, akivel meggyűlik az anyja baja, aki az utcán nő fel, mivel az anyja alkoholista, így félig meddig megmarad gyereknek és félig már fel kellett nőnie. Ő komoly legbelül, de soha nem viselkedne éretten. Imád gyermek lenni, élvezi az összes átélt pillanatot. Nem is tudom, mi lesz vele ha fel kell nőnie. Mindegy. Messze van az még. Mindennél fontosabbak tartja a barátságot. És utálja a felnőtteket. Ez gondolom érthető, a szüleiből való kiábrándultsága miatt. Nem akartam egy tökéletes élettel rendelkező karit alkotni, mert az túl egyszerű, és nem tudom miért van ez, de megfigyeltem, hogy az ÖSSZES karakteremnek bajai vannak a szüleivel. (:
HASONLÓSÁGOK-KÜLÖNBSÉGEK:Előszöris, én nagyon jó gyerek voltam. Nem volt ilyen nagy szám, viszont mindketten fontosnak tartjuk a barátságot, mindketten optimisták vagyunk és szarunk a holnapra. A jelenben élünk és szeretünk gyerekesek lenni. Sosem vesszük komolyan magunkat, és csak ritkán vagyunk igazán komolyak. Emellett imádunk nevetni. (:

J a m e s   W o l f

NÉV:A James eleve a kedvenc angol nevem volt, a Wolfról pedig fingom sincs. Két éve még biztosan meg tudtam volna mondani. xD A lényeg az volt, hogy nem akartam túl bonyolult nevet. (:  
AVATAR:Hosszas kutakodás, s arccserék után erre akadtam.    
ELŐTÖRI:James az első. Nála nem igazán gondolkoztam. Csak akartam egy karaktert, akinek nincs könnyű sora. A szülei meghaltak, a nagyanyja neveli. Eleinte még húga sem volt. Emlékszem az előtöri elbírálása után kb. két héttel arra gondoltam. "Ne legyek már ilyen köcsög. Neki kell egy tesó!". Így megszületett Abby gondolatai is, rá nemsokra pedig a karakter.  
HASONLÓSÁGOK-KÜLÖNBSÉGEK:Nos, mint mondtam ő az első és örökre az is marad. Amikor megírtam még életemben nem írtam semmit. Elég béna voltam az ilyenekben, így James tulajdonképpen teljes mértékben rám húzható. Csak ő kicsit merészebb, bátrabb, rosszabb. Ő amolyan elfojtott énem vagy valami hasonló. (: Nekem ő az aki ki meri nyitni a száját, míg én sokszor inkább megtartom magamnak a mondanivalómat és ő nagyon könnyen ismerkedik. Én annyira nem, de ha összességében nézzük, akkor elenyésző az eltérés köztünk.  
Jah. Nem tudok gitározni. -.-"

R i c h a r d   G r o s i e a n

NÉV:Forma 1 rajongó vagyok, így a Grosieant onnan vettem, bár az írása pöppet eltér. A Richard pedig azért lett, mert valami olyan nevet akartam, ami tiszteletet parancsol, fensőbbségesen hangzik, már már úriasan.
AVATAR:Nem tudom. Keresgettem és Zac kinézete megyegyezett Richardéval, így őt választottam.
ELŐTÖRI:Oh, ez elég érdekes volt. Rengeteget jegyzeteltem, mire eljutottam Richardig. Egy fiú, aki a lelke mélyén jó, és másra sem vágyik, mint, hogy hétköznapi legyen, de nem megy neki, mert belenevelték a fensőbbséget, a pompát, a nagyképűséget. Ő az első aranyvérű karim, akit magam alkottam meg. A családjával jó viszonya van. Egy elkényeztetett karakternek szántam, akit nehéz kibillenteni az idilli világából, mert ő el van foglalva a saját problémáival. Meg kell felelnie az etikettnek és normálisan, a nevéhez méltóan kell viselkednie, ami nem mindig megy neki. Mint ahogy az életemben is fontosnak tartom a szerelmet, úgy gondoltam nem gond, ha Richardnál is beleszövöm ezt a szálat az életébe. Debbie karaktere így jött közbe. Meg hát nem akartam egy makulátlan kisfiút csinálni, aki tök ártatlan. Azt akartam, hogy igenis legyenek stiklijei, igaz ezek sokkal súlyosabbak mint a korosztályában a többieknek. Később úgy gondoltam a Debbie-vel való kapcsolata túl egyszerű, így Debbie terhes lett Richard pedig elvakult a saját büszkeségétől, közben pedig felnyílt a szeme és rájött, nem is volt igazából szerelmes a lányba.
HASONLÓSÁGOK-KÜLÖNBSÉGEK:Sokszor, nagyon sokszor nem tudjuk, mit tegyünk. Tanácstalanok vagyunk. Szarkasztikusak, bunkók, mégis kicsit romantikus beállítottságúak. Akiket szeretünk, azokat nem tudnánk igazán bántani. Velem ellentétben ő nem tartja nagyra a barátságot, a rokoni szálakat viszont annál inkább. Ez egyezik. Jahm és mindkettőnkben van valami jogtalan fensőbbségérzet. Naivak vagyunk, szeretünk eltérni a valóságtól, szeretjük magunkat sokkal jobbnak látni másoknál. Szeretünk kicsit túllőni ha magunkról van szó.
Illetve a macskák, a musicalek, a pompa, az elegancia, a színház és a zongora iránti imádatunk is közös.  

E m m a   G r a y

NÉV:Emma Watson Fan vagyok, egyszerűen imádom, a gray pedig... nem is tudom. Nézegettem neveket és úgy passzolt.
AVATAR:Hát nem is tudom. Szőkének kellett lennie. Imádom a szőke lányokat. És olyannak kellett tűnnie, aki tud kemény lenni ha kell.
ELŐTÖRI:Eredetileg úgy indult, hogy na akkor csinálok egy fiús lánykarit. Ez nem jött be. Emma szereti a kicsapongó életet. Szeleburdi és végtelenül cuki. >< Az igazi plázacica lett belőle, akinek van egy helyes bátyja. Ha csúnya szóval jellemezném ő egy igazi kurv@. De nagyon szeretem úgyhogy soha nem mondanék neki ilyet. ^^ Meg a bátyja "árulása" óta eléggé megváltozott. Muszáj volt neki.  
HASONLÓSÁGOK-KÜLÖNBSÉGEK:Figyelmetlenek, szeleburdik vagyunk és igényesek. Borzasztóan törődünk a külsőnkkel, pedig én pasiból vagyok. Szeretünk csak úgy beülni a kocsiba és lesz ami lesz alapon élni. Keményen rátaposni a gázra, még ha kicsit el is szalad velünk a ló, és vele ellentétben én tudom mikor kell a fékre taposni. (: Emma sokkal bevállalósabb.

D i m i t r i j   I v a n   V u l k a n o v

NÉV:Egyszerűen imádom. A kedvenc orosz neveim plusz egy Rowlingos.
AVATAR:Kerestem és találtam. Szerintem tökéletes. (:
ELŐTÖRI:Oh, könyvbeli volt, igaz eléggé mellékszereplő. Megszínesítettem az életét egy ikertesóval, akit elcseréltek, és egy szuperjó baráttal, aki egyben az unokatesója is. Imádtam a történetet. Az apja nem igazán szereti, az anyja viszont bármit megtesz érte, neki mégsem jó nagyon semmi. A jelleme a Vámpírnaplókból ismert Damon Salvatorétól van. Bár Stefannak szurkolok, imádom Damon jellemét. ^^  Meg hát nem akartam egy makulátlan életű tanárt.
HASONLÓSÁGOK-KÜLÖNBSÉGEK:Oh, hát... nem sok. Nem szeretjük kimutatni az érzelmeinket, és nem szeretjük ha irányítanak minket, de nem is vagyunk kifejezetten irányító típusok. Nem szeretjük ha fontos dolgokat eltitkolnak előlünk. Az őszinteséget nagyra tartjuk. Egyébként ő sokkal szemetebb, mint én.  

