Mila Boyka

MILA BOYKA

   Alapok

jelszó || "A Doxy márpedig egy védett állat!"
teljes név || Mila Boyka
becenév || Mila, Mia (utóbbi nem szereti)
nem || nő
születési hely, idő || Bristol, 1981. szeptember 20.
kor || 16
vér || félvér
iskola || Roxfort első 4 éve
évfolyam || 5. évfolyam

A múlt

Gyerekkor
Mila igen csak csendes gyerek volt. Nem sokat beszélgetett, nem voltak soha közeli barátai és nem is akartak vele nagyon barátkozni. Másfél éves korában már futott, és 2 éves korában kezdett el beszélni. Ehhez a késői időszakhoz azonban korai tanulásvágy társult, így már 5 éves korában tudott olvasni és nagy betűkkel írni. Nem sokat játszott, inkább olvasott, vagy épp rajzolt, így a kézügyessége igen jó. 4 éves korába óvodába adták be. Itt kiváló teljesítménye volt, sok gyermek tanult tőle és majdnem hogy ő volt a legokosabb lány a csoportjába. 6 éves korában már mehetett általános iskolába. Az első 3 osztályt kitűnővel végezte. Jó volt matematikából, szépen olvasott és írt, rajzból is igen szép teljesítménye volt. Barátai még mindig nem voltak, De nagyon jó emberismerőnek bizonyult, hiszen szinte bárkit meghallhatott, segített annak, akinek tudott és rettentő jó megfigyelő volt. Az ember szemének a legapróbb csillanását is észrevette. Mégis inkább az idősebb korosztály társaságát kedvelte, így szeretett elbeszélgetni a tanáraival. Életkorához képest igen komoly gondolkodásmóddal rendelkezik a mai napig.

Roxfortos évek
A Roxfortba – mint mindig diák, 11 évesen került be. Már az általános iskolába kiderült, hogy varázsló a lány, hiszen a gondolatával néha tárgyakat emelt fel, úgy, hogy nem is számított rá. Nem tudta, hogy van ilyen ereje és nem is tudta, hogy ez micsoda. Általában akkor repkedtek körülötte tárgyak, ha mérges volt, vagy épp nagyon szomorú. A Roxfortban sincs sok barátja, inkább csak ismerősei, de mindenkivel beszélt már legalább egy-két mondatot. Ismerősének mondhat nagyon sok embert mind a házából, mind a többi házból is, mert habár nem beszél sokat, nagyon szeret ismerkedni. Érdeklik az emberi jellemek, hogy ki hogyan viselkedik különböző helyzetben, így van, amikor teszthelyzetek kreál, hogy belevezesse az embereket egy-egy különleges szituációba. Sok dolgot ki tud olvasni az ember szeméből, hogy szomorú-e, valami bántja-e, vagy épp hogy vidám-e az illető. Néha azt is megérzi, hogyha valaki hazudik neki, így nem sűrűn vannak előtte titkok. Nagyon ismeri az emberi jellemeket, hiszen érdekli a pszichológia és sok emberi jellemről szóló könyvet elolvasott. Gyakran osztályozza és sorolja be az ismerőseit egyes embertípusokban és az alapján ismeri meg őket és az alapján igyekszik velük viselkedni. A gyakorlati tárgyakban igen jó, jól használja a pálcáját. A bájitaltan és a gyógynövénytan az, ami nem igazán megy neki, de úgy véli, hogy ezekre a tantárgyakra nem is lesz szüksége, hiszen előbb védekezik valaki egy bűbájjal, mint egy bájitallal. Az agya igen gyorsan fog és hamar, gyorsan tanul, így szinte minden tárgyból K vagy V vizsgákat tett le. Kivéve a bájitaltan, mert abból egyszer majdnem megbukott. De élvezi az iskolai éveket, annak ellenére, hogy nincsen sok barátja, a tanáraival jól kijön és gyakran látogatja meg őket, hogy információkat szerezzen tőlük, vagy egyszerűen csak beszélgessen. Mint egy szivacs szívja magába a tudást, így fő helye a Könyvtár, vagy valami kellemesen nyugodt hely, ahol tud tanulni vagy csak olvasni.

