Niall Haron

NIALL HARON

   Alapok

jelszó || "Minden vágyam, hogy Sol-t és James-t, a Roxfort félisteneit szolgáljam!"
teljes név || Niall Haron
becenév || Niall, Ny
nem || férfi
születési hely, idő || Liverpool; 1982.01.07.
kor || 15
vér || sár
iskola || Roxfort
évfolyam || Ötödik
szak || N/A
munkahely || N/A

   A múlt

Gyerekkor
  1982.01-07-én születtem Liverpool városában.Nagy öröm volt ez a családban, hiszen anyám, Susan, elmondása szerint nagyon nehezen esett teherbe. Mint mondják vagy 4 évig próbálkoztak mire összehoztak. Mondanom sem kell, hogy mekkora volt az öröm, mikor világra jöttem. Pedig ha tudták volna...!

  A családomról röviden annyit, hogy apám Niel Haron egy elektronikus cikkeket összeszerelő és gyártó gyár tulajdonosa és egyben igazgatója is. Túl önfejű ahhoz, hogy élvezze a gazdagságot és más kezébe adja az irányítást. Nem igen bízik más emberekben ha munkáról van szó, no meg az a tipikus csak én tudhatom jellem. Anyám főállású anya, valamint egy a szegény gyerekeket támogató alapítványt hozott létre nagy unalmában, amiért nagyon tisztelem.Gazdagságot említettem? Hát igen, ahogy mondani szokás megy a szekér. Sosem értettem miért de hatalmas házunk van, már már palota, pedig csak hárman lakunk benne. Talán ennek köszönhető, hogy hihetetlen nagy a felfedezővágyam, hiszen egy gyereknek csak maga a ház is rengeteg kalandot jelentett, a birtokról nem is szólva. Mert bizony hatalmas birtokunk van egy hatalmas virágos kerttel, amihez esküdni mernék, hogy 10 kertész sem elég, hogy rendben tartsa.Sose értettem minek ennyi gaz, ha egyszer a virágosnál is meg tudjuk venni és még túl sok gond sincs vele. No meg a birtokhoz tartozik egy istálló, ahhoz egy nagy vágtató a lovaknak, valamint egy kisebb erdős rész. Imádom ezt az erdőt sokszor egész napokat eltöltöttem ott, mikor ott van az ember olyan mintha az övé lenne a világ.

  Kisbabának azt mondják nagyon nyugodt voltam, alig mukkantam. Nos ez sokáig nem is változott, az első szavamat 2 és fél évesen mondtam ki. Hogy mi volt az? Fogalmam sincs, de lehet, hogy valami írtózatosan csúnya mert anya azóta sem hajlandó elmondani és megtiltotta, hogy újra előhozzam mert már az idegeire megyek. Valóban én az idegeire mentem mindenkinek gyerekkoromban. Amolyan hiperaktívként írnám le magam, amint elkezdtem járni nem volt megállás. No meg félelemérzet sem. Sokszor hoztam a szüleimre a szívbajt mikor a legmagasabb fa tetején találtak rám, vagy épp a ház tetején, esetleg engedély nélkül vittem el a kedvenc lovamat Sámánt. Sámán egy fekete paripa, nagyon szeretem, 7 éves koromban kaptam és máig nagyon szeretem. Nem tudom miért de nagy kötődés alakult ki közöttünk. Mást például fel sem enged a hátára. Csak engem és emiatt különlegesnek érzem magam. Talán ezért is bírom ennyire azt a pacit.