[Izabel Bishop]

Izabel Bishop
•    •    •

Név: sajnos, ha fejre állok, akkor se tudom, hogy miért pont ezeket választottam. A Bishop persze adott volt, Ben egyszer kétszer célzott a játékaiban arra, hogy van egy karakán kishúga, szóval amikor fontolóra vettem a leány kari indítását, családon belül akartam maradni. Nem mintha különösen szeretném az Isabelle/Izabella/Isabel nevet, valamiért mégis ezt választottam. (Talán közrejátszott a választásban, hogy a nagyanyámat is Izabellának hívják?) Persze egy sajátos kiadásban; elég ritka változata a névnek az Izabel, de azért IRL találkoztam már ilyennel. Arra emlékszem, hogy az Izzy név tetszett a Grace Klinikából, de csodálatos módon az Iza becenév ragadt rám, az viszont olyan nagyon, hogyha fórumon kívül meghallom, hogy Izát emlegetnek, felkapom rá a fejemet..

Avatar: aki elég régóta itt van, az látta Iza első arcát xD Jellegében végül is hasonló maradt, de nagy favorit Miss Portman összes rövidhajas képe. Ez nagyon Iza. Fiús cuccok, rövid haj, angyali babapofi (a tanárok megpuhítására muszáj, végül is egy profi csalóval/linkeskedővel állunk szemben). Ezek szempontok voltak, úgyhogy ki kellett várnom, míg „felszabadul” az avatar, ha élhetek ilyen csúnya kifejezéssel.

Előtöri: Ginny Weasley volt a múzsám, így volt, nem másképp. Legalábbis ami az alaptulajdonságokat illeti. Mai napig megfog a jellemében a bátorsága, elszántsága, kitartása, blablabla. Talán eleinte Iza sem éppen olyannak indult, mint amilyen most, de ezek voltak az irányvonalak. Egy tűzről pattant, nagyképű, nagyszájú, verekedős, de szívében hős típust szerettem volna írni, és úgy emlékszem, hogy ez így elég gyorsan is ment. Nem akartam sem könnyes sztorit, sem vérrel írt sorsú lány megpróbáltatásai c. sokepizódos szappanoperát, csak egy egyszerű, életszagú alapot. Szülők, tesók, unalmas iskola, hopp, boszivagyok! felismerés.. Fölösleges lett volna túllihegni ezt a sztorit és jellemet. Már önmagában elég rendhagyó, ha valakiről kiderül, hogy mágikus képességei vannak.

Hasonlóságok-különbségek: mint mondtam, soha nem hagyom, hogy egy az egyben megjelenjek egy kariban. Ez nekem túl veszélyes vállalkozás lenne, nem szeretnem ilyen direkt módon kiszolgáltatni magam. Izában nagyon sok az olyan tulajdonság, amit szívesen birtokolnék, például a csakazértis bátorsága (ami sokkal inkább vakmerőség, vagy mások szerint marhaság) vagy a végtelenül laza és kényelmes életfelfogása. De mivel ő is nyilas, hogyhogynem egy napon született velem, róla is elmondható, hogy egy fél perc alatt elszáll az agya, és akkor mérgelődik, puffog, csapkod, ordít, és olyasmiket tesz, amit később megbán, de ahogy jön, olyan gyorsan el is száll a dühe, mint valami nyári zivatar. Én megbocsátok, és meggyőzhető is vagyok, míg Iza előbb üt, aztán üt még egyet, nem kérdez, de nem is kér elnézést érte. És nem ismeri be, ha nincs igaza. Nem egy kívánatos természet. Ezek után még lenne értelme írnom vele a társkeresőbe? Viccelek, Iza inkább belepusztulna, de nem vallaná be, hogy ő is beleszerelmesedik az emberekbe.
Egyébiránt mindketten elég rugalmasak vagyunk, és sértené az egónkat, ha nem vághatnánk vissza annak, aki megsértett minket. A humortalan embert nem ismerjük, a túl merev embert nem szeretjük, a gonosz embert elkerüljük, vagyis én biztos, Iza inkább jól megveri.

[Livie Valenti]

Livie Valenti
•    •    •

Név: eredetileg ugyebár Jacklyn, ami a Jacqueline angolos változata, és nincs rá magyarázat, miért pont ezt választottam. Páran tudják, hogy mennyit szenvedtem ezzel a keresztnévvel is (lévén, hogy női név, és nem tudom, szerintem átok ül a nőinévkitaláló agyi mócomon, hogy mindig bajban vagyok ezzel), és a végén volt már rá vagy 3-4 alternatívám, sőt, még az első reagok után is változtatni akartam. Néha napján utálom ezt a nevet, mintha nem is én, hanem valaki más adta volna a boszimnak, máskor meg imádom, mert olyan vagány és egyszerű. De legfőképp remek a ritmusa a Valentivel. Utóbbi az olasz kultúra iránti szeretem lecsapódása, ráadásul kiderítettem (már nem tudom, hol, mert most sehol sem találok ilyen leírást :S), hogy a valent azt jelenti, bátor, a valenti meg vitéz, vagy ilyesmi. Szóval még inkább megszerettem. A két név összeolvasva pedig annyira pörgős, ritmusos, számomra ez már elárul valamit a kariról.
UPDATE:: Hát szegénykémnek sokévi próbálkozás után mégis lecseréltem a nevét, mert végeredményben arra jutottam, hogy nem, nem illik hozzá. Fogadjátok szeretettel Livie-t, azaz Livia Valentit, a megújult BeleugatokMindenkiDolgába kisasszonyt. Jó lesz ez, én tudom, csak meg kell szokni^^

Avatar: nem tudok elszakadni ettől az arctól, pedig én próbálkoztam, komolyan. Hiába, nem jó akárki a posztra, ez a színésznő pedig a megszólalásig hasonlít Livie-re.

Előtöri: nyáron kezdtem el nézni a Gossip Girlt, amikor az új kari ötlete ismét (!) foglalkoztatni kezdett. Már elég régóta gondolkoztam rajta, hogy lehet az, hogy nekem még nincs boszim, és bizony ennyi fiú mellett igazán szeretnék kijátszani egy igazi nőt is. A GG tulajdonképpen csak annyiban folyt bele a dolgokba, hogy tele van ambíciózus, attraktív és törtető nőkkel, amolyan kis végzet asszonyaival, ami azért vonzó erővel bír. A sorozatnak konkrétabb hatásai végül csak annyiban nyilvánultak meg, hogy Livie mardekáros személyiséget kapott a hollóhátas helyett. Szóval a tudáshajhász nagyokosból egy sokkal rafináltabb, összetettebb személy lett, a nagybetűs, klasszikus nő. Vagyis hát ilyennek indítottam, de folyamatosan keringenek a fejemben az új irányok, ez mindig attól függ, hogy mit olvastam/néztem legutóbb, mi volt rám a legerősebb hatással, mi tudta kibillenteni az adott hangulatot.
Livnek macerás előtöri kellett. Ő nem az a fajta ember, aki egyszerű környezetből érkezett, nyugalmas hétköznapokkal a háta mögött; neki a vérében van ez az elemi felfordulás, úgyhogy már a születése előtti dolgokat is jócskán megkevertem. Nem tervezek soha túlságosan előre, de tudom, hogy Livie kihívja maga ellen a sorsot, mert ő ilyen természet, és bár nem ront ajtóstul a házba, mert ahhoz sokkal ravaszabb, mindig reszketnek majd körülötte a falak.
A múltja egész gyorsan kész lett, már a szokásos tempómhoz képest, de folyamatosan csiszolódik a játékok alatt.

