Sebastian Navarro

SEBASTIAN NAVARRO

Mottó

Nyugalom, a hosszú élet ritka!

Alapok
jelszó || "Mrs Skower univerzális varázskosz-eltávolítója! Több mint boszorkányság..."
így ejtsd a nevemet || Szebasztyön Névarro
nem || (de igen)férfi
születési hely, idő || London ;1979, December, 1 - jén
horoszkóp || Nyilas
kor || 18
vér || fél
évfolyam || 7

   A múlt

Nem nem karácsonykor születtem, viszont az édesanyám állítólag karácsony napjára várta érkezésem. Ezért határozta el már jóóó előre, hogy az ő születendő kisfia Christian lesz. Persze nem számoltak velem. Gondolom, mikor a pocakban meg hallottam a nevem, rögtön megindultam kifelé, mert több héttel előbb születtem a kelleténél. Így lettem végül Sebastian apám után. Ebből is látszik született bajkeverő vagyok. Sosem azt teszem amit várnak tőlem. Vagyis persze szoktam, de minden ember kiszámítható egy bizonyos szintig. Ennyit a születésemről, amit állítólag egy bizonyos macska maffia kísért éles figyelemmel már a kezdet kezdetén. A mai napig nem tudom mire utalt ezzel a dologgal anyám. De azóta sem láttam egy hajszálcsíkos öltönyt viselő géppisztolyos macskát sem.
Mit is mondhatnék a korai gyerek éveimről? Tudom még fiatal vagyok de az egész mégis olyan színes kavalkáddá olvad össze az emlékeim kusza hálójában. Vannak tiszta boldog emlékek és vannak tiszta keserű emlékek. Azt hiszem szerencsés vagyok, mert több boldog emléket tudok felidézi mint boldogtalan keserűt, és persze amilyen az emlékezet bizonyos fájó dolgokra később mégis jó szívvel gondol az ember vissza. Kezdem is néhány történet felidézésével. De szólok a teljesség igénye nélkül a szürreális egyéni látásmódom szerint, az idő által megszépítve mesélem. Szóval a fele hazugság.

Gyerekkor
Esküszöm nekem volt a legprímább gyerekkorom. Ez nagyrészt a szüleimnek köszönhetem, akik a munka és saját szeszélyeik folytán folyton úton voltak a világ valamely pontja felé. Na nem kell rosszra gondolni, nem harminc országban nőttem fel, negyven nyelven beszélve. Isten ments. A nagyszüleim neveltek és még nevelnek a mai napig is Godric's Hollow. Viszont nekem voltak a legegzotikusabb, és legjobb játékaim az egész világon. És valljuk meg egy kis gyereknek ez az igazán fontos nem? Elvégre anyáék csak két-három hetente jöttek haza egy egy kiküldetésről. De szégyen vagy nem néha bizony csak az ajándékok miatt vártam mikor is érnek már újra haza. Naa nem kell ilyen szemekkel nézni. Nem vagyok skót. Egyszerűen csak gyerek voltam az alábbi fontossági sorrenddel.: Játék, játék, kaja, játék, anya, játék, apa, nagymami, játék. A régi fényképek tanulsága szerint igen csak letudott kötni egy egy új szerzemény. Megvallom mostanra a régi játékaim egy egész szobát megtöltenek. Amikor pedig nem otthon játszottam a környéken csavarogtam és folyton bajba kerültem. Elvégre a kisgyerek nem nézi, hogy az a csábító gyümölcsfa aminek olyan szép hívogató gyümölcsei vannak, kinek a kertjében is állnak. És azt sem milyen magas kerítést kell megmászni a haverokkal egy egy finomabb falat kedvéért. Hej de sokat ki volt porolva a nadrágom mikor elkaptak minket, hogy a jéggyümölcsfát dézsmáljuk. És persze az egészet egy dolog tette végül is igazán szépségessé. Az pedig kérem szépen a varázslat volt. Bizony. Gondolom nem kell ecsetelni, hányszor zaklattam gyerekként a nagyszülőket, vagy a szüleimet, hogy még varázsoljanak valamit. Vagy meséljenek arról a Roxfortról ahová majd ha nagyfiú leszek járni fogok. Biztosan ti is így csináltatok a saját szüleitekkel. Persze minderre a koronát egy testvér tette volna fel. De sajnos a jelek szerint a szüleim kifogytak a kistestvérekből. Vagyis nem is kaptak. Szóval mondhatni jó és átlagos gyerekkorom volt. A többi gyerekkel hasonlóan játszottuk a Fogd meg a Tudjukkit. Vagy a Búj el a Tudjukki elől. Imádtam Tudjukki lenni és kergetőzés közben az srácokat „átkozni” az útszéli bokorról tört csoda varászpálcámmal. Persze a szülők mindig elsápadtak, mikor Tuddjukkis játékot játszottunk, és egy alapos nadrág porolás után jól le szidtak minket. De egy gyerek számára nem mindig a tiltott gyümölcs a legfinomabb? Persze, hogy a verés után már újra a nyakam köré volt kötve a pléd, és képzeletbeli palástom lebegett mögöttem, miközben a többiek nevetve futottak előlem. Tegyük hozzá mostanában kezdem megérteni, hogy miért is voltak mérgesek ezért a felnőttek. De gyerekként mindennek csak a játékos oldalát láttam. Tudjátok mit? Erről még mesélek.