Háború
Milát a háború nem igazán lepte meg, hiszen sejtette, hogy valamikor vissza fog térni a Nagy Úr! A szüleit félti, hiszen az anyja mugli és apja a Minisztériumban dolgozik a Muglik osztályán. Innen is a szülők ismeretsége. Mila úgy véli, hogy Voldemort csak akkor támadhatja meg őket, hogyha valami olyat tesz, amivel felhívhatja magára a figyelmet. Így igyekszik kerülni ezt a témát és nem nyilvánít véleményt arról, hogy melyik oldalon is van. Ő csak élni akar a varázsvilágban, el akarja végezni az iskolát és munkahelyet szeretne kapni. Remélve, hogy boldog családot hozat létre és nem kell a Halálfalóktól tartania egész életében.

Jellem
Mila igen csöndes teremtés. Nem sokat beszél, de annál jobb hallgatóság és megfigyelő. Igen csak ismeri az emberek jellemét, így a szemből nagyon sok mindent ki tud olvasni. Nagyon szeret tanulni, szorgalmas – de csak azokban a tárgyakban, amik igazán érdeklik őt. Gondolkodásmódja igen csak fejlett, sokkal komolyabb és felelősségteljesebb, mint korabeli társaié, így szeret idősebb társaságot keresni magának. Ezt általában a tanárokban találja meg, így igen jó viszonyba van a tanáraival. Habár nem sokat beszél, igen nyitott, minden kérdésre válaszol, szívesen segít bárkinek, aki valamit kér tőle. Csak a beszélgetést kell elkezdeni. Szeret olvasni és csak úgy szívja magába a tudást. Kiváló vizsgaeredménynél csak a Bájitaltan volt rosszabb, melyet utál és majdnem megbukott belőle. Habár nem büszke a szüleire, és nem szeretne olyanná válni, mint ők, örül, hogy normális családja van. Nem zárkózik el a szórakozástól, a csínyektől, de jobb szeret kimaradni belőlük és nem gyerekeskedni.

   Apróságok

mindig || emberek elemzése, megfigyelés, olvasás, sport, művészetek(rajz, írás, festés, zene)
soha || közvetlenség, vigyorgás, középpontban levés, bájitaltan imádat
dementorok || Egy sötét éjszaka, mikor betörtek a házukba és anyja torkának a betörő kést szorított. De hála apja lélekjelenlétének egy apró bűbájjal lefegyverezte a mugli betörőt. Mila ekkor 4 éves volt, így megmaradt benne a jelenet.
mumus || egy hatalmas, vastag, nyálkás, méregfogú baziliszkusz
Edevis tükre || Elismert művész lenni és hogy jobb élete legyen, mint a szüleinek egy aranyvérű férfi mellett.
százfűlé-főzet || Mentás-lime ízű narancsos utóízzel
titkok || Utálja a lovakat és nem is tud lovagolni, titokban naplót ír, amibe minden embert kielemez, kényesen ügyel a ruházatára, soha nem húz fel valamit „találomra”.
rossz szokás || Ha ideges, mindig kopog az ujjaival az asztalon, gyakran zsebbe hordja a kezét, ami valakinek idegesítő lehet, több percig is képes némán bámulni az ember szemébe.

   A család

apa || Johnatan Boyka, félvér, 45
anya || Emily Loveblack Boyka, mugli, 36
testvérek || nincs
családi állapot || egyedülálló
állatok || egy bagoly, Celestin

