Henriette le Fay

HENRIETTE LE FAY

Alapok

jelszó || a lélek állatod Smith professzor
nem || nő
születési hely, idő || Beddgelert, Észak-Wales; 1989, 10, 11
kor || 12
vér || fél
évfolyam || 2

A múlt

Egy elég népes családba születtem van egy ikertestvérem is Henry, nagyon különleges a kapcsolatunk megérezzük egymás hangulatait, amire egészen érzékeny vagyok, néha ikertesóm fájdalmait is megérzem. Ettől függetlenül én vagyok a legkisebb a családba. A többiek azt mondják, hogy hamar megjelentek a mágikus képességeim bár én leghamarabb 4 éves koromból emlékszem. Rémlik mikor Henry-nek nem volt jó kedve hirtelen nekem is elromlott, és a mellettem lévő vázát, ami mellesleg Édesanyánk kedvence volt, mint utólag kiderült akaratlanul is összetörtem. Sok nyarat a testvéreimmel együtt mugli nagyszüleinknél töltöttük mivel anyánk mugli volt. Nagyon szerettem
azokat a nyarakat mindig is rajongtam az állatokért és ez meg is látszott mert az állatok is máshogy viselkedtek mikor ott voltam. Elérkezett a 11. szülinapom nagy izgalommal vártam a levelem a mai napig emlékszem, hogy már reggel 6-kor kipattantam az ágyból és annyira izgultam, hogy egy kisebb áram kimaradást okoztam a házban.
-Henrietta!-hallottam anyukám reggeli kissé morcos hangját az áramkimaradás miatt. Majd 12 órakkor meg is jött a bagoly mely két levelet hozott az egyiket nekem a másikat ikertesómnak.
-Meg jött! Meg jött!- ugrálva és kiabálva szaladtam végig a lakáson.
A héten mindent megvettünk, talán a legjobban engem a bagoly és az újonnan kapott pálcám csigázott fel ekkor még nagyon jó volt a kapcsolatom a testvéremmel, itt még nem tudtam, hogy a Roxforti tanulmányaim mennyire nehezen is fognak kezdődni.

Életemre hogy hatottak ki a világban való történések?
Talán az első emlékem egy nagyobb zűrzavarról a világban az az volt mikor Sirius Black megszökött az Azkabanból, és néhol egy-egy dementor is felbukkant az utcákon, ezért akkor nem mehettem sehova egyedül még a szemben lakó mugli barátomhoz sem. Ez aránylag hamar elmúlt mikor eltűntek a dementorok legalábbis azt reméltük. Már alig vártam, hogy megint nézhessem a kviddics kupát a bátyám mindig mesélt nekem róla, és eljött az első mérkőzés ahol élőben is ott lehettem, nagyon jó volt a mérkőzés, bár nem emlékszem, hogy ki nyert, nem is ez volt a lényeg. Mérkőzés után hirtelen beborult minden. Fekete csuklyás alakok, és egy nagy forma a felhőkben, amire nem emlékszem pontosan, mert a nagy zűrzavarban-itt volt az egyik meghatározó pontja az életemnek-elkeveredtem a családomtól, szerencsére nem voltak túl messze, én zokogva borultam anya karjaiba. A következő, amire emlékszem, hogy otthon az ágyamban fekszem, akkor még nem értettem, hogy mi történt hisz öt éves voltam, de később párévvel értettem és láttam tisztábban a dolgokat. Rá egy évre meghalt Cedrik, akkor nem érintett meg engem ez túlságosan, mert ezt is csak hallottam a szüleimtől.Ezekben az években mintha nem lenne felhőtlen boldogság a világon. Szüleink, ha ketten voltak feszültek voltak kint az utcán nyomasztó volt a hangulat, már akkor gyerek fejjel is éreztem, hogy nincs valami rendben.

1996-98
A következő két év nagyon borongós volt és nyomasztó a vak is látta, hogy itt baj lesz, nagy baj. Otthon nagy volt a feszültség és hogy lefoglaljam magam, anyáéktól akkoriban kaptam egy pár játékot, amik elterelték a figyelmem, még így is néha hallgatóztam, hogy mit mond a híradó és az újságokat is nézegettem mivel az olvasás nem volt akkor még az erősségem. Az életem ebben a szakaszában változott meg az eddigi szeleburdi kislányból egy csöndesebb, de annál kíváncsibb lány lettem bár ez köszönhető volt annak is, hogy ikertestvérem is kezdett változni. Akkor, amit nagyon sokszor láttam az az volt, hogy Dumbledor meghalt, akkoriban nem érintett meg túlságosan most már sajnálom, hogy nem ismerhettem meg. Innentől kezdett a szökések és a halálesetek egyre csak nőni és nőni kezdtek. Meg kell hagyni nem egy átlagos gyerekkorrom volt, bár még mindig jobban jártam mintha már tini lettem volna így csak kívülről láttam a dolgokat. Onnantól hogy megölték a minisztert már nem nagyon emlékszem semmire egy-egy emlékmaradvány maradt csak meg valamilyen sárkányról meg hogy meghalt az az orr nélküli valaki, persze most már tudom, hogy hogy hívják, de akkor így tudtam csak, hogy kiről van szó. Az a nyár volt talán az eddigi legjobb végre mehettünk a nagyihoz és végre kimozdulhattam egyedül is. Szemmel láthatóan mindenki feloldódott. Eközben, persze mint hallottam a Roxfortban nem volt olyan könnyű az élet, de pont ezért vártam mégjobban.