A nap magasan járt az égen és a melegét csak a kellemes nyári szellő enyhítette ahogyan a barátommal Joe Dawisal a bokrok közt rejtőztünk. Mint midig most is halálfalósat játszottunk, és mint mindig most is én voltam a Sötét Nagyúr. Igazán élveztem ezt a szerepet, hiszen a szerepem szerint nem volt senki ellenfelem, és mivel a sötét nagyúr félelmetes és gonosz a legtöbb srác nem szeretet Sötét Nagyúr lenni. Nem csak azért mert ő gonosz, hanem azért mert végül is az aurorok a játék végén mindig győznek. Ez persze engem sosem zavart. Ennél sokkal jobban élveztem mikor sikerült egyesével elkapni az Auror srácokat. Elvégre a szabályok szerint két csapat harcolt egymás ellen. Voltunk mi Halálfalók, és voltak az Aurorok. Az volt a játék célja, hogy az Aurorok megvédjék a nagy almafát ami Judith néni udvarában volt és az ágai közt egy tértágítós bűbájjal kezelt faházikó. Az volt a főhadiszállás amit nekünk elkellet foglalni. Mind a két csoportnak volt két vezére. Az egyik én voltam mint a Sötét Nagyúr a másik pedig Dumbledore. Az Aurorok dolga volt, hogy az udvarban és az utcában járőrözve minél több halálfalót börtönözzenek be, majd ha elfogyott az összes halálfaló akkor engem is. Mi halálfalók pedig úgymond le gyilkolásztuk az ellenséget, ha elfogytak akkor mi nyertünk. A harc pedig a következőképpen ment. Ha az ellenfelek egy az egyben találkoztak akkor az nyert aki előbb kiáltotta hogy „Megvagy”. Ha ketten vagy többen találkoztak egy ellenféllel akkor a túlerő rögtön nyert. A csapatok vezére viszont extra erős volt ezért őket csak négy ellenfél tudta legyőzni, vagy a másik vezér és plusz egy fő. Egyszerű nem?
Most is ezért rejtőztem Joeval a bokrok között. A mai csatában Dumbledore és az Aurorok álltak nyerésre. Sarah aki ma Dumbledor volt jó tervet csinált, és hamar elkezdtünk fogyni.
- Cssss – Súgtam. Majd a lehető legmélyebbre húzódtam a bokorba. - Jönnek...
- Hányan? - Suttogott vissza Joe aki szintén a bokor mélyére lapult.
- Nem tudom. Sokan minimum négyen. Ha velük van Sarah akkor elbuktunk.
- Várjuk meg míg ide érnek. Ha nincs köztük akkor még lehet döntetlen a mai csata.
Ezen kicsit elgondolkoztam. Ha most legyőzzük őket akkor Sarah beveszi magát a faházba az utolsó emberével, és akkor arra leszünk kényszerítve, hogy mi támadjunk. Akkor az pedig megint a mai háború elvesztéséhez vezet. Nah igen. A faházat nehéz úgy bevenni, hogy a halálfalók ne kapjanak ki.
- Bastian? Alszol? - Bök meg hirtelen Joe. A jelek szerint elkalandoztam és izgatottan kapom fel a fejem a járőr csoportra. Sarah valóban velük volt, de velünk meg a jelek szerint Merlin vigyázó tekintete, és láthatatlanná tevő varázslata. Ugyanis az ellenség úgy ment el a bokrunk mellet, hogy nem vettek minket észre, és nem is kutatták át utánunk. Ez aztán a mázli. Ekkor hirtelen eszembe jutott valami, és most rajtam volt a sor, hogy oldalba bökjem Joe-t.
- Gyere! Van egy ötletem! Ma mi fogunk nyerni.. - Súgtam izgatottan, a szívem erősen a torkomban dobogott olyan hihetetlen jó ötletem volt. majd kikúszva a bokor alól görnyedten lebukva kezdtem el sietősen a faház felé menni. Az ötletem pofon egyszerű volt. Ha a járőr csapat nagy része, és a főnök is itt van, akkor ki vigyáz a faházra? Igen, jól gondoljátok, senki. Mint két kicsi mugli indián úgy lopakodtunk a faház felé, amit el is foglaltunk. Akadály nélkül. EZAZ!!! EZAZ!!! És nyertünk. Elfoglaltuk a faházat, vagyis a játék törvényei szerint ki szabadítottuk a raboskodó halálfalókat, ezáltal egy jól védhető helyen azonnali túlerőbe kerültünk. Nincs ennél boldogabb érzés mikor a visszatérő Aurorok arcán megláttam a csalódottságot, hogy ma kivételesen mi halálfalók nyertünk...

