Giacomo B. Santeria
Eltávozott karakter
Hozzászólások: 72
Jutalmak: +95
Előtörténet: Megnézem!
Kincsesláda: Megnézem!
Kapcsolatok: Megnézem!
Származás: Aranyvérű
Hajszín : Étcsoki
Szemszín: Étcsoki
Kor: 23
Ház: Hugrabug
Évfolyam: Kijárta
Családi állapot: Egyedülálló
Munkahely: Púder és Varázs Mágikus Színház
Kedvenc tanár: Miss Demelza Digby
Legjobb barát: Belian
Kviddics poszt: Nem játszik
Pálca: 12 hüvelyk, rugalmas tiszafa pálca, sárkányszívizomhúr maggal
Nem elérhető
|
|
« Dátum: 2013. 03. 26. - 20:41:55 » |
+2
|
Giacomo B. Santeria Carpe Diem Alapok
jelszó || Mert nem vagy Te más, csak egy istenfing! így ejtsd a nevemet || Dzsákomó Szantéria nem || férfi születési hely, idő || Bamburgh, 1981. január 1. horoszkóp || bak kor || 17 vér || arany évfolyam || 6
A múlt
Nos, sosem voltam sanyarú sorú harmadik világbeli néger kisgyerek, nekem elhiheted. Northumbria egy elbűvölő kisvárosában, Bamburgh-ban születtem és nőttem fel. A szüleim egyszerűen imádták egymást. Apám a minisztériumban dolgozott, mint titkár, anyám pedig inkább otthon maradt velünk, mert elég számos gyerekről kellett gondoskodnia. Anyagilag különben sem jelentett a szüleimnek különösebb problémát, hogy édesanyám inkább a ház és a szeretett család gondját viselte. Én a sorban a negyedik gyerek vagyok. Van három bátyám, két hugom és egy öcsém. Így vagyunk heten, és köszönjük szépen tök jól kijövünk egymással.
Egy napsugaras nap, a Bamburgh-i rezidenciában
- Ányúú, Ashton már megint megkarmolt. Vágd már le kérlek a körmeit, ez olyan undorító!! – sipítozta a négyéves Eve, akit bátyja folyton csiklandozni próbált, de a kislány egyébként nem volt csikis, így legfeljebb azt érte el, hogy megkarmolta. - Várjál Csillagom, most nem lehet, mindjárt érkezik apád egy barátja és ebédelünk. Majd délután levágom, ne félj! – nevette el magát Emma boldogan. Mindig akkor volt a legboldogabb, ha drága gyermekei körében lehetett és természetesen mindig akadt dolga, így sündörgése egy pillanatra sem maradt annyiban. Pár lépés múlva bekopogtatott Mr. Andrew Hopkins az ajtón. – Áá, asszonyom, hát még csak egy percet sem kell várnom és ön nyitja is az ajtót? Ez aztán a vendégszeretet! – mondta Hopkins sunyi mosollyal az arcán. Emma, aki vidáman nyitott ajtót, kissé furcsa arckifejezésre váltott, mikor látta, hogy Andrew egyedül érkezett. - A férjem merre marad? – kérdezte félig vicces, félig aggódó hanghordozással. - Nos.. attól tartok nincsenek jó híreim.. De aggódnia semmiképpen nem kell hölgyem, csupán a munkáját végzi. Browns ma kismillió feladattal látta el szegény barátomat. Nekem pedig azt mondta, hogy siessek előre, nehogy kárba vesszen az a finom sütőtökleves. - Hmm.. ha így áll a dolog, hát rendben, tessék, üljön le. Tom, a legidősebb Santeria fiú azonban gyanakodva lapogatta pálcáját talárja alatt. Aurornak készült és bajt szimatolt. Színészi tehetsége azonban mindig is volt, így feltűnés nélkül foglalt helyet az asztalnál, apja helyén. - Anyu, mit eszünk ma? Vérfarkaséhes vagyok. - Á kicsikém, csak a szokásos vasárnapi ebéd, tudod. Sütőtökleves. Rántott pulyka erdei fenyőmagos rizzsel és szárított paradicsommal. Mellé pedig saláta. - De desszert nem lesz, igaz? – incselkedett édesanyjával a fiú. Az asszony nem válaszolt, csak játszott rosszallással megcsóválta a fejét. Erre már megérkeztek a többiek is, egytől egyig beviharzottak, hiszen a nyári szünetben mindenki itthon volt. - Na és mi hír a minisztériumból, Mr. Hopkins? – tette fel az átlagos kérdést Brian, a második ifjú, aki most kezdi majd hetedik évét a Roxfortban. – Csupa jó hírek fiacskám, Tudjukki nem hallat magáról egy ideje, apádat előléptették, bár ez még több munkával fog járni.. Erre Emma, aki mindeddig a konyhában sertepertélt, előre szaladt.- Hogyan? Előléptették? Nem is tudtam. - De bizonyám, asszonyom, a kemény munka mindig meghozza a gyümölcsét. És szabad volna megjegyeznem.. engem is előléptettek. – Csodás, gratulálok uram! – mosolygott Tom hitetlenkedve, már szinte kezdte úgy érezni, hogy még sincsenek nagy veszélyben, ám azért a pálcájáról nem feledkezett el. Giacomo mindeközben egy pulykacombot majszolt nagy élvezettel és igyekezett nem tudomást venni a politikusról. Gyűlölte a politikát. A történetet felesleges tovább mondani, nem kap drámai végkifejletet. A nagy örömujjongás természetesen megtörtént, amikor George hazaérkezett. Alaposan felöntött a garatra, és még gyermekeinek is engedélyezett egy-két pohárral. Hogy hogyan érdemelte ki az előléptetést egy ilyen pengeélen táncoló varázsvilágban? Ne legyenek illúzióid.. ügyesen forgatta a szálakat és megúszta, hogy Imperio átok hatása alá kerüljön. George nem volt elkötelezetten Voldemort ellen, sem mellette, hol az egyik oldalnak csöpögtetett információt, hol a másiknak.. ahogyan a túlélés ösztöne diktálta.