Roxfortos évek
Izgulva ültünk a vonaton ikertesómmal egy fülkében éppen beszéltük, hogy milyen jó lesz ha egy házba fogunk kerülni. Megérkeztünk a Roxfortba, bementünk a kastélyba, majd egy kis várakozás után nagy izgalommal beléptünk a nagyterembe, elkezdődött a ceremónia.
-Henriette le Fay – hallottam meg a nevem, hatalmasat dobbant a szívem, összeszorult a torkom, kiléptem a sorból majd felültem a székre, ekkor Mcgalagony professzor a fejemre tette a Teszlek süveget
-Hmm… nehéz döntés.! Van benne a kaland vágy viszont békés a természete mindenből a legjobbat hozza ki, becsületes…- néma csend a szívem már ki akart ugrani a helyéről- HUGRABUG!!!!- nagy mosollyal az arcomon mentem a Hugrabugos asztalhoz és már csak reménykedtem, hogy Henry is ide fog kerülni ám nem így lett. Akkor valami nehézsúlyt éreztem, hogy rám helyezkedik. Az első egy évemben magányos voltam nem tudtam beilleszkedni. Lassan egy hónap telt el mióta elkezdődött a tanítás
-Sziasztok-mentem oda egy társasághoz
-Szia-, köszöntek vissza,viszont láttam rajtuk, hogy nem szeretnék hogy ott legyek, de gondoltam egy próbát megér
-Mit csináltok?-kérdeztem
-Varázsló kártyákat cserélgetünk-válaszolták majd visszafordultak. Én szomorúan elmentem onnét fel a hálóterembe elővettem az Átváltozástanórán készült jegyzeteim és azokat tanulgattam. Karácsonyi szünetre haza mentem ám nem volt minden olyan szép, mint mikor elmentem Henry-vel akkor már nagyon nem is beszéltünk, mert mindig a barátaival volt és lerázott, megtanultuk minimálisra lecsökkenteni azt, hogy érezzük egymás hangulatát vagy fájdalmát, ezzel mégjobban elszigetelődtünk egymástól. Az évem hátra lévő részét egyedül töltöttem, minden tantárgyból a maximumot hoztam ki. Viszont ez alatt az év alatt sok furcsaság történt, amikre nem sok magyarázat volt, a legérdekesebbek talán a fekete csuklyás emberek voltak, akikről nem tudtam meg sokat. Egyrészt mert nem voltak barátaim másrészt mindenki hallgatott róla. A tanév során, ami jelentős volt az életemben az az volt mikor szokás szerint elmentem egy naplementi sétára két mardekáros lány egy átkot szórt rám, amitől lemerevedtem.
-Héé te…-szólt az egyik miközben én egy könyvet olvasva sétáltam. Rájuk néztem.
-I.. igen?-megindultak felém és az egyik elővette a varázspálcáját
-Add csak, mit olvasol?-nevettek majd kikapta a másik lány a kezemből a könyvet, nyúltam volna utána, de ekkor…
-Petricifius Totalus-mondta ki a varázsigét én abban a pillanatba kővé dermedtem, éreztem, ahogy az esőcseppek hullanak rám, fáztam, de nem tudtam ellene mit tenni. Hagrid talált rám, aki akkor ment vissza a házába, felsietett velem Madam Pomfrey-hez ő könnyű szerrel elmondta az ellenátkot, majd az nap éjjelt a gyengélkedőn töltöttem, tüdőgyulladás gyanújával, szörnyű volt az a gyógyszer amit Madam Pomfrey adott az nap este. Másnap nem mentem be az órákra sem, egyrészt mert nem éreztem magam túl jól másrészt nem akartam, hogy kinevessenek a mardekárosok, így magamba roskadva az ágyamba töltöttem az egész napot. Ezen túl, nem hogy barátaim nem voltak, de már ellenségeim is lettek. Szerencsére nemsokára vége lett a tanévnek haza mentünk és az eddigi űr, amit ikertesóm hiánya okozott kicsit enyhült, mert legalább láttam őt. A nyár hamar elment Szeptemberben megkezdődött az új tanév, meglepetésemre jóba lettem egy baráti társasággal bár nehezen, de kezdtem megbízni bennük és úgy nézett ki, hogy minden kezd helyre jönni, vajon így fog maradni? Na de visszatérve a lényegre sikeresen beválogattak az iskola újság szerkesztői közé így barátaimmal együtt tudtam tölteni a délutánokat, eddig ez az év még sikeresebb, mint mire számítottam

Jellem

Egy csendes, kiváncsi, alapból életvidám lányról van szó, volt pár nehézség az életében amit nagy nehezen sikerült átvészelnie. Korosztályához képest többet tud mint a többiek hála annak hogy inkább olvas és megfigyel mint hogy ellógja vagy elcsalja az ilyenek bár barátainak köszönhetően, így is sikerült egy-két büntető munkát kapnia. Otthon szeret bátyja agyára menni és értelmetlen kérdéseket feltenni neki, viszont ha lehet a házi munka alól kibeszéli magát. Mint rájött nagyon könnyen tud bárkiből bármit kiszedni, hogy ez a külseje vagy a személyisége miatt van azt nem tudni.

