Bájitaltan terem

BÁJITALTAN ÓRA


MINDENKI
2003. április 8.

Smith professzor alapvetően szigorú volt, de mindehhez békés is. Ugyanazon rideg tekintettel tudta közölni bárkivel, büntetőmunkát kap. Bár diákjai rendszeresen dolgoztak azon, hogy kihozzák a béketűrésből, nem gondolta volna, hogy valaha sikerül. Amúgy is ijesztőbbnek gondolta, ha érzelemmentesen közeledik feléjük.
Smith ugyan nem lepődött meg Mr. Monstro késésén, a hangzavart nem tűrte. Ezért egyenesen a fiúra mordult: - Monstro. Leülni. - Egyszerű parancsszavak voltak ezek, melyet még egy ilyen elcsökevényesedett agyú egyed is megérthetett. Azonban a hangzavar nem látszott csillapodni és a táblán lévő kérdések is, mintha senkinek sem jutottak volna el a tudatáig a társaságnak. Bonyolult lett volna? Aligha, hiszen még a táblára is felvéste, melyik oldalon kell kinyitni a tankönyvet.
- Mivel senki sem nézett bele a tankönyvbe, habár kinyittattam magukkal, a házi feladat, hogy mindenki ír egy két tekercses házidolgozatot a Doxicid felhasználásáról, elkészítéséről és a recept feltalálásáról. Értelmes, egybefüggő szöveget várok. - Közölte, nem osztva meg a tanulókkal azt, amit nyilván valóan nem tudtak kiolvasni a könyv lapjairól.
A munka megkezdődött. Ezzel együtt pedig a csevegés is. A leghangosabb persze megint a Monstro gyerek volt.
- Öt pont a Mardekártól. Ezzel a tempóval egy év múlva sem lesz kész, fiam - Állt meg felette, majd egész egyszerűen tovább sétált Miss Harpell irányába. A lányt látta már a folyosón, de mintha a terembe lépve nem lett volna egész egyszerűen önmaga.
- A varangynedvből kevesebb is elég lett volna. - Közölte hidegen, majd a lány mozdulatait figyelte. - Ne trancsírozza szét azokat a magokat! - Tette hozzá, majd tovább lépkedett a sorok között. Miss Bailey következett, akinek egészen furcsa színű bájitalt sikerült összehoznia.
- Gondolom, mondanom sem kell, kisasszony, ez a munka minősíthetetlen. Olvassa el újra a szöveget! - Kopogtatta meg a könyv lapját, aztán tovább állt onnan is, egyelőre magában tartva az értékelést. Miss Everfen következett.
- Türhető. - Pislogott az üstre, persze olyan távolságból figyelve a tartalmát, hogy a káros gőzök még véletlenül se érjék az arcát. - Az izzadófű, mintha kicsit sok lenne benne. - Tette hozzá, de a figyelmét Oswin vonta el, aki egyfolytában bénázott. Így hát fogta magát és odasétált a négyes fogathoz, akik az óra eleje óta zsizsegtek, bár koránt sem Monstro szintjén, aki azóta sem haladt a bájitalával.
- Oswin, mit művel? - fonta össze a karjait a mellkasa előtt, ahogy meglátta, hogy a fiú összenyomott egy futóbabot. - Menjen megmos… - kezdte, de el is harapta a szót, ahogy megérezte az aromát. Egyetlen mozdulattal kirántotta a pálcát, majd a folyosóra vezető ajtóra szegezve, kinyitott azt. A pincetermeben nem igen voltak ablakok, így az volt az egyetlen útja a bódító gázok távozásának. - Aura! - kiáltotta, mire egy kisebb széllökés kivitte a teremből a gázokat, csak haloványan maradt ott az a szúrós illat, nem okozva komolyabb kábulást senkiben. Persze az érzékenyek érezhették, hogy kicsit tompábbak, a fejük fáj és szédelegnek.
- Hill, Baldron, Miller! Azonnal lépjenek hátrébb az üsttől! - Emelte meg a hangját, ahogy a kattogó edény hangja hangoskodott. - Az asztalok alá! Mindenki - Valószínűleg csak Smith lélekjelenléte és fürge mozgású diákok szerencséjére, senki sem sérült meg. A trutyi, a robbanás után csak az asztalokra repült.
Smith kimászott Oswinék asztala alól, majd egy pálcaintéssel letakarította az azonosíthatlan mocskot onnan. Ezútán nézett végig a négy jómadáron.
- Hill, tizenöt pont a Griffendéltől és akkor még a nem létező órai munkáját nem is értékeltem. Az még tíz pont minusz. Baldron, Miller és Oswin, gondolom mondanom sem kell, tíz pont fejenként a Mardekártól. - Közölte szigorúan. - Büntetőmunka, ma este hétkor. Az irodámban. Ne vigyorogjon Monstro, maga is jön. - Jelentette ki szigorú a szőke fiúra pillantva. Ezt követően sétált a tanári asztalhoz.
- Egytől egyig szánalmasan teljesítettek ma. - Folytatta, immár az egész társasághoz fordulva. Sokan persze igazságtalannak érezhették a szigort, de Smith nem egy embert, hanem mindenkit büntetett az elszabadult káoszért. - Miss Harpell, Miss Everfen és Miss Bailey nem kapnak büntetőmunkát. Miss Bailey, öt pontot veszített a nem megfelelő kivitelezésért. Miss Harpell, Miss Everfen türhetően teljesítettek. A következő órán újra megpróbálhatják elkészíteni a bájitalt, ezúttal helyesen.
Ezt követően nézett végig a többieken.
- Maguk akkor ma este hétkor nálam. A következő órán pedig egy röpdolgozatot fognak írni a mai tananyagból, tíz pontos lesz, melyből legfeljebb egy pont veszíthető. Hill és Monstro pedig jöjjenek most velem egy elbeszélgetésre az igazgatónőhöz. A többieknek további szép napot!

KÖSZÖNÖM A RÉSZVÉTELT!

[Fleming]

BÁJITALTAN ÓRA


diákok
2004. 03. 12.

Smith professzor nagy lendülettel robogott be a Bájitaltan terembe. Még nem voltak ott a diákok, de akik a környéken jártak, hallhatták már messziről, hogy megérkezett, így nem értott sietniük. Bizony, aki késni mert az óráról, annak büntetés volt a vége. Már szinte megszokott, mégis annál rendítőbb tekintettel fogadta a terembe csődülő diákokat, akik beténferegtek a nehéz ajtón a pincealakú helyiségbe. Smmith professzor összevont szemöldökkel nézett végig a diákokon, akik kellemetlen érzésekkel eltelve foglalhatták el a helyüket előtte. Kezeit hátul összekulcsolta, mintha csak egy parancsnok volna, de nem véletlenül volt ő olyan jó barátságban Harold Macmillannel. Ha mindenki végre elhelyezkedett, kilépett az asztala mellől, kezével hevesen rácsapott a dolgozatokra, hogy csak visszhangzott a teremben.
- A dolgozatok! - jelentette be, minden kertelés nélkül, és kihúzva magát körbenézett a diákokon. - A dolgozatok egy része meglepően elfogadhatóan sikerült, ám voltak maguk között olyanok, akik botrányos munkát adtak ki a kezük közül. Ezzel a hozzáállással a való életben sem fognak sikereket elérni - hangsúlyozta lendületesen a szavait.
- Fleming! Végre összekapta magát, remélem legközelebb önállóan is képes ilyen külsőt adni a dolgozatnak, motiválásképpen kap egy E-t. McCarthy, most megkapja a V-t, de még a bájitalfőzés tudományában fejlődnie kell. Narek, az osztákyzata K! Flint, szintén K, de ha még egyszer belém köt, nem adok magának jobb jegyet a T-nél. Baldron, szintén K. Harding, le Fay, V. Hansel, szintén V. Szedje össze magát, ha be akar jutni az akadémiára - hadarta el az eredményeket, de néhány diák érezhetően kimaradt belőle. Ekkor lehetett látni azokat a borús felhőket SMith professzor feje felett.
- Miller! Botrányos. Hogy is jutott eszébe lila tintával írni? Elfogadhatatlan. Kap egy kegyelem H-t a dolgozatra a tartalmi minőség miatt, ám meg ne lássam, hogy még egyszer ilyen förtelmes tintával ír! Újraírja a dolgozatot a következő órára a megfelelő tintával. És meg ne tudjam, hogy kipróbálja a bájitalt. Ezen kívültíz pont a Mardekártól. Ellsworth, gondolom maga óra előtt tákolta össze ezt a fecnit. Természetesen Troll. A jelenlétemben fogja újraírni a dolgozatot, és addig nem megy sehova míg el nem fogadható. Tizenöt pont a Hugrabugtól. És maga, la Fay! Maga csak tovább rontja az esélyeit. Természetesen Troll, és tizenöt pont a Griffendéltől. Újraírja maga is Mr. Ellsworth és az én jelenlétemben a dolgozatot. Gyalázatos, egyenesen felháborító, hogy ilyen trehány munkát kiadtak a kezükből! - dörrent rájuk, így lehetséges volt, hogy a merészebb elöl ülő diákok bizony össze is rezzennek tőle.
Drámaian hátat fordított a társaságnak, hogy három üvegcse bájitalt csapjon az asztalára, jól láthatóan. Természetesen az üvegcsék ellenálltam a professzor lendületének, és nem robbantak szét. Különleges vonaluk volt. mindegyiken címke, és rajta ott a figyelmeztető jelzés is.
- Most, hogy a megrázkódtatáson túl vannak, be is vezetném az órát. Most nem fogunk bájitalfőzéssel foglalatoskodni, és az igazgatónő engedélyével ez egy rendhagyó óra lesz. Varázsdrogok és mérgek! - jelentette be fennhangon, majd drámaian körbenézett a termen.
- Úgy van, nem csak a mugliknál fordulnak elő ezek a szerek, amik leggyakrabban a szórakozóhelyeken bukkannak fel, és rendkívül károsak, függőséget is okozhatnak, vagy pedig az emberi szervezetet roncsolják szét. Önök abba a korba léptek, és lépnek hamarosan, amikor felelőtlenül tombolni és inni, dorbézolni óhajtanak. Az én feladatom részletes tájékoztatást adni arról, milyen varázsdrogokat és mérgeket kerüljenek el - mondta meglehetősen figyelemfelkeltően, és nem is lehetett volna ezt elkomolytalankodni.
- Hallottak-e már maguk ilyen bájitalokról, esetleg mérgekről? - tette fel a kérdést. - Egyszerre egy diák beszélhet, ha valaki közbeszól, a házuktól még több pontot vonok le.

