Főtér

A tér közepén egy emlékmű magasodik, melybe több száz háborús elesett nevét vésték.
A varázslók és boszorkányok előtt azonban az obeliszk egy szoborcsoportot formáz: egy gyönyörű nő és egy határozott arcú férfi, ölükben egy kisdeddel. A Potter-családot mintázó emlékművet mindenki felismeri. A piedesztálon ott áll méltóságteljes felirat:

AZ UTOLSÓ ELLENSÉG, MELYET LE KELL GYŐZNÜNK, A HALÁL.

[❅❅nap-éj= ❅❅]

❅❅nap-éj= ❅❅



Raven

2003. 03.21.

Sosem tartozott a kedvenceim közé ez a banzáj, de a bájitalos vásárra nem tudok nem kinézni. Nem, mintha arra számítanék, hogy találok valami érdekeset. Hiába tűntetik fel egzotikusnak, a színből is rá lehet jönni, hogy silányak. Ha Léah itt lenne, azt hallgatném végig, hogy jesszus, ezt hogy van képük árulni, ráadásul ennyiért, és azt hiszem, igaza is lenne. Most sem vásárolni jöttem, hanem meghallgatni, mennyit adnak egy üveggel abból, amivel anyánk végzett magával. A receptet persze sosem adnám ki a kezemből, akkora vadbarom még én sem vagyok, de egy két kis üvegcse ára is bőven elég. Alizon szerint nem lenne rrossz, ha nyitnék egy üzletet, ahol legális dolgokat is árulhatnék, meglenne az alibi, és lenne egy helyem. Én viszont nem tudom, akarom e, hogy legyen egy fix helyem. Oda bárnikor betódulhatnak az aurorok, és elveszíthetek mindent. Otthon minden biztonságban van, jól elrejtve az illetéktelen szemek elől. Ráadásul akkor mást is kéne főznöm a mérgeken kívül, amik pedig egyáltalán nem érdekelnek. Léaht pedig nem akarom ilyesmibe belekeverni, ráadásul a bizalmatlansága miatt nem tudom, mikor küld e a picsába, vagy tűnik fel megint. Erre a gondolatra furcsn megrándul az arcom. Felesleges ilyeneken agyalni, ha róla van szó, soha nem tudok reálisan gondolkodni. Azt hiszem, Léah pont olyan őrült, mint a saját húgom. Na jó, a húgom őröltebb, ő simán átdöfi bárki tüdejét, ha zabos, vagy elintézi, hogy maradandó és fájdalmas sérülést szerezzen az aktuális ellenség. Mindenesetre jó most egyedül jönni, nem csipog mellettem egyik csaj sem. A kis üvegcse a belső zsebemben pihen. Ha ez tetszik neki, tudok ajánlani a többiből is. Mikor Léah meglépett, kicsit beindultam, és elővettem azokat a recepteket, amiket még a háború ideje alatt is óvatosan használtak. Egyik másikon finomítottam, mégse legyen teljesen ugyanaz, és azt hiszem, ez jót is tett nekik. Ázsiában zabálják. Szó szerint. Azt hallottam, a legutóbbi tömeges rendelésem kihallgatásokra használják. Nem mondom, jól esett a lelkemnek, hogy valami legalább működik a tetves fos életben. Nem mondtam el Léahnak, arról, hogy hány ember hallhatott meg miattam, sosem beszéltem, és nem gondolom, hogy a mostani időszak lenne erre a legalkalmasabb. Egyik másik asztalnál iszonyatos bűz van, így meggyorsítom a lépteim a szobor felé. Gyorsan lerendezem, és már itt sem vagyok. Vagyis lennék, de az ürge nincs sehol. Remek. Nem szeretek várni, azt meg végképp utálom, hogy akárhányszor bizniszeltem vele (ami mondjuk a 3 év alatt kétszer türtént meg), mindig vártam rá. Mondjuk irónikus, hogy a Potter szobor alatt... Talán tényleg nem maradtam le tavaly sem semmiről. Lehet, most kötök ezzel az alakkal utoljára üzletet. Egyáltalán nem megbízható. Legalábbis az én bizalmam  eddig nem nyerte el.  Szép lassan rágyújtok, hátha addig feltűnik. De ha a cigi végén még mindig itt ácsorgok, akkor én is eltűnök.De nem kell egyedül várakoznom sokáig, egy szőkeség is, ha jól látom, egyenesen ide tart. Remek, a végén még sor is lesz, mintha valami kibaszott budira várnék. Mikor a szoborhoz ér, akkora rózsaszín rágó buborékot fúj, hogy eltakarja az egész fejét. Rossz helyre jöttem? Már ez a szobor a biznisz szobor?
- Szevasszzz...
Köszönök, de nem azért hogy olyan udvarias legyek, csak hátha rossz helyen keresgél.
- Mi járatban pont itt?
Egyelőre csak a kurva csámcsogást hallom. Hogy lehet szeretni ezt a ragcsos szart? Undorító, mindegy, hogy ki rágja. Még a legszebb csaj is ijesztő lesz a sok csámcsogástól, ahogy rágják ezt az izét. Vagy ez ilyen mugli nikotin rágó? Azt még meg tudom érteni, bár úgy tudom, semmit nem ér, csak pénzkidobás.