Családtörténet ||
A Boyka család nem rég költözött Angliába. Az 1850-es években Oroszországból költöztek Angliába, angolosítva a nevüket és telepedtek le Bristol egyik varázsló lakta övezetében. A Boyka család soha nem volt túl sok vagyonnal rendelkező család, de arra tökéletesen elég volt a pénz, hogy egy szép nagy, emeletes kertes házat tudjanak építeni Bristolban, amely családról családra száll. Emellett a legjobb iskolákba tudták járatni a gyermekeket és mindent megadtak nekik, ami kellett. Általában a Minisztériumba dolgoztak, mint ahogy Johnatan is azt teszi. A Mulgi dolgokra specializálódtak, így igen csak sokat tudnak a muglikról. Na meg persze közöttük is járnak-kelnek. Így ismerkedett meg Johnatan Emilyvel, akit el is vett feleségül és a házasságukra 2 évre meg is született Mila. Johnatan szülei soha nem voltak hatalmas arany vér imádó emberek, hiszen ők sem voltak arany vérűek. Ugyan olyan rangúnak tartották a muglikat, mint saját magukat. A Boyka családban igen sok mulgi van, sőt van olyan felmenő is, akinek mindkét szülője mugli volt. De szerencsére a varázsló vér még nem halt ki, habár a Boyka név lehet, hogy Milával kihal. Ezért is szeretne a család még egy fiú gyermeket, Mila kifejezett tiltásának ellenére. Johnatan természetese, mint apja és nagyapja a Minisztériumban dolgozik, Emily pedig egy virágüzletet vezet. Ezért is furcsa, hogy Mila nem túl jó gyógynövénytanból…

   Külsőségek

magasság || 162 cm
tömeg || 50 kg
szemszín || szürkéskék
hajszín || fekete
különleges ismertetőjel || mindig hord valami kiegészítőt, karkötőt, fülbevalót, ilyesmiket
kinézet || Mila a nők között is igen alacsony termetű. Nem tehet rőla, egyszerűen ilyenre nőtt és kész. Az anyja se egy égimeszelő és maguk a Boykák sem valami magasak. De ez őt nem zavarja, miért is zavarná? Egyszerűen ilyen, ezt el kell fogadni. Az idomai amúgy is igen csak csinosak, szép kerekded alakja van, ott domborodik, ahol kell. Csípője karcsú, igazán csinos. Nem kell félnie, hogy elhízik, hiszen csak 50 kiló, ami a magasságához képest igen csak ideális súly. Igyekszik mindig sportolni és ha van ideje rá, akkor minden este fut. Zöld, érdeklődő pillantása van, amelyben mindig ott lappang a vizslatás és a tudásvágy. Keskeny, csinos ívű ajkai nem sűrűn nyílnak szóra, csak ha valaki a bizalmába tud férkőzni. Hosszú, szinte hátközépig érő, göndör haja van, amelyet általában kiengedve hord, de van mikor felköti csinos kis lófarokba.

egészségi állapot || Minden télen kap egy kis megfázást, ami néha hetekig tart, de ezen kívül nincs semmi baja, nem allergiás semmire és a megfázáson kívül nem sűrűn beteg.

A tudás

varázslói ismeretek || Alap varázslói ismeretek birtokába van, hiszen már 5. évét kezdi a Roxfortban. Kitűnően használja a pálcát, jól ért a rontásokhoz és átkokhoz is, de az átváltoztatások is igen jól mennek neki. Minden tárgyat tisztelettel és odafigyeléssel, lelkesedéssel tanul, kivéve a bájitaltan és a gyógynövénytant. Ezt a két tantárgyat utálja és nem kedveli a mágiatörténetet sem, de tudja, hogy fontos, ezért igyekszik azt is megtanulni. Alapjába véve szereti a történelmet, csak akkor és olyan formában, ahogy ő akarja. Igyekszik elsajátítani az animágiát, valamint az elemi mágiában is szeretne jártas lenni, főként a tűz elemben.
felvett tantárgyak ||
Alkímia, Legendás Lények Ismerete
mugli képzettségek || gitártudás, önvédelem, írók, költők ismerete
pálca típusa || 13 hüvelyk, cseresznyefa, főnixtoll-mag
Szerepjáték-példa

