Liam O'Reilly

LIAM O'REILLY

   Alapok

jelszó || "Kényszerhelyzetben válunk hőssé."
teljes név || Liam O'Reilly
becenév || Liam
nem || férfi
születési hely, idő || Galway (Írország); 1981, július, 21
kor || 16
vér || arany
iskola || Roxfort
évfolyam || ötödik

   A múlt

Nem születtem híres, gőgös varázsló családba. Nem vagyok gazdag, sem szegény. Nem vagyok jó gyerek, sőt sohasem voltam az. Ha azt mondanám, hogy ilyen vagyok, akkor csak magamat jellemezném, anélkül, hogy te tudnád ezt. Hazudni tanultam meg először, aztán kártyázni…

Írországban, Galwayben születtem, kereskedő család gyermekeként. Hogy sárvérű vagyok-e? Nem, abszolút nem. Egyszerűen csak a szüleim a varázsló élet mellet azt tartották helyesnek, ha egy olyan forgalmas kikötő városban, mint Galway, mi is a kereskedők kenyerét választjuk. Szóval egy véráruló család sarja vagyok…Húúú…na erre varjál gombot!

Az életem nagy részét matrózok között töltöttem, hol ők tanítottak hamiskártyázni, hol a kurtiznok a nőkkel bánni. Szép kis gyerekkor nemde? Alkohol gőzös eseteleken matrózokkal és prostikkal múlatni az időt… Apámék persze erről nem tudtak, nekik én voltam a szemük fénye, a tíz esztendős földre szállt angyal. Nem is kell, hogy tudjanak arról amit én a felfedező mivoltomból kifolyólag tapasztaltam.
Számomra nem volt tabu olyasmi, ami sok másik gyerek szemében még elképzelhetetlennek tűnt. Láttam milyen egy tivornya, láttam ki mit csinál. Hogy nem kellett volna? Meglehet, ettől eltekintve tartom, hogy talán ettől lettem én talpraesett kis pasas.

Egy nap aztán levelem érkezett, egy számomra ismeretlen világ, ismeretlen iskolájából. Egy olyan helyről, ahol talán nem is számítottak arra, hogy miféle éjszaka szülöttét, a feslett élet helytartóját csábítgatják magukhoz, rosszul tették…
Szüleim elmesélték, hogy valójában mi is vagyok, hogy milyen világhoz tartozom, hogy miért érkezett ez a levél. Bár szépíthetném, de nem tudom, mert először valóban ez futott ki a számon: „Most ugye csak szopattok?”. Persze ennek hatalmas saller lett a vége, de ez egy külön kis történet, ami nagyon nem tartozik ide.

Szóval így alakult, hogy a szabadszájú, hamiskártyás egy olyan patinás intézménybe nyert felvételt, mint a Roxfort Boszorkány és Varázslóképző Szakiskola. Megmosolyogtató igaz? Hát még az elkövetkezendő pár évem…
Az iskolába vezető első utamon igazából megpróbáltam mindenféle információt összeszedni az iskoláról, amit talán a szüleim nem meséltek el, valamint kifosztottam a harmad és negyed éveseket egy kellemes kártya parti közben, amiből aztán a prefektusoknak kellett kimenteniük, mert nem hitték el a vesztesek, hogy nem csalok…persze ezt rendkívül jól tették, nekem pedig mindent vissza kellett adnom, milyen szomorú…

A házba osztási ceremónián, ami megjegyzem nekem leginkább arra hasonlított, mint amikor a hajóról éppen leterelt teheneket osztályozzák, mielőtt a vágóhídra vinnék őket. Szóval furcsa volt, hogy csak azért, mert épp abba a házba kerültem amelyikbe, nos azért tapsolt mindenki nekem, én persze a magam neveletlen módján még élveztem is a könnyen jött sikert így mélyen meghajoltam, majd az újdonsült közösség asztalához vettem az irányt.

Az első évem elég tartalmasan telt, mivel körülbelül mínusz negyven vagy ötven pontot hoztam a ház konyhájára olyan apróságokkal, mint hamis kártyázás, alkohol árusítása a felsőbb éveseknek saját főzésből, a felsőbb éves lányok megkörnyékezése különböző obszcén ajánlatokkal - megjegyzem még csókot is kaptam szóval nagyon megérte – és volt még sok minden más is.