Roxfortos évek

1 év.: Említettem már, hogy egy évfolyamban tanulok Harry Potterrel? Azt hiszem itt az ideje erről is beszélnem egy kicsit. A többi elsőshöz hasonlóan én is örültem, hogy Hagrid nem fojtott minket csónakostól a tóba, mikor megérkeztünk azon a viharos éjszakán a Roxfortba. És persze én is guvvadó szemekkel bámultam a híres Harry Pottert. Elvégre csak ő volt az aki elintézte a sötét nagyurat. Mit mondhatnék, mi érdekes történt velem elsős koromban? A legjobb! Végre varázsolhattam a SAJÁT varázspálcámmal. Azt hittem kitűnő tanuló leszek, de meg kell valljam, hogy nem. Bár jó voltam, de messze elmaradtam Hermione tudása és tanulási képességei mellett, ahogy Malfoyal sem vehettem fel a versenyt bájital készítés terén. És én is halálosan unalmasnak találtam a mágia történelmet. Tényleg van olyan aki ezt a tantárgyat valaha is szerette? Oh Hatalmas Merlin ments meg engem a történelemtől! Végül is számomra a fő élményt az első évfolyamban a kviddics meccsek jelentették. Meg elég emlékezetes volt az is mikor a Griffendél ház az utolsó pillanatban valami rejtélyes okból Harrynek köszönhette a nyerését. Vesszek meg, de a mai napig nem értem mi történt akkor annyi pletykát hallottam.