A következő kör március 19-én érkezik!
Késés: -10 pont
Lógás: -15 pont
Hiányzó házidolgozat: -20 pont
Órai aktivitás: maximum 3 pont

[- Szerinted az ezüst fülbevalómat tegyem fel, a türkiz kövekkel, vagy az aranyat a vörösekkel? -]

♥ Bájitaltan óra ♥

( study now, be proud later )

pretty : hagyományos ♥ vibe: getaway car

2004. 03. 12.
mindenki aki közel van és aki távol

Attól függetlenül, hogy imádtam a Bájitaltant, nem iagzán volt kedvencem a tanterem. Olyan szűkös volt, nem voltak kifejezetten ablakai, és ez engem rendszeresen frusztrált. Nem voltam az ilyen zárt helyekhez hozzászokva, otthon sosem volt semmi ilyen pincés, nem voltak meg ezek a rideg kőfalak, mintha el lettem volna temetve valami kriptába. Borzalmas érzés volt itt lenni. Annyi előnye volt, hogy a klubhelyiséghez közel volt, így nem kellett annyira futni, nehogy elkéssünk Lolával a sminkelés után.
- Szerinted az ezüst fülbevalómat tegyem fel, a türkiz kövekkel, vagy az aranyat a vörösekkel? - tettem fel a kérdést a fürdőben méregetve magamat a tükörben, ami mondanom sem kell csodálatos szépséget mutatott. Valamivel fel kellett dobni ezeket az unalmas itteni ruházatokat. Meg jó volt szépnek is kinézni, az ember otthon nem igazán tudott kibontakozni, maximum ha valami csodaszép mintát festett a bőrére hennával. Szerettem a hennát, olyan előkelő hatása volt. Lehet majd itt is festek magamra.
- Megint hátra fogsz ülni? - kérdeztem, mert persze én mindig előre ültem, hogy befogadjam Smith professzor menő és teljes valóját. Szexi pasas volt, bár mivel Lancastert csókoltam meg tavaly... párszor... ő még szexibb volt, Len meg. Hát igen, Len. Sóhaj. De szerettem.
Szóval, ha végre összeszedtük magunkat és megindultunk a bájitaltan terem felé, sietősen persze, mert nem akartam itt se elkésni, Brown-nál már csak ő volt fenyegetőbb. Persze apánál akkor sem voltak félelmetesebb, vagy mondjuk Mehdinél. Nos, igen, lenyűgöző férfiak vettek körbe, csodálkozom is miért vagyok én és Armin ilyen rendkívül kedves.
Aogy beléptem Lolával a terembe, szinte majdnem mi voltunk az elsők. Legalább a stréber barátnője miatt Lola se késett sehonnan, ha együtt voltunk az órákon. Reméltem Alec is itt lesz időben, és nem is bántam volna, ha mellettük ülök. Ha Lola követett, ha nem, én elhelyezkedtem nagyjából legelől, miközben igyekeztem elnyomni magamban a szorongást, hogy milyen hülye helyen is voltam. A februári események után még inkább rosszul éreztem magam a sötét zárt helyeken, de azt azzal is magyaráztam, hogy otthon nagyok voltak az ablakok, és amúgy is. Ciki lett volna pánikrohamot kapni azokon az óráimon, amik kellettek a továbbtanulásomhoz.
Lassan elkezdődött az óra, én meg össze is rezzentem, ahogyan Smith a kezét a dolgozatokra csapta. Még hercegnősen meg is legyeztem magam, azért még ijesztgessen professzor úr, hátha tényleg visítva rohanok innen ki. Vártam, hogy elmondja az értékeléseket, kicsit izgultam a barátaimért, és magamért is, természetesen. Alec jegyén csak sóhajtottam egyet, ez nem volt igazságos, tudom, milyen komolyan vette. Azért egy barátságos mosolyt odavetettem neki. Tök sokat foglalkozott vele, kit érdekel, hogy én kötöttem be, de most komolyan. Bezzeg Theresa egyel jobb jegyet kapott, gorombaság. Kihúztam magam, amikor én kaptam meg a jegyemet, a többiekre már nem nagyon figyeltem, Leonál se volt meglepő a jegy, bár az, hogy Lola és Ezra a másik griffes sráccal nem voltak értékelve kissé aggasztó volt, ki is derült, hogy miért. Csak sóhajtottam egyet, miközben Smith éppen kitombolta magát az orrom előtt, nem is csoda, hogy miért nem szerettek sokan legelöl ülni. Én csak azért jöttem ide, mert itt voltak az okosok, akiknél nem robbant fel rendszeresen az üst, és a csodás testem biztonságban volt, meg a frizurám is.
Smith közben lecsapott három furán kinéző bájitalos üvegcsét az orrunk elé, én meg kíváncsian pislogtam rájuk, mert máris érdekelt, hogy mi lehetett bennünk.
- Most, hogy a megrázkódtatáson túl vannak, be is vezetném az órát. Most nem fogunk bájitalfőzéssel foglalatoskodni, és az igazgatónő engedélyével ez egy rendhagyó óra lesz. Varázsdrogok és mérgek! - jelentette be színpadiasan majd végig is nézett rajtunk. Ez tényleg elég izgalmasan hangzott.
- Úgy van, nem csak a mugliknál fordulnak elő ezek a szerek, amik leggyakrabban a szórakozóhelyeken bukkannak fel, és rendkívül károsak, függőséget is okozhatnak, vagy pedig az emberi szervezetet roncsolják szét. Önök abba a korba léptek, és lépnek hamarosan, amikor felelőtlenül tombolni és inni, dorbézolni óhajtanak. Az én feladatom részletes tájékoztatást adni arról, milyen varázsdrogokat és mérgeket kerüljenek el - magyarázta tovább én meg csak ártatlanul pislogtam. Hogyne ismertem volna, néhánnyal találkoztam, de persze én bölcs nő révén nem ettem a Tabuban lévő muffinokból, hiába néztek ki olyan elképesztően kívánatosan.
A kérdésre elgondolkoztam, aztán jó diákhoz méltóan felemeltem a kezem, hogy jelentkezzek, és ha sorra kerültem, kihúzva magam meg is szólaltam, miközben megigazgattam a hajamat, persze.
- A Felix Felicis bájital, bár szerencsét hoz, túl sok mennyiségben mérgezéshez is vezethet. - Más mérgekről nem tudtam, de ez se volt kifejezetten az. Na jó, egyről igen, a múltkor láttam a receptet a zárolt részben, amikor Theresával odakeveredtem, és az egy olyan méreg volt, amitől soha nem eshet teherbe az, aki elfogyasztja. Csak ezt inkább nem hangoztattam, meg azt se, hogy ha hazamegyek és hozzá kell mennem ahhoz a hasas fazonhoz, akkor tényleg képes lennék arra, hogy megigyak egy olyat.