Gyerekkor
Leginkább a testvéreimmel ökörködtem, sokat játszottunk egy közeli erdőben, számháborúztunk és kviddicseztünk. Már fiatalkoromban megmutatkozott, hogy van hozzá tehetségem, főként örzőként voltam kiváló. Anyámat rajongásig imádtam, ez még mindig így van, képes lennék meghalni érte. A legjobb barátom Ashton, aki sajnálatos módon nem született varázslónak. A szüleim próbáltak vele ugyanolyan szeretetteljesen bánni, mint velünk, de szegény mindig is kiközösítettnek érezte magát, pedig mi is szerettük. Engem azomban kedvelt és sokat kirándultunk, olvastunk együtt. Még én is tipikus Santeriának számítok, de kevésbé vagyok harsány, mint a bátyáink, így jól kijöttünk. Sokat írok neki, hiányzik.
Roxfortos évek
Nos, elsőéves voltam, amikor Ginny Weasley rábukkant Lucius Malfoy könyvére, akivel nem mellesleg apám jó kapcsolatot ápol.. Hamarabb tudtam, hogy a dologból nagy baj lesz, mint a diáktársaim, de nem szóltam egy szót sem. Elég sokszor aggódtam a merényletek miatt, amikor pedig kiderült, hogy egy baziliszkusz volt az elkövető, teljesen kikészültem. Utálom a kígyókat... A legnagyobb pozitívum elsőben egyértelműen a kviddics volt! Már elsőévben megcsillogtattam a kviddics-tudásomat és reméltem, hogy másodévtől bekerülök a csapatba. Egy másik kedves hobbimba is belekezdtem, énekeltem az iskola kórusában. Ezért sokan cikiztek, de én magasról tojtam rá. Egy: jó hangom van. Kettő: a csajok megvesznek az énekes pasikért.
Másodévben Voldemort látszólag hallgatott, senki nem hallott róla túl sokat, Sirius Blackről viszont annál inkább. Nos, ami őt illeti, hiszem is, meg nem is, hogy nem volt halálfaló. Nem most jöttem le a falvédőről, hogy csak úgy elhiggyem, hogy simán ki lehet törni az Azkabanból. Másodévre már egész népszerű lettem a háztársaim körében, és a kviddics-csapatba is bekerültem tartalék hajtó játékosnak, hiszen még jócskán nem volt annyira erős a fizikumom, mint a negyed-ötödéveseknek.
Harmadévben szerelmes lettem. Egy Liz Stanford nevű másodéves hollóhátas tünemény rabolta el a szívemet, akivel baglyokat küldtünk egymásnak, és az iskolai erdőben sétálgattunk. Liz sárvérű volt, így otthon apám előtt titkoltam vonzalmamat, de a tesóim mind tudták és anyának is elmondtam. Liz egy tünemény, akit meghívtam volna hozzánk nyári szünetben, ha nem történik az a sok szörnyűség.. Cedric Diggoryt meggyilkolták a Trimágus kupán. Ráadásul Voldemort tette. Apa mindig éberen tartott minket, hogy ne legyenek illúzióink: a Sötét Nagyúr életben van. Lizt a szülei annyira féltették, hogy Ausztráliába menekültek vele. Rengeteget sírtam a lány után.