Másodéves koromban már ügyesebb voltam, akkor igazából tiltott szerencsejátékért kaptam pont levonást, ez volt egyébként eddig a legnagyobb húzásom kerestem vagy 35 galleont a kviddics fogadásokon meccsenként. Egyszer azonban minden jónak vége szakad, így ezzel is lebuktam, az aznapi 20 galleon nyereségem el is úszott. Ott volt még ebben az évben az is, amikor fogadásból, egy addig számomra ismeretlen varázslatot próbáltam ki, aminek a következménye az lett, hogy a karácsonyi fények kihunytak olyan tíz, húsz percre.

Harmadévesként már csajozni is kezdtem, de persze a stiklik ekkor sem maradhattak el, így ismét körülbelül mínusz húz pontot hoztam össze az évben, hiába na a szerelem, minden héten másik, nem engedte, hogy a szokásos csínytevéseim kiteljesedhessenek. Ez egy ilyen év volt.

Negyedikben aztán jött a fekete leves és a sötét korszak szele engem is megérintett, nem lettem jobb gyerek, de Robin Hood sem volt soha sem az. A szegényeknek adta, amit elvett a gazdagoktól. Én megvédtem a védteleneket a kegyetlenkedőktől, a sárvérűeket a gőgös aranyvérüektől, s ezt egy percig sem tagadtam, s nem tagadom a mai napig sem, nem tartom szégyellni valónak. Plusz a lányok szemében is én lettem a rossz fiú, aki segít az elesetteken, olyan fiú akivel érdemes kezdeni.

Ötödévesként a változás szele teljességgel megváltoztatta az életemet, mint mindenki másét is. Elvette az átmulatott éjszakákat, az alkohol mámoros hajnalokat, a könnyű lányokat, egyszóval mindent, amit az iskolai éveim alatt a saját kényelmem és örömöm megkívánt. Harcolni fogok és nem csak az igazságért, mert legbelül ez hajt engem is, de a szerencsevadászokért is harcolnom kell, hogy az olyanok, mint én megfelelő körülmények között élhessenek.

Jellem
Egy igazi életművész, szerencsevadász, aki azért ha kell segít a szegényeken, így Robin Hoodot játszva a sötét és zavaros időkben. Nem áll tőle messze a hazugság, a hamiskártyázás, a lányok szédítése, a csalás és megtévesztés. Nem riad meg a konfrontációtól, felveszi a kesztyűt bárkivel, amolyan igazi ír virtussal. Szívesen hódol saját hedonista vágyainak.
Roppant meggyőző és néha talán egy kissé magamutogató.
Könnyen tanul, ami azonban nem jelenti azt, hogy a feltétlen szükségesnél többet fordít egyes tantárgyakra, sőt gyakran fordult már elő olyan is, hogy az egyes dolgozatok eredményén szándékosan rontott.

   Apróságok

mindig ||
- lányok
- bulik
- ingyenélősködés
- kártyázás
- fogadások
soha ||
- tisztességes verseny
- komorság
- "szesztilalom"
- merev gondolkodás
dementorok || Mintha nem lenne többé szeretet és boldogság
mumus || Rendőr
Edevis tükre || Csillogás, pompa, gazdagság.
százfűlé-főzet || Narancssárga színű s citrom illatú.
titkok ||
- Nem mindig érzi helyesnek az utat amin jár.
- Néha sajnálja, hogy nem volt igazi gyerekkora.
- Vár egy lányra, aki igazán megragadja őt.
rossz szokás ||
- Hazudozik
- „csalós”

   A család

apa || Noel O’Reilly, 45, arany
anya || Sarah O’Reilly, 44, arany
családi állapot || egyedülálló,
állatok || Seamus, vadászgörény

Családtörténet ||

A család törzsgyökeres galwayi kolónia, amely körülbelül az XVI. század közepéig visszavezethető családfával rendelkezik. Innen indul az O’Reilly klán galawayi története, amely soha sem lépett le az aranyvérűek útjáról. Az egyetlen renitensnek mondható O’Reilly Noel, aki az O’Reillyk szégyeneként került be a családi albumba azzal, hogy a család szemében alantas megélhetést választott magának a kereskedők kenyerével, így a család nem is ismeri el, sőt vérárulónak tartják őt és leszármazottait is.
A McNamara, egy szabad szellemű, törzsgyökeres galwayi család, amely már korábban letért az aranyvérűek útjáról, s a hajós kereskedők kenyerét választotta. Ennek a családnak a sarja Sarah, Liam édesanyja.
O’Reillyék a legutóbbi háborúban mind két oldal csatlósai számára szállítottak, de a tűzhöz közel sosem helyezkedtek, a jelenlegi helyzetben is ezt a szemléletet követik, hiszen a kereskedő az kereskedő, nem válogat a vevők között.

