Niraniel Ays
Hugrabug
*Trouble magnet*
Hozzászólások: 93
Jutalmak: +133
Előtörténet: Megnézem!
Kincsesláda: Megnézem!
Kapcsolatok: Megnézem!
Származás: Mugli születésű
Hajszín : Barna
Szemszín: Barna
Kor: 18
Ház: Hugrabug
Évfolyam: Kijárta
Családi állapot: Egyedülálló
Kedvenc tanár: Welch prof
Kviddics poszt: Hajtó
Pálca: 9 hüvelyk, tölgyfa, unikornisszőr
Nem elérhető
|
|
« Dátum: 2012. 07. 25. - 12:34:10 » |
0
|
NIRANIEL AYS Az illúzió drága mulatság.. De még így is megéri?! Alapok
jelszó || "Még Harington melle is nagyobb, mint Bishopé!" így ejtsd a nevemet || Niraniel Ájsz nem || Nő születési hely, idő || London; 1986. Június 7. horoszkóp || Ikrek kor || 11 év vér || sárvérű évfolyam || 1
A múlt
Drága Nagyapó!
Egy vasárnap délután történt. A szüleim üvöltöztek, mint rendesen, a nővérem, Rebecca pedig nem volt otthon. Fájt megint ezt a borzalmat hallgatnom. Úgy éreztem, ki akarom végre zárni őket. Nem akartam látni az apám üvöltéstől eltorzult arcát és az anyám félelemtől remegő kezét. Rebecca nyilván ugyanígy volt vele, hiszen nem elég, hogy nem volt hajlandó ezt hallgatni, még el is szökött otthonról. Két napja nem láttuk már, de a szüleim azzal voltak elfoglalva, hogy egymást öljék. „Csakis” verbálisan persze. Mi másért? A mocskos pénzért. Bezárkóztam a szobámba és a fülemre tapasztottam a kezem. „Miért nem vagytok képesek befogni végre!?” „Fogjátok már be a szátok. Könyörgöm!!” Folyton ezt a hangtalan sikolyt hajtogattam magamban. Talán több mint ezerszer is, mire vagy így, vagy úgy vége lett. Apa viharzott el, vagy anya kapott sírógörcsöt. Olyan is előfordult, hogy anya a szobámban aludt, annyira félt apától. Éjszaka. Az igazság az, hogy bűzlött a ház. Bűzlött a félelemtől. Elhatároztam, hogy soha nem akarok majd olyan családot, olyan munkahelyet, sőt még olyan világot sem, ahol ez történik. Ez a nagy kalap… Végül is vége lett. Azon a vasárnap délután. Én nem így akartam, de végül csak meghallották néma könyörgésemet. Valami elkattant bennem. Azt akartam, hogy KUSSOLJANAK már. És erre üvegcsörömpölést hallottam. A konyhában. ~ Remek.~ Gondoltam. Most már tényleg ölik egymást. Erre lementem a konyhába. Hogy legalább tudják meg: Nem vagyok vak. Én is látok, hallok, szagolok. Még ha azt is hiszik, hogy egy vak süket-néma vagyok. Vállalják már fel a felelősséget, hogy ők a szüleim és én mindent érzékelek, amit tesznek ebben az őrültek házában. - Niraniel. Miért üvöltözöl?? - Anya, miről beszélsz? Én egy szót sem szóltam. - Látod, Gina, erről magyarázok neked. Ez a gyerek lószart sem tud. - Hagy abba Marshall!! Miért mindig a gyereken vezeted le a feszültségedet? Egyáltalán mi a fenéért hozod haza, ami a munkahelyeden felcseszi az agyadat?! - Apa, Anya. Könyörgök. Fogjátok már be! - Kislányom. Ezt üvöltözted iszonyat hangosan vagy tízszer. Aztán lejöttél, és belemondod a pofánkba. Szerinted NEM hallottuk? - Apa, a kikoldult életbe, légyszi ne nézz már hülyének. Én csöndben ültem a szobámba. Már zenét sem merek hallgatni, mert szerinted az is IDIÓTA. Hát hadd mondjak el neked valamit. Az az idióta, ahogy te beszélsz anyával. - Gina. Szerintem vigyük át Justine-hoz. Már megint hülyeségeket beszél. Én meg nem akarok vele foglalkozni. - Marshall! Miért nem akarsz a saját gyerekeddel folglalkozni?! - Mert már elegem van belőle. Meg ebből a beteg családból is. Rebecca megint nincs otthon, te meg úgy teszel, mintha nem lenne semmi gáz. Pedig lassan nem ártana hívni a zsarukat. - Próbáltam felhívni minden barátját, de egyik sem tudott róla semmit sajnos. Marshall! Most mi lesz?? - Nem tudom Gina. Tényleg nem. És lassan már Nira is kezd bekattanni. - Apa, én normális vagyok!!!! - Gyerek. Az előbb üvöltöztél hisztérikusan.. és már nem is hallod saját magadat! Lassan téged is be kéne cipelni a pszichiátriára.
