Exellenség
------------------------------
Drága, kedves, Dean
Elhatároztam, írok neked egy költeményt.
Nem lesz hosszú, mint egy kisregény
Csupán a szeretetemet éreztetni szeretném.
Amikor először megláttalak… őszintén?
Rád gyújtottam volna egy építményt.
De feladtam, mert az bűncselekmény
És nem lett volna kedvező a végeredmény.
Aztán arra gondoltam, hogy sütök neked teasüteményt
Amibe belerakok egy csomó mérgező növényt.
De máshogy döntöttem, mert a végén
Született bennem egy kis remény,
Miszerint egy nap talán úgy szólíthatlak, hogy kedves barátném,
Ha a rossz véleményemet lecserélném.
Jól döntöttem, bevallom én,
Mert igazi barátot szereztem és ez nyeremény.
Ma már kezemet érted tűzbe tenném,
Nem félve attól, hogy magamat megégethetném.
Azért remélem, hogy nem lett túl csöpögős a kis mesém,
És hogy véletlenül se legyen az, lassan befejezném.
Csak tudd, a barátságunkat el nem cserélném!
De ha szeretném, sem tehetném,
Mert helyet talált a szívem csücskén.