2 év.: Vohúú ez egy igen érdekes és emlékezetes időszak volt. Elég csak annyit mondanom, hogy „Titkok kamrája”. Tudjukki életére esküszöm szerintem ez volt eddig a legfélelmetesebb tanév amit átéltem a Roxfortban. Az első évben Harry jó fejnek látszott, és nem érdekelt, hogy mások felfújtnak nevezték, az élükön Malfoyal. Merlin szent szakállára esküszöm, hogy bizony akkor rendesen rettegtem tőle. Nem tartom magam gyávának. De ahogy egyre többen váltak kővé, én úgy töltöttem egyre több időt a klub helyiségben vagy a könyvtárban ahol sosincs egyedül az ember. A Wasley ikrek egyszer egy fél homályos folyosón hirtelen elő ugorva annyira megijesztettek, hogy majdnem bepisiltem rémületemben. Azóta is utálok a sötétben egyedül mászkálni. De alapban próbáltam én is élvezni az iskola hétköznapjait. Mint mindig most is nagy élvezettel jártam ki a kviddics mérkőzésekre. Év végén megkönnyebbültem mikor kiderült, hogy valójában nem Harry a bűnös, és valóban az a laza srác aki repülő mugli kocsival jött suliba.

3 év.:Ez az év sem volt a kedvencem, de azt kell mondanom, hogy mindezt annak a szociopata Sirius Black-nek köszönhettük. Hála neki megismerkedhetett minden diák a dementorokkal. Igazán ocsmány lények. Nem is vesztegetek rájuk több szót. Viszont valami másra igen. Helyesebben valaki másra. Az új sötét varázslatok kivédése tanárunkra. Lupin professzor irtózatos laza csóka volt. Végre igazán izgalmas volt a tantárgy és csak úgy pezsgett mindig az ember vére alig várva a következő órát, hogy mit is fogunk tanulni és látni. Sajnáltam mikor kiderült, hogy el kell mennie mert farkasember. Engem egyszer sem próbált megharapni és mondjon bárki is bármit, jó tanár volt! A kviddicsben idén is csak a szurkolás jutott nekem. Úgy látszik jobban szeretem a játékot mint amennyire ez nekem megy.

4 év.:KVIDDICS VILÁGKUPA!!! Hála anyáék rengeteg kapcsolatának és ismertségének elég jó helyről nézhettem a világ kupát még a suli elején. Ennél jobb iskola kezdést remélni sem mertem. Annál jobban elfancsalodtam mikor azt mondták nem lesz idén a suliban Kviddics bajnokság. Igen cifrát káromkodtam. Majd jött a meglepetés. Trimágus tusa! Merlin szent szakállára mondom ez volt a legkellemesebb roxforti évem annak ellenére is, hogy nem volt kvidics bajnokság. Hallani akarod az indokaim? Sorolom. A Beauxbatonos lányok. Tudom nem voltam iskola hű, de én végig Fleurnak szurkoltam. Ez az év volt az is mikor először igazán észre vettem a lányokat. És meg állapítottam, hogy a lányok LENYŰGŐZŐEK! Mindezt így végig nagybetűvel, mert tényleg azok. Autogram Viktor Krumtól. Frankó karácsonyi buli. Hülyülés a Drumstangos arcokkal. Vááá annyi minden jó volt. Nem is tudom felsorolni. Még Cedric Digiroy gyászos halála ellenére is ez a kedvenc évem.

5 év.: Röviden és velősen. Dolores Umbridge akassza fel magát! Harrynek megint igaza volt. Nagyon neeem a kedvenc évem. Szerencsére volt kviddics. Bár meg volt a maga bája, de ez az év nem a kedvencem a Roxfortban. Ja hogy ezt már mondtam? Akkor tényleg így lehet. Az a rózsaszín béka még a csajozásba is beleszólt. Nagy volt a kísértés csatlakozni a DS-hez, ahogy a főinspektori különítményhez is. Egyiket sem tettem. Túl sok szabad időt vett volna el a lányoktól és tanulástól ha csatlakozom. Végül is... vissza tért ő is kit nem nevezünk néven. Mondtam! Nem a kedvenc évem. És még valami... RBF vizsgák. Az ötödik nem volt jó év.

6 év.:Tudjukki vagyis a sötét nagyúr visszatérte, országos világ pánikot váltott ki. Otthon is. Esküszöm, nem értem, hogy anyáék miért nem akartak Roxfortba engedni. Az okés, hogy ő akit nem nevezünk néven visszatért és ott folytatja ahol abba hagyta. De igazán felfoghatnák, hogy a mi családunk nincs veszélyben. Hé! Tudom nem vagyunk Aranyvérűek. De sárvérűek sem. Ennek ellenére olyan volt mintha az eddigi színes világ kifakult volna. Semmi nem volt a régi a mindent át itató rettegés miatt. Bevallom megfordult a fejemben, hogy talán csatlakozni kellene a halálfalókhoz. Mégsem tettem. Úgy véltem amíg a Roxfortot el nem végzem nem fogok csatlakozni az egyik oldalhoz sem.