Negyedévben megjelent Umbridge, a szajha. Eddig váratott magára az igazi szerencsétlenség, hát most csőstül jött. Gyűlölt engem, de nem csak engem, hanem gyakorlatilag mindenkit. Persze az érzés kölcsönös volt, én pedig addigra jóba lettem Lee Jordannel és folyton borsot törtünk a nyanya orra alá, például megkínáltuk Bagoly Berti féle mindenízű drazséval, amibe WVV féle rókáztatós cukrot is kevertünk, hihi! Teljesen elkapott a harci láz. Az, amit eddig a kviddicspályán éltem ki, most átkerült az iskola színfalain belülre. Nem is lehetett volna másként, mert eltiltottak a játéktól.
Ötödévben óvatosan mentem vissza. Anyám a lelkemre kötötte, hogy senkinek semmit ne meséljek a családunkról, apámról, és hogy én hogyan vélekedem Voldemortról. Neki megígértem és meg is tartottam a szavamat. Bár szerettem volna, nem csatlakoztam a DS-hez sem. Ezért sokan árulónak, Voldemort kopójának csúfoltak, de engem nem érdekelt, inkább gyűlöljön az egész Roxfort, csak a családom épségben maradjon. Azt hiszem ebben az évben kezdtem először megérteni apámat. Levelezni kezdtünk és a gyermekkorom örökre a hátam mögé került azok után, amiket elmondott nekem. Ezen kívül egy vigaszom volt, összebarátkoztam egy árva medveboccsal a Tiltott Rengetegben, akinek gyakran vittem finom eledelt és elkezdtem trükkökre is megtanítani, el is neveztem Brónak.
Nos, íme a hatodév. Végre belátták a házamban, hogy nem állok Tudjukki oldalán, így visszavettek a csapatba, hajtó pozícióba. A Merkúrig ugrottam örömömben... azóta pedig keményen edzek, hogy tartsam a szintet, igaz, most minden csapatnak fontosabb a küzdelem Voldemort ellen, engem mégis a repülés kapcsol ki, valahol le kell vezetni a feszültséget, nemdebár?
Háború
Látszólag nem sok mindenben volt rám hatással a háború, a családomban senki nem halt meg, engem sem kényszerítettek semmire. Ugyanakkor.. a kezdeti lelkes Umbridge ellenességem alábbhagyott. Szófukarabb lettem, mint valaha, hisz nem akartam konfliktusba kerülni egyik oldallal sem.
Jellem
Alapvetően vidám és jóarc vagyok. Legalábbis a barátaim annak tartanak. Segítek annak, aki megkér rá, de nem vagyok irgalmas szamaritánus, hogy mindenkit én mentsek meg, és még a koldusokat is én etessem. Dolgozzon meg mindenki a saját galleonjáért – én amondó vagyok. Ami a lányokat illeti, Liz óta senki sem dobogtatta meg a szívem, de nem merek írni neki. A barátaim és a családom a legfontosabbak a számomra. Szorgalmas és erős vagyok, így nem kell szégyenkeznem az élet egyik területén sem. Gyors észjárásom van, bár nem bírok egyszerre túl sok információt észben tartani, ami sokszor hátrány a vizsgáknál. Lásd: RBF
Erősség || Nyitottság, Humor, Segítőkészség, Kreativitás Gyengeség || Túlzott aggodalom a családom iránt, Nehezen nyílok meg, Nem vetem meg a dohányt és az alkoholt ‹ rum foreva ›
Apróságok
mindig || Anyám, Rachel, Eve, Ashton, Brian, Tom, George, Kim, kviddics, zongora, séta Bróval soha ||Harc, háború, félelem, szenvedés, kegyetlenkedés, unalom hobbik ||Énekelek, zongorázok és remélhetőleg egyszer újra kviddicsezek majd. merengő ||Ashton és én, amint megmásztuk a Mount Blancot egy nyári vakáción. Liz, amikor könnyes szemmel, remegve búcsúzott el. mumus ||Mérges kígyó Edevis tükre ||Ashton tud varázsolni. százfűlé-főzet ||Banános csoki ízű és barna színű. Amortentia ||Liz illata titkok ||Soha nem hittem el, hogy Dumbledore erősebb Voldemortnál, és lám, meg is halt. azt beszélik, hogy... ||Azt beszélik, halálfalónak megyek, mert apám így akarja.