*Este van. A szobában igen csak sötét van, egyetlen egy kislámpa ég az asztalnál. Nyár van és az idő igen csak fullasztó, ezért is van nyitva az ablak, amin hűvös levegő szállingózik be az apró szobába. Valóban apró, hiszen nincs itt semmi, csak egy nagy szekrény, egy ágy, egy asztal és egy könyves polc. Az persze más kérdés, hogy a szobából egy külön fürdőszoba nyílik. De az sem egyedüli, hiszen a másik oldalán ott van a szülők szobája. Az asztalnál Mila ücsörög, egy fekete felsőben és egy sima farmerban. Itthon minek öltözzön ki? Hosszú, fekete haját egy lófarokba fogta és olvas. Tanul. A szobában teljes csönd van. Az ablakon szűrődik be néha egy-egy autó hangja, valamint a tücskök ciripelése. A szobában csak a szövegkiemelő sistergése hallható, ahogy a lány végighúzza egy-egy mondaton, valamint a lapok csörgése. Az ajtó résnyire nyitva van, így egy apróbb, vékony fénycsík jut el a lány székéig. A szülei lent vannak az alsó szinten. A hatalmas két szintű ház felső szintjén ezért is van csend, hiszen igen csak sok szoba található és L alakú lépcső vezet fel az emeletre, így a hang sem szűrődik fel annyira. De egyszer csak a lány meghallja édesanyja hangját:*
- Mila Szívem! Gyere le egy kicsit! *hallatszik a nő kellemes, lágy hangja. Mila sóhajt egyet és lekiált ugyanúgy, ahogy az anyja felkiáltott:*
- Mindjárt, 5 perc! *hallatszik Mila hangja, majd még egy utolsó mondatot emel ki a szövegkiemelővel, végül sóhajtva becsukja a könyvet és feláll. Kinyújtóztatja kissé elgémberedett tagjait és kiles az ablakon.*
~ Sötét van? Mi a szösz?~*jut egy apró gondolat az eszébe, majd az órájára néz, ami halkan kattogva jelzi az időt.*
~Nahát! Már 8 óra? De hiszen 4kor ültem le!~*gondolja a lány fejcsóválva. Hát igen, igen csak el tud mélázni és bele tudja élni magát a tanulni valójába. Most éppen a II. világháború eseményeit elemezte. Igen csak érdekesnek tartja a dolgot.*
- Kicsim! *hallja ismét anyja hangját, mire csak dühösen fúj egyet.*
- Jövök már, jövök! *siet le a lépcsőn Mila, amit hangos lábdobogás kísér. Leérve végigsétálva a hatalmas előszobán és a nagy konyhán és étkezőn, a nappaliba. Anyja és apja a kanapén várja őt. Mikor a lány belép a szobába, mindketten felpattannak és kellemes mosollyal az arcukon, csillogó szemmel pislognak a lánynak. Mila már érzi, hogy valami készülődik. Vagy valami olyan, ami roppantul nem érdekli, de a szüleinek nagy dolog, vagy valami olyan, ami a szüleinek nagy dolog, neki azonban rossz.*
- Igen? *szólal meg, hogy megtörje a csöndet. Ekkor az apja elköhinti magát és egy kissé sárgás borítékot nyújt át a lánynak.*
- Ez a tiéd Szívem! Nagyon büszkék vagyunk rád! *nyújtja át a borítékot a férfit, akinek a szemem még mindig csillog a büszkeségtől. Mila gyanúsan a borítékra néz, majd elveszi és elolvassa a címzést és a feladót. Elkerekedett szemmel, kissé remegő kezekkel fordítja meg a borítékot és nyitja fel a pecsétet kettétörve, majd kihalássza a borítékból a levelet és olvasni kezdi. Felvételt nyert a Roxfortba… Megjelenés… Évnyitó… Szükséges kellékek… Fontos szakirodalom… Mila szemem csak úgy végigfut a levélen, végül felnéz a szüleire.*
- Ez most komoly? *kérdezi meg a lány halál komoly arccal és édesanyja arcáról le is hervad a mosoly.*
- Kicsim! Hidd el, ez egy fantasztikus lehetőség. Végre találhatsz varázslatot és olyan gyerekekkel lehetsz körülvéve, akik hasonlóak, mint te *szólal meg az anya, és a férjére néz esdeklő tekintettel és reméli, hogy a legjobb szóhasználatot mondta.*
- Akik hasonlóak, mint én? *szólal meg Mila, kissé összehúzva a szemét, sóhajt egyet és ledobja a levelet a közeli dohányzóasztalra.*
- OK. Ahogy érzitek… De egyedül veszem meg a cuccaimat! *jelenti ki határozottan, majd ott hagyva a levelet és a döbbent, ámbár boldog szüleit, visszasétál a szobájába és ledőlve az ágyra azon kezd el gondolkodni, hogy mi is lesz vele...*

Egyéb

patrónus|| egy hatalmas sas