Háború
Nos két dologra jöttem rá rögtön a háború első két hetében, miután a minisztérium hivatalosan is elismerte a Sötét Nagyúr visszatértét. Az első, hogy a háború rossz. A második, hogy a háború drága és sokat lehet rajta keresni. A legalapvetőbb dolgok ára szökött az egekbe, és aki jól forgatta az eszét és a lapokat az bizony napok alatt meg gazdagodott. Sosem gondoltam volna, hogy érdekelni fog a pénz világa, de rá kaptam a dologra. Kereskedés és üzlet kötés. Huhu csengő aranyak. Sosem kellett nélkülöznöm. De a kuporgatott zsebpénzem helyes befektetésével hamar elkezdett gyarapodni a vagyonom, mikor felvásároltam egy csomót a gyógyító bájitalok alapanyagából. A bájital biznisz pedig még csak most kezd igazán felpörögni ahogy erősödik a háborús hangulat és depresszió. És még valami. A pénz az pénz. Legyen az ember halálfaló, auror, miniszter, vagy főnixrend tag, mindenkinek pénz kell a háborúhoz. A háború drága. A háború kegyetlen.
Anyáék sokat aggodalmaskodnak mióta kitört a háború. Ők még emlékeznek az előzőre. Főleg azért aggódnak, mert nem akarnak bele keveredni egyik oldalon sem. Csak békét akarnak. Félnek, hogyha Tudjukki kerül végleg hatalomra akkor lehet a mi családunk vér tisztasága nem lesz megfelelő. S félnek, hogy ha Tudjukki újra elbukik azzal fogják őket vádolni, hogy gyávák voltak ellent állni neki. Ők eléggé sok mindentől félnek, és rettegnek mostanság.