Ekkor megérkezett a deus ex machina. Egy bagoly repült be a konyhaablakon csőrében egy lepecsételt levéllel. Egyenesen a kislányhoz repült, aki könnyedén kivette a csőréből a levelet… - Anya, Apa!!! Felvettek!! Felvettek!! - Hová kicsikém? - Hát a Roxfortba!!! - Jaj Gina, már megint!! Ez is a te hibád! A hibbant agykontroll tanfolyam óta ilyen a gyerek. Folyton valami Roxfortról pofázik itt nekünk. Valami hülye varázsló iskoláról. - De hát ezt a levelet nézd meg Marshall!!! Tényleg felvették! - De mi a szar ez? Én nem értem. Szórakoznak velünk?!
No, így történt, Nagyapó. Aztán átjöttél és elmesélted nekik is a te történetedet. Így végre elhitték, hogy a Roxfort létezik. Nekem egy levél kellett ahhoz, hogy teljesen higgyek benne. Nekik meg te. Ez meg az én levelem neked. Köszönöm, hogy mindig mindenben mellettem álltál, hittél bennem és védtél attól az őrülettől, ami otthon volt. Majd karácsonyi szünetben meglátogatlak! Eddig minden nagyon tetszik. Megérkeztem, kipakoltam. Most várom a beosztást. Nagyon izgatott vagyok… Remélem, oda osztanak be, ahová a leginkább illek. Hogy van Dió? Nagyon hiányzik a meleg, puha, barna bundája. Bárcsak itt lennétek. De tudom, hogy nem lehet, biztos sokat kell dolgoznod. Hogy alakul a Geffry ház? Állnak már a cölöpök?
Kérlek mielőbb írj, Nagyapó!
Kisunokád,
Aniel
Gyerekkor Egész jól telt a gyerekkorom, a szüleim viharos veszekedéseitől eltekintve. Nővéremmel hol jó, hol rossz volt a kapcsolatom. Nem igazán foglalkozott velem, a fiúk valahogy mindig jobban érdekelték. Sajnos igen nagy volt a korkülönbség, öt év volt köztünk ugyanis. Viszont szerencsére volt egy nagyon nagyon jó barátnőm az oviban is, aztán az általános iskolába is együtt jártunk: Estelle meg én. Ő később fodrász-suliba ment, én pedig a Roxfortba, de levelélben tartjuk a kapcsolatot.
Roxfortos évek Még csak ma érkeztem meg ide. A King's Cross pályaudvaron hatalmas élményben volt részem. Nagyapó kísért el, és elsőre sikerült átjutnom a 9 és 3/4 vágány "kapuján". Fantasztikus érzés volt, hogy a falak csak úgy semmivé váltak előttem, én pedig egy új és színes világba csöppentem. A kastélyt pedig egyszerűen gyönyörűnek találtam! Kicsit izgulok, hogy hová osztanak majd be és kik lesznek a barátaim. A tanárok azonban igazán szimpatikusak és kedvesek, ami megnyugtat. A szüleim cseppet sem hiányoznak, Nagyapó viszont annál inkább!
Háború Nem igazán tudok erről a dologról még semmit, tekintve, hogy eddig mugli világban léteztem. Azért abban biztos vagyok, hogy ez a Tudjukki elég gonosz egy pasi lehet. Már amennyire a Reggeli Prófétából értesültem a kópéságairól. Én meg utálom a kópé embereket.
Jellem Úgy vélem, hogy Niraniel egy aranyos és bátor jellem, azonban sokszor nem tud mit kezdeni a körülötte lévő világ árnyoldalaival. Előfordult az általános iskolában is, hogy kirohant matekóráról, mert a tanárnő indokolatlanul megszidta. Ilyenkor dühösen toporzékol vagy sír, nem tudja eldönteni, hogy kire haragudjon. Otthon is az volt a jellemző, hogy hol anyjára haragudott, mert az hagyta, hogy Marshall agresszív legyen vele. Hol apját gyűlölte, amiért kegyetlen volt Ginával.
Kíváncsi és elvont természete már kiskorában is megmutatkozott, amikor olyan játékokkal játszott, amik alapvetően felnőtt eszközök voltak. A hajszárítót például babázásra, a villát pedig fésülködésre használta. A szülei azt hitték, hogy ő is fodrász akar majd lenni, mint legjobb barátnője, de igazából tévedtek, mert Nira mindig is arról álmodott, hogy varázsolni fog. Ezt mindig mondta Estelle-nek is, aki félig el is hitte a lánynak, hogy ez sikerülhet, hiszen előfordultak valóban csodálatos dolgok, amiket nehéz lett volna megmagyarázni. Hogyan épült fel két nap alatt Anie a bokaszalag-szakadását követően, csak úgy, hogy folyton azt mormolta: meggyógyulok, miközben lágyan simogatta a bokáját, a gipsz levétele után.