Hasonlóságok-különbségek: hát nem sok közös van bennünk. Livie sokkal számítóbb és talpraesettebb nálam. Nem vagyok olyan törtető és határozott, mint ő, és nem szoktam kicsinyesen bosszút állni másokon. De mindketten nagyon szeretjük a divatot, fontos számunkra a megjelenés, mert bárki bármit mond, akkor is az első benyomás alapján ítélik meg az embert. Meg persze én is rajongója vagyok a kincskereső sztoriknak, bárcsak egyszer nyomozhatnék valami régi kincs után.. A kíváncsiság és a művészetek iránti imádat is megegyezik, és mindketten irtózunk a buta és bunkó emberektől. És utáljuk, ha türelmesnek kell lennünk.

[NÉV:]

NÉV: Az Emily név nagyon régóta számít a becenevemnek. Körülbelül 7-8 éves lehetettem, amikor kitaláltam magamnak, majd később, úgy 10-11 éves koromban, mikor a Jóbarátok egyik epizódjában meghallottam ezt a nevet, úgy döntöttem, hogy ezentúl ezt fogom használni. Óriási rajongója voltam a sorozatnak, így az összes internetes oldalon, fórumon ezzel a névvel kezdtem el beregisztrálni. Aztán egy varázslóiskolás honlapra kerültem, (ahol megismerkedtem a szerepjátékkal is, csak akkor még nem értettem egészen kristálytisztán, hogy az mi). Kellett egy név a „karakteremnek”, és ekkor jöttem rá, hogy kellene egy vezetéknév. Akkoriban éppen Bűbájos Boszorkák rajongó voltam, és abban volt valakinek Dean a neve, csak sosem értettem, hogy mit mondanak, úgyhogy maradtam a D mellett. 12-13 éves koromban kiegészítettem a nevet Dean-re, s mikor erre az oldalra kerültem, egyértelmű volt, hogy ezzel a névvel regisztrálok. Mai fejjel nem fogadnám el az előtörténetemet, ha ilyen nevet látnék mellette, így igyekeztem kiépíteni egy történetet a családról, magunkévá tettem a Deani erdőt (xD), hozzácsaptam a nevemhez Emily anyukájának vezetéknevét, a Morelt, és kitaláltam, hogy ezt Emily nem használja. A Moirát Draco usere adta nekem/nekünk 2009. november 7-én... (Igen, napra pontosan emlékszem rá... ) Azóta a karakterem teljes neve: Emily Moira Dean-Morel.

AVATAR: Emilynek kezdetben egy rajzolt avija volt. Mikor rákerestem arra a névre, hogy Emily, egy márkára bukkantam (Emily, the strange), és gyakorlatilag az a lány ihlette az előtörit is. Később sokat szenvedtem az avatarral, képtelen voltam olyan embert találni, akinek hosszú, fekete, frufrus haja, és kék szeme van, ráadásul aki megfelelt volna, az foglalt volt. Aztán egy nap megláttam Daisy Lowe képeit, és majd' kiugrottam a bőrömből. Azóta ő Emily avialanya.

ELŐTÖRI: A karakterem rengeteg átalakuláson ment keresztül az elmúlt 3 év alatt, nem egy okom volt arra, hogy megváltoztassam a jellemét, előtörténetét, de megpróbálom felidézni, hogy anno hogyan is gondolkodtam.
A karaktert azt hiszem, hogy az akkori avatar (Emily, the strange) alkotta. Ránéztem, láttam egy bunkó, visszahúzódó, kissé depressziós lányt, és úgy döntöttem, hogy nekem egy ilyen karakter kell. Meglehet, hogy azért volt ez így, mert akkoriban ilyesféle korszakomban voltam magam is. Kezdetben egy másik karakterre alapult az előtöri, akibe reménytelenül volt szerelmes Emily, szenvedett, mert folyamatosan csak játszottak vele, de jött egy fordulópont, amikor kénytelen voltam megváltoztatni a koncepcióját. Összességében azt hiszem, ennek a változásnak nagyon hálás vagyok, mert enélkül nem tudtam volna kihozni magamból a mai karaktert. A második előtörijének megírásakor már óvatosabban bántam a másik karakterre építéssel, egy másik karakteremet vettem alapjául ennek az előtörténetnek. Azt hiszem, nagyon sok változást hozott Emily életébe a Davisszel, illetve Joseyval játszott játékok, de a legnagyobb változást, a legpozitívabb változást a Dracoval folytatott játékaink hozták, neki köszönhetem, hogy ma ismét tudok játszani Emilyvel, könnyebben, szívesebben, mint azelőtt bármikor, és Emily számomra ma már él, és teljesen a szívemhez nőtt. Manapság az előtörténete főképp az én életemre (egyes részeire), félelmeimre, és vágyaimra épül.


HASONLÓSÁGOK-KÜLÖNBSÉGEK: Emily hihetetlen sok dologban hasonlít rám. Ahogy már az előző pontban is említettem, leginkább magamból merítettem, amikor írtam az előtörténetet, de már nem vagyok benne biztos, hogy én alakítottam Emilyt olyanra, hogy rám hasonlítson, vagy ő alakított engem olyanra, hogy rá hasonlítsak. Azt hiszem, én is olyan vagyok, mint ő – kísért a múlt, de tűrök, próbálok menekülni a problémák elől, összességében félek az emberektől, nem vagyok a társaság középpontja. Ahogy ő, úgy én is szeretek egyedül lenni, én is szeretek elvonulni, és olvasni, én is szeretem a csokit, én is imádom a csillagokat. Én is jó tanuló vagyok, de lehetnék jobb is. Maximálisan hangulatember vagyok, mint ő. Emily is decemberi, mint én, és egy számomra nagyon kedves emléket őrző napon van a születésnapja. A hasonlóságokat még órákig sorolhatnám, úgyhogy inkább rátérek a különbségekre (ezekből is van bőven, nagyjából kiegyenlítetten). Tudatosan különbözünk vele olyan dolgokban, amelyekben én jó akarok lenni, de nem vagyok. Ilyen például az, hogy Emily tökéletesen beszél franciául, olaszul, hogy tehetséges rajzos, és hogy ő minden helyzetben képes megállni a helyét. Ja, és ő még szép is

U.i.: Úgy éreztem magam a post megírása közben, mintha egy interjút csináltak volna velem xD Nagyon menő érzés volt

[Barbara L. Kenneth]

Barbara L. Kenneth

név: Először névként valami különlegeset akartam. Első karakterem volt Barbi, így tökéletes nevet akartam neki, valami érdekeset, és nem hétköznapit. (Hát ez nem jött be >.<). A keresztnevét az én nővéremről kapta, aki úgyszintén Barbara. Nem volt különösebb oka, hogy miért pont ő, Barbi nem szeret se írni, se SZJ-ozni, de végül is Barbi (a karakterem) róla kapta a nevét. A vezetéknévnél szintúgy voltam, hogy valami jót akartam, ami illjen a Barbara névhez (hát ez sem jött össze xD), de végül az egyik kedvelt írónőmről kapta a vezetéknevét (Claire Kenneth). Végül nem sikerült valami extra jó, hiperkülönleges nevet kreálnom, de én nem bánom.

avatar: Nos, Barbi avatarját nem azonnal találtam neki. Eleinte a legkézenfekvőbb sztárok/színészek jutottak eszembe, és egyet le is foglaltam, aki még szabad volt. Hááát, nem volt valami jó döntés Christian Serratos. Egy darabig eljátszottam vele, de nem sokra a karakter megalkotása után le is cseréltem, egy Yo ajánlotta színésznőre, Rachel Bilsonra. Na, ő igazi Barbi, mosolygós, vidám, természetes megjelenés (és sok képe van : P).