r a g a c s
2003 • március • 21



s k i n • t h e c e l l a r d o o r

to: fYynN

Dilemma, dilemma. Cigi, vagy rágó. Rágü vagy cigi? Cigis rágó? Cigirágó? Rágócigi? Ahjaj. Kellemetlen lehet szenvedélybetegnek lenni, és nekem csak ez a két függőség írható a számlámra. Még jó, hogy alkoholfüggősékben nem szenvedek, hülyén nézne ki egy részeg fogadó tulajdonos. Bár sokan így is annak néznek, de hát én csak ordítok azzal, aki nem bír viselkedni. És általában sneki se bír viselkedni. Szóval ahogy ezen agyalok, éppen kikerülök egy adagnyi embert, mert semmi kedvem megint valakire felkenődni. Iagzából néha egészen irritáló tud lenni. Nekem jön valaki én meg a másik városba kötök ki. Inkább stresszlevezetek bedobok a számban két rágót, ami málnás és rózsaszín és én imádom felfújni akkorára, hogy kitakarja a fejem. Meg poén ahogy kipukkan.
Körbenézek a sötét utcákon, ahogy a furábbnál furább alakok egymással versenyezve tolonganak itt-ott, én meg kicsit összehúzom magamon  abőrdzsekimet is, mert hideg kezd lenni én meg fázós vagyok. De nem akartam kihagyni a vásárt, mert tök menő új sörön próbálkozom. AMi biztosan megint nagyon be fog robbanni, mint a Mályvamárcius. Szóval kellenének olyan kis jó hangulatú gyógynövények, így a nyakamat nyújtogatva, vagy éppen ugrálva - mert minden ember magas, én nem - leskelődöm, és néha szidom az anyjukat, hogy miért nem engednek oda engem is.
Elgondolkozva nézelődöm, miközben hangosan nyammogok a rágómon, és jobb szórakozás nem híjján éppenséggel fel is fújom ismét, miközben az íze még most is kellemesen bizserget. Szeretem a málnát és ha még nincsen szezonja, akkor megelégszem a málnás rágóval, meg áldom a varázslást hogy ennek az íze nem megy el úgy mint a mugli rágó. persze nem is csoda, hogy ennyire ráföggtem, ott... Murrinban az élet más szabályok szerint zajlott. Megrázom a fejem, hogy még csak rá se gondoljak a múltamra.
A napéj egyenlőséget pedig egyenesen gyűlölöm. Ha lenne jobb szó a gyűlöletre akkor azt használnám. Erősen furcsa mágia van jelen ilyenkor a levegőben és ilyenkor jobban kibukkannak belőlem azok az undorító látomások, amiket anyám hagyott nekem örökségül, én pedig kénytelen vagyok elviselni. Már most semmi kedvem a hosszú éjjelhez, ami rám vár, pedig még csak most kezdődik. A csillagok az égen haloványan pislákolni kezdenek, a szél kezd hűvös lenni, és az fejem meg egyre jobban fáj. De inkább csak eltemetem magamban az érzéseket, a gyerekorommal és az apámmal, a sárga trónusával együtt. A fejem fölött zavarodottan elrepül egy denevér, és kétségbeesetten csapkod ide-oda a sötétben, mintha maga se találná az útját. Egy ideig megállok és hunyorogva figyelem, és ekkor üti meg a fülem valami pletyka valami fickóról, aki a főtér szobra előtt bizniszel és egészen jó cuccai vannak, így inkáb oda haladok.
Anynira elmélyülök a kérődzésben, meg a fújkálásban, hogy nem nagyon veszem észre ki felé haladok. És mivel az orrom előtt lévő lufi kitakar szinte mindent, így csak a hangját hallom meg.
- Szevasszzz... - üti meg a fülem egy pasi hangja, és az előbb halk sóhajjal kipukkant rágómon csámcsogva végignézek a tagon.. - Mi járatban pont itt? - kérdezi, mire én csak szemtelenül rágózom tovább, mert láthatóan idegesíti.
- Jöttem kecskéket áldozni, azt hallottam erre ilyen buli is van, de sajnos csalódnom kell, mert se kecske, de még bulika sincs - rázom meg a fejem, aztán elvigyorosok. - Á, nem csak azt hallottam errefelé a fű dalol, és én szeretem a jó hangú növényeket. De az jelekből következve te is - bilentem félre a fejemet, úgy pislogok azokba a furcsán kék szempárba, és aztán fújok egy nagy lufit, ami a szokottnál is nagyobb, hogy aztán totál az arcunkba robbanjon, és teljesen összeragacsoz minket a massza. Közel, nagyon közel ragacsoz minket, érzem rajta még a cigi ismerősen kellemes aromáját is. Ahhh nikotiiiiiiiin.
- Hoppssziiiii...