Apróságok

mindig || olvasás, állatok, bűbájtan és átváltozástan, kviddics
soha || rossz embereket, pókok, eső, és ha az ágya nincs rendesen megcsinálva
hobbik || újságot szerkeszt vagy a barátaival van
merengő ||legjobb emléke mikor megkapta a levelet a Roxforttól, legrosszabb mikor megdermesztették
mumus ||dementorok
Edevis tükre || Az hogy újra jóba legyenek Henryvel
százfűlé-főzet || pergamen, friss virág illatot
Amortentia || Menta és frissen nyírt fű
titkok || be szeretnék kerülni a kviddics csapatba
azt beszélik, hogy... || Már másodévesként a könyvtár zárolt szekcíójábol olvasgatja a sötétebnél, sötétebb varázslatokat

A család

apa || Marius le Fay;58; Félvér, átlagos apa-lánya kapcsolat
anya || Anna le Fay(Fox);57; mugli, átlagos anya-lánya kapcsolat
testvérek || Flora le Fay; 20, távolabbi kapcsolat
Florian le Fay;17; közelebbi szoros kapcsolat
Henra le Fay;12; nagyon szoros ikertesvéri kapcsolat
állatok ||Soren egy gyöngybagoly

Családtörténet ||

Edgar Fay, Marius apja változtatta meg először a családnevet. Elsősorban azért, hogy a nemzetközi varázsló konferenciákon jobban felhívja magára a figyelmet. Edgar volt az egyetlen tudósa a Fay családnak. Az óriások népszokásaival foglalkozott, aztán a koboldokat kezdte kutatni. Kiváló mágiatörténész volt. A le Fay, mely szószerinti fordításban azt jelenti „a tündér” vagyis lényegében a családfát egy jelzőből vezetéknévvé vált kifejezéssel egészen Merlinig, illetve ellenségéig Morgana le Fayig vezette vissza. Nem csoda hát, hogy szégyenkezett, mikor fia Marius egyszerű irodai munkába kezdett, először a Merlin Kutatóintézetben, majd pedig annak Szeszélyügyi kirendeltségén.
A Fox család színtiszta mugli. A családban nem volt egyetlen meghatározó szakma sem, a legtöbben érettségi után helyezkedtek el. Anna maga pincérnő volt a Mágus tér közelében található, egyik kellemes kis mugli éttermében, egészen addig, míg hozzá nem ment Marius le Fayhez. Ezután az átlagos háziasszonyok életét élte. Anna erősen vallásos családban nőtt fel, így gyerekeitől megkövetelte a templomba járást is.
Dominic le Fay jelenleg apja mellett a Szeszélyügyi kirendeltségen dolgozik, nem rég jegyezte el barátnőjét Tamara Bonest. Flore le Fay az Abszol út híres fagylaltozójának eladója, mellette pedig a Griffendél Godrik Akadémia egyik kiemelkedő lénygondozó jelöltje. Florian le Fay aki hatod éves a Roxfortban kiemelkedően jól kviddicsezik, bár abba hagyta attól még Henriette szívesen hallgatja tőle a történeteket. Van egy ikerpárja is a családnak Henriette és Henry a két csoda bogár akik másodévesként a szabadidejüket testvérük bosszantásával töltik.

Külsőségek

magasság || 156cm
testalkat ||Átlagos
szemszín ||Barna
hajszín ||Barna
kinézet ||

Első ránézésre csendes vissza húzódó lány, ez a tény nem áll messze a valóságtól. Szereti a kis különleges kiegészítőket amivel picit kitünik a tömegből. Szép hosszú barna haja van, amit legtöbbször kibontva hord, szemei állandóan csillognak. Kis huncut mosolya van amivel bárkit meg tud mosolyogtatni. Ha az egész személyét nézzük, nagyon jó kisugárzású, kedves, külsőleg ápolt és szelíd kislánynak láthatjuk

A tudás

varázslói ismeretek ||

Báttyával ellentétve szeret tanulni, egyszer átolvassa és már tudja is szinte, az elméleti órák valamennyivel jobban megy neki, mint a gyakorlati órák bár itt is helyt áll mint a sötét varázslatok kivédése és mind repüléstanból is. Bár a kedvence az átváltozástan és a számmisztika, viszont hadilábon áll a gyógynövénytannal.

pálca típusa || 12 hüvelyk, Mahagóni, egyszarvúszőr mag

avialany ||Julia Butters