előtörténet:Mi ihletett? (Hát Sol! : D) Első karakterem SZJ-os pályafutásom során, előtte azt sem tudtam mi fán terem a SZJ. Próbáltam nem túlságosan sablonos karaktert, de ne is túl bonyolultat, hiszen akkoriban semmi gyakorlatom nem volt a szerepjátékban. Na vajon milyen lett Barbi? Aranyvérű, gazdag, kedves, aranyos, jó kedvű lányka, aki boldogan él a szüleivel és egy húgával. Annyi "izgalmat" csempésztem a történetbe, hogy az apja auror mivoltából kifolyólag egyszer a húgát elrabolták a halálfalók. (Akkoriban tök "menőnek" tartottam, hogy nem uncsi a sztorim xD). Barbi végül egy elég sablonos életű karakterré vált. Egy idő után meguntam ezt a sablonos történetet, és újat írtam, hiszen Barbi élete gyökerestül megváltozott. Az új előtörténete több lépcsőfoknyi különbséggel jobban tükrözi Barbit, mint az első.

hasonlóságok-különbségek: Mondanám azt, hogy gyakorlatilag az én álmom/mivoltom Barbi, de ez nem teljesen lenne igaz. Barbi személyisége, ahogy fejlődtem a szerepjáték terén, úgy változott. Természetesen nem drasztikusan, de változtak dolgok. Hasonlóságok: közös bennünk, hogy mindketten kitartóak vagyunk, és szeretjük, ha szeretnek minket : D. Én magam is úgy vagyok, hogy nem szeretek rosszban lenni senkivel, de ha a másik fél nagyon akarja, nem foglalkozom többé vele (ez kusza lett). Nagyon szeretjük a barátainkat, és a kevés igaz barátunkat pedig megbecsüljük. Ha egy számunkra komoly kapcsolat megromlik, akkor minket az mélyen megérint, és kiborulhatunk gyakran. Mindketten jó tanulók vagyunk : D. Ezek a legnagyobb hasonlóságok köztünk. Különbségek: ő szorgalmas, én lusta! Barbi képes sokszor, hamar felkapni a vizet, míg én kevesebbszer. Neki húga van, nekem nővérem és öcsém. Köbö ennyi : D

Brandon E. Gray

név: A név alap volt, hiszen Emma Gray NJK halálfaló bátyja voltam. Emma felajánlotta, hogy a keresztnevet átbeszélhetjük, megváltoztathatjuk, de nekem semmi bajom sem volt a Brandon névvel.

avatar: Vúúú, hát én nagyon imádom Chase Crawfordot! *-* Nem éppen egy gonosz Halálfaló-alany, de annyira jóképű, és "ahw" volt, hogy nem bírtam neki ellenállni! Már nem tudom, hogy hogy találtam rá, de a charme-ja nagyon megfogott, és hiába van kevés "gonosz-bácsi" képe, én a mai napig nem bántam meg, hogy őt választottam! *-*

előtörténet: valamely alap volt adva (Emma miatt), igazából csak a karakter személyiségét kellett kidolgoznom. Az eleinte aranyos, illedelmes, bár kissé tartózkodó fiúból, hogyan vált egy gátlástalan, kifinomult, nőcsábász - ezt kellett felvázolnom. Érdekes karakternek tartottam Brandont, bár akkor még nem tudtam róla sok mindent. Jelleme természetesen megváltozott, de ennél a karakteremnél talán a legkevésbé.

hasonlóságok-különbségek: Pfffff... Semmi hasonlóság. Ő férfi, én nő, ő egy vadállat, én nem. Ő nőcsábász, én nem!! : D Semmiben sem hasonlítunk, mégis nagyon közel áll hozzám, ő a harmadik karakterem. Teljesen megformáltam a karaktert, de egyáltalán nem magam formájára. Különbség sok van. Brandon (bár nem akart) valahogyan eltávolodott a családjától addig, míg elviselni sem volt képes őket, és megölte a szüleit. Én (természetesen) soha nem vetemednék ilyenre, de még csak el se tudnám hagyni a családomat. Itt talán még is felmerül egy hasonlóság: mindketten oda vagyunk a testvérünkért, és bármit megtennénk érte.

Carithy Denalie

név: A "Carithy" (azt hiszem xD) egy nem létező név, csak olyan létezik, hogy Charity, ami azt jelenti, hogy "jóság". Carithy régi, még átváltoztatása előtti életére ez tökéletesen igaz. Mutatja is: hugrabugos a leányzó, ámbár vérfarkassá válása után pálforduláson ment keresztül, de ez már nem a név rész.
A vezetéknév az gáz, vagy nem gáz, de az Alkonyat könyvsorozatból csórtam xD

avatar: Őszintén mondom, hogy fogalmam sincs, honnan jött Susan Coffey, nem tudom, hogy én találtam-e rá, vagy valaki ajánlotta, de a mai napig az egyik kedvencem. Szerintem gyönyörű modell, és nagyon illik Carithy jellemére, a vörös haj, meg csak plusz pont volt nálam.

előtörténet: Ezen az előtörténeten dolgoztam a legtöbbet (látszik is, azt hiszem 16 oldal lett), és erre vagyok talán a legbüszkébb. Természetesen az egész a vérfarkassá válás körül forgott, hogy hogyan tűnt el, ki kereste meg. Az előtörténet két szempontból van leírva, ezen nem kellett sokat agyalnom, az ötlet csak úgy jött. A múltja apró darabkáit pedig az események leforgása közben rejtettem el itt-ott, meg persze a többi kisebb kitöltendő résznél.

hasonlóságok-különbségek: Hmmm... Mivel nem játszottam Carithy "aranyos" énjével, arról nem tudok nyilatkozni, de a ridegebb hűvösebb oldaláról igen. Ő is hasonló Brandonhoz, mármint olyan értelemben, hogy nem magamra formáltam, hanem próbáltam egy személyiségre rámenni. Carithy elég zárkózott, nehezen nyílik, és szörnyen ironikus, és cinikus tud lenni. Talán ez a hasonlóság köztünk, én is gyakran ironizálok, hasznos eszköznek tartom, de én inkább csak nevettetés céljából használom. Amikor a libikóka átbillen, akkor ez az irónia átalakul cinikussággá.

Fleur Delacour

név: Adott volt. (:

avatar: Bár Clémence Poésy is nagyon szimpatikus volt, végül Jessica Stam mellett döntöttem, de nem is baj, hiszen vannak hasonló vonásaik a lányoknak, és Livie később úgyis elhappolta a francia lányt (:

előtörténet: Hú, hát rettentően féltem canon-karakter kivenni, eleinte Narcissa-t akartam kivenni, de elgondolkoztam, hogy mennyire is tudnám kijátszani, és mivel Fleurhöz jobban húzott a szívem, végül őrá esett a választás. Nagy örömmel estem neki az előtörténetírásnak. Nem volt nehéz dolgom a múltját figyelembe véve, hiszen nem sok mindent tudtunk Fleurről, csupán hogy milyen iskolába járt, és hogy Franciaországból származik. Annyi nehézsége volt a dolognak, hogy előtte át kellett nyálazni Yvette előtörténetét, mert ugye az oldalon ő Fleur húga, és része volt az életének, és ezt egyeztetnem kellett.

hasonlóságok-különbségek: Nem sok. Szeretjük az elegáns ruhákat, és mindketten szőkék vagyunk (neeeem, nem agyilag : P).

Oliver Carex

név: Az Oliver már régi kedvenc nevem, mind magyarban, mind angolban, amikor elhatároztam, hogy lesz egy másik fiú karakterem nem volt kérdéses a keresztneve. A vezetéknevét interneten találtam az angol nevek között, és jól csengett az Oliverrel.

avatar: Nem Hayden Christensen volt az avialanyom, hanem valami rém nem híres, rém kevés képű (szám szerint 4) srác, és már nem is emlékszem, hogy ki volt az, mert szinte azonnal leváltottam. Haydent imádom, bár kicsit kancsal szegény egy-egy képen nagyon jóképű szerintem!! *-* Sok képe tükrözi a személyiségét, ez is egy plusz pont volt.

előtörténet: Oliver egy "tipikus" griffendéles, tinédzser srác. Sok karakterem vagy depressziós, vagy kirekesztett, vagy valami bibi van benne, ezért gondoltam létrehozok végre egy tök átlagos srácot. Az előtörténetét szabadon írtam, mert sok megkötés nem volt. Nem kellett vigyáznom, hogy túl közvetlen, vagy túl ez meg az. Egy kissé pletykás, nagy szívű, kócos tizenéves, aki sok hibát követ el, de mindegyikből lassacskán tanul. (Nade, hogy ne legyen túlontúl unalmas, farkasvakságra ítéltem szegényt).

hasonlóságok-különbségek: A legnagyobb hasonlóság köztünk, hogy igyekszünk az optimizmus felé hajlani. Próbáljuk mindenben a szépet látni, és nem az árnyoldalat bámulni. Ki akarjuk használni az élet minden egyes pillanatát. A különbséget nagyon is irigylem a sráctól, mert sok mindent képes lazán felfogni, amit valószínű, hogy én nehezebben élnék meg.