Bájitaltan


2004. március 12.

A bájitaltan órák mindig stresszesek. Nem elég, hogy bonyolult főzeteket kell készítenünk, és odafigyelnünk, félig mindig Smithen kell tartanunk a szemünket és a figyelmünket, mert ha valami rosszat csinálunk egyből büntetőmunkára küld. Vajon van egy maximális határa a büntetőmunkáknak? Ezra és la Fay példájából kiindulva nincs. Ahogy hallottam, Ezra többet volt büntetőmunkán, mint órákon. Nem igazán értettem, ő ezt miért élvezi, de nem akartam beleszólni a dologba. Az ő dolga volt...
Mindenesetre úgy ültem a helyemen, mint egy kisangyal, nem akartam még egy örök életre szóló büntetőmunkám magamnak Smithtől. A beadandó házidolgozatok értékelésével kezdte. A V-vel elégedett voltam, pontosan azt tükrözte, amit éreztem: várakozáson felüli értékelést kaptam a dolgozatra. A többiek eredménye nem is érdekelt, a magam részéről ezt kipipáltam, és próbáltam a mai órai munkára koncentrálni.
Úgy tűnt, ez valami felvilágosító óra lesz. Ezt nem vártam volna Smithtől, a végén még kiderül, hogy aggódik a törékeny lelkünkért? Gondolatban felnevettem magamban, de persze hangosan nem, semmi szükségem nem volt valami büntetésre. Inkább arra figyeltem, mit mond Smith:
-Varázsdrogok és mérgek! - szólt drámaian. Igen, hallottam már ilyenekről, de csak az őrültek próbálták ki. Mondjuk végignézve a társaságon, nem voltam benne biztos, hogy néhányan nem próbáltak ki hasonlókat. Én mindenesetre elzárkóztam az ilyen szerektől, nem volt rá szükségem. De felvilágosítást tartani erről, nekem inkább csak úgy tűnt, hogy olaj a tűzre. De ha a tanári kar ezt látja jónak...
-...nem csak a mugliknál fordulnak elő ezek a szerek, amik leggyakrabban a szórakozóhelyeken bukkannak fel, és rendkívül károsak, függőséget is okozhatnak,... - folytatta Smith, majd a végén feltett egy érdekes kérdést:
- Hallottak-e már maguk ilyen bájitalokról, esetleg mérgekről? - kérdezte, én meg elgondolkodtam, milyen hasonló drogokról hallottam már. Nem tudtam, hogy ez egy becsapós kérdés lehet, vagy tényleg kíváncsi rá, miket ismerünk. Még Nathan mesélt nekem nyáron egy bájitalról, ami látomásokat idéz elő. Végül is, ha tudok szerezni pár pontot a Griffendélnek, akkor megéri. Maximum jövőre is büntetőmunkát fogok végezni egész évben.
Feltettem a kezem - mert nem voltam olyan hülye, hogy beledumáljak Smith órájába -, és Nora utána, ha a professzor engem is felszólított válaszoltam:
-A bátyám mesélt nekem egy Hallucinea nevű bájitalról. Ahogy a neve is mondja, ez hallucinációkat okoz, és ha túladagolják, vagy valaki rászokik, akkor már a fogyasztása nélkül is látomások között él az illető. Ha jól tudom, az a veszélyes benne, hogy viszonylag könnyen beszerezhető alapanyagokból áll.
Reméltem, hogy Smith elfogadja a válaszomat.

Potion class

2004.03.12

Simple casual
Potion class theme

to everyone

Mint mindig most is időben jelentem meg a terem bejáratánál, szinte elsőként is léptem be, bár ebből versenyt nem csináltam, inkább csak szerettem odaérni mindenhova időben. Egyrészt, féltem, hogy miattam pontot vonnak le a házunktól, másrészt apám haragja sem volt túl csábító, ha véletlen megrovást kapnék, mert elbohóckodom az időt. Az első sorba kerestem helyet magamnak, ha már nem volt, akkor a másodikban, minél közelebb akartam ülni a professzorhoz, hogy jól halljam, amit mond. Utáltam lemaradni a fontos dolgokról, nem lelek élvezetet a tanulásban, így nyilván az órán is szerettem volna már megalapozni a délutáni magolást. Minél rövidebb az evvel töltött idő, annál többet lehettem kinn a kviddics pályán és azt csinálhattam, amit valóban szeretek.
A beadandó eredményein semmi meglepő nem történt, bár pozitív csalódás volt Nora és Baldron eredménye, gáz lett volna, ha csak az enyém lett volna kiváló, na nem rám nézve, hanem az osztályra. Azonban a vén morgós medve nem bírta megállni, hogy ne fűzzön hozzá a jegyemhez valamit, megadóan hajtottam le a fejem, mikor azt firtatta, hogy megkérdőjeleztem a tudását és legközelebb ehhez viszonyítja az osztályzatom. Nem lenne fer, erősen visszaélne a hatalmával, de nem tehetnék ellene semmit, így meghúztam magam a padomban és nem válaszoltam.
Eloise csak V-t kapott, ugyanolyan jegyet, mint amilyet a Le Fay lány. Fintorogva néztem a hollóhátas társamra, majd megráztam a fejem. Sokat lóg együtt mostanában a Monstro gyerekkel, valószínűleg ennek köszönhető a rontás, a szerelem elveszi az ember eszét és ez itt bizonyítást is nyert. Az Ellsworth na meg a Le Fay fiú pedig ismét lebőgette magát, nem is értem miért nem tudtak valami értelmes dolgozatot összedobni legalább V-re, de nem is az én bajom ez, a továbbiakban próbáltam a Professzorra koncentrálni.
- Most, hogy a megrázkódtatáson túl vannak, be is vezetném az órát. Most nem fogunk bájitalfőzéssel foglalatoskodni, és az igazgatónő engedélyével ez egy rendhagyó óra lesz. Varázsdrogok és mérgek! - jelentette be drámaian, majd szerintem várta milyen hatást vált ki ez belőlünk, körbekémlelt a teremben.
- Úgy van, nem csak a mugliknál fordulnak elő ezek a szerek, amik leggyakrabban a szórakozóhelyeken bukkannak fel, és rendkívül károsak, függőséget is okozhatnak, vagy pedig az emberi szervezetet roncsolják szét. Önök abba a korba léptek, és lépnek hamarosan, amikor felelőtlenül tombolni és inni, dorbézolni óhajtanak. Az én feladatom részletes tájékoztatást adni arról, milyen varázsdrogokat és mérgeket kerüljenek el - mondta tudálékosan, nagyjából úgy magyarázta, mintha még mindig gyerekek ülnének velük szemben, akiknek felvilágosításra lenne szükségük. - Hallottak-e már maguk ilyen bájitalokról, esetleg mérgekről? - kérdezte - Egyszerre egy diák beszélhet, ha valaki közbeszól, a házuktól még több pontot vonok le.
Sóhajtottam egy nagyot, miután nem igazán dolgoztatott meg a kérdéssel, unottan vártam végig Nora és az újságíró lány beszédét. Előbbi jó példával járt el, bár kihagyott pár fontos tényezőt, míg a griffendéles lány példája több sebből vérzett, de a hatásokkal legalább tisztában volt.
Kézfelemelést követően vettem magamhoz a szót, próbálván nem közbeszólni és nem magamra haragítani a professzort.
-  A Szerelmi bájital is igen közkedvelt szórakozóhelyi varázsdrog, másnevén amortentia. Belecsempészik azt a gyanútlan áldozat italába, amitől rögtön belehabarodik a tulajdonosába. Rengeteg hasonló esetről lehetett olvasni az újságokban. – magyaráztam, szorítkozva arra, hogy röviden ismertessem a bájital veszélyeit és hagyjak másokat is szóhoz jutni.    