[❅❅nap-éj= ❅❅]

❅❅nap-éj= ❅❅



Raven

2003. 03.21.

A válaszra, amit a kérdésemre odaröffent, felvonom a szemöldököm, mert pont ugyanúgy beszél abban a stílusban, mint Alizon. Igen, abban a szemtelen, kissé pökhendi hangnemben, amiben él.
- Jöttem kecskéket áldozni, azt hallottam erre ilyen buli is van, de sajnos csalódnom kell, mert se kecske, de még bulika sincs. Nincs bulika, ha lenne, biztos nem egyedül jöttem volna. Léah valószínű éppen most inna az asztal alá, én meg inkánn elráncigálnám az egyik bokorba, hogy a ruháit...szóval nincs bulika. Olcsó szaros löttyök vannak, csend, me hulla szag.
-Nem tudtam, hogy a kecske áldozás még ma is menő.
- Á, nem csak azt hallottam errefelé a fű dalol, és én szeretem a jó hangú növényeket. De az jelekből következve te is .
Na...sejtettem. Elég fiatalnak tűnik a lány, 19, 20nak nézem. Minek akar ilyen alakokkal üzletelni? Milyen növények kellenek neki?
Ismét egy kibaszott rágólufit fúj, nagyiobbat, mint az előző. Arcom újra egy fintort vesz magára, de mielőtt rászólnék, hogy ne fújja a képembe a szaros nyálas rágóját, nyilván az egész kipukkad, és beterít.
- Hoppssziiiii... A cigi kiesik a kezemből, és annyira összeragadunk, mintha ez nem is rágó lenne, hanem egy elcseszett, kibaszott erős ragasztó.
- A kurva életbe! Mi a francot csinálsz?
Próbálom leszedni magamról, de ez nem sima rágó, biztos egy ilyen ízét el nem vesztő, szuper rugalmas, szuper ragadós szar. Minél jobban ficergek, annál jobban összeragadok a kiscsajjal, míg végül a mellkasom már szinte a melleihez nyomódik. Érzem a rágó illatát, ami gejl édes. Nem terveztem ma senkihez sem hozzáragadni, és a tudatm, hogy egy idegen nyálas rágója van az arcomon, a ruhámon és a mellkasomon, nem nyugtatott meg, hiába ragadtam egy szőke csajhoz.
- Nem modnom, kissé ragadós csajnak tűnsz. Bocsi, de jobban szeretem, ha nekem kell elcsábítom a másikat.
Tudom, hogy azért vagyunk ebben a helyzetben, mert egyszerűen béna, vagy azt gondolja ez vicces, nem felszedni akart,de egyébként kurvára nem humoros. A jobb kezemmel, ami nincs teljesen leragadva, megpróbálom elérni a pálcám, de az annyira oda van ragadva a belső zsebemhez, hogy esélytelen, hogy elérjem.
- Azt hiszem szöszi, ezt neked kell helyrehozni.
Bal kezem még mindig igyekszem kiszabadítani, de csak a csaj csípőjénél matatok, képtelen vagyo feljebb, vagy lejjebb mozgatni. Fasza. Ennél faszább már nem is lehet. Megfigyelem a lány arcát közelebbről, mert végülis összeköti a z arcunk bal oldalát a rózsaszín ragacs. A szeme hideg kék, hidegebb, mint az enyém. És ez a kibaszott édes illat. Áh, el se kellett volna jönnöm, Ez a pancser is késik, vagy nem tudom, megmérgezték és nem is jön, én meg potyára lemásztam ide, összeragadok idegenekkel, és végül üzlet nélkül megyek haza. Szar nap. Körbe nézek, hátha erre jön valaki, de a szobor környéke üres, a hangok és a fények ennél jóval meszsebb vannak. Most menjek ki vele a tömegbe, hogy valaki leszedje? Inkább abban reménykedek, a lány majd szétoperál minket.

