Avelin McCoy

Avelin McCoy-Meadows

Bizalom • Szeretet • Kitartás

Alapok
jelszó • "A hideg elfordulás, a közöny a nyílt ellenszenvnél is veszedelmesebb méreg."
így ejtsd a nevemet • avelin mekkoj
nem • nő
születési hely, idő • 1971. július 13. Alyth, Skócia
horoszkóp • Rák
kor • 27
vér • félvér
munkahely • -

A múlt
Nem gondoltam volna, hogy valaha visszatérek e falak közé.
Csupán hét év telt el azóta, hogy végzősként letettem a vizsgákat, de most így visszatekintve, mintha ennél valamivel öregebb volnék. Talán csak túlzottan sok minden történt velem azóta. Túlzottan sok minden, ami rossz…

A gyermekkorom igazán, felhőtlenül boldogan telt. Mintha zivataros idők soha nem is létezhettek volna. Csak a mindent bevilágító nap fénye.
Valahogy az előző háború elkerülte a családomat. Apám mugli, így nem is keveredhetett volna a dolgok középpontjába, édesanyám pedig ki akart maradni belőle. Szerinte nem az ő dolga volt vagy lett volna szembe nézni Voldemort csatlósaival. Mikor utólag mesél arról az időszakról, mindig azt mondja, hogy úgy tartotta, az ilyen dolgokat a nagyoknak kell megoldaniuk. A gazdag és nagy családoknak, a politikusoknak és azoknak, akik erre vannak kiképezve. Természetesen elhittem, hogy ez a jó felfogás, hogy egy családanya semmit sem tehet háború idején. Hiszen az ő feladata mindig és mindenkor a család. Ettől megnyugodtam és nem is gondoltam rá, hogy valaha az életemben részese lehetek egy újabb mágusvilágot fenyegető katasztrófának. Tévedtem. És azóta már sok olyan asszonyt megismertem, akik nem az édesanyámhoz hasonlóan gondolkodnak… ők feláldoznák magukat a családjukért. Harcolnak azért, hogy a gyermekeik biztonságban nőhessenek föl…
Lehet, hogy nemes a cél, de senkitől sem várható el, hogy ne féljen. És én bevallom. Nagyon is félek. A gyermekem valószínűleg elvesztette az édesapját, nem szeretném, ha árván kéne felnőnie, csak mert az anyja túl sok kockázatot vállalt. A fiamnak szüksége van rám.

Volt idő mikor kimondottan bátornak tartottam magam.
Vakmerő és bajkeverő hírében álltam Roxfortban töltött éveim alatt, érdekes mód mégis sokan szerettek. Pedig kis bandánk mindig kereste az alkalmat, hogy borsot törhessen a tanári kar vagy néhány arra méltó diáktárs orra alá. Én pedig a megoldásokat kerestem, hogyan tehetek szert némi mellékes vagyonra, olyan esetekben, mikor az otthonról köldött galleonok már nem fedezték iskolai kiadásaimat... Bár a randevúk Madam Puddifootnál kevéssé hatékony módszernek bizonyultak a titkos lánymosdóbeli jóslásokhoz képest, tekintettel rá, hogy előbbiből befolyó összeget nem kézhez kaptam, kizárólag vajsör mennyiségbeli igényeimet elégítette ki, már ha a fiú meghívott, viszont utóbbit bármire költhettem. Vagyis költhettük… a legtöbb esetben őröket állítottunk a folyosóra. A bevételen pedig osztoztunk.
Kár, hogy McGalagony sosem értékelte igazán próbálkozásainkat. Pedig mi aztán példás griffendélesek voltunk, bármilyen helyzetben feltaláltuk magunkat, és a pletykákkal ellentétben sose loptunk, sose csaltunk…
Mégis a tanári kar úgy tekintett ránk, mint iskolai rabló bandára. És belátom ez hatással volt jövőbeli terveimre is. Elismerték jóslásbeli tehetségemet, de ismerve többi eredményemet és magatartásomat, úgy tartották nem viszem sokra az életben…
Hittem nekik.