  6-7 éves lehettem mikor anyáék valamin nagyon hajba kaptak. Annyira amennyire csak lehet. Nem, egymásnak azért nem ugrottak, de elég nagy volt az üvöltés én meg akkor persze pont mellettük játszottam. Mikor már nagy durva volt a helyzet próbáltam megmondani nekik, hogy hagyják már abba, de hát bőven elnyomott a ricsaj. Ekkor állítólag (én nem nagyon emlékszem) egyszer csak lángolni kezdett az összes függöny a szobában. Na ekkor nem tudtam, hogy ez én voltam, minden esetre a várt hatást elértem mert anyáék döbbenetükben egy szót se szóltak többet. Apa hamar felkapott és már spuriztunk is kifelé a házból. A tűzoltók nem tudták mivel magyarázni az esetet, persze anyáék sem. Én meg pláne nem.Nos innentől kezdve ha ideges voltam, vagy valami veszélyhelyzetbe kerültem a magam által kitalált és végre hajtott kis kalandjaim során, mindig különös dolgok történtek. Történt egyszer például, hogy jó ötletnek találtam szokásomon híven felmenni a padláson át a tetőre és ott egy kötelet a kéményhez kötve leereszkedni az udvarra, Két dologban is pechem volt. Az egyik, hogy anya és apa éppen akkor beszélgettek kint az egyik barátjukkal, mikor anya meglátta, hogy mire készülök azonnal elájult. Lehet, hogy kicsit rossz májú vagyok de még ki is nevettem. Persze hiába beszéltek nekem, hogy maradjak ahol vagyok. Minek ha egyszer épp hozzájuk indultam lefelé a rövidebb úton? Az út olyan rövidre sikerült, hogy nagyon. Ugyanis a kötelet nem rögzítettem eléggé én meg szabadesésben repültem feléjük, viszont földet érés előtt fél méterrel megálltam a föld felett, lebegtem egy kicsit és úgy huppantam le a földre egy karcolás nélkül. Apa olyan képet vágott, mint aki épp szellemet látott. Nem is egyet legalább egy egész falkát mert vagy 10 percig csak lesett ki a fejéből. Mondjuk nem panaszkodom én élveztem a műsort és jól mulattam ezen. Nos innentől tudták, hogy valami "nincs rendben ezzel a gyerekkel" , én erre csak annyit mondtam, hogy ha egyszer már az egyetlen fiúk vagyok hát akkor már különlegesre csináltak.

  Időközbe a mugliiskolát is elkezdtem a városunkban, Liverpoolban, ahol sosem szerettem igazán. Jobban izgatott a szünetekben a "rosszalkodás" mint az, hogy odafigyeljek arra amit nekem magyaráznak. Annál az egyszerű oknál fogva, hogy 5 éves korom óta járt hozzám egy magántanár (Mrs.Scholes) , aki írni olvasni számolni már megtanított. Szegény anyám mennyit járt be az igazgatóhoz, egyrészt a viselkedésem miatt, másrészt amiatt, hogy akik szívóztak velem, azokat általában különös baleset érte, vagy mondjuk az épület tetején találták magukat.
Pedig van eszem, csak ami nem érdekel abba nem igazán fektetek túl sok energiát. Na igen energia. Apám megelégelte, hogy nekem ebből túl sok van, így az iskolakezdéssel párhuzamosan beíratott a város focicsapatába (gondolom megzsírozta őket egy nagyobb összegű csekkel), hogy ott játszak. Ez így is lett és valamicskét igazuk is lett, hiszen az edzésekből sok volt és fárasztó. Viszont én is kamatoztam ebből mert megszerettem a sportot és az edző szerint nem is voltam rossz. Nyaranta azóta is gyakran játszok a mugli haverokkal.

  Mivel testévérem nem született(meg jól is álltunk anyagilag) bármit amire vágytam megkaptam. Ennek ellenére igyekszem a földön járni és úgyérzem sikerül is! Viszont amit nem pénzért kaptam, de többet ért mindennél azt 11 évesen kaptam méghozzá levél formában. Igen az a roxforti levél ami gyökeresen megváltoztatta az életemet. Érdekes, hogy egyből elhittük mind hárman ami benne állt, hiszen voltak furcsa dolgaim.

Roxfortos évek

Mint minden diák 11 évesen kerültem a Roxfortba. Nagy kalandként fogtam fel, de volt bennem félsz, hiszen mugli szülők gyermekeként attól féltem, hogy óriási lesz a lemaradásom a többi diákkal szemben. Kellemesen csalódnom kellett, hiszen ez nem így volt és hamar belerázódtam a minden napokba.Sőt! Kalandvágyamnak hála sokszor indultam felfedezőútra, hol egyedül, hol többedmagammal.Ennek hála, hogy rengeteg pontot veszítettem a házamnak, valamint ha mondhatom így, sok emberrel ismerkedtem meg a büntetőmunkák alatt. Mert volt belőle bőven, de én ugyan nem bántam.

Mindig csodálattal néztem a felőéveseket, ahogy komoly varázslatokat tanulnak és alkalmazzák is azokat. Így hát hamar elteltek az évek egyrészt a tudásszomjam, másrészt a sok tilosban járásban. Mellesleg bírom a roxforti manókat, sokszor mentettek meg a fagylaltnélkülözéskor, hisz mikor az ember beszökik a konyhára olyan segítőkészek! Tanulmányaim során leginkább az Alkímia, az SVK és a bájjitaltan fogott meg, ezekből remekül teljesítek.

Legmeghatározóbb roxforti élmémnyem egyértelműen a trimágus kupa. Kár, hogy nem jelentkezhettem. Kíváló feladatok voltak, és hát mint tudjuk mindenki trimágus lázban égett. Igaz a vége félelmetes volt, inkább nem is beszélnék róla.De elmondhatom, hogy még az én képemről is lehervadt az általános vigyor.