r a g a c s
2003 • március • 21



s k i n • t h e c e l l a r d o o r

to: fYynN

Komolyan egyszer kéne rágó üzletet is nyitnom, ha megunom a kocsmézást. Lehetne valami elmebeteg, debil reklámja is, hogy még az embereket is összehozza! És midnenféle gicces photoshoppolt hülyeség, meg csicsa és ami kell ahhoz, hogy a sok hülye monjuk rákattanjon. Lehetne modnjuk A Kis Túlélő íz, vagy Nagini íz, hogy ha már a betegségnél tartunk. Gondolom a halálfaló íznél én lennék az első, akit lecsuknak, de hát meg is érteném. Azért mégis csak jó, hogy nem rágó bizniszben utazom, hanem folyékony kenyérben. És azért a folyékony kenyér... az folyékony kenyér. És még legális is. na meg ennek köszönhetően tökéletes szemem és fülem a sok benga ember akik betévelyednek, így nem sok midnenről maradok le, ami a varázsvilágban, vagy az emberek magánéletében történik.
Szóval éppen belemélyedtünk volna a kellemes kis beszélgetésbe, de hát a rágóm éppen vicces kedvében volt. Teljesen összetapadtunk és érzem a srác mellkasát az enyémen. Mármint amennyire az enyém felér, azért van egy kis méretbeli különbség köztünk, de hát az a rágót nem igazán érdekelte, még így is enyhén röhejes pocícióba kerültünk. Örülök, hogy sötét van és a szánalmas kínlódásunkat modnjuk nem látja senki. De ettől függetlenül, nem tudom megállni, hogy el ne vihogjam magam. Az, hogy a pasit ennyire bosszantotta még inkább csak jól szórakozat. Szerettem idegesíteni az embereket. Azt már kevésbé, ha engem idegesített valaki. És ez volt a fickó nagy szerencséje.
- A kurva életbe! Mi a francot csinálsz? - méltatlankodott, én meg erre csak röhögéssel válaszodtam. Szeretnék a vállba boxolni vagy valami ilyesmi, de hát kb annyira tellett a mozgásomból, hogy ne az egyik, hanem a másik lábamra nehezedjek.
- Ééén? Tök ártatlan vagyok - pislogok fel rá a kék szemeimmel és az ő kékségébe nézek. Ha nem ölték volna meg az összes testvéremet a vadászaton, akkor még ő is egy lehetnek közülük. De ott csak én maradtam életben, és alig lehetett köze a fehér toronyhoz, a közösségemhez, és az apámhoz. Inkább csak hosszasan nézem, keresve a tekintetét és huncut pajkossággal kacsintottam is rá.
