Zach Haggerty
Eltávozott karakter
Gonna go to the place that's the best
Hozzászólások: 17
Jutalmak: +17
Előtörténet: Megnézem!
Származás: Félvér
Ház: Hugrabug
Évfolyam: Ötödik
Családi állapot: Egyedülálló
Kviddics poszt: Nem játszik
Pálca: 9 és 3/4 hüvelyk, mogyoró, főnixtoll maggal
Nem elérhető
|
|
« Dátum: 2013. 05. 12. - 11:07:49 » |
+1
|
Zach Haggerty Alapok
jelszó || "...S a csókot gyakorold, s ne magyarázd." így ejtsd a nevemet || Zek Hegörti nem || férfi születési hely, idő || Brighton, 1981. 09. 27. horoszkóp || mérleg kor || 16 vér || fél évfolyam || 5.
A múlt
Tisztelt Mr. Haggerty!
Amikor ezeket a sorokat írom, akkor biztosítanom kell arról, hogy az elmém teljesen tiszta. Beszámítható vagyok, bár ittam már egy-két kortyot és egy cigit is elszívtam. Ezek azonban, és efelől kétségei se legyenek, nem befolyásolják a soraimat.
Elkallódó. Semmire kellő. Léhűtő. Bűnöző. Felelőtlen.
Ilyen és ehhez hasonló szavakat használnak azokra a gyerekekre, akik állami gondozásban nőnek fel, mivel a szüleik vagy lemondtak róluk, vagy a nem megfelelő körülmények miatt elvették tőlük őket. Az autóvezetéshez számtalan vizsga kell, de gyereket minden hülye vállalhat. Csak gratulálni tudok hozzá, még akkor is, ha én is egy ilyen „szerencsének” vagyok az egyik legékesebb bizonyítéka. (Igen ezt mindenképpen érezze szemrehányásnak!)
Szóval a lényeg a lényeg, hogy én úgy döntöttem nem hagyom, hogy engem is eltiporjon a társadalom lenéző, lekicsinylő, demagóg véleménye rólunk kitaszítottakról. Az a helyzet, hogy rajtunk mindenki segíteni akar, holott nekünk csak esélyt kell adni, hogy bizonyítsunk. Azt hogy egyelőek vagyunk, jó eszűek, jó művészi adottságaink vannak, isten adta tehetségünk van bizonyos sportokhoz. Azonban ha lekicsinylik a mi helyzetünket és esélyt sem adnak, lehet, hogy egy újabb Einstein kallódik el valahol az utcán a cracktől szétesve.
Nem állítom, hogy nem egy kettős játszmáról beszélünk, mivel valóban nekünk is bele kell tennünk a részünket. Én döntöttem, betoltam a zsetonjaimat. Játszani akarok, méghozzá keményen, az már csak hab a tortán, hogy olyan nyereménnyel lettem gazdagabb, amilyenre nem is számítottam.
Mindig is tudtam, hogy különleges vagyok, mivel furcsa dolgokra voltam képes, különös megmagyarázhatatlan dolgokra. Csak a 11. születésnapomon vált teljesen egyértelművé, hogy miért is van mindez, egy távoli rokonom ekkor felvilágosított engem a származásomról, amit egy levél, egy Roxfort nevű suliból is megerősített.
Nem adtam fel, még akkor sem, amikor minden veszni látszott, nem adtam fel, pedig tudtam, hogy nehéz lesz. Amikor pedig nehéz volt, akkor nevettem, mert az bármilyen problémára gyógyír volt. Viccet csináltam mindenből és mindenkiből, ha azzal csúfolt valaki, hogy engem elhagytak a szüleim, akkor bár legbelül tomboltam, akkor is azt tudtam mondani, hogy „engem legalább nincs aki szobafogságra ítéljen”. Persze ezek már inkább csak a magamra erőltetett megszólalások voltak. Ha igazán elememben voltam, akkor rendkívül elmés és színes palettáját mutattam fel a trükköknek. Nem egyszer sült el visszafelé, olyankor színesen éltem 2-3 napig, de megérte.