Nagyapja volt az egyetlen személy, aki gyerekkorától értette Nira furcsa hóbortjait, hiszen valójában benne is csörgedezett egy pici varázslóvér. Ez abban nyilvánult meg, hogy páratlanul gyorsan tervezte meg az épületeket és a kivitelezésük is általában feleannyi idő alatt sikerült, mint a tervek alapján várható lett volna.[/i][/b][/size]
Erősség - Nira kreatív és kíváncsi jellem, szeret zongorázni. Bár sokszor kiakad és kiborul az igazságtalanságokon, végül mindig összeszedi magát, és képes felülemelkedni a gondjain. Alapvetően kedves mindenkivel, aki nem szolgál rá ennek az ellenkezőjére.|| Gyengeség - Hiszékeny és naiv lány. Mindig igyekszik mindenkinek megfelelni, ami elaprózza az erejét. Sokszor értetlenül és makacsul viselkedik, toporzékol vagy sír, ha valaki bántja. Hibája még, hogy szétszórt, ha nyaka nem lenne, talán a fejét is elhagyná.||
Apróságok
mindig || Nagyapó, Estelle, Bagoly Berti féle mindenízű drazsé, Dió, Roxfort, kosárlabda, zongorasoha || Marshall, amikor ideges, Rebecca, amikor csak a fiúkról képes beszélni, a volt matektanárnőm, pénz, politikusokhobbik || Zongorázni, kosarazni szeretek és lovakat csutakolni. Nagyapónak vannak lovai egy Bath-hoz közeli tanyán. merengő || Nagyanyó aznap igazán mosolygós volt. Legtöbbször ilyen volt, de néha azért vele is előfordult, hogy bal lábbal kelt fel az ágyból. Akkor furcsa fintor volt az orrán. Aznap viszont együtt cseresznyés sütit sütöttünk és kimentünk autóval Nagyapóhoz. Nagyanyó lovagolt és engem is tanítgatott ügetni. Persze mindig fogta a kantárt, nem hagyta, hogy leessek. Az az önfeledt, drága mosolya. Az a legjobb emlékem!
A legrosszabb emlékem az, amikor Nagyapó elmondta nekem, hogy Nagyanyó szívinfarktust kapott. Sajnos még a kórházba sem tudtam bemenni meglátogatni. Nagyon hamar elment. Én pedig nem tudtam elbúcsúzni. Aznap semmihez sem volt kedvem, hiába próbált Nagyapó az utolsó erejével is felvidítani. Bábozott is nekem, de én csak ültem ott üveges tekintettel és még sírni is képtelen voltam, pedig az szokott segíteni.||[/color] mumus || Egy kisbaba, kezében injekcióstűvel.Edevis tükre Leghőbb vágyam, hogy Nagyanyóval újra lovagolhassak a tanyán.|| százfűlé-főzet || Indigókék színű és narancsos-répás süti ízű Amortentia || Hortenzia és friss fenyőillat titkok || Estelle-lel szájrapuszit adtunk egymásnak, miután ittunk két pohár bort fejenként. azt beszélik, hogy... || Azt terjesztik rólam, hogy én raktam a pukipárnát Juliet néni feneke alá matekóra előtt. Nem én voltam!
A család
apa || Marshall Ays; 41; Mugli; Nagyon félek tőle, ritkán kedves csak velem. anya || Gina Fayor; 43; Mugli; Alapvetően szeretem, de sokszor felidegesít a viselkedésével. testvérek || Rebecca Ays; 17; Nem beszélünk túl sokat, mert sosincs otthon.(/ük) állatok ||Dió. Nagyapó kutyája. Egy ónémetjuhász, hosszú szőrű eb.
Családtörténet A családunk tőzsgyökeres londoni. Apa és anya elég sznobok, ezért is ismerkedtek össze. Egy vállalati bulin. Nagyrészt csak a pénz miatt van apa anyával, mert ő mindig jobban keresett. Anya meg szerelmes apába. Maradéktalanul. Anyagilag jól állunk, de a családunk csak kirakat. Mindig elő kell adni másoknak, hogy mi mennyire szeretetteljes család vagyunk. A családunkban Nagyapó volt mindig a fekete bárány. Hóbortos és magában motyog, ezért sokan bolondnak nézik őt. Pedig egyáltalán nem az; igazi zseni!!! Előfordul, hogy arra gondol, hogy valakit fel kéne hívnia telefonon és az illető abban a másodpercben csörög. Hihetetlen dolgai vannak, én nagyon felnézek rá! Mivel muglicsalád vagyunk, nem tudok róla, hogy megviselt volna bennünket a háború.||
Külsőségek
magasság || 167 cm testalkat || Elég vékony. szemszín || Barna hajszín || Sötétbarna kinézet || Bájos és csinos lány, szép arcbőrrel. A haja enyhén hullámos, hosszú és dús. Van önbizalma, de azt nem szereti, ha bámulják.
pálca típusa || 9 hüvelyk, tölgyfa, unikornisszőr Még nem nagyon értek semmihez. Nagyapó tanítgatott az elmém erejével elérni pár dolgot, de a pálcámat még nem használtam, mióta Ollivander bácsitól megkaptam.
Egyéb
avialany|| Nagy Berta
[a csatolmányt egy admin törölte]
|