- Nem modnom, kissé ragadós csajnak tűnsz. Bocsi, de jobban szeretem, ha nekem kell elcsábítom a másikat - szólal meg aztán, két fészkelődés közepette, mire megint vigyorra húztam a számat. Kicsit ficergek a ragacsban, miközben próbáltam még jobban felnézni rá. Ez van, ha az ember 160 centi alatt van. Mindekire fel kell bámulni, hogy aztán kiakadjon a nyakad, és beálljon. nem mondom, nem volt kellemes régen se így nézni az emberekre, főleg, hogy néha az orrszőrüknél nem voltam képes tovább lépni. Brrrr.
- Ó, szóval te olyan hódító típus vagy? Ha leragadok rólad szerepet cserélhetünk - felelem játékosan. ha az ember össze van ragadva valakivel legalább a humorérzéke maradjon meg, nem? Amúgy is, inkább veszem a lapot és tovább szórakozom, és nem hagyom, hogy ellepjenek a fehér toronyból áradó rémképek, és anyám lángoló teste a máglyán. Na tessék. Már itt is vannak, mint valami szellemek a hátam mögött fehéren tornyosulnak fölém. Rá kell gyújtanom. Ha elszakadunk egymástól esküszöm rágyújtok és elszívok egy egész dobozzal.
- Azt hiszem szöszi, ezt neked kell helyrehozn - magyarázza, miközben érzem, hogy a csípőmnél matat. felvonom a szemöldökömet, miközben hol a kezére, hol az arcára pillantok, és elkapom én is a kztató tekintetét.
- Igen? Pedig azt hittem éppen ki akarsz vetkőztetni a helyzetből - mondom szórakozottan, és én is mozogni kezdek, de persze nem több sikerrel. Hát azért ennyire nem gondoltam volna, hogy tartós ez a cucc. Vajon le lehet mosni? Van itt valahol valami víz? Azért a szerencsétlen Potteres emlékszobrot nem kéne meggyalázni sehogy sem. Olyan beteg állat mégsem vagyok.
Talán ha egy kicsit így fordítom a csípőm, és a lábammal mondjuk megpróbálok ellépni? Elnyújtózom a bal lábammal aminek az az eredménye, hogy egy idétlen félspárgának se nevezgető terpeszbe kerülök, és hiába próbálom az ötven kilómmal eltépni magam tőle, a rágó meg se mozdul.
- Jó, te is lépkedj már hátra, de izomkolosszus - magyarázom, hátha mondjuk megtörténik  a csoda. De ha végre ő is araszol hátra, nyúlni kezd a rágó, olyan hülye gumihangon. De aztán valahogy a rágó mégis csak erősebb, mint az én súlyom - minő meglepő - így a következő pillanatban amikor egy kis ideig elszáll belőlem az erő, visszaránt a sráchoz, és ennek következében kibillenve az egyensúlyunkból elterülünk a földön.

[❅❅nap-éj= ❅❅]

❅❅nap-éj= ❅❅



Raven

2003. 03.21.