Bájitaltan

2004.03.12

Mindenki

Nem sok kedvem volt Smithy órájához, tudtam, hogy valamit kitalált ellenem, amivel a csínyeim miatt visszavághat és mivel ő professzor, nála volt az előny és a hatalom. Azonban, Brown óráját egy kamu betegséggel ki tudtam bekkelni, ez most sajnos a bájitaltanra nem volt érvényes. A kedvem mondjuk ez nem törte le, játékosan belebokszoltam Florian vállába, ahogy haladtunk befelé, amolyan üdvözlésképpen. Úgy hallottam ő sem volt Brownie óráján, bár Merlin tudja mi üthetett belé, amiért kihagyta, alapjában véve viccesek szoktak lenni, csak hát én aggódtam a szigorától. Nem hiszem, hogy túltette magát azon, hogy levelet küldtem neki és Campbellnek Digby professzornő nevében. Tuti vices lehetett. Még most is akaratlanul mosolyra húzódik a szám, ahogy Hóborc kommentálásban visszaemlékszem a történetre.
A többieknek is köszönök, bár nagyjából mindenki szomorúan vagy egykedvűen ballag befelé a terembe, nem igen közkedvelt óra Smith professzoré, de hát ezt magának köszönheti, valahol szerintem élvezi is ezt. Figyelve, hogy Eloise-től minél távolabb kerüljek elöl foglalok helyet, pontosan Nora mögé beugorva a padba. Ha hátratekint rám, nemes egyszerűséggel rákacsintok egy csibészes mosollyal, majd a mellé érkező Flint felé is lazán integetek. Mindig ilyen komor ez a gyerek, mogorva és rideg, de talán az állandó tanulás teszi, meglágyult az agya, vagy a kviddics pályán gurkót kapott a feje.
Végül elkezdődik az óra én pedig hátradőlve hallgatom a jobbnál jobb érdemjegyeket, bár nagyjából mindenki kap pár mondatnyi rosszallást a jó öreg professzortól, nem is ő lenne igazából. Ekkor elért hozzám is. A nevem hallatán játékosan haptákba vágtam magam és egyenesen ültem a padban.
- Ellsworth, gondolom maga óra előtt tákolta össze ezt a fecnit. – Hova gondol a profess… - Természetesen Troll. – folytatta félbeszakítva a mondandóm. - A jelenlétemben fogja újraírni a dolgozatot, és addig nem megy sehova míg el nem fogadható. Tizenöt pont a Hugrabugtól. – A pontlevonásra fintorogtam, nem igazán örültem, hogy miattam mások szívtak, de annak, hogy itt maradok vele óra után, annak örültem. Így a következő csínyötletem ki is próbálhatom és még tanum is lesz, ha jól hallom La Fey jelenlétében.
- És maga, la Fay! Maga csak tovább rontja az esélyeit. Természetesen Troll, és tizenöt pont a Griffen-déltől. Újraírja maga is Mr. Ellsworth és az én jelenlétemben a dolgozatot. Gyalázatos, egyenesen felháborító, hogy ilyen trehány munkát kiadtak a kezükből! – Nagyon szigorú ma, lehet óra előtt osztályozta a dolgozatokat, ezért ilyen pipa. Nem is fontos, máris az óra anyagára tért, nem is igen hagyta, hogy pelenkát cseréljünk, miután ilyen mogorván rank pirított.
- Most, hogy a megrázkódtatáson túl vannak, be is vezetném az órát. Most nem fogunk bájitalfőzéssel foglalatoskodni, és az igazgatónő engedélyével ez egy rendhagyó óra lesz. Varázsdrogok és mérgek! – Na végre, valami izgalmas. Csillant fel a szemem, amikor hatásszünetet tartott.
- Úgy van, nem csak a mugliknál fordulnak elő ezek a szerek, amik leggyakrabban a szórakozóhelyeken bukkannak fel, és rendkívül károsak, függőséget is okozhatnak, vagy pedig az em-beri szervezetet roncsolják szét. Önök abba a korba léptek, és lépnek hamarosan, amikor felelőtlenül tombolni és inni, dorbézolni óhajtanak. Az én feladatom részletes tájékoztatást adni arról, milyen va-rázsdrogokat és mérgeket kerüljenek el. – Vagy milyet keverjünk. Gondoltam magamban, majd elővettem a jegyzeteimet és a tollamat, majd próbáltam megfelelően odafigyelni és kigyűjteni az adatokat, a jövőbeli kis csodaelixírjeim receptjeihez.  
- Hallottak-e már maguk ilyen bájitalokról, esetleg mérgekről? - tette fel a kérdést. - Egyszerre egy diák beszélhet, ha valaki közbeszól, a házuktól még több pontot vonok le. – mondta, mire én már készen vártam az itt elhangzott tinktúrák és italok neveit, hatásait, később majd a könyvtárban kigyűjtöm a hozzájuk való információkat. Egy kettőről én is hallottam, de meghagytam a lehetőséget a tudálékosoknak, azoknak, akik szeretnek szerepelni.
Néha, ahogy leírtam egy-egy bájital nevét, a tollammal megbirizgáltam Nora haját, na nem látványosan, úgy csináltam, mint aki ír és akkor viccelődtem vele. Ha hátranézett, mosolyogva tátogtam a számmal a stréber szót. Szerettem viccelődni Norával, mindig olyan mókásan forgatta a szemeit, mintha máshogy nem is tudta volna őket mozgatni. Persze idegesíteni nem akartam tovább, ezután felhagytam a kötöszködéssel és teljen erőmmel a jegyzeteléssel foglalkoztam.

bájitaltan
▪ 2004. március 12. ▪

Smith prof

Smith az elmúlt napokban nem igazán nézett rám. Nem volt éppenséggel meglepő, tudtam, hogy nem sikerült valami jól a dolgozatom, amit le kellett neki adnom... de ezt legalább megcsináltam. Egy kicsit reméltem, hogy már a próbálkozásaimat értékelni fogja. Végül is ő volt teljesen kiborulva attól, hogy még a RAVASZ-ra sem fognak elengedni idén a tanárok. Minden sokkal egyszerűbb lett volna valóban, ha nem a tanárom lenne és nem kéne neki másban megfelelnem, csak a kapcsolatunkban. Abban aligha volt gond a legutóbbi három drámát leszámítva, hogy egy évet valószínűleg itt kell maradnom. Mégis minek görcsöl ezen? Semmi értelme nem volt.
Már amikor belépett a terembe tudtam, hogy ennek jó vége nem lehet. Gyilkos pillantással mérte fel a teremnyi embert és talán én voltam az egyetlen, aki nem jött zavarba. A tekintetem persze Flemingre vándorolt, akit legalább megdicsért... így csak nem köpi el senkinek, hogy látott minket összebújva. A többeik Hanselen kívül úgysem tudnak semmit.
- Ellsworth, gondolom maga óra előtt tákolta össze ezt a fecnit. Természetesen Troll. A jelenlétemben fogja újraírni a dolgozatot, és addig nem megy sehova míg el nem fogadható. Tizenöt pont a Hugrabugtól. És maga, la Fay! Maga csak tovább rontja az esélyeit. Természetesen Troll, és tizenöt pont a Griffendéltől. Újraírja maga is Mr. Ellsworth és az én jelenlétemben a dolgozatot. Gyalázatos, egyenesen felháborító, hogy ilyen trehány munkát kiadtak a kezükből! - Az értékelés sora sajnos túl korán rám került. Olyan képpel fogadtam a Trollt és a büntetést, hogy leolvashatta róla a kérdésemet: EZMOSTKOMOLY? Tudtam, hogy azért csinálja, mert azt mondta nem érdekelnek a RAVASZ-ok, de ahogy máris elkezd szívatni.
Nyeltem egyet és Ezrára pillantottam. Nem hittem, hogy ugyanazt gondolná, mint én... de hogy együtt kelljen elviselni a büntetést, az durva volt. Így még csak esélyem sem volt ezt rendesen megbeszélni vele. Mármint, hogy nem is írtam olyan rosszat.
Átsétáltam az asztalához és odahúzódtam mellé.
- Ma az átlagosnál is szigorúbb, nem?-  dünnyögtem és megráztam a fejemet. Egy kicsit örültem, hogy így nem kellett Jay közelében lennem. Mióta megcsókolta a nővéremet, nem sok kedvem volt a társaságához. Még mindig nem tudtam megérteni, milyen barát csinál ilyet.
- Most, hogy a megrázkódtatáson túl vannak, be is vezetném az órát. Most nem fogunk bájitalfőzéssel foglalatoskodni, és az igazgatónő engedélyével ez egy rendhagyó óra lesz. Varázsdrogok és mérgek! - szólalt meg aztán újra Smith. - Úgy van, nem csak a mugliknál fordulnak elő ezek a szerek, amik leggyakrabban a szórakozóhelyeken bukkannak fel, és rendkívül károsak, függőséget is okozhatnak, vagy pedig az emberi szervezetet roncsolják szét. Önök abba a korba léptek, és lépnek hamarosan, amikor felelőtlenül tombolni és inni, dorbézolni óhajtanak. Az én feladatom részletes tájékoztatást adni arról, milyen varázsdrogokat és mérgeket kerüljenek el.
Remek. Most meg beszélhetünk az unikornisnyálról meg a doxyköpetről. Biztosan ezt is azért adja elő, mert egyszer rajta kapott cigizés közben Jayjel. Már akkor is elmondta, hogy tönkre teszem magam, pedig a varázslókra ezek egészen másképp hatnak.
- Hallottak-e már maguk ilyen bájitalokról, esetleg mérgekről?  Egyszerre egy diák beszélhet, ha valaki közbeszól, a házuktól még több pontot vonok le.
Valamiért úgy éreztem, minden mondtat nekem szól. Remek. Nem elég, hogy Hansellel összekaptam, még Smith is pokróc lett. El is kezdődött az okoskodás, de azért felemeltem a kezem: - Vagy esetleg beszélhetnénk igazi drogokról. Sok bájitalnak vannak mellékhatásai, de vannak olyanok, amiket kifejezetten arra gyártanak, hogy bódító állapotot okozzanak. Az egyik az unikornisnyál. Ilyen pici üvegcsében van és rózsaszín, erős, delíriumos állapotot okoz, nem mellesleg hallucinációt. A Próféta lehozta múlthéten, hogy Londonban egy varázsló a Temzébe sétált, mert azt hitte, hogy hatalmas tejszínhabbá változott a folyó. - Magyaráztam. A Prófétát is persze csak azért olvastam, mert Smith-nek behozta egy bagoly a szobájába.