Nadine Moreau

név: Nadine név mindig is tetszett. Semmi nem kötődik hozzá, ahogy a vezetéknévhez sem, amit Wikipédián találtam.

avatar: Nos igen, ez már a második Gossip Girl-ös karakteravatarom... Taylor Momsen a sorozatban Jenny Humphreyt alakítja, aki eleinte szende, aranyos, barátkozós lány, aki ki akar törni a szürkeségből, majd ahogy sodródik az árral elvadul, és egészen megváltozik. A színésznő életstílusa, és öltözködése, sminkjei is elég vadak, úgyhogy mindenképp passzolt rá.

előtörténet: Jellemét "Jennyére" alapoztam. Első éveiben bele volt bolondulva a Roxfortba, és a varázslók világába, hiszen sárvérűként neki ez mind új volt, és emiatt alig figyelt a külvilágra, és az emberek közeledésére, amit emiatt elhárított. Észrevéve magát próbált kiemelkedni a szürkeségből, amit saját magának kreált. Egy társaság megitatta vele élete első szeszes italát, és egy tetoválással a nyakán ébredt. Megtetszett neki, és ez folytatódott. Próbáltam nem botrányos lányt létrehozni, de mindenképpen egy hiperaktív, 200 fokos lángon égő, bulizós lánnyal akartam játszani.
Az ő előtörténetében semmi tragédia nincs, és semmi gyilkosság, semmi erőszak, semmi magány.

hasonlóságok-különbségek: Nadine NAGYON hasonlít rám, csak egy igen eltúlzott formában. Imád bulizni, ahogy ő is, mindent pozitívnak akar felfogni, sokszor szeleburdi, szereti a barátait. Ugyanilyen vagyok. Nadineban is azt szeretem, mint Oliverben. Nadine szabadabb nyelvű, mint én, és nem tiszteli a szabályokat, amit néha én túlzottan véresen komolyan veszek.

Dakota Paloma Bourgh

Név: Nem gondolkodtam, ahogy jött a karakter ötlete, azonnal megvolt a név is hozzá. Természetesen volt ihletője. Egyszer néztem a tv-ben egy filmet. Aranyos szőke kislány, szerintem jó színészi játék… muszáj voltam utána nézni: Dakota Fanning. Azonnal beleszerettem ebbe a névbe, a hangzásába, kiejtésébe (most mindenki valami eszelősnek gondol ). A karakter ötlete azonban nem a név miatt jött. Különleges embernek szántam, valaki olyannak, aki igazán összetett személyiség. Amikor megálmodtam ezt a lányt, azonnal tudtam, hogy EZ lesz az!
A Palomát senki ne kérdezze. Egy kávén láttam feliratként. De jól hangzik nem?

Avatar: Mivel Dakotának van ikertestvére legelőször valóban iker hírességekben gondolkoztam, az Olsen ikrek majdnem jók lettek volna, de alacsonyak. Feladtam a kutatást, merthogy kevés az ikerpár…
Van egy reklámplakát, évekkel ezelőtt volt egy újságban, nagyon megtetszett. Utána kutattam hát a modelleknek. Köztük volt Freja Beha Erichsen. Azóta ő a kedvenc modellem. Mégsem volt egyértelmű, hogy ő legyen Dakota, erre egy barátnőm vezetett rá. Magas, nagyon-nagyon vékony, barna hajú, barna szemű. Bár Dakotát nem rövid hajúnak képzeltem el, de ennyi változtatás belefért. Amúgy tökéletes.  

Előtörténet: Ugyan ez az első SZJ-os próbálkozásom, de a Bourgh ikreket nem kifejezetten ide alkottam. Ők egy négy évvel ezelőtt megálmodott, de csak amolyan fióknak megírt történetem főhősnői. Némi változtatással persze. De megpróbáltam minél többet megtartani belőlük. A természetük, szüleikkel való viszony, az egymás és a barátaik iránti érzéseik és persze a kosárlabda. Próbáltam elképzelni, hogy milyen lenne nekik, ha a pezsgő amerikai életből, amihez hozzászoktak apjuk mellett, bekerülnének a varázslóvilágba és a Roxfortba. Hogyan viselkednének, melyik oldalon állnának, és milyen tanulók lennének. Egyszerű előtörténetet akartam, olyat, ami visszaadja Dakota érzelemvilágát. Remélem sikerült.

Hasonlóságok - Különbségek: Hát szerintem minden ember beletesz magából valamennyit a karakterébe, van, amikor kevesebbet, van, amikor többet.
Nem is tudom, még sose válaszoltam semmire se ilyen nehezen. Van, ami közös bennünk igen, például a kalandvágy, a kreativitás. Ha a barátainkkal lehetünk, vagy azt csinálhatjuk, amit igazán szeretünk, akkor mozgékonyak vagyunk és kb. szárnyalunk. Nem akarásnak meg nyögés a vége, ezt néhány iskolai feladatnál tapasztaltam. Dakotát okosabbnak képzeltem, nekem meg csak szorgalmasabbnak kéne lennem. De a kosárlabda és a barátaink iránti hűség az közös (amíg valami orbitális hibát nem vétenek ellenünk – én viszont hajlandó vagyok megbocsátani). Talán a legnagyobb különbségünk az a fellengző modor. Meg az, hogyha Dakota rossz passzban van szemét és nem igazán toleráns. Én viszont inkább csak szenvedek, vagy csak elrejtem, mit érzek.
Van, hogy azt kívánom, bár olyan lennék, mint ő, vagy bár ő lennék, aztán eszembe jut, hogy őt sokan nem nagyon szeretik. Engem csak páran nem szeretnek , úgyhogy inkább maradok önmagam, bár, ahogy a Dakota aláírásán lévő idézet is mondja:
Vannak ellenséged? Igen? Ez jó jel, mert azt jelenti, hogy igazi egyéniség vagy, nem csak egy lényegtelen ember a tömegből!

[Ben Bishop]

Ben Bishop
•    •    •

Név: A Benjamin az egyik kedvenc nevem, és szerencsére az oldalon nem volt előttem más, aki használta volna, úgyhogy ez a nagy történet. Nem szándékosan választottam alliteráló nevet, de utólag látom már, hogy jó döntés volt; játékossá teszi a hangzást, és néha tényleg úgy érzem, hogy forog a Ben Bishop Show, amikor vele írok.

Avatar: Sosem volt kérdés, hogy mutat Ben a fejemben. Pont úgy, ahogy. Már régóta játszottam vele a fórumon, mikor elkezdtem nézni a Narancsvidék/OC nevű sorozatot, amiben ráismertem Benre. Úgy értem – az őt alakító színészen túl – rá, a személyiségére. Lehet, hogy az arca vonzza az ilyen szerepeket. Mindenképpen egy nyurga, esetlen, de azért szerethető figuraként képzeltem el.