A család
apa ||George Santeria, 52, aranyvérű Tisztelem és szeretem az apámat, ő csak a családomat védi. anya || Emma Pick-Santeria, 47, aranyvérű, az anyámért bármikor tűzbe tenném a kezem és a saját fogammal képes lennék elharapni nem egy torkot is. testvérek || Tom Santeria, 21, aranyvérű, jól elökörködünk, húzzuk egymást Brian Santeria, 19, aranyvérű, kicsit túl behízelgőnek tartom a modorát, ettől eltekintve csípem a bátyám Ashton Santeria, 18, aranyvérű, a legjobb barátomnak tartom Ashtont Eve Santeria, 16, aranyvérű, mivel a Roxfortba jár, folyton vigyázok rá, és igen, reszkessen, aki hozzá mer nyúlni, kedves szoknyapecérek! Rachel Santeria, 11, aranyvérű, imádom a hugom, szüleim döntése, hogy egy évig halaszt és nem megy a Roxfortba. Az alibi: betegség. Az igazi ok: kivárjuk a harcot. William Santeria, 9, aranyvérű, egy csodás kis krapek Will, imádok vele sakkozni!
állatok ||Van pár baglyunk otthon, a hugaim macskát tartanak, nekem pedig van egy medvebocsom, Bró..
Családtörténet || Bamburgh egész nyugodt kis környék, ezért költöztek ide apámék miután összeházasodtak. Tudomásuk szerint jó néhány aranyvérű család él erre, így okkal telepedtünk le. A családom dominánsabb ága a Santeria famíila, hiszen anyám már egy majdnem teljesen kihalt családból származó aranyvérű boszorkány. A Pick dinasztia utolsó tagja, nagynéném Kim mellett, aki azonban kvibli, így ő kevésbé számít. Apám családja azonban virágzik, sok unokatestvérem van egész Anglia szerte, és még csak a harmadával, ha találkoztam. A Santeriák mindig ügyes üzletemberek és politikusok voltak, sosem éltek fekete mágiával, azonban hűségük az állam felé mindig kérdéses volt, még Grindelwald idején is. Talán ezért hagyta Voldemort életben mindezidáig apámat, aki sosem mutatja ki, de borzasztóan stresszes életet él, így sokat iszik. Anyám nem bánja, mert apám sosem agresszív, ha részeg. A nagyszüleim már egyik oldalról sem élnek, a családom egyetlen hátulütője, hogy az átalogs halálozási ráta 60 fele van. A család helyzete most igen instabil, anyagilag persze jól állunk, de akár a sötét oldal, akár Dumbledore követői győznek, biztosan számon kérik tőlünk, hogy miért voltunk „semlegesek” a harc során. Apám mindig bízott bennünk, a gyermekeiben, s Ashton születése óta a muglikat sem nézi le annyira, hisz voltaképpen van egy kvibli fia. Nem kellett üvöltöznie, hogy odafigyeljünk rá, mindig megtettük, amit kért. Azt hiszem, elég kiegyensúlyozott család vagyunk. Northumbria egykori királyi székhelyéről sokan híresztelik, hogy varázslók éltek a kastélyban, amely homokkőből épült.. Nos, a mendemondák mindig rejtegetnek valamiféle alapot.
Külsőségek
magasság ||187 cm cm testalkat ||Sportos, vállas szemszín ||Sötétbarna hajszín ||Fekete kinézet ||Ha rám nézel, alapvetően bizalomgerjesztő fazonnak tűnök, ez talán abból fakad, hogy magas vagyok és vállas, akire szívesen támaszkodnak az emberek. Legtöbbször vigyorogva közlekedek a Roxfortban, persze ha rossz kedvem van, inkább szemöldök-ráncolva. Kinézetre egy jóképű néger fazon vagyok, kockás a hassal és szabályos fogsorral. Frizurám félhosszú, afro. Csokibarna, meleg szempár néz rád vissza, ha megszólítasz, amihez egy sármos félmosoly is társul. A külsőmre adok, de nem foglalkozom vele mániákusan. Ha nem egyenruhában vagyok, akkor lezseren szoktam öltözködni, fontos kiegészítőim a farmer dzsekik, kalapok. Amit még érdemes tudni, hogy van egy apró farkas alakú tetoválásom a bal alkaromon.
A tudás
varázslói ismeretek ||Remekül megy az átváltoztatástan és a bűbájtan, ehhez alapvetően tehetségem van. A mágiatörténetet és a rúnaismeretet halálra unom, a mugliismeret hidegen hagy. Gyógynövénytanból és bájitaltanból csapnivaló vagyok. A kedvencem az SVK. felvett tantárgyak ||Sötét Varázslatok kivédése, Átváltoztatástan, Bűbájtan, Gyógynövénytan, Bájitaltan pálca típusa ||12 hüvelyk, tiszafa, sárkányszívizomhúr RBF || Sötét varázslatok kivédése: Kiváló Átváltoztatástan: Kiváló Bűbájtan: Kiváló Legendás lények gondozása: Várakozáson felüli Bájitaltan: Elfogadható Gyógynövénytan Elfogadható Rúnaismeret: Elfogadható Mugliismeret: Elfogadható Jóslástan: Elfogadható Mágiatörténet: Jó
Egyéb avialany|| Kwame Morris
|