Az iskola után szinte elmenekültem Alythból. Úgy éreztem az általam kedvelt életmódnak túl szűk és túl szürke a skót kisváros. Megvártam nővérem esküvőjét, majd egyik napról a másikra eltűntem. Nem kellett pénz, nem kellett a család. Csak egy levélben megnyugtattam őket, hogy jól vagyok és kértem, hogy ne keressenek, hagyjanak menni. Élni akartam, felfedezni ismeretlen helyeket, találkozni érdekes emberekkel.
Hamar felfedeztem, hogy az érdekes ember én vagyok. Hiszen látom a jövőt. A mugliknál ez maga a csoda. Más mugliknál pedig a szemfényvesztés.
Évekig jártam az angol vidéket. Mugliként éltem, muglik pénzéből mugliknál.
Jósoltam, vagy hazudtam, varázsoltam vagy trükkökkel kápráztattam el a gyerekeket. Majd eltűntem. Minden napom más és más helyen telt.
Valóban bajkeverő voltam. És igazat adtam azoknak a mágusoknak, akik úgy gondolták soha semmire sem fogom vinni. Hiszen mit csináltam? Belenyugodtam az általuk előrevetített sorsomba és meg sem próbáltam harcolni… elmentem otthonról, mindenkit hátrahagyva, nem csak a családomat, de a barátaimat is és eltűntem. A muglik nem tudták, hogy semmirekellő vagyok. A néninek meggyógyult a háta, az asszony megtudta, hogy megcsalta a férje, a fiatal lány megtudta szereti-e a kiszemelt fiú. Valaki voltam, akit csodásnak tartottak én pedig kihasználtam ezt. A mai napig csodálkozom, hogy soha, sehol nem futottam össze minisztériumi ellenőrökkel…
Hálás vagyok a múltam ezen fejezetének. Sok dolgot megtanultam akkor és sok olyan embert megismertem, akiknek ma sokat köszönhetek. És bár a jelenem fájdalmas és szomorú, a múltam egyetlen percét sem bánom, egyetlen pillanatát se cserélném el. Hiszen csakis ennek köszönhetem, hogy megtanultam azzá az emberré válni, aki most vagyok. Jobban értékelem azt, amim van, hálát adok a családomért és a körülöttem élőkért. Minden napomat csodaként élem meg, hiszen ki tudja lesz e következő…

A háború senkinek sem kedvez. Egyből már kihagyott az élet, de most mintha jelezni kívánta volna felém, hogy még egyszer nem lehet ilyen kegyelmes.
A muglik bántalmazása még nagyobb méreteket ölt, mint, amiket az első háború elmeséléseiből hallani lehetett. A nővérem messze él Angliától, Kína északi részén egy ottani varázsló feleségeként. Hosszabb látogatásra hívta a szüleimet és engem. De én már nem mehettem. Itt volt a helyem Philip mellett.
A Meadows családot négy éve ismertem meg, mikor az utam Portinscale-be vezetett. Oda ahol véget is ért. Philip mindenkinél jobban megértett és mindenkinél különlegesebb volt. Valaki, akiért érdemes volt sokáig egy helyen maradni…
Mikor belépett a Főnix Rendjébe, már éreztem, hogy ez a lépés számomra csupán szomorúságot rejthet. Mégsem voltam hajlandó beletekinteni a jövőbe, megtudni mi történik majd. Viszont számtalanszor elgondolkodtam azon, hogyha előre látom mindezt, vajon képes lettem volna változtatni rajta?
Tudom, hogy félre kellett volna tennem az elveimet, de nem voltam képes. Szembenézni a szomorúsággal, egyszer is fájdalmas. Ha előre látom, és nem változtathatok rajta, még addig sem élvezhettem volna az együtt töltött perceket, míg azok megadatnak. Most már késő, nem mutathat semmit, sem varázsgömb, sem kártya, sem csillagok. Nekem is csupán a remény maradt. És kitartok, bármi történjen is.

Elrendezem az asztalon a teáscsészéket.
Biztosan levizsgáztatnak majd. Miért hinnék el, hogy jobb jósnő vagyok, mint Trelawney? Ja, és miért is vennének fel, úgy, hogy van egy tíz hónapos kisfiam?
Lényegtelen. Ezen a kérdésen már számtalanszor átrágtam magam és mindig ugyanoda jutottam. Nekem kell ez az állás, egyszerűen muszáj vagyok végre valamivel elterelni a figyelmem és ez, bár Gersonék nagyon kedvesek, Meadows Parkban egyszerűen nem megy. Sorley-val pedig már nem tehetem meg, hogy csak megyek neki a nagyvilágnak és élem a napjaimat egyikről a másikra. Ezt már nem tehetem meg.
Megkapom az állást. Tudom. Érzem.
Ekkor belépnek a nagy tölgyfaajtón és leülnek velem szemben. Legtöbbjüket nem ismerem, más tanított, mikor még én is idejártam, megint más, pedig az iskolástársam volt. Jóval fiatalabbak a tanárok, mint az én időmben.
- Nos, Miss McCoy. Hajlandó jósolni nekem? – kérdezi egy fiatalabb férfi, aki nem tűnik ismerősnek. Nem számít. Automatikus, szinte begyakorolt mozdulattal töltök teát a csészéjébe és várok, hogy kiigya az italt és megkezdődjön úgymond a felvételi vizsgám.