Előtöri: Csak semmi pátoszos hangvétel, ő nem egy hős típus. A történetében nincs semmi különleges, hogy is lehetne, hiszen „csak egy srác a szomszédból”. Ezzel ő is tisztában van, és még csak nem is akar görcsösen kitörni ebből a szerepből. Tudja, hogy a sikerei rajta múlnak, de nem akar más lenni, mint aki valójában. Nem szürke egér, csak épp megtestesíti az átlagos fiatalt a Roxfortban. Szerintem az előtörijét rekordsebességgel írtam meg, olyan is lett.
Szegényt a kezdetek kezdetén páran kissé félreismerték, mivel akkor még Aaron Samuels, az iskola aktuális szívtiprója volt a legjobb cimborája (azóta is barátok, de Aaron már kijárta a sulit), ezért róla is sokan azt hitték, hogy egy hódító macsó, pedig hajaj.. Nagyon távol áll ő ettől. Kölyökkora jó részét a gyengélkedőn töltötte, hol csonttöréssel, hol valami ocsmány átokkal sújtva. Ő az igazi préda, a könnyű célpont, a lúzer. De töretlen a lelkesedése, sosem veszti el a humorát, és csak az ég tudja, honnan nyeri az önbizalmát. Rém idegesítő alak, állandóan beszél és logikátlan, meghökkentő dolgokat tesz (pl amikor skót szoknyába bújva rótta a folyosókat, és így hívta el a jégszívű vélát a karácsonyi bálba, vagy amikor Sydney szórakoztatására letépte a függönyöket a KH-ban...). És minderre komolyan az a magyarázata, hogy: "Mit vártál? Én vagyok Ben Bishop."

Hasonlóságok-különbségek: Az életfelfogása az enyém is. Szereti lazán venni a dolgokat, nem egy görcsölős alak, ahogy én sem vagyok az. A kedvenc mondatunk: majd csak lesz valahogy. Persze azért nem bízzuk a dolgainkat a véletlenre, de ha kezdnek összecsapni a hullámok a fejünk fölött, veszünk egy mély levegőt, és megpróbálunk mindent egy másik szemszögből, lehetőleg magasabbról megvizsgálni. Ben nagyszerűen ért a felülemelkedéshez, ezért sokszor valóban lepereg róla a kritika, és igen rugalmas a tűrőképessége. De azért érzékeny lelke van, amit sajnos a viselkedése miatt gyakran félreértenek, vagy azt hiszik, büntetlenül átgázolhatnak rajta, pedig ez nem így van. Szarkazmussal és/vagy humorral remekül lehet védekezni, de támadni is.

N é v : A Roxana név számomra mindig is vonzó volt, hiszen eléggé egyedi, hangzatos és mindezek miatt egy egzaltált személyiséget képzeltem el a név viselőjeként. Mivel a jelentése világos, ragyogó, talán picit fura, hogy egy sötét karaktert teremtettem mögé, de mivel nem egy romantikus szereplőt kívántam kreálni, nem szándékoztam a végletekig rossz jellemet társítani hozzá és - ha csupán a nevében is, de - valami jóságot csempészni belé.
A des Pres családnevet drága Brookelle után örökölte a karakter, ami annak köszönhető, hogy a két lány unokatestvér, bár kapcsolatuk minősége miatt inkább nevezném ezt testvéri viszonynak.

A v a t a r : Az első percben nem jutott eszembe semmilyen színésznő, modell, sztár, aki igazán alkalmas lett volna azon megtisztelő feladat elvégzésére, hogy megtestesítse Roxit. Az az elképzelésem, miszerint sokkal élethűbb ha a pb alany kevésbé híres és népszerű személy pedig inkább hátráltatott a kutatásban, mintsem segített volna. Karakteres egyént kerestem, barna hajjal, erős arcvonásokkal, kecses alakkal és tiszteletet parancsoló tekintettel. Így akadtam rá Andi Muisera, aki a későbbiek során mutatta meg igazán, hogy gyönyörűen passzol a karakterhez.
Évek múltán viszont már nem éreztem megfelelőnek az avialanyomat, idősödött, egyre kevesebb kép jelent meg róla (ami egyáltalán tetszett is), így aztán egy fiatalabb, igéző szépségre váltottam, Sandrah Hellbergre.

E l ő t ö r i : Régóta feszengett bennem ez a karakter. Már Angie - a multim - megalkotásakor is kiakart törni, de akkor még annyira éretlenke és életképtelen volt, hogy úgy láttam jónak, ha várok vele. Aztán kevesebb, mint egy hónapra rá elhatároztam magam: megalkotom Roxit. Nem akartam kapkodni - pedig én aztán szeretem gyorsan, dinamikusan elvégezni a dolgom - , így aztán lassított tempóban kb 2 héten keresztül folyamatosan írtam az előtörténetét és minden percét élveztem annak, ahogy láttam kiteljesedni a karit. Az előtörténet terjedelme ennek köszönhetően elég hosszú lett (tartottam is tőle, hogy majd kapok érte a fejemre). Fáradozásaim gyümölcseként sok - sok pozitív visszajelzést kaptam a karakterrel kapcsolatban és épp ezért szerettem meg Roxit, hiszen annyi örömöt nyújtott nekem általatok (♥).
14 éves voltam, amikor megírtam a sztoriját és a mai napig mókás visszaolvasnom a posztjaimat minden kezdeti hibámmal és tévesztésemmel együtt (de hát nézzétek el ezt nekem). Ugyanakkor gyerekfejjel nem volt könnyű megteremteni egy határozott, érett felnőtt karaktert, mégis próbáltam tökéletes precízséggel létrehozni azt. Ez volt az első kritérium, azaz, hogy felnőtt karakter legyen, a második dolog, ami pillérként szolgált a megalkotásakor pedig az volt, hogy ő legyen a megtestesült gonosz. Sokat gondolkodtam, hogyan kivitelezhetném sikeresen az elképzelésemet, úgy, hogy a karakter mögött ne egy sablontörténet álljon, hanem reális legyen, összegyűjtve annak racionális indokait, amiért Roxana halálfalóvá vált. Igyekeztem az előtöriben minél pontosabban felvázolni az életének alakulását és a személyiségének fejlődését. Mindvégig abba próbáltam kapaszkodni, hogy hiába hidegvérű gyilkos, neki is van szíve, ugyanolyan gyarló ember, mint mások, ő is hibázik és vannak érzései, habár azok rejtettek, gyengécskék és megtépázottak.
Ahhoz, hogy a karakter minden darabkája eggyé álljon össze szükségem volt egy erős ihletre. Ezt az ihletet a zene adta meg számomra, amihez azért is van erős kötődésem, mert tíz évig jártam zeneiskolába és az innen eredő tudásom miatt kifejezetten érzékeny vagyok a melódiák által átadott érzelmek felfogásában, amiket már könnyedén papírra is lehet vetni.
Igen, azt hiszem, így keletkezett Roxana Vivian des Pres.

H a s o n l ó s á g o k - k ü l ö n b s é g e k : Mondhatni Roxana az én "sötét oldalam" tökéletes kivitelezése egy személyiségben. Persze ez nem azt jelenti, hogy én vagyok az ördög, csupán vannak olyan tulajdonságai, amelyek kifejezetten emlékeztetnek saját magamra. Természetesen nem csak a negatív tulajdonságok között kell keresgélni, inkább hoznám fel példaként a hasonlóságunkra a magabiztosságot, céltudatosságot, különbségként pedig azt, hogy egyértelműen nem vagyok olyan radikális személyiség, mint ő (ergo kedvtelésből nem kínzok meg senkit).
(Mondjuk ha okot adsz rá, meggondolom.)

Köszöntem a lehetőséget

Agnes Meadows

Név: Agnest a legjobb barátnőm ihlette, így nem volt kérdéses, hogy mi is legyen a keresztneve. Viszont a vezetéknévvel már voltak gondjaim. Az eredeti elgondolás szerint Agnes Valentin lett volna. Csakhogy az oldalon, ha a Valentin nem is foglalt, de van már egy Valenti. Túlzottan hasonló, ezt nem akartam, úgyhogy elkezdtem gondolkozni…
Régen olvastam egy könyvet, ahol egy leányiskolának Meadowbank volt a neve. Ebből lett végül Meadows.