[BÁJITALTAN]

BÁJITALTAN

2004. március 12.
to: mindenki

outfit: egyenruha  ♦  zene: Mandrakes

Olyan érzés volt, mintha minden óra stresszelne. A legtöbb alapvetően azért, mert nem bántam annyira jól a pálcámmal, mint a többiek, de a bájitaltan Smith miatt volt görcsös. Mióta láttam őket le Fayjel összebújni és az az őrült még meg is támadott, nem igazán tudtam, hogyan kéne jól kezelni ezt a helyzetet. A legtöbbször csak el akartam bújni, de mégsem lóghattam az órákról. Ezért jól próbáltam teljesíteni a feladatot.
Smith-nek még a csomagolás sem felelt meg, mert nem én csináltam. Az mégis mit ad hozzá a dolgozathoz? A tartalma akkor is jó volt. Rengeteget ültem a könyvtárba és utána néztem minden vacaknak. Erre adott rá egy E-t. Nora és Lola közelében foglaltam helyet, így azonnal össze is néztem velük erre az osztályzásra.
- Vajon miért utál ennyire… - súgtam oda Norának. Közben a tekintetem Hanselre vándorolt, természetesen véletlenül. A Banyában töltött nap óta csak még kellemetlenebb volt vele összefutni a folyosón. Az előtt nem vettünk egymásról tudomást, most viszont még köszönnöm is kellett neki. Lehetne bármi is ennél cikibb?
Persze az kicsit meglepett, hogy le Fayt még nálam is jobban lehúzta. Oké, megszokta büntetni, nyilván, hogy kettesben tudjanak lenni valahol és jól… Fúj. Gondolni sem akartam rá, miket csinál vele Smith. Van közöttük vagy félméter magasság különbség és hogy nem szakad szét… és? Fúj. Inkább el akartam hessegetni ezt a képet és az órára figyelni.
Nem értettem túlzottan a mérgekhez, meg drogokhoz sem. Inni sem ittam még, szóval az egész téma igencsak távol állt tőlem. Még is le Fay után megszólaltam. Nem tudom miért, talán reménykedtem benne, hogy szerzek egy-két pontot és Smith akkor megemeli a jegyemet is. E helyett mondjuk V-re. Kiérdemeltem.
- A doxicid hasonló más bájitalokhoz. A gázok amik termelődnek a főzése között okozhatnak bódult állapotot. Bár én sosem készítettem, de úgy hallottam, hogy elég ártalmas tud lenni. – Mondtam halkan. Nem annyira szerettem a professzor előtt megszólalni, mert folyton olyan érzésem volt, hogy teljesen hülyének tartott. Persze ő mindenkit annak tartott, de mégis a legostobább diákot dugta az egész Roxfortból… akkora baja mégsem lehet a hülyeséggel.
- De szerintem minden bájitalról elmondható, hogy nem jól használva mérgező hatása is lehet.   – Nem akartam okoskodni, csak valahogy beszéd közben megtaláltam a bátorságomat. Nem néztem Smith-re, inkább csak úgy el mellette, mintha kancsal lennék. Addig sem kell elkapnom a hideg, ijesztő pillantását és tudok koncentrálni a mondandómra.

[Bájitaltan]

Bájitaltan


2004. március 12.

Jayce mellé ültem le a Bájitaltan terembe lépve. Az sem érdekelt, ha feláll és odébb megy, de inkább lógtam Mardekárosokkal, mint mondjuk a Griffendélésekkel. A legtöbben olyan hangosak voltak, mint Hill és azt éppen elég volt nekem csak tőle elviselni. Még amúgy is fájt a fejem a zenétől, amit este hallgattatott meg velem. Bár amúgy. Felesleges volt zenének nevezni azt. Inkább volt valamiféle őrjítő zaj.
Unott képpel támaszkodtam meg az előttem lévő asztalon és úgy figyeltem, ahogy Smith megvető arckifejezéssel megállapodik előttünk. Nem bírtam az óráját, bár biztosan élvezte volna, ha éppen arról a méregről írok, amivel gyerekként majdnem megöltek. Természetesen a dolgozatok kivesézésével kezdte. Nem lepett meg. Akiknél jobban elidőzött, rosszul teljesítettek. Smith jó tudott kritizálni, de a dicséret nem volt a kenyere. Arra nincs is szükség. Tudom, hogy jó vagyok.
– Baldron, szintén K.
Elégedetten húztam ki magam. Előbb-utóbb még valamire vinni fogom ezzel. Egész pontosan a toximedimágia érdekelt. Ahhoz persze még sokat kellett tanulnom és el kellett jutnom a Mandragórába is. Nem volt lehetetlen. Jól tanultam, mert képes voltam két percig egy helyre összpontosítani Hill-lel ellentétben aki házifeladat írás közben is azt üvöltözte „ez de király.”
– Most, hogy a megrázkódtatáson túl vannak, be is vezetném az órát. Most nem fogunk bájitalfőzéssel foglalatoskodni, és az igazgatónő engedélyével ez egy rendhagyó óra lesz. Varázsdrogok és mérgek!
Nekem nem volt megrázkódtatás. Legfeljebb le Faynek és a Hugrabugosnak, akinek nem jegyeztem meg a nevét, pedig legutóbb szerintem még tudtam. Mi is. Jó igaz, le Fayt is a húga miatt tudtam csak, aki nyakon öntött töklével az egyik vacsorán.
– Úgy van, nem csak a mugliknál fordulnak elő ezek a szerek, amik leggyakrabban a szórakozóhelyeken bukkannak fel, és rendkívül károsak, függőséget is okozhatnak, vagy pedig az emberi szervezetet roncsolják szét. Önök abba a korba léptek, és lépnek hamarosan, amikor felelőtlenül tombolni és inni, dorbézolni óhajtanak. Az én feladatom részletes tájékoztatást adni arról, milyen varázsdrogokat és mérgeket kerüljenek el. – Vezette fel Smith azt, ami az óra témája lesz. – Hallottak-e már maguk ilyen bájitalokról, esetleg mérgekről? Egyszerre egy diák beszélhet, ha valaki közbeszól, a házuktól még több pontot vonok le.
Megköszörültem a torkomat. Persze, hogy hallottam mérgekről. Azonnal lendült a kezem a magadba és ha szót kaptam, már mondtam is a válaszomat.
– A Bodros méreg alapvetően hallucinációt okoz felnőtteknél, esetleg tartós kézremegést, ami akár sosem múlhat el egészen. Mégis sokan használják emiatt, hogy elfelejtsék a gondjaikat. Kismennyiségben ártalmatlannak tartják, de a tudományos munkák egészen mást írnak. Gyereknél, főleg csecsemőkorban egyenesen halálos. Ha túl is éli, kisnövésű, sovány lesz, aztán egész életében erősítő főzeket kell innia. Könnyen kifárad. – Foglaltam össze a saját állapotomat, amit valószínűleg nem fogok kinőni soha. Smith persze tudta, a kezelésemre szánt bájitalt az iskola falai között ő készített nekem.