Így teltek az éveim, és elérkezett az ötödik tanév. Egy nagyon nehéz tanév. Nem csak az RBF-ek miatt, hanem azért is mert mugli születésűként nem lesz egyszerű dolgom az új hatalom irányítása alatt. Mindenesetre ha pár halálfaló azzal vádol, hogy én loptam a mágiát majd olyan fájdalmas ártást küldök rájuk, hogy egyből leesik nekik, hogy annyira nem is annyira más az enyém mint az ővék...Mindenesetre ahhoz, hogy ne örüljek meg azt hiszem ideje lesz még többet kihúzni a gyufát és figyelni arra, hogy el ne kapjanak. Én nem könnyítem meg senki dolgát, az tuti.

Mivel a háború javában dúl és a mugli születésűek nincsenek túl előkelő helyen azon a bizonyos ranglétrán, ezért sokat töprengtem (én is), hogy visszajöjjek-e a roxfortba. A szüleimre való tekintettel úgy döntöttem, hogy visszatérek, ezzel legalább biztonságban tudhatom őket magamat meg nem féltem. A halálfalók dolgát pedig jó kis móka lesz megnehezíteni!

Háború

Mugli születésűként izgalmasan. Egyenlő nem bujkálok, meglátjuk mi lesz. Igyekszek vidám maradni a nehéz időkben is mert ez lehet a kulcs a győzelemhez. Ha baj lesz úgy érzem lesznek bajtársaim a roxfortban, emiatt nem aggódok. A szüleimért már annál inkább, de hát őket csak csak békén hagyja az új regime.

   Jellem

Niall egy vidám fiú. Szereti a mókázást és a nevetést, nemérdeklik a szabályok és a kötöttségek. Talán pont azért mert sosem volt szabályok közé zárva. Sokszor ugyanakkor komoly, főleg ha tanulásról van szó, szereti a Roxfortot főleg annak a rejtett zugait. Imád felfedezni és új emberekkel ismerkedni, ugyanakkor nehezen nyílik meg teljes valójában az új emberek felé. Első találkozáskor semmiképp. Ha úgy gondolja, hogy igaza van, akkor pont olyan makacs, mint az apja. Igyekszik kerülni a konfliktust, bár ennek gyakran pont maga az okozója a mindent kimondó természetével. Gyakran bánt meg embereket emiatt. Gyengéje, hogy könnyen megbízik emberekben, azonban ha rájön, hogy átverik többszörösen adja vissza a vélt sérelmeket. Nagyon kíváncsi jellem, ugyanakkor nem minden érdekli, de ami igen, abba minden erejét belefekteti, Vonzza az ismeretlen és nem fél tőle.Ha valamit megígér igyekszik betartani, de gyakran füllent. Annak ellenére, hogy rendkívül jómódú a családja nem elkényeztetett, egy lábbal mindig a földön van. Mivel nem volt sok problémája eddigi életében, ezért más problémáival nehezen tud mit kezdeni.

   Apróságok

mindig || fagylalt, buli, nevetés, barátok, tilosban járás,szabályok megszegése,felfedezés, kísérletezés, érdekes könyvek, lányok, tiltott rengeteg
soha || csokoládé,hazugság, halálfalók, kigyók, pók,
dementorok || Sikolyok.Nemtudja kié de szörnyü sikolyok.Elviselhetetlen.
mumus || Óriáskigyó
Edevis tükre || Egy boldogabb világ.
százfűlé-főzet || Sárgás színű, vanília ízű
titkok || - Titokban naplót ír.
- Retteg, hogy elveszítsen valakit aki közel áll hozzá.
- Gyakran lop a bájitaltan szertárból, hogy a saját kísérleteihez legyen különleges alapanyaga.
- Ha nagyon maga alatt van rágyújt.
- Összetörte az egyik családi vázát és a szobalányra fogta, akit ezért kirúgtak.
rossz szokás || - Ha ül, akkor folyton remeg az egyik lába.
- Elöbb beszél, aztán gondolkodik.
- Ha kellemetlen helyzetbe kerül pillanatok alatt leizzad.