Igyekszem mindenkivel jó viszonyban lenni és magam mögött nevetést, boldogságot hagyni valahogy kényszeresen azt érzem, hogy erre van szükségem ahhoz, hogy boldog legyen az életem. Az igazságérzetem magas, ebből kifolyólag többször volt már összeütközésem az iskola szabályaival. Sajnos, ha olyat bántanak, aki szerintem nem érdemli meg, akkor hajlamos vagyok előbb forgatni a pálcámat, mint megoldást keresni a problémára. Sajnos gyakorta sokkal jobban vezetnek az érzelmeim, mint a józan ész és ilyenkor a harag, amit gyakran elfojtok, olyanra zúdul rá, aki lehet, hogy az egésznek csupán egytizedéért felel. Nem állnak messze tőlem a sötét gondolatok, de igyekszem föléjük kerekedni és azt az énemet adni, amely valójában jó és harcol az igazságért. Egyenlőre én állok győzelemre.
Tudom, hogy a győzelem felé kell menetelnem, amit az egyik minap elhangzott beszélgetés is megerősített:
- És akkor mit fogunk csinálni Zach? Akkor ki fog megmenteni minket? Kinek fogjuk majd a kezét? Ki vezet ki minket ebből az egészből? Meghalunk majd? – A csöppség szemében ott ült a félelem, s most az a feladat gördült elém, hogy megnyugtassam és elmondjam neki, hogy nem lesz semmi baj. Felmerül azonban a kérdés, hogy „egy olyan viharban, hogyan leszel lámpás, aminek még te sem látod a végét?” - Megpróbálunk ellenállni, én megvédelek, de ha már semmi sem segít…nos…akkor majd táncolunk. Egyrészt azért, mert a halálfalók azzal nem tudnak mit kezdeni, másrészt azért, mert attól mi is boldogabbak leszünk. A szabadságunk záloga a tánc, ha már táncolni sem tudunk, akkor elvették mindenünket. – Az arcomra széles mosoly húzódott és vártam, hogy ő is megnyugodjon és nevessen egy kicsit legalább. - Mit jelent, hogy akkor majd táncolunk? – - Azt jelenti, hogy ugrálunk úgy, ahogyan ők fütyülnek, a saját zenénkre, a saját lépéseinkkel fogunk táncolni. Így kivédhetjük a csapásaikat. Nem adjuk fel, nem adhatjuk fel. Ne aggódj én nem is fogom. Mindig itt leszek mellettetek, hogy kiutat mutassak nektek a sötétségből, hogy vezesselek titeket a viharban, hogy táncoljak veletek. Együtt. – Az utolsó szó hallatán a kis arcára mosoly húzódott, amelynek nyomán az én lelkemben is a kiegyensúlyozottság lett úrrá. Még nem tudtam hogyan fogom az elhangzottakat véghezvinni, beváltani az ígéreteimet, de tudtam, hogy meg fogom próbálni és azt is, hogy bármi áron menni fogok előre.
Mindenkinek vannak rossz pillanatai, de amikor nekem rossz pillanataim vannak, akkor szeretek elvonulni a világ elől, nem szeretek társaságban lenni. Pont én, akinek a társaság a lételeme, aki egy lüktető szívként pumpálja az életet a hangulatát vesztett, élettelen és komor tanulókba. Nálam mindig találnak boldogságot, nevetést és néhány jó szót is. Szeretek élni s szeretem, ha a körülöttem lévők is szeretnek élni, boldogok és gondtalanok. Amikor azonban a komor napjaimat élem, akkor szeretem, ha mindenki távol van tőlem, olyankor egy jó üveg bor vagy egy jól megtekert cigi (ezt se mutatta meg senki, hogy nem szabad) mindent megold, elfelejtem, hogy nem jöttem sehonnan, hogy nincs hová haza mennem, hogy az életben nem minden fenékig tejfel.