[Bájitaltan20040312]

Bájitaltan
20040312



mindenki

Bevonszoltam magam a Bájitaltan terembe, és elnyomtam egy ásítást is. Nem sok kedvem volt most ehhez az órához, főleg, hogy egész este inkább tanultam az Átváltoztatástanra. Közeledett a RAVASZ, és én a lehető leggyorsabban akartam innen lelépni. Felőlem hamarabb is véget érhetett volna az év, nem igazán számított ez, inkább volt nyűg meg kényszer, főleg hogy lassan fél éve még csak legjobb barátom sem volt, akivel lóghattam volna, csajozni nem volt kedvem, maradtak a könyvek. Még a vakrandim sem sikerült jól, legfeljebb annyit értem el alatta, hogy Fleming állandóan zavarba jött tőlem. Az élet egy kínlódás volt, és egyre jobban untam. Azért intettem lazán a többieknek, amikor megkerestem a helyemet, ahová nem sokkal később Baldron is csatlakozott. Láttam, ahogy Alec felém nézett én meg intettem neki, gondolom nem vettem észre, és szuggerált.
A jegyek nem igazán leptek meg, bár szerintem nekem csak szivatásból nyomatta a rosszabb jegyeket. Gondolom megint összekaptak Florral, vagy valami, mert mérges is volt feszült és rohadt ideges, főleg azután, hogy Flort és Ezrát is értékelte. Segíthettem volna neki, mint korábban, de hát az ő baja volt, ha nem akart velem lenni. BIztos tök boldog lesz, ha majd nem láthat minden nap, miután elballagtam.
– Most, hogy a megrázkódtatáson túl vannak, be is vezetném az órát. Most nem fogunk bájitalfőzéssel foglalatoskodni, és az igazgatónő engedélyével ez egy rendhagyó óra lesz. Varázsdrogok és mérgek! - magyarázta, én meg örültem, hogy most nem kell főznünk, ahhoz fáradt voltam, és akik RAVASZ-t akartak letenni a tárgyából, azoknak mindig olyan kibaszott nehéz bájitalokat adott ki, hogy csináljuk meg. Nem éreztem magam erre mentálisan késznek, így csak figyelni kellett nagyjából. Végül is nem volt ez hülyeség, mármint a téma, csak a tanárok mindig szarul tálalták. Eldarálták a hatásokat, meg hogy rossz lesz ez nekünk, szar az elvonó és a többi. Így nem volt izgalmas, de Smith-től nem vártam mást.
- Úgy van, nem csak a mugliknál fordulnak elő ezek a szerek, amik leggyakrabban a szórakozóhelyeken bukkannak fel, és rendkívül károsak, függőséget is okozhatnak, vagy pedig az emberi szervezetet roncsolják szét. Önök abba a korba léptek, és lépnek hamarosan, amikor felelőtlenül tombolni és inni, dorbézolni óhajtanak. Az én feladatom részletes tájékoztatást adni arról, milyen varázsdrogokat és mérgeket kerüljenek el. - magyarázta tovább, én meg egyelőre nem válaszoltam a kérdésre, megvártam a többiekét. Amit én akartam mondani, azt kétlem, hogy bárkinek is az eszébe jutott volna, innen is köszönöm az anyámnak.
- Fiona a neve, ezzel fut álnéven, de egyébként a gyógynövényeken használt, emberi fogyasztásra nem alkalmas bájitalból keverik ki, hosszú folyamat után, így rendkívül sok benne a vegyi anyag. Az oldószer, amivel készül csak később alakul át droggá, ha az ember szervezetébe kerül, annak viszont rettenetes hatása van. Tizenkét-tizennégy órára is teljesen kiüti azt, aki használja, nem emlékszik semmire utána. Ízetlen, szagtalan, könnyen megihatja bárki, akinek az italában van. Függőséget nem okoz, de ha túl nagy adagban kerül valaki szervezetébe, roncsolhatja a memóriát, és fulladáshoz is vezethet - magyaráztam. Az anyám keverte mindig ki, bár sosem tudta, hogy én tudok erről. Szerette így megkínozni az elrabolt mugli vagy sárvérű áldozatait.

[⌘ Bájitaltan ⌘]

⌘ Bájitaltan ⌘

☾ 2004. 03. 12. ☽

partner : Mindenki

Nem akartam bájitaltanra bemenni, féltem Smith-től és Florra meg haragudtam amiért alig jön be órára, így megvolt minden okom hogy ne menjek be. De ha nem megyek be Smith, Flor és megkockáztatom ,hogy Ezra is a nyakamra járna és anyám is megtudná amiből baj lenne. Szóval reggel összeszedtem magam nagyjából és szép lassan a bájitaltan könyvvel és füzettel a kezembe. Előtte kimentem az udvarra, hogy friss levegőt is szivjak, mert abban a teremben mindig különös szagok voltak. Óra kezdete előtt egy öt perccel megérkeztem a teremhez és bementem Smith szúrós nézése kíséretében.
-Jól kezdődik a nap- dünnyögtem magamnak.
Körülnéztem a teremben észrevettem Leo-t, most egy csepp mosolyt sem bírtam magamra erőltetni. Megláttam Flort és Ezrát is. Nem volt a legjobb kedvem ma igy ha rám néztek intettem nekik, és egy még üres padba beültem lehetőleg valahova hátra.
- Harding, le Fay, V. Hansel, szintén V. Szedje össze magát, ha be akar jutni az akadémiára - örültem a V-nek de nem igazán voltam elégedett vele. Ezt elkönyveltem egy fél sikernek.
-És maga, la Fay! Maga csak tovább rontja az esélyeit. Természetesen Troll, és tizenöt pont a Griffendéltől. Újraírja maga is Mr. Ellsworth és az én jelenlétemben a dolgozatot. Gyalázatos, egyenesen felháborító, hogy ilyen trehány munkát kiadtak a kezükből!- ki ne gondolta volna, hogy a testvérem megint össze csapja a munkáját,  tényleg nem értem miért csinálja ezt.
- Most, hogy a megrázkódtatáson túl vannak, be is vezetném az órát. Most nem fogunk bájitalfőzéssel foglalatoskodni, és az igazgatónő engedélyével ez egy rendhagyó óra lesz. Varázsdrogok és mérgek! Úgy van, nem csak a mugliknál fordulnak elő ezek a szerek, amik leggyakrabban a szórakozóhelyeken bukkannak fel, és rendkívül károsak, függőséget is okozhatnak, vagy pedig az emberi szervezetet roncsolják szét. Önök abba a korba léptek, és lépnek hamarosan, amikor felelőtlenül tombolni és inni, dorbézolni óhajtanak. Az én feladatom részletes tájékoztatást adni arról, milyen varázsdrogokat és mérgeket kerüljenek el -hmm varázs drogok… végülis a szerelmi bájital meg a szerencsehozó lé lehet az és itt megáll a tudásom. Közben kinyitottam a füzetem és amiket a többiek mondtak azokat elkezdtem feljegyzetelni. Kezdett érdekessé válni az óra, ès egyre inkább felébredtem, bár èreztem hogy nehéz a szemem nyitva tartani. Szerencsére valamennyire a többiek hozzászólásai ébren tartottak, így hamar felébredtem.

[március 26-án]

BÁJITALTAN ÓRA


diákok
2004. 03. 12.