Miért én? Miért nem valaki más? Lehetek volna jobb reflexeim is, de egy sötét van, kettő, nem gondoltam volna, hogy ekkorát pukkan. És ahhoz képest, hogy a kiscsaj szájában elfér, most akkora felületen ragad, hogy még a holdig is elérne.
- Ééén? Tök ártatlan vagyok
Tök ártatlan. Inkább tökfej, de ártatlannak nem ártatlan... Hiába a magasságbéli különbség, ahogyan kipróbálok szabadulni, egyre kínosabb pózokba kerülünk, én félig görnyedve és kitekerdve, ami kurva kényelmetlen. Utoljára Samhainkor kerültem ciki helyzetbe, ahol a szemöldököm burjánzott el. Egy a lényeg, hogy minél hamarabb ki kell szabadulnom.És a kiscsaj még vihog is. Idegesen fészkelődök, hátha valahogy  a kezem ki tudom szabadítni...a lány meg még mindig nevetgél, meg kacsintgat. Direkt idegel? Mi olyan vicces ebben, hogy lassan a tököm is rágós...faszom. Elliot szerint túl sokat morgolódok, teljesen feleslegesen,a mi szerintem nem igaz, de néha azért a fülemben cseng ez a dolog, így veszek egy nagy lvegeőt, és egy kissé erőltetett mosolyt préselek ki magamból, meg egy béna vicceskedést. Fészkelődöm, ő is izeg-mozog, de a ragacs, mintha a ficergésre még jobban ragadna. Nyugalom Fynn. Mindjárt megoldod.
- Ó, szóval te olyan hódító típus vagy? Ha leragadok rólad szerepet cserélhetünk -
Jó, erre valóban elmosolyodom. Mindeközben majdnem összeakadnak a lábaim, az utolsó pillanatban sikerül újra visszaszereznem az egyensúlyom. Nem könnyű. ha egy kiscsaj van hozzád tapadva. Elég alacsony, ha csak a magasságra apellálnék, 15nek nézném, de olyan húsz körüli lehet. Próbálom a kezem szabaddá tenni, de csak szerencsétlennek a csípőjénél kutatok. kHatározottan kínosnak érzem a helyzetet, de ahogy látom, a lány inkább viccesnek találja. A pálcám közelében sem vagyok, remélm a szöszkének kéznél van.
- Igen? Pedig azt hittem éppen ki akarsz vetkőztetni a helyzetből
-Mindkettőnket kivetkőztetném. Vágom rá, majd kacsintok, és ettől kevésbé érzem magam mufurcnak. Talán igaza volt Elliotnak, hogy mindig mindenért morgok. Kivéve mikor...mikor iszom. Akkor partyállat vagyok. A lány közben igyekszik kilépni, de a megreked egy nagyon terpeszben. A rágó azonban olyan szépen tartja magát, hogy csoda.
- Jó, te is lépkedj már hátra, de izomkolosszus
Megpróbálok hátra fele lépni, várom, hogy a rágó szakadjon, vagy legalább nyúljon egy kicsit. Nyúlni is kezd, amitől megkönnyebbülök, persze hiába, mert a következő pillanatban a szöszkét visszarántja ez a fos, és elterülünk.
- Remek.Most úgy nézhetünk ki, mint egy párosodó hernyó, vagy egy sziámi csúszó mászó.
Felnézek, nincs e itt valaki, aki segíthetne, de persze nyilván egy kibaszott árva vagy bűnös lélek sincs itt. A hátamra gurulok, mielőtt összenyomom szegényt. A jobb kézfejem valahogy mégis szabad lett, így invitóval gyorsan a pálcámért igyekszem, hogy egy jó erős suvickussal megtisztítsam magunkat. a ragacsos rágó foszlányok felszívódnak, és újra két külön álló személy vagyunk. Tiszta különálló személyek.
- Mégis milyen rágót használsz te lány?
Feltápászkodom, majd a kezem nyújtom, hogy felhúzhassa magát a földről. A rágót ezek után sem fogom szeretni. Az én házamban nincs rágó, nem is lesz soha.