Avatar: Valójában nem akartam új karaktert indítani. Csak nézelődtem interneten és egyszer csak ráakadtam Carey Mulligan képeire. Láttam már mellékszereplőként egy régebbi filmben, de azt hittem eltűnt a képernyőről. Tévedtem. Szebb és bájosabb, mint valaha. Szinte azonnal megfogalmazódott bennem az előtörténete, de nem akartam elküldeni, úgyhogy először csak megmutattam egy barátnőmnek. A válasz ennyi volt: „Agnesnek élnie kell!”.

Előtörténet: Agnest valójában ugyanahhoz a „fióknak írt” történetemhez álmodtam meg, amihez Dakota Bourgh-ot is. Egy kedves és intelligens jégtáncos leányzó, aki minden hibája ellenére nagyon szereti Dakotát.
Az előtörténetben ezt a kedvességet próbáltam visszaadni úgy, hogy az ne legyen túlontúl édes, szirupos. Tudtam, hogy egy összetartó és aranyos családot akarok, akik egy Jane Austen regénybeli kis kastélyban élnek szinte rendíthetetlenül boldogan. De úgy, hogy közben igenis tisztában vannak a varázslóvilág katasztrófájával és kiállnak a jó ügy érdekében.
Agnes egész lényébe bele akartam vinni azt a bájt, ami egy-egy Jane Austen regényt jellemez. Az írónőre azt mondják, kissé naiv, hiszen minden története nélkülözi a komolyabb tragédiákat. Agnes a mosolygós és kedves tekintetével, a természet és a könyvek szeretetével ugyanezt tükrözi. De a látszat néha csal…

Hasonlóságok-különbségek: A karaktert teljes egészében Ági barátnőmnek ajánlom! Nem csak, hogy róla mintáztam, de az oldalra szánt karakter főbb tulajdonságait is együtt találtuk ki. Emiatt nem is azt nézem, rám mennyire hasonlít, hanem azt, hogy őrá mennyire!
Bár tegyük hozzá, nyílván nem egyformák.
A barátnőm is kedves és intelligens, de amúgy a két karakter stílusa nagyon is eltérő. Ő is szereti a cicákat, a jó könyveket és persze szereti a természetet is, de nem olyan kissé elvarázsolt módon, ahogy Agnes.
Mindig mindenben kiáll mellett, ahogy Agnes is Dakota mellett, és tehetek akármit, történhet akármi, rá mindig lehet számítani. De nyilvánvalóan a legtöbb legjobb baráttal így van ez.

[Név:]

Ephram Everard Destain

Név: A keresztnéven egy percig sem kellett gondolkodnom.  Már nagyon régóta az Ephram a kedvenc férfinevem. Szerintem valahol az Everwood című sorozatnál kezdődött ez a rajongás… Jól hangzó és nagyon különleges név. Számomra.
A vezetéknév már okozott fejtörést. Amit először kitaláltam az túlontúl amerikainak hangzott. Ekkor azonban már tudtam, hogy Ephramékat egy Angliában híres varázslócsaládnak szeretném megírni. Azokhoz pedig kevéssé illik valami, ami ennyire hétköznapi. Régi angol családnevek után kezdtem el kutakodni és ekkor fedeztem fel a Destaint, meg vagy másik tízet, ami eléggé tetszett. De a végén ennél állapodtam meg, mert bár rövid és érdekes mód egyszerű hangzású, egymás után olvasva tökéletesen illeszkedik az Ephram név különlegességéhez.
Avatar: Valahányszor Ephramra gondoltam, mindig egy ismerősöm arca ugrott be, akit szegényt képzeletemben elcsúfítottam egy sebhellyel. Kissé szögletes arcforma, barna szemek, zilált haj, kalap és széles mosoly. Igen a legelső elképzelésemben Ephram amolyan suli szíve-lelke típus volt. Programgyáros. Zenész. Ehhez illett volna az örök mosoly. De szépen lassan Ephram jelleme átalakult igazi mardekárossá. Avatárt pedig nem találtam olyat, akiben együttesen megvan a régi elképzelésem, arcforma, szemek stb… és megfelelő mennyiségű komorság.
A bal arcát csúfító sebhelyről pedig végképp nem is beszélve.
Izát kértem meg, hogy segítsen és ő hamar át is küldött egy rakat jobbnál jobb srácot. Az egyik jelöltje pont oldalt állt a képen, kezét az arcához emelve. Zilált haj, kissé zord arccsont. Azonnal tudtam, hogy ő az, aki kell… Shiloh Fernandez nem korunk legnagyobb színésze ezt el kell ismerni, ebből kifolyólag, bár találni róla képeket, nem ő tőle fog összeroppanni az internet. Viszont, ami számomra mulattató az az, hogy nagyon sok képén valamivel eltakarja az arcát, vagy elfordul, vagy eleve olyanok a világítások, hogy csak az arcának egyik fele látszódik. Valóban ő a tökéletes Ephram.
Előtörténet: Valójában nem tudom, hol kezdett Ephram átalakulni a kedves és vidám teremtésből egy döggé, de jól áll neki. (A Dög elnevezést szintén Izának köszönhetjük – találjátok ki miből jött.) Azonban ez a srác is mindvégig ugyanúgy Dakotáékhoz tartozott, ahogyan Agnes Meadows is. A legelejétől tudtam, hogy Dakota ikertestvérével kezd el járni, ami miatt ők ketten pedig igazán jó barátok lesznek. Lássuk be ezt könnyebb volt elképzelni a kedves Ephrammal…
Az előtörténetben a családi kapcsolatait akartam előtérbe hozni. Milyen a viszonya testvéreivel, az édesanyjával és milyen volt az apjával. A Destainek politikus család. Feddhetetlennek mutatkoznak a külvilág előtt, de nyílván nekik is vannak titkaik. És Ephramnak bizony rá kell döbbennie, hogy egyáltalán nincs tisztában vele mik a családi nézetek. Ő is pontosan annyit tud, amennyit a külvilág. Vagyis szinte semmit.
Hasonlóságok - Különbségek: Öhm… szerintem nem bővelkedünk hasonlóságokban. Már eleve ami a legnyilvánvalóbb, ő egy hímnemű egyed, én viszont a gyengébbik nemet erősítem.
De amúgy szerintem Ephram minden olyan, ami én nem igazán vagyok. És úgy érzem ennyivel le is tudom zárni.

[Travis Foley]

Travis Foley
•    •    •

Név: mióta meg akarom ezt írni...
   A névválasztás - emlékeim szerint - elég gyorsan lezajlott: volt egyszer egy Foley, amit megpillantottam az ír vezetéknevek listáján (a jelentése: pirate/kalóz, marauder/haramia. Érdekesség, hogy Sirius Blackék kis brancsát Maraudersnek hívták az eredeti nyelv szerint, amúgy a kettő között nincs összefüggés), és tudtam, hogy ennél megfelelőbbet nem is kívánhatok. Foley, egyszerűen imádtam kimondani, leírni, leírva látni, imádtam, hogy ez egy olyan név, ami nem túl sablonos, de nem is fellengzős, egyszerűen "élhető". Ezek után, bevallom, a keresztnév már nem is izgatott annyira, tudtam előre, hogy ezt a pasast mindenki csak Foleynak fogja hívni. De azért a formalitás és egyebek... A Travis nem kimondottan tetszett, de hát mit tehet az ember, ha ezt a nevet kapja a szüleitől? Gyakorlatilag ráböktem egy névre, mééég az is lehet, hogy a hasonló néven futó énekestől hallgattam épp valami számot, aztán végül ez vezetett rá a választásomra, végül is nem sokat számított. Összesen van tán két ember Foley életében, akik Travnek szólítják őt, és az már nagyon személyes :]
   Ja igen, középső neve: Donovan. Mert ír és mert Donnie-nak lehet becézni. Hát nem cuki?