Jellem
Régebben kalandozó típus volt. Igazi vagány leányzó, aki érdekes történeteivel és sugárzó természetével mindenkit elbájolt és az ujjai köré csavart. Ezt a messzemenőkig ki is használta. Mégsem lehetett igazán rossznak nevezni. Nem csak barátai, de ház és évfolyamtársai is bármikor számíthattak rá, akár iskolai feladatról, akár egyszerű bálozásról, akár békítésről volt szó. Ő mindenben részt vett, mindenhol ott volt. Szinte mindenki szerette.
A Roxfort elvégzése után néhány év alatt eltűnt belőle ez a mindent beragyogó életérzés és egy szolidabb, de ugyanennyire gondoskodó és kedves stílus vette át a helyét.
Avelin előrelátó és megfontolt. Igyekszik mindent saját erejéből elérni és megoldani, csak mikor már a legbiztosabb benne, hogy ez nem sikerülhet, akkor kér segítséget. Érzelmeit igen jól palástolja és nem híve a hirtelen cselekvésnek.
Jóságos, de nem tűri, hogy bírálják és különösen azt nem, hogy nevetségessé tegyék.
A szeretet és a biztonság az, amit leginkább el akar érni. Ez, az, amit alapjában elvárna az élettől, mégis folyton meg kell küzdenie érte. De még így sem hajlandó kompromisszumot kötni: Mindent vagy semmit alkat, nem igazán ismeri a középutat.
Kedves és emberszerető. Sosem beszél ki másokat. Kellemes történeteivel és személyiségével azonban még mindig képes rá, hogy társaságban hamar magára vonja a figyelmet.
Megvan benne a jóslás tehetsége és tudása, de elve, hogy önmagának és rokonainak jövőjébe sosem tekint. Nem álmodozó típus, ahogy azt egy ilyen nőtől mások elvárnák. Mindig két lábbal a földön és a jelenben él.
Erősség • kitartó, gyengéd, gazdag képzeletvilágú, elbűvölő
Gyengeség • változó hangulatú, határozatlan, beszédes, mégis nehéz kiismerni

Apróságok
mindig •
hársfa tea
zöld dombok látványa
nyári napsütés
fantázia
kisfia: Sorley
soha •
várakozás
földhözragadtság
önteltség
hanyagság
ostobaság
hobbik • Szereti Meadows Park kertjét gondozni, legyenek benne akár mugli, akár mágikus növények. Szeret ékszereket készíteni és zenét hallgatni.
merengő • Legrosszabb emlék: Látni Philipet öntudatlanul.
Legszebb emlék: Mikor megtudta, hogy gyermeket vár.
mumus • Fél az elmúlástól, így mumusának alakja egy elenyésző ember.
Edevis tükre • Boldog család.
százfűlé-főzet • halványlila színű, állaga olyan, mint a víz, íze akár egy uborka
Amortentia • ibolya illata vegyül a frissen melegített tej illatával
titkok • A Roxfort elvégzése után néhány évig jóslatokkal való csalásból szerezte a pénzét.
azt beszélik, hogy... • A Roxfort diákságának körében megérkezése napjától kezdve terjengnek a róla és Foley professzorról szóló, már-már kaland és/vagy szerelmes történetekké bővülő pletykák.

