Minerva E. Balmoral

Riválisból lett távoli rokon

Amíg az iskolába jártam, szinte féltékenyen néztelek, de aztán megértettem valamit. Van valami közös bennünk, csak nem tudtam rájönni mi az. Ugyan nem egy házba tartoztunk, és még csak nem is egy évfolyamba, de az iskolában keringő pletykák végül engem is meggyőztek valamiről, ami nem létezik. Végül mégis egy közös kalandnak köszönhetően kibékítettél a magad bájosságával, talpraesettségével és határozottságával. Aztán elváltak útjaink, én már nem mentem vissza a Roxfortba, és a kapcsolatot is csak alkalmankénti bagolyváltásokkal tartottuk. Mégis olyan csodában és meglepetésben részesítettél, amiről nem gondoltam, hogy valaha be fog következni. Az addig fagyosnak és megközelíthetetlennek hitt unokabátyám szívét olvasztottad meg. Áruld el a titkod, kérlek, mert nekem is jól jönne. Komolyan. Örülök neki, hogy így alakult, nem tudnék elképzelni neki nálad jobb partnert. És remélem ennek köszönhetően gyakrabban tudunk majd találkozni akár kettesben, akár hármasban. Addig is, légy jó, drága riválisom.