Smith érezhetően a szokottnál is rosszabb passzban volt egy ideje, de még mindig nehezen tette túl magát a Floriannal folytatott vitáikon, és ott volt az állandóan kínzó lelkiismeret furdalás is, hogy tanárként nem tett meg mindent a diákja miatt. Ettől igen csak kedvtelen let, még mélyebbre húzódtak az arcán lévő ráncok, a szemöldöke meg folyamatosan egy fenyegetően hosszú csíkká vált rajta. Bizonyos esetekben ez még mókás is lett volna, ha nem lenne hozzá ez a kemény arc, ezekkel a hideg pillantásokkal. Igen sok diák tartott tőle ennek köszönhetően, és persze a szigorúsága miatt, pedig alapvetően nem volt egy rossz, és kegyetlen ember. Csak sajátosan próbálta a diákokaz az élet nehézségeire nevelni, viszont ezzel nem igazán értettek egyet a gyerekek. De majd ha nagyobbak lesznek! Gondolt mindig erre Smith professzor.
Végignézett a termen, nyugtázta, hogy a jelenlévők még hiányozni sem mertek az órájáról, majd az értékelésekbe is belekezdett. Nem volt elragadtatva, látszott rajta, ahogy dörgedelmes hangon hirdette ki az igét, feltűnően mérgesebben és szigorúbban a szokásosnál. Még Florian is megjegyezte ezt, amikor közelebb ment hozzá.
- Ma az átlagosnál is szigorúbb, nem?- kérdezte, mire csak egy mormogást kapott válaszul.
- Talán ha nem idegesít fel a dolgozatával - dörmögte vissza, és erre még egy lapáttal rátett Miss MIller és Mr. Ellsworth is.
Az osztályzás után elkezdődhetett az óra is, szigorú rezzenéstelen arccal hallgatta végig a válaszokat, miközben egyenes háttal állt az asztala mellett, katonásan hatra kulcsolt kezekkel, amitől még inkább úgy festett, mintha valami katonai kiképzésre kerültek volna a diákok, olyan hangulat leginkább az SVK órán szokott lenni.
- Függőséghez is vezethet, ha valaki rögeszmésen hajszolja a szerencséjét, melynek komoly következményei lehetnek a szervez számára, helyes válasz. Egy pont a Mardekárnak - egészítette ki Miss Narek válaszát, bár Miss Narek olyan arcot vágott, mint aki jobban is tudna válaszolni a kérdésekre. - Pontosan Miss McCarthy, továbbá ezt is szeretik keverten használni egyes szórakozóhelyeken, fokozva a hatását és a bódult állapotot. Egy pont a Griffendélnek. Pontos válasz, Mr. Flint, nem csak italokba keverve, hanem ételekhez, édességekhez hozzáadva is kedvezőtlen a hatása. Két pont a Hollóhátnak - majd amikor Florianra került a sor, ismét csak bólintott.
- Az unikornisnyál közkedvelt drog, melyet otthon is előszeretettel állítanak össze, melyeket szeretnek különböző hatásokkal feljavítani. Az első korty után rákap az ember az ízfokozók és a kellemes állapot miatt, rendkívül veszélyes. Két pont a Griffendélnek. Így igaz, Mr. Fleming. A doxicid káros az elmére, ezért ajánlott hozzá megfelelő védőfelszerelést használni. Egy pont a Griffendélnek - bólogatott SMith professzor, és bár elégedett volt a válaszokkal, ez határozottan nem látszott rajta, tipikus tanáros hangján, fűzte hozzá a magyarázatokat, természetesen nem kioktatás céljából, hanem, hogy ezzel is tanítson.
- Ahgy mondja, Mr. Baldron, és a főzet alakja, címkéje és állaga rendkívül könnyen összekeverhető a tapasztalatlanok számára, a Bugos Bamba Gyógykenőcsével, amit gyermekeknek szoktak adni, ha kiütéses lesz a bőrük a tejfehérjétől. Két pont a Mardekárnak. Fiona, úgy van, Mr. Hansel, nálunk így ismert, a mugli világban pedig Gina néven fut, alapanyagát mugli autóüzemekből szerzik be, a hatásuk nagyjából megegyező. Két pont a Mardekárnak.
Ahogy befejezte a válaszadásokat, a kezébe fogja az első üvegcsét, ami alaposan lezárt aranyszínű könnycsepp alakú üvegcsében van. A címkén szerepel minden veszélyességet feltüntető jel, a gyengébbek kedvéért, majd a tekintete megállapodik a diákokon.
- Tudom, sokak számára ez az óra nem kifejezetten izgalmas, ám tanárként kötelességem szólni  világ olyan oldaláról, amit az iskola falain belül aligha tapasztalhatnak meg. Elég csak a megfelelő társaságba keveredni, ahol a tömegek pszichológiája számos olyan cselekedetre és ráveszik az embert, amit alapvetően nem tenne meg. Ez sajnos így működik. Mondanom sem kell, hogy az órán elhangzott, és elhangzó italokat előállítani, értékesíteni, önnös célokra, vagy mások számára beadni súlyok következményekkel járhat - nézett egyenesen a szorgosan jegyzetelő Mr. Ellsworth szeme közzé. - Kicsapással - tette hozzá drámai hatásszünetet tartva, majd feljebb emelte a kezét az üvegcsével.
- Ez itt a furmászméz. Hallot-e róla bárki is a jelenlévők közül? - kérdezte, majd megvárta a válaszokat. - Felnőttek körében közkedvelt ital, hatása bódító, elsősorban fiatal lányok italába próbálják belejuttatni. Színtelen, szagtalan, de az elfogyasztása után tömény mézes utóízt érezhet akinek a szervezetébe belekerül. Ám akkor már jóformán késő bármit is tenni, a szer gyorsan hat, könnyen felszabadítja a gátlásokat, az áldozat nagyjából mindenre rábólint, amit csak kérnek tőle. Fogyasztása ugyan kevésbé okoz függőséget, ám az egyik legerősebb drognak számít, amit a szórakozóhelyeken lehet megtalálni. Piacán drága szernek számít, a gazdagabb szórakozóhelyeken fordul elő, valamit ezt adják be legtöbbször a luxus prostituáltak számára is, hogy elbódítsák őket. Van kérdés?
Nézett végig a tásaságon, összevont szemöldökkel.

A következő kör március 26-án érkezik!
Késés: -10 pont
Lógás: -15 pont
Hiányzó házidolgozat: -20 pont
Órai aktivitás: maximum 3 pont

[- Nem hiszem, hogy utálna, lehet kevés szeretetet kap, vagy valami. Mutasd meg majd az órán, hogy sokkal többet is érdemelsz -]

♥ Bájitaltan óra ♥

( study now, be proud later )

pretty : hagyományos ♥ vibe: getaway car

2004. 03. 12.
mindenki aki közel van és aki távol

Lolával mégis az ezüstös fülbevalónál maradtunk, az csak jobban ment a taláromhoz meg a zöldhöz. Semmi kedvem nem volt most ebben a sötét helyiségben lenni, kissé még szorongtam is, de csak nem lóghattam el. Amúgy is imádtam ezt au órát, és még az RBF is a nyakamon volt, nem akartam hogy bármi is rontsa a tökéletes esélyeimet. Így is Lola szerint félig stréber voltam és a hollóhátban lett volna a helyem, de nekem csak fontos volt a karrierem is, ami még nem volt, de meg akartam rá alapozni, hogy a legjobb plasztimedimágus legyek odahaza. Ha mást nem tehettem, a házasságom ellen, jól belemenekülhetek majd a munkámba, amúgy is maximalista voltam.
Elhúztam a számat, és összenéztem Aleccel, amikor Smith őt értékelte, és elhúztam a számat a kérésére. Nem volt jó passzban, úgyhogy csak megingattam a fejemet, és hátradobtam a vállamra hulló hajamat, ami lehetőleg Ezra arcába csapódott. Cseppet se volt szándékos, hát persze.
- Nem hiszem, hogy utálna, lehet kevés szeretetet kap, vagy valami. Mutasd meg majd az órán, hogy sokkal többet is érdemelsz - mondtam neki halkan, és biztatóan rá is mosolyogtam. Az óra folytatódott, a válaszainkat persze még kiegésíztette, mondjuk ezt nem is bántam. Mégis csak egy menő bájitalmester volt, és az ilyenektől lehetett tanulni. Annak is hasznát vettem, amit Macmillantól tanultam el, és a sebeken túl legalább a tudásom is gyarapodott akkor is. Alecre meg büszke voltam, mert ügyes volt, és sokkal okosabb, mint aminek a tanárok eleve elkönyvelték.
A téma amúgy érdekes volt, és nem is baj, ha ezekből jobban képben vagyok, elvégre egyedül jártam bulizni. Ott nem voltam olyan hülye, hogy ne figyeljek magamra, nem ittam alkoholt, nem ettem foszforeszkáló, neonszínű hangulatjavító süteményeket, és senkitől ne fogadtam el poharat. Nem tettem ki magam kockázatoknak, már így is elég nagyban játszottam.
Amikor Ezra meghúzogatta a hajamat, hátrafordultam hozzá, és szúrós tekintettel bámultam az arcába, nem szerettem, ha zavartak azokon az órákon, ahol koncentrálni is akartam.
- Tudom, sokak számára ez az óra nem kifejezetten izgalmas, ám tanárként kötelességem szólni  világ olyan oldaláról, amit az iskola falain belül aligha tapasztalhatnak meg. Elég csak a megfelelő társaságba keveredni, ahol a tömegek pszichológiája számos olyan cselekedetre és ráveszik az embert, amit alapvetően nem tenne meg. Ez sajnos így működik. Mondanom sem kell, hogy az órán elhangzott, és elhangzó italokat előállítani, értékesíteni, önnös célokra, vagy mások számára beadni súlyok következményekkel járhat. Kicsapással - magyarázta drámaian Smith, és hirtelen azt hittem, hogy nekem mondja, de azt kizártnak tartottam, én jó diák voltam, ártatlan, szófogadó, nem lógattam ki a nagyterembe senki bugyiját, bosszúból, köhém. De másnak is mondhatta, aki mögöttem volt.
- Szerinted ezzel most arra célozgat, ami történt? - súgtam oda Alechez.
Smith felemelte a fiolát, én pedig hunyorogva bámultam rá, talán láttam is ehhez hasonlót.
- Ez itt a furmászméz. Hallot-e róla bárki is a jelenlévők közül? - kérdezte, én meg felemeltem a kezemet, végül is a tudás nem jelenti azt, hogy láttam is, ugyebár.
- Azt hallottam, hogy az egyik gyógyászati célokra használt bájitalból vonják ki az összetevőket - mondtam, majd persze figyeltem tovább.