   Jellem
Mit is mondhatnék. Talán már lassan látjátok ki is vagyok. Az élet számomra a játékról és a szenvedélyről szól. Imádom az élet élvezetét, és annak minden zamatát. Sosem volt igazán szokásom előre tervezni, de mindig igyekszek megfontoltan gondolkodni ha döntenem kell. Mindig próbálom megélni a jelent. Lehet ellent mondásosnak tűnök. De egyszerre szeretem a nyugalmat és izgalmat. Egyszerre vagyok beletörődő és lázadó. Szeretem a gazdagságot, de nem az életcélom a pénz és annak hajhászása. Én élni akarok szabadon és kötöttségek nélkül. Ha kell akkor ezért harcolok, ha kell akkor megalázkodom. Szeretem az állatokat és mágikus lényeket, de utálom az elvakult állatvédőket és aktivistákat. Nem vagyok félős, de halálra lehet ijeszteni. Az biztos, hogy nehezen ismerkedek, de akit egyszer a szívembe zártam annak mindig lesz ott hely. Erre valaki azt mondja naiv vagyok, én pedig azt, hogy egyszerűen elfogadom olyannak az embereket amilyenek. Legyenek gonoszak, vagy jók.
Erősség || Hű barát, makacs, kitartó
Gyengeség || Makacs, önző, nincs legjobb barátom egy szinten túl mindenki egyformán közel áll hozzám. Néha hiszékeny vagyok.
   Apróságok
mindig || Szép lányok, jó zene, KVIDDICS!, színház, karácsony, napsütés, strand, macskák, tűz
soha || Mágia történelem, kígyók, céltalan durvaság, árulás, egyenlőtlen küzdelem, csóróság, eső
hobbik || Üzlet, udvarlás lányoknak, olvasás, kviddics
merengő || Azt hiszem, egy gyerekkori viharos éjszaka, mikor is sosem látott nagyságú vihar volt. Én pedig teljesen egyedül voltam otthon. Iszonyatosan meg voltam rémülve, és nagyon aggódtam a szüleimért akik elvesztek a viharban, és a nagyiékért, akik elmentek megkeresni őket. Rettegtem és elveszett voltam.
A legkedvesebb emlék? Sok kedves emlék közül talán az öröm, mikor végre Párizsban rá akadtunk a nekem való varázspálcára. Vagy talán az első repülés apám seprőjén? Vagy az első csók? Őszintén nem tudom.. mindegyik mélyen gyökeret vert bennem.
mumus || A mumus számomra az öreg önmagam mutatja. Sokan hitték azt, hogy az öregségtől félek. Pedig valójában a teljes magánytól. Nehezen tudom elijeszteni a mumust. Nem tudom mi tehetné nevetségessé a magányt.
Edevis tükre || Ha a tükörbe nézek mindig magam látom gazdagon, egy ismeretlen nő oldalán barátok közt. Azt hiszem gazdagságra és megbízható társakra vágyok, mind szerelemben, mind barátságban. Ami meglepő, tekintve, hogy szinte minden lánynak csapom a szelet.
százfűlé-főzet || A seprő ápoló szerek kissé édeskés illatára emlékeztető íz keveredve édes pezsgő narancs ízzel.
Amortentia || Számomra ennek az italnak furcsa az összhatása. Eszembe jut róla a seprő ápoló szerek kissé édes illata, ami a kviddicset idézi fel bennem, majd a következő pillanatban szinte erősen fémesnek érzem mint az arany galleonokat. Végül mire az illat végig ér rajtam nem marad más csak újra édes pezsgő narancs íz.
titkok || – A saját befektetéseim. Senki nem tudja, hogy titokban kihasználva a háborús helyzetet jó haszonnal üzletelni kezdtem.
- Imádok a tűzzel játszani. Gyerekként fel is gyújtottam egy pajtát.
- Egyszer meg csókoltam egy fiút. DE esküszöm azt hittem lány!
azt beszélik, hogy... ||Nos igen ez egy jó téma. Mivel híresen semleges vagyok az alábbi pletykák szoktak újra és újra a fülembe jutni. „Valójában halálfaló, de mivel titokban a tudjukkinek kémkedik azt mondja, hogy nem az.”
„Az a mocskos félvér tuti szintén főnix rend tag lehet. Láttam egy csomószor köszönni a Potternak.”
„Azt hallottam, hogy kirabolt egy csomó muglit, ezért van annyi pénze.”
„Azt mondják a derekán a feneke felett van egy dementor tetoválás...”
És persze a kedvenceim, hogy hetente más lányt mondanak mellém barátnőnek. Sajnos ez nem igaz. Vagyis inkább ezek a pletykák sem igazak.
   A család
apa || Sebastian Navarro; 41 éves; félvér. Apámmal remek a kapcsolatom, bá ő szerinte túl vad és szemtelen vagyok. Én meg nem értem milyen jogon mondja ezt nekem ő aki kalandvágyból beutazta az egész világot.