Avatar: megkövezhettek ezért, de nem igazán voltam oda soha Jude Lawért. Ma is egyedül Foley miatt kedvelem, de hát az ember akarva-akaratlanul szimpatizál az alannyal, akitől a karija arcát kölcsönzi. Ha nem, akkor ott cserére van szükség.
   Már csak akkor lenne tökéletesebb az egész miskulancia, hogyha öregíthetnék jó pár évet Foleyn, merazémámégiscsak, de ezzel aztán úgy összekuszálnám a múltját és a kapcsolatait, hogy a végén kínosabb lenne, mintha hagynám a zsenge 26 évét ehhez a pofához.

Előtöri: amit már régóta el akarok mondani róla :]
   Foley a bosszúból született karim. Hát igen, ez egy hosszú és könnyes sztori. Az egész egy napfényes délután kezdődött, mikoron megkaptam a nagyszerű canont, Sirius Blacket, úgy ám... Játszottam is vele kemény 2 környit, de az előtörijét is megírtam már (azóta is itt vár elküldetlenül, elapátlanodva), amikor az oldal a számos költözéses válságának egyikét élte. És ha már úgyis elköltözött az oldal egy új tárhelyre, miért is ne kezdhetnénk az egész HP történetet szintén új alapoktól - mondta az akkori staffteam. Ezzel nem is lett volna baj, csakhogy az új időszámítást Sirius halála utánra tették, amiről én már csak a friss regisztrációmkor értesültem. Hát azt nem írom le, hogy mit gondoltam és mit nem, elég ha annyit mondok: akkor majdnem végleg itt hagytam a francba az oldalt. Nagyon a szívemre vettem, hogy amolyan ad hoc alapon kinyírták a karimat, és még csak nem is szóltak róla nekem. Felháborított a dolog, de végül a sértett griffendéles ösztönlény kerekedett felül bennem, amelyik azt mondta, hogy már csakazértse' szabadultok meg tőlem. Ilyen könnyen legalábbis nem. Bosszúból megírtam hát Foleyt. Talán valahol ez az egyik oka annak is, hogy Foley fiatalkorában amolyan Sirius Black-forma figura volt. Heves, nagy lángon égő, az ostobaságig merész, de vagány, örök rebellis, mániákus szabályszegő, a falu bikája.
   Hát ez van. De persze ilyen jellemmel furcsa lett volna visszahozni a Roxfortba tanárként, ezért a múltjára ráhúztam egy jókora fekete felleget, hogy neki se legyen fenékig tejfel. Nem is volt az; sikerült kifordulnia önmagából. A régi természetével szinte homlokegyenest ellenkező új, korlátok és mértéktelen mértéktartás közé szorított jellemmel vértezte fel magát. És ez senkinek sem kedvezett; ő nem lett boldogabb, a régi barátai rá sem ismertek, de legalább az én írói elképzeléseimet megörvendeztette a kialakult helyzet. És amire még én sem számítottam: ez a karót nyelt, hűvös és tartózkodó professzor valamivel kiérdemelte a diákjai tiszteletét.
   Őszintén mondom, ettől a mai napig repes a kis szívem. Nem tudom, miért, de Foleyt a diákok tisztelik, és ezt hatalmas hálával köszönöm nektek, mert soha nem kértem ilyesmit, de pont úgy alakult minden, ahogy azt egy tanárkarival rendelkező user álmaiban elképzeli^^

Hasonlóságok-különbségek: talán ez a pont rövidebb lesz, mint a többi. Egyáltalán nem hasonlítunk Foleyval semmiben. Ő egy harmincas férfi, hát én meg nem.. Viszont nem hiszem, hogy ez akadálya lenne annak, hogy megpróbáljak belemászni a fejébe, vagy kipuhatoljam a kis lelki zegernyéit. Igazából élvezem ezt csinálni - mármint kipróbálni egy olyan személy bőrében magamat, aki a lehető legtávolabb áll a saját természetemtől. Vagy mert idősebb, ésvagy éppenséggel ellenkező nemű. Jópofa játék ez, csak ajánlani tudom.

[M o n a H a r i n g t o n]

M o n a  H a r i n g t o n

Név: A Harington név adott volt, és egyszerűen egy listában kerestem ki a Mona nevet. Amolyan poénként tettem be középső névnek a Lisát. "Mona Lisa" ha-ha.

Avatar: Mivel Mona ártatlan, kedves, és amolyan örök gyerek, széparcú lányt kerestem. A Haringtonok szőkesége pedig adott volt. Sol ajánlotta nekem Sophie Anne Robbot

Előtöri: Hát Sol sok mindent mesélt a naagy Flannery-Harington családról, ahhoz mérten kellett kialakítanom Mona történetét. Nem akartam bele semmilyen drámát, olyan hú de nagy dolgot, hiszen Monának egyszerű, de szép gyerekkora volt. Furcsa személyisége miatt az emberek kerülik, maximum ez tudható be negatív körülménynek. Ennek köszönhetően sok játéklehetőség is felmerül, anélkül, hogy olyan nagy drámában élne.

Hasonlóságok-különbségek: Mind a ketten szőkék vagyunk, és zöldeskék a szemünk. Aztááán sokáig engem is "furcsának" találtak. Persze nem olyan durván, mint Monát, mert Mona azért egy picit tényleg dilis. (Bocsi, Mona!). Csak sok olyan dolgot tettem, amit a környezetem nem mindennapinak talált/talál, de nem olyan rossz értelemben vett. Szóval a "furcsaság" csak kis mértékben hasonlóság. Én is szeretem a természetet, de nem olyan megszállottan. Én is próbálom az emberek jó oldalát észrevenni, és mindenkiben meglátni a reményt. Vele ellentétben én szeretem a cipőket, nagyon is

MORGAN WILLIAMSON

NÉV: Hát ezen nem tudok mit magyarázni különösebben, valami olyasmit kreáltam, ami Walesben megállná a helyét. A Wilkinson volt az első vezetéknév, de az a borotvamárka miatt elvetésre került. Helyette az egyező jelentéstartalmú Williamson nevet kapta a srác. (William fia)

AVATAR: Nos ennek már van egy kisebb története. Az egyik kedvenc filmem az Acéllövedék (Full metal jacket). Ennek egyik főszereplője Matthew Modine. A filmet érdekes megnézni, jól alakít benne és teljesen átérezhető, magával ragadó volt az egész. Kis kutatás után találtam is alkalmas fiatalkori képet az ipséről.
Update: 2013-ban váltottam avit Diego-ra, mivel valahogy őt közelebb éreztem a karakterhez néhány év játék után. A bődületesen gány Rock of Ages film miatt gitáros képei is vannak, ami pozitív pont volt.

ELŐTÖRI: Előtörik írásakor a hatásaim két csoportra oszlanak: könyv és zene. A filmek elhanyagolható szerepet játszanak, többnyire az arc kiválasztásakor. Szinte állandó hatás a Pink Floyd: The Wall, ami a film kategóriába is beletartozik éppenséggel. De alapvetően vegyes kedvenceimet hallgattam karakteralkotás közben, ezeket  nem citálom most.
Könyvek közül pedig Robert Merle-től a Francia história első hat kötetének van lenyomata Morgan jellemében. Mutat párhuzamokat Pierre de Siorac-kal, nem is véletlenül.

HASONLÓSÁGOK-KÜLÖNBSÉGEK: A könyv és zenei hatások mellett ez a másik nagy forrás, amiből merítek. Személyiségem bizonyos darabjait beépítettem a karakterbe, míg másokat kivettem és kicseréltem, megvariáltam, hiszen merőben más élete volt neki, mint nekem s szempont volt az alkotás során, hogy én az adott helyzetben milyen irányba is fejlődtem volna, milyen lennék. Morgan profibb gitáros mint én és jobb énekhangot is kapott, viszont nagyobb semlegességet is mellé, a sztoikus közöny és kevés empátia van a mérleg másik serpenyőjében. A hirtelen harag se jellemez annyira, mint őt.

Összességében ennyi, remélem érdekes volt