r a g a c s
2003 • március • 21



s k i n • t h e c e l l a r d o o r

to: fYynN

határozottan vicces a szituáció, de persze ezt nem indenki értékeli, pedig ha nem venne az ember mindent olyan véresen komolyan... mint mondjuk a kocsmám összehányását, vagy a verekedést odabent, vagy a... Ahhz képest, hogy házon belül mindig, megállás nélkül ordibálok, idekint egy kicsit lazábbra tudom venni, főleg, mert amúgy ez az egész szitu... röhejesen vicces. Komolyan, mintha valami elbaszott romantikus filmbe kerültünk volna, mondjuk lehetne az a címe, hogy Rágódás, vagy ilyesmi. Bár ez a cím úgy hangzik, mintha valami Zsé kategóriás pornófilm lenne, de sebaj! Szeretném a ragadós helyzetünket egy kissé feloldani,  azzal, hogy komolytalankodok, mert úgy csak egy kicsit a helyzethez mérten flörtölgetek. Nem mintha amúgy bármit is komolyan gondolnék, csak adja a szitu a jó helyzet poénokat. És én amúgy is sokat tudok röhögni a disznó vicceket, jó kocsmatulajdonoshoz híven.
-Mindkettőnket kivetkőztetném - vágja rá azonna. mire elismerően elvigyorodom.
- Hű micsoda tempóban haladunk, csak tudjam tartani veled a lépést, Zorró. A kacsintgatásoddal le ne olvaszd rólam az alsóm - forgatom meg drámaian a szememet, de aztán elkezdjük a megszabaduló műveletünket, de csak rontódik a helyzetünk, amikor is leteprődünk a földre a rágónak köszönhetően, és én majdnem beleesek a csávó szájába. Még szerencse, hogy csak majdnem, azért annak örülök, hogy nem egymás szájára tapadtunk, az elég ciki és undi lett volna, bevallom, főleg hogy a srácon látszik, hogy a halálba kíván engem is  arágómmal együtt. És pontosan ezért esik olyan jól, hogy heccelhetem.
- Remek.Most úgy nézhetünk ki, mint egy párosodó hernyó, vagy egy sziámi csúszó mászó - morgolódik felettem, miközben lassan úgy érzem palacsintává lapít, de szerencsére arrébb hemperedik rólam, hogy én legyek felül és végre nagyjéból kapok is levegőt.
- Párosodó hernyó létedre elég jól váltod a pozíciókat - modnom direkt kétértelműen, miközben élvezem, hogy kapok levegőt, de tény, hogy most örülök annak, amiért nem napfény világosság van, hanem este, nem is olyan messze tőlünk már zajlik a parti is, meg minden, szóval mi édes kettesben hernyókodhatunk anélkül, hogy a Rggeli Próféta címlapjára ne kerülnénk.
Valami csodának köszönhetően aztán Fynn levarázsolja rólunk a rágómat, és nagy nehezen végre talpra kecmergünk, szépen tisztán és illatosan. Leporolom magamról még amit éppen találok a cuccomon, és máris nyúlok a zsebembe, hogy előhalásszak egy szál cigit, amit végre meg is gyújthatok. Tényleg jobban jártam volna vele rágó helyett. A srác felé is nyújtok egyet mert jófej vagyok, és közben felpislogok rá, nálam tuti idősebb, kíváncsi vagyok hogy a szeme úgy kékül e ahány amilyen idős lesz, mert esküszöm lélekbe hatoló. Bár azt hiszem az én lelkem csak megégetné, de hát a Pokol bennem otthonra talált.
- Én hősöm! - teszek drámai mozdulatot a kezemmel,a mellkasom felé, kissé eltúlzóan affektálva, miközben a dolog élét ellágyítom egy játékos vigyorral azért, mielőtt valami punk hercegnőnek gondolna.
- Mégis milyen rágót használsz te lány? - kérdezi, miközben az ujjaim közzé csippentve a cigimet lazán felsóhajtok, és buborék alakú füstfellegeket fújkálok magunk közzé a levegőbe. Megvonom a vállam és csücsörítve gondolkodni kezdek.
- Talán a jó öreg Weasley féle rágót, de nyugi a cigi csak originál cigi, ne fog felfújódni és teljessen varázstalan - kacsintok rá most én is. - Felettébb jó találka volt, meglehetősen testközeli, és hatásos. Ha van kedved inni, gyere az Annwnba - teszem még hozzá. - Igazán extrás a sörfelhozatalom, a legjobb szállítóktól szerzem be. Mellesleg Raven vagyok- mondom hívogatóan, majd megboxolom ott ahol éppen engedik a méreteim, valahol a alkarja környékén.

[❅❅nap-éj= ❅❅]

❅❅nap-éj= ❅❅



Raven

2003. 03.21.