Bájitaltan

2004.03.12

Mindenki

Unottan figyelem, ahogy Smith professzor elemzi a többi diáktól hallott példákat, majd természetesen tudálékos módon mindenkiéhez hozzátesz egy keveset. Legalább osztogat pontokat is, még ha az körülbelül olyan csekélyke, meg sem közelíti annak mértékét, amit levont tőlünk.
Uncsi az óra, figyelni is nehéz, a jeles tanuló Ezra már a múlté, ő talán még eljátszaná a minta diákot, én már csak egyensúlyozok a lét biztonságosnak nem mondható talaján, ahol még egy troll érdemjegy nem a világvége.
Viccelődésemet Nora csak egy szúrós pillantással jutalmazta, mire én megforgattam a szemeimet, majd figyeltem, ahogy összesutyorognak a Flamingó gyerekkel. Aztán megcsapta a fülemet egy jobbnak mondható bájital, azt is gyorsan feljegyeztem magamnak, nem árt, ha ezen tudások birtokában leszek, amikor éppen a szükség úgy hozza. Na meg aztán miért ne hozná úgy?
Két pont ide, egy pont oda, helyeslések, jó válaszok, még a végén megenyhül a morgós medve, min-denki teljesen lelkes, függetlenül attól, milyen hangulattal érkezett Smith professzor az órára. Hogy lenne-e közöm hozzá? Minden bizonnyal, de semmi nem támasztja alá, hogy nem mérgelte már fel eleve valami a tanárurat. Félreállt reggel ébredéskor a tökéletes frizura vagy véletlen álmában elmo-solyogta magát. Ki tudja.
- Mondanom sem kell, hogy az órán elhangzott, és elhangzó italokat előállítani, értékesíteni, önnös célokra, vagy mások számára beadni súlyok következményekkel járhat. – Ez engem néz. Most miért néz rám? Szinte szúr a szemeivel, fel is ülök rendesen a székemben és helyeslően bólogatok felé. Én biztos nem vetemednék hsaonlóra, nem is értem, hogy célozhat rám.
- Ez itt a furmászméz. Hallot-e róla bárki is a jelenlévők közül? – Már éppen azon gondolkozom, hogy felemelem a kezem, de gyorsan meggondolom magam, mert bizony csak egy vicc jutott eszembe, amit lehet nem most kellene elsütnöm. Azért megtartom magamnak, hiszen mindenki tudja, hogy a furmázméz az, amibe a furkász beleveri a mézesmázát. Aprót kacagok is ahogy eszembe jut ez, kár, hogy nem süthetem el, még a végén az egész számláló órát levonja a professzor úr a Hugrabugtól. 
- Felnőttek körében közkedvelt ital, hatása bódító, elsősorban fiatal lányok italába próbálják belejuttatni. Színtelen, szagtalan, de az elfogyasztása után tömény mézes utóízt érezhet akinek a szervezetébe belekerül. Ám akkor már jóformán késő bármit is tenni, a szer gyorsan hat, könnyen felszabadítja a gátlásokat, az áldozat nagyjából mindenre rábólint, amit csak kérnek tőle. Fogyasztása ugyan kevésbé okoz függőséget, ám az egyik legerősebb drognak számít, amit a szórakozóhelyeken lehet megtalálni. Piacán drága szernek számít, a gazdagabb szórakozóhelyeken fordul elő, valamit ezt adják be legtöbbször a luxus prostituáltak számára is, hogy elbódítsák őket. Van kérdés? – persze, mikor lesz már vége az órának…
Nora és Eloise is adott valamiféle választ a Smithnek, hátha ezzel is kicsit enyhít a haragján, én inkább az általa mondottakat körmöltem le a papíromra, persze ezt tényleg nem érdekelt saját felhasználásra, az ilyen dolgokat elvetettem, ilyen szerekkel kényszeríteni valakit a szerelemre vagy rosszabb dol-gokra, aminek jónak kellene Lennie.
Valamilyen őrült gondolattól vezérelve, mégis eszembe jutott egy kérdés. Végül is azért magyaráz en-nyit ezekről, mert aggódik értünk, hát én is aggódhatok a lány iskolatársaimért.
- Lenne kérdésem Professzor úr, kérem tisztelettel. – gúnyolódtam azért kicsit. – Honnan ismerjük fel a tüneteket, ha esetleg, valamelyik lány iskolatársam megmérgezték hasonlóval, hogy segíthetnék neki? – persze értem én, hogy elbódulnak, rám vetik magukat, meg bármire igent mondanak, de csak van külsőleg is valami, ami feltűnhet messziről, ha látom az elszenvedő alanyt, miközben épp fura alakokkal császkál, közben meg lehet épp a családjával bulizik…csak van valami árulkodó jel, ami lebuktatja ezt a furkász mázat.

[Bájitaltan20040312]

Bájitaltan
20040312



mindenki

Smithben a tudását bírtam, a jellemét nem. De iagzából nem is az volt a lényeg, hogy kedveljünk egy tanárt, hanem csak tanítson jól, és a többit nagyjából leszartam. Nem érdekelt különösebben, ha megbüntetett, vagy ha szemét volt velem. A legtöbb dolog egészen hidegen hagyott mostanában, és néha kérdéses volt számomra, hogy voltak-e egyáltalán normélus érzéseim. Inkább valami passzív hallgatásba, meg csak simán lebegésbe burkolózva tengettem a mindennapjaimat. Eléggé hűvös lett a természetem is, olyan, mint ami régen is volt, csak már szemétnek se volt kedvem lenni másokkal. Pár éve bántottam akit akartam, elvettem tőle, ami nekem járt, de most egyszerűen csak úgy voltam vele, mindenki hagyjon békén. Végül is csak olyanná válok mint a szüleim. Annyi különbséggel, hogy bennem van egy szemernyi emberség is.
Hallgattam ahogy Smith minden válaszhoz fűzött egy-egy megjegyzést, én meg nem igen jegyzeteltem, mert megjegyeztem amiket általában az órákon hallottam. Meg nem is volt kedvem most írni, csak forgattam a pennám a kezem között.
- Egész ügyes, Baldron - mormogtam Alf felé, a válasza után. - Jó voltál SVK-n, aurornak akarsz készülni? - kérdeztem halkan, miközben Smith kiköhögött magából néhány pontot. Nem igazán volt velük bőkezű, de én annak is örültem, hogy egyáltalán adott valamit. Nem mintha olyan nagyon foglalkozatott volna a házak közötti verseny. Az utóbbi években még csak versenyszellem se volt bennem, max, ha kviddicsezni kellett.
Közben Smith felemelte a fiolát, mintha valami szent tárgy lett volna. Én felismertem, anyám kezében is láttam már, de hát a szüleim elég prfok voltak a mérgek terén, és a legvén még csak nem is titkolták előlem, hogy miket csináltak. Én csak eljátszottam, hogy nem érdekelt, addig nem akartam kijátszani a lapjaim, míg nem voltam hozzá elég erős. Bár asszem le kéne lépnem otthonról, ha aurornak megyek. Inkább csaj bólogattam, hogy ja vágom mi ez.
Nem igazán kérdeztem, annyira nem volt sok hozzáfűzni valóm, csak megvártam, hogy választ kapjanak a többiek.