Aztán visszatérek a régi normális kerékvágásba, mivel gondtalanság a legszebb dolog a világon, olyasmi, amit nem lehet megfizetni, ami mozgatja a világomat. Gondtalan és boldog vagyok, a létem a szórakozás. Nálam mindig talál az ember fia mindent, ami a bulihoz kell, ha érti mire gondolok. Sőt gyakorta én vagyok aki ezeket megszervezi.
Jó sportoló vagyok, ami megmutatkozik abban, hogy bár nem szállok be a házam kviddics csapatába, azért ha elmegyek egy-egy próbajátékra, akkor mindig megemlítik, hogy egy ilyen fizikális játékos milyen jól jönne nekik. A baseball is közel áll a szívemhez, bár az angol muglik jobban szeretik a krikettet. A baseballal egy sráctól hallottam először, aki bár Londonban született, de egy jó darabig az USA-ban élt Kedvelem őt, jó arc és sok mindenre megtanított engem. Egy amcsi zászlót is kaptam tőle, amit az ágyam fölé akasztottam ki, még annak ellenére is, hogy sokan nem nézik jó szemmel. Már volt egy baseball csapatunk is itt a suliban, amiben sokan benne voltunk, akik kedvelik ezt a klassz mugli sportot. Az új szelek szárnyán azonban tova szállt a baseball is, azóta csak zug-kviddicsezünk, vagy ahogyan mi hívjuk street-kviddics, olyasmi ez, mint a kosárlabda és a streetball párhuzam, a szabálytalanságok bemondásra vannak és az egyes ütközéseket is tágabban értelmezzük, plusz sokkal több fizikai edzést is belevettünk, hogy erősek legyünk és jobban tudjunk ütközni, bízom benne, hogy annyi embert rá tudunk venni erre, hogy megérje egy-két csapattal összehozni komolyabb meccseket. Na de mindegy is…
A suli jól megy, jó tanuló vagyok, jól megy a bűbájtan, a sötét varázslatok kivédése és az átváltoztatás tan is. Bájitaltanból vannak problémáim, de azért ha keményen ráfekszem arra is, akkor azért egy erős teljesítményt le tudok hozni. Nem mindenből vagyok a legjobb, de sok mindenből elég jó vagyok.
Az a helyzet, hogy mostanában, amint tudom Ön nem így gondolja, sötétebbre fordult a világ, de igyekszem mindig az általam leghelyesebbnek tartott utat követni. Most, hogy a jogaink nagyban korlátozva lettek és több, korábban számomra fontos muglit elüldöztek, s ezzel a legszebb emlékeim közül jó párat az enyészetnek adtak át, nos ez erősen segített abban, hogy melyik oldalt is válasszam. Tudja soha sem voltam a híve annak, hogy másokat sanyargassanak, hogy elnyomjanak csak azért ahonnan jön, azt hiszem ebben magának is nagy szerepe van. Lázadok minden és mindenki ellen, hogy a barátaim, akikhez tartozok visszatérhessenek, hogy újra dobhassuk és üthessük a labdát, hogy minden visszatérhessen a régi kerékvágásba.
Egy zűrös és erős igazságérzettel rendelkező fiatalember lettem, akinek nem csak a sport, de a tanulás is fontos, akinek nem esik nehezére megfogni az elesettek kezét és vezetni őket, hogy ne legyenek elhagyottak, hogy legyen velük valaki. Igen! Szeretek szórakozni, de kérdem én: ki nem? Az a nagy büdös helyzet, hogy mindig is törekedtem arra, hogy jobb ember legyek, mint az, aki engem eldobott. Úgy érzem, hogy sokkal jobb lettem magánál, sokkal többet érek. Remélem, továbbra sem esik majd nehezére nélkülem élni, csak el akartam mondani, hogy még élek és az életem maga nélkül is helyre került.