A család
apa • Donald McCoy (62) mugli cipészmester, kapcsolatuk nem túl bensőséges, de mindig jól kijöttek
anya • Edna Lemmer (57) félvér, igazán, nagyon szeretik egymást
testvérek • Noelle McCoy-Cheung (28), szeretetteljes a kapcsolatuk, szoros a kapocs köztük
kapcsolat • Philip Meadows (34), jegyese
gyermek • Sorley Meadows (10 hónapos) félvér, még az életénél is fontosabb a számára
állatok • Marvel a vadászgörény
Családtörténet • Avelin Skóciában született egy átlagos kis család második gyermekeként. Édesapja, Donald egyszerű cipészmester, akinek már férfi felmenői generációkra visszavezethetően űzték ugyanezt a mesterséget. Munkái jó minőségűek és kellően híresek ahhoz, hogy a családját eltartsa belőle. Mágusoktól származó feleségének köszönhetően pedig még varázslóknak is el tudja adni egy-egy munkáját.
Édesanyja szintén egy boszorkány és egy mugli férfi házasságából született, akik Skócia déli részén ismerkedtek meg. Az anyuka kisebb talárüzletet vezet még a mai napig is. Edna itt segít be mindennap, hiszen az édesanyja öreg kora ellenére még mindig dolgozik. Mivel Edna egyetlen gyermek a boltot majd ő vezeti tovább.
Jegyesét, Philipet négy éve ismerte meg. A férfi egy legendás lényeknek fenntartott farmon dolgozott, mint hippogriffekre szakosodott gondozó. Másfél éve jegyesek Avelinnel és van egy tíz hónapos gyermekük Sorley. Az esküvő is lezajlott volna, de Philipet, a Főnix Rendjének tett szolgálat közben eltalálta egy átok, melynek következtében most a Meadows Parkban fekszik öntudatlanul. A bátyja Gerson megoldást keres a gyógyulásra, de eredményt eddig nem ért el. A Meadows család így is teljes családtagként kezeli és szereti Avelint. Nagyon jól kijön unokahúgával Agnessel, annak ellenére, hogy a hollóhátas leányzó sosem szívlelte a jósokat.

Külsőségek
magasság • 167cm
testalkat • átlagos testalkatú
szemszín • kék
hajszín • vörös
kinézet/benyomás •
Ő az kire tán a legtöbb mugli akarva-akaratlan is rásütné a boszorkány jelzőt. Nem csak, mert öltözködése tükrözi a varázstalan emberek klisés elképzelését a boszorkányviseletekről. Hanem, mert egész lénye valamiféle furcsa misztikusságot sugároz magában, amely olyan erős, hogy még egy sokat látott mágusból is kíváncsiságot vált ki. S bár sem mozdulataiban, sem beszédében nincs jelen az a fajta fátyolosság, amit külsőjéből adódóan várnánk, ha kell tökéletesen el tudja játszani a titokzatosságot.

Avelin nem tökéletes szépség. Bár alabástrom bőrével párosuló fürtös vörös haja és marionett bábukra emlékeztető arca igazán különlegessé, könnyen megjegyezhetővé és vonzóvá teszik. Ehhez csak hozzátesz a szemében mindig meg-megbújó pajkosság, mely kellemes egyvelegbe lép a kedvességgel. Régen, párjának tragédiája előtt, nagyon szeretett nevetni. Kacajától vízhangosak voltak a folyosók, s a köré gyűlő férfisereglet ilyenkor láthatta őt egész bájában és szépségében.
S ő tudta, kihasználta ezt

Tudás és karrier
pálca típusa • 9 és fél hüvelyk, cseresznyefa, egyszarvúszőr maggal
végzettség • A Roxfort tanári kara, hamar észrevette, hogy Avelin igazán tehetséges, ha a jövő tanulmányozásáról van szó. Különösen odafigyelt az olyan tantárgyakra, melyekre jóslásai során szüksége lehet, a többivel azonban kevéssé foglalkozott.
RAVASZ szintű vizsgáiból a Jóslástant Kiválóra, az Asztronómiát, Rúnaismeretet, Számmisztikát Várakozáson felülire, a Gyógynövénytant pedig Elfogadhatóra teljesítette. A többit már az RBF-en sem sikerült teljesítenie.
foglalkozás • Jósnő
felvett tantárgyak • Roxfortban töltött évei alatt: Jóslástan, Rúnaismeret, Számmisztika
varázslói ismeretek •Jóstehetséggel bír, ezt rendesen ki is használta az évek során, a pénzszerzést illetően. A sötét varázslatok és egyéb bűbájok terén viszont nem egy széleskörű ismeretekkel rendelkező egyén. Csak azokat a varázslatokat használja ügyesen és kellő magabiztossággal, amik a háztartáshoz vagy az egyéb mindennapi léthez szükségesek.
Mivel Philip most nem lehet vele, megpróbálja úgymond bepótolni azt, amit diák évei alatt hanyagul kezelt. Különböző barátaitól kért segítséget, hogy gyakoroljanak vele.

Egyéb
avialany • Lily Cole