Nem mintha le akarnám teríteni a kiscsajt, sőt, tényleg, igazén szeretném, ha végre eltávoldonánk egymástól, és kevésbé lenne ragacsos a helyzet...
- Hű micsoda tempóban haladunk, csak tudjam tartani veled a lépést, Zorró. A kacsintgatásoddal le ne olvaszd rólam az alsóm Ha igazán nagyon akarnám, már nem lenne rajta az alsója, de nem folytatom, inkább elharapom a választ. Különben is, túl fiatalkának látszik ahhoz, hogy az esetem legyen.
- Ne aggódj az alsód miatt szöszi, nem fogom leolvasztani. Inkább a rágót olvasztanám le. Válaszolom, miközben mohón igyekszem kikeveredni innen. Persze nem sikerül rögtön, helyette a földön vergődünk továbbra is. Komolyan, kezdem magam nagyon bénának érezni, és hogy egy tetves rágó cseszik ki velem, és kerekedik fölém. Hogy ne lapítsam ki rögtön a lányt, legurulok róla, nem szeretek fiatal lányokat ölni, nem hiszem, hogy élvezném. Még mindig felbasz a dolog, a pumpa szépen kúszik fel bennem, amit csak az oda oda szúró viccbe csomagolt zavart hebegések csillapítanak. Vagyis...a minmális is fura humorérzékem.
- Párosodó hernyó létedre elég jól váltod a pozíciókat - Erre azért megejtek egy enyhe, igen enyhe vigyort, majd addig fészkelődök a hátamon, míg ki nem szabadítom félig meddig a kezem. A pálcám is megszerzem, még mielőtt tényleg erre keveredne valaki. Nem hinném, hogy ezzel a sztorival hakniznék a kocsmában. Amint megszabadulok a ragacsos masszától, máris jobb a komfort érzetem. Már rohadtul nem érdekel az esetleges üzletem, inkább lassan lehet lelépek. A lány cigivel kínál, amit rögtön el is fogadok. Örömmel érintem a számhoz, gyújtom meg, hogy a nikotin ellepje a tüdőm, és lehiggadjak.
- Kössz. Éppen lehunyt szemmel élvezném, mikor valami fura affektálásba és gesztikulációba kezd, mint valami...fruska.
- Én hősöm! - Csendben figyelem, egyik szemöldököm felvonom, és próbálom értelmezni a kis játékát. Kicsit Alizonéra hasonlít. Nem csak a játéka, úgy az egész stílus, csak jó pár centivel alacsonyabb és a sötét haj helyett szőke. Válaszul csak a szemem forgatom, talán a szm sarka is felfelé görbül, de csak ha az ember nagyítóval figyeli. Kissé még morogva böffentem oda a kérdést, hogy amgy mi volt ez.
- Talán a jó öreg Weasley féle rágót, de nyugi a cigi csak originál cigi, ne fog felfújódni és teljessen varázstalan
Boldogan emelem a számhoz, gyújtom meg, hogy a nikotin ellepje a tüdőm, és lehiggadjak.
- Csak nem leszokóban? Ahogy látom, nem használ.
Határozott véleményem van ezekről a szarokról. Az, hogy szarok. Semmire nem jók, még a placebonl is hasztalanabbak, csak arra vannak, hogy a pénztárcádból kicsórjanak egy kis pénzt. AZ én elvem az, ha dohányozni akarsz, dohányozz.
-Felettébb jó találka volt, meglehetősen testközeli, és hatásos. Ha van kedved inni, gyere az Annwnba. Igazán extrás a sörfelhozatalom, a legjobb szállítóktól szerzem be. Mellesleg Raven vagyok-
Ááááá, egy kocsmáros csajszi...Fogalmam sincs, most meg miért boxolgat. Nem nagyon tudom hova tenni Ravent, mint jelenséget, mert késég kívül az.
- Örülök a...fura találkozásnak Raven. Fynn.
Bököm oda, miközben hátra nézek, itt van e a fickó, de baszik jönni, szerintem nem is fog. Vagy elfekejtette, vagy valahol valaki ellátta a baját. Különösebben nem érdekel.
- Nem tudom, akarom e tudni, mi az az extrás, de ha magyarázat nélkül elém tolod, talán megkóstolom, aztán megőróbálom kitalálni. Még minidg nem tudom, miért ilyen fura a csaj. Talán csak mert kicsi, és ütöget. Elindulok Raven után. Csak nem mérgezi agyon a söröket...

Köszönöm a játékot!