anya || Gina Cole; 39 éves; félvér senkinek nem vallanám be, de eléggé anyás vagyok. Sokkal többet levelezek vele, mint apámmal.
testvérek || nincsennek
állatok || Fritz a hatalmas macska igazi tigris mintás bundával. Jó sok galleonba került.
Családtörténet ||
Talán aranyvérűnek is számíthatna a családunk, hiszen mind két ága a családnak régi félvér család, ahol már generációk óta nincs se kvibli se pedig sárvérű beházasodás. Apám családja a Navarrok Franciaországból származnak. Ha minden igaz, akkor körülbelül 300 évre lehet hibátlan vissza vezetni ezt az oldalt. Személy szerint gyanítom, hogy az első Navarro mugli születésű volt. De ezt ki tudja ma már megmondani?
Ugyan ez a helyzet az anyai ágon. A Cole család egy tipikus középosztálybeli angol varázsló család. Sosem voltak sem csórók, sem pedig gazdagok. Bár ők kicsit régebbre tudják vezetni a családfát. De gyanítható, hogy az első Cole, vagy egy mugli születésű volt, vagy pedig törvénytelen gyerek.
Így nem meglepő, hogy a családom bár lehetne szinte aranyvérű is nem az, mert gyanúsak a gyökerek. Szóval így az aranyvér mániás banda szerint nem vagyunk aranyvérűek. De ha nagyon kell akkor előbb választanának a családunkból, mint a sárvérűek közül. Vagyis nekem ebből az jön le, hogy a szemükben egy fokkal vagyunk csak feljebb hasznossági tekintetben a házi manóknál.
Ennek köszönhetően a családban sosem uralkodott el igazán az elitista felfogás. Mindig a család volt az első, és nem az éppen aktuális varázslói divat irányzat. A háborúkból és politikából is mindig próbált a családunk ki maradni. Ahogy nagyapám mondta.:”Kis unokám, jegyezd meg! Még a legvéresebb zsarnoknak is kell alattvaló, hogy legyen aki megtömi a hasát. Miért vonuljunk hát véres háborúkba idealista célokért? Hiszen senki sem halhatatlan.”
Azt hiszem apa és anya szintén ezért olyan jó páros, mert ők is hasonlóan vélekednek. Annak ellenére, hogy rengeteget rettegnek ezekben a háborús időkben.
   Külsőségek
magasság || 188 cm
testalkat || Sportos testalkatú vagyok, na persze nem egy izom marci, mint Crak és Monstro azonban a kviddicsezésnek hála nem vagyok eltunyulva.
szemszín ||Szürke vagy szürkés kék. Attól függ milyen közelről nézel a szemembe.
hajszín ||Szőkés barna. Nyáron inkább szőkés, télen meg inkább sötét.
kinézet || Elsőre egy hanyag fiatalembernek tűnhetek. Szinte állandó borosta, és sunyi tekintet. Ennek ellenére mindig próbálok ízlésesen öltözködni. Még ha nem is mindig tűnik úgy hogy divatos lennék. Sok iskola társamhoz, hasonlóan én is meg vagyok fertőzve a mugli divat ruháival. Utálok talárt hordni.
   A tudás
varázslói ismeretek || Alapvetően sosem voltam rossz tanuló, és a sikeres RBF vizsgáimnak hála talán egy nap még Auror is lehet belőlem. Már persze ha addig nem tiltja ki az új rezsim a félvéreket az Auror képzőből. Azt hiszem a Mágiatörténet, és a Gyógynövénytan megy a legrosszabban. Meg is lepődtem, hogy Gyógynövényből meglett az RBF. A számmisztika viszont egyértelműen a kedvenc. A második kedvenc pedig a bájitaltan, bár azt a tantárgyat is jobban szeretem, mint amennyire érzékem van hozzá. Mindenesetre a recepteket hűen tudom követni, és ez meglepőmód még mindig több mint amit a legtöbben eltudnak mondani magukról.
felvett tantárgyak ||
Rúnaismeret és számmisztika
pálca típusa || 14 hüvelyk somfa (rendkívül erős fa, ritka mert nehéz megmunkálni, a középkorban fegyverek nyelét csinálták belőle a tartóssága miatt) egyszarvú szőr maggal.
RBF ||
Átváltoztatástan – Várakozáson felüli
Bűbájtan – Várakozáson felüli
Bájitaltan – Várakozáson felüli
Gyógynövénytan - Elfogadható
Asztronómia - Elfogadható
Rúnaismeret – Várakozáson felüli
Mágiatörténet – Borzalmas
Számmisztika – Kiváló
Sötét Varázslatok Kivédése – Várakozáson felüli
   EgyébMinden évben felvételiztem a kviddics csapatokba, de sosem kerültem be. Valamiért mindig kiestem a válogatón. Kezdem azt hinni ez valami átok volt.
avialany|| Matt Lantern

(Bocsi ha sok benne a hiba már kissé kóma vagyok, és örülök, hogy befejeztem. De javítok bármit amit kell.)