   A család

apa || Niel Haron(42); mugli
anya || Susan Lescott(39); mugli
testvérek || N/A
családi állapot || egyedülálló
állatok || Macska - Bátor

   Külsőségek

magasság || 176cm
tömeg || 70kg
szemszín ||kék
hajszín || alapból barna de nagyrésze szökére van festve
különleges ismertetőjel || festett szőke haj
kinézet || Festett szőke hajú átlagos fiú, aki a mindennapi viseleten kivül mindig méregdrága és márkás ruhákban mutatkozik. Sokkal gyerekebbnek tűnik a korához képest, mindenkiben elsőre a kisöcsi benyomást kelti.
egészségi állapot || N/A

   A tudás

varázslói ismeretek || Négy év a roxfortban!Négy hosszú év és mégis csak 2 tantárgy érdekli igazán: SVK és Bájitaltan. Ezekből kimagaslóan jó főleg bájitalkeverésből. A többi tárgyból leginkább átlagos, a jóslástant ki sem állhatja, ezért természetesen fel sem vette.
felvett tantárgyak || Alkímia; Rúnaismeret
mugli képzettségek || Remekül focizik és gitározik.
pálca típusa || 10 és fél hüvelyk, gesztenye, főnixtoll mag (Ollivander pálca)
különlegesség || N/A

   Szerepjáték-példa

Szombat volt. Szerettem a szombatokat, mert sokáig alhattam és még edzésre se kellett menni. Magamban úgy hívtam, hogy ez az én napom. Hát ez ma hatványozottan is igaz volt. Egyrészt mert ma volt anya szülinapja, másrészt mert levelet kaptam. Anya meglepetése mellesleg egy aranylánc és pár könyv volt a kedvenc írójától, mivel már minden jó előre becsomagoltam, így ezzel nem kellett bajlódni. Minden esetre az ajándéknak délutánig a rejtekhelyén kellett még pihennie, hiszen csak akkora vártuk a vendégeket.
Mikor felébredtem szokásomhoz híven azonnal lerohantam az étkezőbe, hiszen farkas éhes voltam. Mint azt megszoktam az étel már ki volt készítve, csupa tuti cucc, csak a kedvenceim.
- Jó reggelt! - kiáltottam a már az asztalnál helyet foglaló és reggeliző szüleimre.
- Szervusz drágám. - jött a megszokott válasz méghozzá kórusban, azonban valakinek más mondanivalója is volt, méghozzá anyának. - Leveled jött.
- És felbontottad? - kérdeztem izgatottan. Hiszen én még sose kaptam levelet, még jó hogy elöntött a gyerekes izgalom!
- Nem. Fontos, hogy már most legyen magánéleted ezt te is tudod.Tessék itt van - és egy laza mozdulattal át is nyújtotta a levelet.
Természetesen előttük nyitottam fel a pecséttel el, ám bélyegekkel nem ellátott levelet.
- Felolvasod hangosan? Úgy legalább egyből megtudjuk mi a helyzet. - kérdezte apa, de az újságból fel sem nézett.
- Persze- mondtam és hangosan olvasni kezdtem - Tisztelt Niall Haron úr! Örömmel tájékoztatjuk, hogy felvételt nyert a Roxfort Boszorkány és Varázslóképző Szakiskolába! A mellékletben megtalálja a szükséges könyvek és kellékek listáját, valamint figyelmesen olvassa át és tanlmányozza, az ugyancsak mellékelt iskolai házirendet. A tanév szeptember 1-én kezdődik. Mivel a szülei nem varázsló emberek, azért egyik kollegánk a mai nap folyamámn látogatást tesz önöknél. hogy felvázolja az újdonsült helyzetet.
Megállt körülöttem a világ és a reakcióm annyiból állt, hogy magamban motyogtam valami olyasmit, hogy "hova vettek engem fel?". Felnéztem. A döbbenet anya arcán megmutatkozott, apa azonban mosolyogva nézett rám.
- Tudtam én, hogy különleges fiam van! Tudtam! - mondta egyre szélesebb vigyorral.
- De...de...de...Ezt rossz helyre címezték én nem lehet varázsló! Anya te mit szólsz?- kérdeztem látva apa magabiztosságát még riadtabban.
- Hány Niall Haron úrat ismersz a környéken? - kérdezte anya az irónikus kérdést. - Igen szerintem ez neked jött. Mindannyian tudjuk, hogy vannak furcsa dolgaid és ez bizony mindent megmagyarázni Niall. Igen, azt hiszem legjob lesz, ha várunk délutánig és meghallgatjuk a kiérkező munkatárs mondanivalóját és akkor tisztábban fogunk látni. De ne ijedj meg. Normális vagy kicsim és bármi legyen mi szeretünk és támogatunk.
Na erre a nagy monológra végképp köpni nyelni nem tudtam. Minden esetre valami hatalmas melegség elöntötte a szívem a bíztató szavak hallatán és percek múlva már megint ott volt a szokásos vigyor az arcomon...

   Egyéb

avialany|| Niall Horan (ugye milyen cseles vagyok?)

Köszönöm a figyelmet, remélem nem túl béna!:)