minden kapcsolat tilos

⋘⋘ ⋙⋙

mondom, valami elromlott egyszer régen.
csak ne kérdezd, micsoda. de inkább ejtem a témát.
nem, most felcsigáztál, tudni akarom,
pontosan mit látsz rossznak

[Seamus Finnigan]

Seamus Finnigan
1996. január 14.

⋘⋘⋘ ⋙⋙⋙

Igen, igen, igen! Megcsókoltam Ginny Weasley-t! Mintha egy felhővel csókolóztam volna, komolyan mondom. Annyira örülök, annyira de annyira de annyira... Nem is tudok betelni vele teljesen. Olyan furcsa, mintha nem is én lettem volna ott, de hát én voltam, ezen nincs mit tagadni - esetleg Ron előtt, mert ő nem hiszem, hogy túl jó szemmel nézi a kapcsolatunkat. Komolyan, értem én, hogy a bátyja, de nem kell rögtön megkéselni a sötétben. Nem csináltam semmi rosszat, csak KEDVES vagyok a húgával, amit Ginny nem vesz rossz néven. Szóval ha ezt nem bírja elviselni, költözzön ki a hálóból, vagy bánom is én. Engem most csak az érdekel, hogy boldog vagyok. Szerintem a vajsörömet nem is ittam meg...
Dudorászva sétálok a folyosón a klubhelyiség irányába, és figyelmen kívül hagyom azokat, akik körülöttem vannak, leginkább azokat, akik idiótának néznek. Igazuk van, tényleg az vagyok, de ezzel nem ma akarok foglalkozni, és nem ma fogok bosszankodni a véleményükön. Egyébként sem szeretem minősíteni mások rólam alkotott véleményét. Az maradjon a saját álláspontjuk.
Néha meg is fordulok a széles folyosón, elvégre van hely alapon, és moonwalkolok, mert miért is ne? Megtehetem, egy igazi ász vagyok, egy bálvány, akit mindenki imád. Ez most kijár nekem, bárki bármit is mondjon. Lazán vetem oda a jelszót a Kövér Dámának, és egészen a hálóteremig madarat lehetne velem fogatni, de mikor belépek a szobánkba, belémcsap a felismerés. Ezt a napot még év elején elígértem Seamusnek... Ó, a francba már! Muszáj lesz rendszeresítenem egy nefeleddgömböt, mint Neville, bár... Neville-ből kiindulva inkább mégsem. Semmi haszna. Ha nem jut eszembe, mit felejtettem el, akkor aztán világíthat benne pirosan a füst, semmire sem megyek vele.
De várjunk csak, ez a második roxmortsi hétvége volt, nem igaz? De! És én az elsőt ígértem Shay-Shaynek, amit már meg is ejtettünk Zonkónál. Huh, oké. Képzeletben megtörlöm az izzadó homlokomat, és leülök az ágyamra Shay-jel szembe. Morcosnak tűnik. Vagy szomorúnak, esetleg dühösnek. Olyan furcsa az arca, nem igazán tudom hova tenni. Öt és fél évi ismeretség után fura, de ezt a fejet még nem láttam rajta.
- Baj van? Elég savanyúan festesz... - eldőlök az ágyon, és a baldachinos keret között a plafon íveit figyelem. Remélem válaszol, mert másként nehéz lesz megoldani a baját. Már, ha egyáltalán van bármi baja. Lehet, megint valami új Weasley-termékkel kísérletezik. Meg tudnám érteni, bár ha így van, akkor én kérem ki magamnak a helyzetet, na! Miért nem szólt, hogy van újdonság?

⋘⋘⋘ ⋙⋙⋙

397 szó

Dean
1996. január 14.


Roxmorts

outfit

Miért pont Ginny Weasley… feltehettem volna ezt a kérdést, de felesleges volt. Én sem voltam vak, láttam, milyen széplány. Csillogó, vörös fürtök, fehér, szeplős bőr… de akkor is. Dean az Dean, nem akartam, hogy most beleessen, aztán majd mikor a lány ráun, összetörje a szívét. Aggódva néztem az üres ágy felé, miközben a sajátomon gubbasztva morogtam. Nem akartam… nem akartam, hogy járjanak. Valami a szívem mélyén mégis azt súgta, hogy ez megfog történni és akkor majd én leszek az a haver, aki állandóan egyedül gubbaszt a Három Seprűben.
Éppen nagyon keserű gondolataim voltak arról, hogy miféle dolgok történhetnek majd, ha Ginny és Dean összejönnek. Már-már úgy éreztem, menten el is bőgöm magam, de nyílt az ajtó. Így hát kihúztam magam, ahogyan azt kell és megpróbáltam normális fejet vágni. Éreztem, hogy nem megy, ahogyan Dean betáncikált a hálónkba. Csak figyeltem és tudtam: megtörtént az, amitől rettegtem. Összejöttek.
– Baj van? Elég savanyúan festesz.. – Jegyezte meg, miközben ledőlt az ágyára.
Sóhajtottam egyet. Kellett egy pillanat, hogy meg tudjak egyáltalán szólalni. Nyeltem egy nagyot, majd a szerelemtől duzzadó… vagy akármi mástól duzzadó Deanre pillantottam. Csalódott voltam, rettegtem, hogy kimondja azt, amit nem akarok hallani.
– Tényleg? Micsoda meglepetés. – Állapítottam meg, ezúttal semmi humor nem vegyült a szavaim közé, még csak az a gúnyos fajta sem, amit rendszerint akkor veszek elő, ha Deannel marakodunk.
A takaróm szélét kezdtem el piszkálni. Egy gyűrődést újra és újra kisimítottam belőle, hogy ne kelljen ránéznem és látni, milyen marha önelégült, csak azért, mert felszedte Ginny Weasleyt… a menő csajt. Nekem nem hogy menő, de semmilyen csaj nem jutott és már komolyan kezdtem úgy érezni a Levanderes eset után, hogy nem is nagyon vágyom az egészre. Még egy égésre semmi szükségem és amúgy is lefoglalt a tény, hogy Deanre megállás nélkül vigyáznom kell.
– Összejöttél Ginnyvel, mi? Ugye tudod, hogy össze fogja törni a szíved? – faggattam, egyértelműen utalva a tényre, hogy a lány szinte akárkit megkaphatna az iskolából. – Az ilyen lányok úgy váltogatják a fiúkat, mint mások a zoknijukat. Nem kéne ilyesmibe bonyolódnod… és amúgy is… – Elvörösödtem, ahogy a saját hangomon elhangzott mindez. A féltékenység ott csillant minden szó mögött. Tudtam, hogy Dean majd hülyének néz vagy elvicceli az egészet és ez csak még szörnyűbbé tette ezt a helyzetet. Igazából abban sem voltam biztos, hogy ő nekem mikor lett ilyen nagyon fontos… és miért gondolom, hogy jogom lenne bármit is számon kérni éppen rajta.