Köszönöm a semmit!
A legmélyebb megvetéssel:
Zach Haggerty Végül aztán felállok, egy darabig nézem még a leírt szavakat, de aztán összehajtom a levelet, aztán összegyűröm azt és bedobom a tűzbe. Jellem
Egy igazi vezér egyéniség, akinek mindig jár valami a fejében, mindig tervez valamit, amihez nagyon hamar tud csapatot találni. Képes bárkit meggyőzni az ötleteiről. Kiáll az elesettek, a gyengék mellett, nagy az igazságérzete, amiért gyakorta képes az eszközök megválogatása nélkül harcolni. Eszes, jó tanuló fiú, aki nincs híján a szorgalomnak sem. Keresi az összefüggéseket és gyakran meg is találja. szeret tanulni, mivel abban látja a jövőjét, bár fogalma sincs még, hogy mit akar kezdeni az életével. Gyakorta vívódik, sokszor rossz a kedve és odabenn tombol benne a düh, nem képes megemészteni azt, hogy elhagyták, hogy egyszer az életében, amikor a legfontosabb lett volna, nos pont akkor dobták el, pont akkor nem kellett. Ezekben az időkben a legsötétebb gondolatoktól sem mentes az elméje.
Erősség || Kitartó, Ösztönös vezető, Nagy az igazság érzete Gyengeség || Hirtelen haragú, éretlen, olykor kapkodó Apróságok
mindig ||
* buli * csajok * sport * szabadság * zene
soha ||
* bezártság * igazságtalanság * a gyengék elnyomása * mindenízű drazsé * szomorúság
hobbik ||
* sportol * bulizik * olvass
merengő ||
Legjobb: Amikor megtudta, hogy felvették a Roxfortba.
Legrosszabb: Amikor elsős korában anyátlan korcsnak nevezték.
mumus ||
* Egy zombi bohóctól.
Edevis tükre ||
* Egy boldog, egész családban élni.
százfűlé-főzet ||
* Méregzöld színű, mentolos illatú
Amortentia ||
* A frissen nyírt fű illatát és a nyári zápor utáni betonét.
titkok ||
* Egyszer már megpróbált véget vetni az életének.
azt beszélik, hogy... ||
* Ugyanolyan, mint tudod ki, végül is ő is árva volt nem? Hát mi a garancia, hogy nem az ilyenekből lesznek az eszelős hatalomvággyal teli varázslók.
A család
apa || Serpeton Haggerty, félvér, 50 év anya || Mimi Haggerty, félvér, 48 év állatok || Sir Edward, a hóbagoly
Családtörténet ||
Nem igazán tud semmit a családjáról, nem is igazán ismeri őket, de azt elmesélték neki, hogy a családja mind a két ága már évszázadokkal korábban letért az aranyvérűek útjáról, a család bizonyos tagjai, köztük Zach szülei is, igyekeznek visszatérni a sötét oldalra és a nagyúr mellett harcolni, az ő kegyeit keresni.
Külsőségek
magasság || 180 cm testalkat || sportos, izmos testalkatú szemszín || kék hajszín || barna kinézet || Rendezett kinézetű, a haját zselézve hordja és szinte mindig visel nyakkendőt, még akkor is, amikor a kimenő ruháját veszi fel. Elegánsan öltözik és ügyel a külsejére.
A tudás
varázslói ismeretek ||
SVK-ból, átváltoztatás tanból és bűbájtanból kiválóan teljesít, a többi tárgyból, amelyek nem annyira érdeklik nos azokból közepes és jó között levírozik.
felvett tantárgyak ||
* LLG * Számmisztika
pálca típusa || 9 és 3/4 hüvelyk, mogyoró, főnixtoll maggal
avialany|| Jake Abel
|