   Külsőségek

magasság || 185 cm
tömeg || 83kg
szemszín || kék
hajszín || barna
különleges ismertetőjel || tetoválások a felső tetsen
kinézet ||
Magas, szikár fickó, rövidre nyírt hajjal, amely néha zselézett. Ruházata többnyire sötét, egyszínű polókból, pulúverekből bőrkabátból, koptatott farmerekből és tornacipőből áll. Megjelenése mindig magabiztosságot sugároz, amely gyakran kelt ellenszenvet. Megjelenésében mindig átlagos, középosztálybeli fiatal képét kelti.
egészségi állapot || egészséges

   A tudás

varázslói ismeretek ||

-A negyedik év folyamán egy Timothy nevű hetedévestől elnyerte az összes pénzét, azonban mivel a fiú olyan tudás birtokában volt, amely fontos volt Liam számára, így elengedte a tartozást. Cserébe Timothy hosszú időn keresztül tanította rendíthetetlenül Liamet a patrónus bűbájra, amelyet végül egészen az inkarnálódásig fejlesztettek. Liam inkarnálódott patrónusa egy csúfolódó rigó (http://generallyspeaking.deviantart.com/art/Mockingbird-245718321?q=boost%3Apopular%20mockingbird&qo=94)

- Rendkívül tehetséges varázsló, ám érdeklődése a bűbájtanra összpontosul talán lehet, hogy ez lenne a kitörési lehetősége a züllöttségből.

- A tanórákon nem aktív, mindig csak annyit teljesít amennyi elegendő egy köpese átlaghoz. Kiemelkedő azonban a bűbájtani teljesítménye.

- A fakultatív tárgyait is úgy választotta meg, hogyne kelljen afeltétlen szükségesnél többet tanulnia.

felvett tantárgyak ||
   Mugliismeret
    Számmisztika
mugli képzettségek || számtalan kártyajáték, hamiskártyázás.
pálca típusa || 8 és ¾ hüvelyk, Szőlő, Sárkányszívizomhúr maggal
különlegesség ||

   Szerepjáték-példa

- Maga rendkívül tehetséges varázsló lehetne O'Reilly. Kár hogy elfecsérli a fogékonyságát olyan haszontalan dolgokra, mint a szerencsejáték. -

A magas kék ruhás alak, hirtelen megfordult, s ezt a vállára omló hosszú ősz hajszálak is előre jelezték, így Liamnek volt elég ideje arra, hogy felkészüljön az őt leginkább gyötrő tekintetre. A tekintetre, amely nem volt haragos, nem korholta őt, sokkal rosszabbat tett vele. A félhold alakú szemüveg mögött két csalódott szempár meredt rá, melyek a maguk hidegségével hatoltak bele a fiú lelkébe.

- Higgye el uram, hogy tudom mi a számomra kijelölt út. Valakinek erre is rá kell lépnie és ezt is végig kell járnia, nem nevelhet mindenkiből tökéletes varázslót, vannak akik félre siklanak, mint én... -

Töri meg a kínos hallgatást az ifjú, ezzel a pimasz felütéssel, amely tekintetbe véve, hogy kivel beszél merésznek mondható. Az idősebb férfi egy pillanatra felvonja a szemöldökeit, majd tekintetébe visszakúszik a nyugalom, s belekezd mondandójába.

- A pimaszsága nem téveszt meg, ez félelem csupán. Nem biztos, hogy az út, amelyet helyesnek hiszünk, valóban nekünk lett szánva, ha jobban körüljárjuk a dolgokat sokszor arra jutunk, hogy a történet, amelynek a részévé kívántunk válni, nem is nekünk íródott.
Tudja, hogy igazam van, s retteg bevallani magának. Olyan képességekkel rendelkezik, melyet nagyon sok varázsló és boszorkány nagyra értékelne, maga mégis elnyomja ezeket, s inkább valamiféle fals szerepet játszik. -

- De... -

- Nem hiszem, hogy meggyőző érvei lennének Liam. Menjen élvezze a szünidőt. Nem vonok le ezért pontot, de jegyezze meg, hogy nem kötünk fogadást arra, hogy melyik elsős esik le elsőként a seprűről. -

Az idős férfi ismét megfordul jelezve a fiúnak, hogy a beszélgetés ezennel befejeződött, így távozhat a teremből. Liam némi habozás után eleget is tesz a felszólításnak, s elindul, hogy élvezhesse a jól megérdemelt pihenést.

   Egyéb

avialany|| Benjamin Kowalewicz